Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-09 / 262. szám
A beszámoló t^gyülések elé A XII. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének fontos szakaszához érkeztünk : folynak a pártcso- port-értekezletek, amelyek előkészítik az 1979. november 15. és december 15. közötti 'beszámoló taggyűléseket. S ezek fontosságát az idén több tényező is aláhúzza. Mindenekelőtt az, hogy nem egy — hanem lényegében öt esztendő munkáját kell értékelni, a XI. kongresszus óta eltelt időszakról kell beszámolni. A beszámolási időszak alatt lényegesen változtak azok a külső és belső körülmények, amelyek közepette hazánk fejlődött. A megfelelő, új és korszerű gondolkodásmód és cselekvés elsődlegesen a párton belül indokolt. Nem közömbös tehát a követelményekkel az alapszervezet munkájának eredményességét összevetni. Egyben az is cél, hogy a taggyűlések mozgósító erejűek legyenek a párt előtt álló feladatok megvalósításában. Nem csupán belső pártügy A további munka megalapozásáról van tehát szó. Ez pedig önmagában is igényli, hogy e fórum megfelelő tartalmi és szervezeti előkészítésére mind az alapszervezeti vezetőségek, mind az irányító pártszervek kiemelt figyelmet fordítsanak. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy az alapszer-' vezeteink szem előtt tartsák; a párt kongresszusa nem csupán belső pártügy, hanem egész fejlődésünkre kiható, a társadalom széles rétegeit érintő esemény. A beszámoló és az azt követő vita funkciója tehát kettős, egyrészt az alapszervezet, a vezetőség munkájáról szóló belső számadás; más oldalról e munkának az alapszervezet működési területére, az ott dolgozó pártonkívüliekre gyakorolt hatásáról adott értékelés. Ez utóbbira az eddiginél nagyobb göndot kell fordítani. A felkészülés és a taggyűlések lebonyolítása során minden párttagnak módjában áll kifejteni véleményét és kívánatos is, hogy erre sor kerüljön. Így a vezetőségek beszámolója valóban kollektív munkával készülhet el. Hasznos lenne, ha a beszámoló megfelelő részkérdéseiben ismertté válnának a pártonkívüliek véleményei is. Azon a néhány helyen, ahol a tagkönyvcsere során türelmi időt kapott párttagok ügyére nem, vagy csak részben tértek vissza, ugyancsak pótolható az elmaradás. A beszámoló elkészítése nem igényli az alapszervezeti vezetőségektől, hogy a különféle területeken elemzéseket végezzenek. Ahol az alapvető dokumentumok (emlékeztetők, korábbi beszámoló taggyűlések anyagai stbj előírásszerűén rendelkezésre állnak, elegendő ezek megfelelő csoportosítása és a szükséges • következtetések levonása. Előtérben a gazdaságpolitika A végzett munka minősítésének alapját az érvényben levő határozatok végrehajtásának állapota, színvonala adja meg. A XI. kongresszus határozatain túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a Központi Bizottság 1978. áprilisi határozatára a termékszerkezet' korszerűsítéséről szóló, valamint — az alapszervezetek jellegétől függően — a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar, valamint az építő-, építőanyag-ipar továbbfejlesztésével foglalkozó határozatoknak. A felsorolásból is érezhető, hogy a gazdaság- politikai kérdések állnak előtérben. Erről a munkáról az alapszervezeti vezetőségeknek sokoldalú képet kell adniuk, világosan megfogalmazni a termelési feladatokkal összefüggő új követelményeket, a munka erkölcsi és anyagi elismerésének jövőbeni tendenciáit. A növekvő minőségi elvárások, a hatékonyabb munkaszervezés, az ésszerű takarékosság, a kiemelkedő munkát végzők fokozottabb elismerése a korábbinál nagyobb figyelmet követel a pártalapszer- vezetektől és minden eddiginél jelentősebb felelősséget_ ró rájuk. A pártalapszervezetek so kát tehetnek azért is, hogy a vezető és a beosztott part nerként működjön együtt, hogy a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek sorsa nei az enyészet legyen, hogy a Munkában az elektrongyorsító A Villamosszigetelő és Műanyaggyárban olyan hőre zsugo rodó műanyagcsövek és idomok gyártásának bevezetésén dolgoznak, amelyeket különféle iparágak általános szigetelö- és burkolóanyagként használhatnak fel. A kísérleti gyártás és a jövő évben kezdődő sorozatgyártás egyik technológia' feltételét a nemrég üzembe helyezett szovjet gyártmányú alektrongyorsító biztosítja. Ezzel a berendezéssel besugár- módosítják a polietilén csövek anyagszerkezetét, (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) vezető gondjaiból és felelőssé éből a munkahelyi kollektíva is vállaljon át any- nyit, amennyi saját pozíciója alapján joggal megilleti. A számadás során az alapszervezeti vezetőségeknek ilyen megközelítésben is kell foglalkozniuk a munkahelyi demokrácia hatékonyságával és további feladataival. Élenjáró helytállás A szocialista gondolkodás- mód, életvitel, a munkához való viszony és más hasonló kérdésekben is sok a tennivalónk. Ezek megoldásában mindennemű tézisszerűség és erkölcsi szólamok hangoztatása céltalan. Döntő fontosságú viszont a kommunisták példamutató helytállása. Ennek megfelelő felelősséggel kell elbírálni az alapszervezetben dolgozó párttagok munkáját, magatartását, hiszen a párt tömegekkel kialakított kapcsolatának fontos tényezőjéről van szó. Lényeges, hogy miként foglalkozik a vezetőség beszámolója a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájával. Ennek során alaposan, önkritikusan kell elbírálni a pártirányítás elveinek, módszereinek érvényesülését, az irányító munka hatékonyságának visszatükröződését az említett szervek eredményeiben. Az a korábban említett igény, hogy a felkészülés ne jelentsen befeléfordulást, nincs ellentmondásban az alapszervezet belső életéről, ötéves munkájáról szóló elmélyült önértékelés követelményével. Az ehhez szükséges segédanyagok részben már rendelkezésre állnak, részben az irányító pártszerveken keresztül rövidesen eljutnak az alapszervezetekhez. Abban a jövőformáló nagy munkában tehát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa elvégez, felelősségteljes, és a továbbiak szempontjából fontos részt vállalnak a pártalapszervezetek*Kiss Zoltán, az MSZMP KB munkatársa Beiktattak Heues menye üjfőügyészét Tegnap, csütörtökön beiktatási ünnepségre került sor a Heves negyei Főügyészség esküdtszéki termében, ahol többek között jelen volt tÍrbán Géza, az MSZMP KB adminisztratív osztályának munkatársa, Vaskó Mihály, az MSZMP Heves meg?, ei Bizottságának első titkára és Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács elnöke. A megjelenteket dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész köszöntötte, majd nyugalomba vonulásba alkalmából, eredményes munkája elismeréseként átadta a főügyészi tisztet eddig betöltő dr. Mórász Mihálynak az Elnöki Tanács által adományozott Munka Érdemrend arany fokozatát. Ezt követően dr. Szíjártó Károly átnyújtotta a kinevezést Patkó Benjáminnak, Heves megye új főügyészének. (Képünkön) (Fotó: Szántó György) ABC’áruház nyílt Besenyőtelken Űj kereskedelmi egységgel gazdagodott a füzesabonyi áfész besenyőtelki szervezete. A község központjában 386 négyzetméteres alapterületű új ABC-áruház nyílt. Mintegy háromszáz érdeklődő vásárló előtt, a járási párt- és tanácsszervek képviselőinek és Klaisz Ferenc MESZÖV-elnök jelenlétében nyitották meg az 5 millió forintos beruházással épült üzletet. Az ünnepélyes átadás után a vásárlók birtokukba vették az alapvető élelmiszerek gazdag választékát magába foglaló kisáruházat. Az új egységben bevezették a tőkehús és a mirelit készítmények, a napi kisebb háztartási gépek, edények, felszerelések árusítását. A teraí, saerint az új boltban évente 14,5 millió forint forgalomra számítanak. TOVÁBBI 150 LAKÁS Mind nagyobb feladatok a gyöngyösi lakásszövetkezetnél (Tudósítónktól) Több mint nyolc éve alakult 40 taggal Gyöngyösön az Április 4-e téri lakásszövetkezet. Ebben az ötéves tervben eddig már több mint 250 lakást adtak át, s 1980. végéig még további másfél száz lakás készül el a tervek szerint. A lakások kisebb hányadát még ma is hagyományos technológiával készíti a Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet, míg a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat az utóbbi 80 lakásnál is á PEVA öntött technológiát alkalmazta. A lakótelep 7-es épületében csaknem 40 lakást a tanácsi építők is magukra vállaltak. Elkészült a szövetkezet 1981—82-es - lakásépítési programja is, s a lakások építéséhez szükséges területet és a szükséges terveket már elkészítették. Amint ezt a SWWöte'eméV■"‘elmondták, bár az építőipari árak emelkedtek az utóbbi esztendőkben, a gyöngyösi lakások még mindig 10—15 százalékkal olcsóbbak az egrieknél. A lakások építése mellett természetesen a már elkészült 330 lakás fenntartásáról is gondoskodniuk kell, s a szövetkezet megszervezte a különböző testületi szervezetek, bizottságok munkáját is. Még a lakók testkultúrájára is gondoltak, hisz a közelmúltban megalakult a kispályás labdarúgó-szakosztály, a sportkörön belül lövész-, sakk-, asztalitenisz- és tollaslabda-csapatokat alakítottak. A szövetkezet az idén elhatározta, hogy egyesül a 4-es számú Lakásfentartó Szövetkezettel, s így a felügyeletük alá tartozó lakások száma eléri majd a 700-at, s ily módon a jövő év végére több mint ezer lakás fenntartása, üzemeltetése vár a szövetkezetre. Gyenes István II „milliomos” párltitkár Az újságírónak rögtön helyesbítenie kell a címben jelzett adatot, mert Bozó József, a Volán 4-es számú vállalatának pártvezetőségi titkára, nem is egymilliót, hanem pontosabban majdnem egymillió-hatszázezret gyűjtött össze. Csakhogy nem forintokat, hanem kilométereket. Ezzel, a Jules Verne regényeibe illő teljesítménnyel negyvenszer járhatta volna körbe a Földet. „Igazi volános” — mondják rá a kollégái. S nem alaptalanul, hiszen nem csupán kilométer-teljesítmé- nye lenyűgöző, hanem azért is, mert idestova három évtizede dolgozik a közlekedési vállalatnál, illetve annak jogelődeinél. Járt teherautón, vezetett autóbuszt, közlekedett kamionon — mindvégig balesetmentesen. De amennyire ráillik a „volános” jelző, ugyanannyira jellemző rá a társadalmi munkás meghatározás is. Hiszen 1947 óta párttag, s az elmúlt évtizedekben hivatalos munkaköre mellett volt pártelnök — még 1947- ben —, aztán pártcsoportbi- zalmi, később alapszervezeti titkár, majd 1973-ban a vállalat' pártvezetőségének titkára lett. — A sok munkakör, illetve társadalmi megbízatás közül melyik volt a legnehezebb? — Tulajdonképpen nem is tudok sorrendet felállítani. A munkám voltaképpen a felszabadulást követő időszakban volt a legfárasztóbb. Másokkal együtt én is építőanyagot, egyéb eszközöket szállítottam például a Finomszerelvénygyár, a si- roki fémművek építéséhez, és abban az időben egy hónapban ötszáz órát is a volán mellett töltöttünk. Veszprémbe, Székesfehérvárra hetente kétszer-három- szor is eljártunk, s bizony nem sok idő jutott akkoriban a pihenésre. De én szerettem a munkámat, mint később is, amikor autóbusz- szal, vagy kamionnal bejártam szinte fél Európát. — Nem volt tehát könnyű a volánnal szakítani? — Véglegesen nem is szakítottam. Igaz, 1973 óta már „hivatalból” nem kell vezetnem, de azért a saját kocsimmal csak járok. De a legfőbb változást mégsem ez jelentette, hanem az, hogy azóta a pártvezetőség és öt alapszervezet munkáját kell irányítanom. Nem volt köny- nyű akkoriban megbarátkozni az új helyzettel, hiszen egy közlekedési vállalat munkája meglehetősen szerteágazó és bonyolult, és nem is könnyű eligazodni benne. Ma már ismerem a feladatokat, tudom, hogy hol, mit szükséges tenni, és úgy érzem, az emberekkel, főként párttagokkal igen jó a kapcsolatom. — Ez az utóbbi miben nyilvánul meg? — Onnan gondolom, hogy ez így van, mert igen sokan jönnek hozzám a hivatalos dolgokon túlmenően egyéni, családi problémákkal is. Igyekszem segíteni, és néhány ember gondján úgy érzem tudtam is enyhíteni. — Mennyiben jelent sajátosságot. ha egy párttitkár egy közlekedési vállalat kommunistáinak munkáját irányítja? Elneveti magát. — Tudja, ránk igazán jellemző, hogy „ott vagyunk minden kilométerkőnél”. De félretéve a tréfát, ez a vállalat nem olyan, mint egy gyár, az emberek jelentős része munkaidejének nagyját a vállalat kapuin kívül tölti. Van, aki a személyszállításban, van, aki az áruszállításban vesz részt, van, aki szerelőműhelyben dolgozik. Minden munkakörnek megvan a sajátossága, és a pártmunkában erre is ügyelni kell. Másrészt az is jellemző, hogy dolgozóink • jelentős része közvetlenül kapcsolatban van a lakossággal, s így nagyon ügyelnünk kell arra is, hogy a lakosság elégedett legyen a tevékenységünkkel. — Ezen a területen azért vannak még problémák. — Vannak, de azt nyugodtan ki merem jelenteni, hogy korántsem annyira, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, és azt is elmondhatom, hogy párttagjaink ellen az elmúlt két évben szinte nem is merült fel kifogás. — A pártvezetőség az elmúlt hónapokban főként milyen kérdésekkel foglalkozott? — A pártcsoportüléseken. taggyűléseken és az egyéb tanácskozásokon nálunk is szóba kerültek a munkaszervezés problémái, az alkatrészgondok, vagy a takarékossági kérdések. Az ezzel kapcsolatos észrevételeinket eljuttattuk a vállalat vezetőihez. Ami pedig konkrétan a pártvezetőség tevékenységét- illeti, megtárgyaltuk például az őszi csúcsra való felkészülést, a vállalati gazdálkodást. a vállalati információsrendszer hatékonyságát. most pedig megkezdtük az előkészületeket a XII. kongresszusra való felkészülést illetően. Ennek egyik legjelentősebb momentuma az alapszervezetek ötéves munká iának minősítése. — Mi az, ami munkájában .időnként nehézséget okoz? (Fotó: Perl Márton) — Nem én vagyok az első, aki arra panaszkodik, hogy nagyon sok értekezletre, tanácskozásra, egyéb eseményre kell eljárni. Néha bizony ez terhes, már azért is, mert sokszor este, otthon kell folytatni azt a munkát, amit napközben nem győz az ember. — S ha van szabad ideje? — A családdal töltöm. Van két lányom, van két kis unokám, mindig akad program. — És az autó ... — Hát igen. Kilencvenezer van már a Moszkvicsomban, igyekszünk minél többször külföldre is eljutni. Kaposi Levente 1979. nov«mb*r 9„ péntek i i
