Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
# * < IHRfflH e c h n i k a Az időjárás változása — ezt mostanában is sokan tapasztal- I hatták — befolyásolja egészségi állapotunkat, közérzetünket. Mai összeállításunk fő témájaként az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokról szólunk. D technika történetéből Az argon felfedezői — Az első autóverseny — A torpedó — Két ragyogó rcpülőtcljesítmcny Változó időjárás- változó közérzet Az argon nevű nemesgázt 85 évvel ezelőtt, 1894-ben William Ramsay (1852—19161 és Lord Rayleich (1842— 1919) angol kémikus, Uetve fizikus fedezte fel és állította elő cseppfolyós levegőből. Mindketten Nobel-díjat kap- • ták 1904-ben. ★ r — A világ első, autóversenyét 3‘ párizsi Petit Journal cimű lap rendezte meg Párizs és Bordeux között 1894-ben. •fr — Ugyanebben az évben ■ # szabadalmaztatta Ernst Sachs a kerékpár ún. „torpedó” kerékagyát, amely elmés szerkezetével a meghajtást és a fékezést oldotta meg. ★ A repülés történetének kimagasló eseménye zajlott le 70 évvel ezelőtt. 1909. 'úlius 5-én. A Daily Mail angol lap 1000 font jutáimat tűzött ki a La Manche-csatorna át- repülőjének, azzal, hogy a start-, és a leszállónelyet előre meg kell jelölni. Louis Blériot Ca.lais-ból saját készítésű monopolján pirkadatkor indult el a barátját elő- reküldte a francia trikolorral, hogy jelezze majd a leszállás helyét. Elővigyázatosságból egy torpedóromboló kísérte a háromhengeres, léghűtéses, 25 lóerős motorral ellátott gépet. Blériot 27 és fél perc alatt teljesítette a feladatot, csak a leszálló- helyet nem találta, míg egyszerre csak a dűnék között felfedezte a zászlót tartó barátját. A sikeres leszállás után Dover polgárai ünnepelve vitték városukba a hős. repülőt. öt évvel később, 1914. július 30-án Tryggve Gran „Nordsjoen” nevű, kétüléses gépével az Északi-tengert repülte át Cruden-öböltől Sta- vangerig. Ez a vakmerő repülőút 5 óra 10 percig tartott. Hasonlítsák össze Gran múzeumban őrzött gépét Blériot gépével: azonos típusúak, csak ez utóbbi kétüléses volt, bár a második ülés helyén. üzemanyagot (benzint és olajat) szállított. nemrégiben fordult ELŐ EGV HÉTVÉGÉN, hogy az országban bekövetkezett közúti — halálos, vagy sérüléssel járó — balesetek száma rekordot ért el, látszólag különöstebb ok. nélkül. Az M7-es autópályán ibb tucat kocsi koccant ősszé és a feltorlódott kocsisor csaknem egy órán keresztül haladt át a máskor néhány perces útszakaszon. Igaz, eső esett korábban, nedves volt az úttest is, mindez mégsem igazolhatja a tömeges koccanásokat.Az azonban elgondolkodtató, hogy az előző több hetes, napos, szép tiszta időt éppen aZnap szüntette meg egy nyugatról érkező eső, lehűlés. Válóban képes befolyásolni az időjárás ilyen hirtelen változása az emberek közérzetét oly mértékben, hogy ez még a balesetek számában is tükröződik? Az orvosi meteorológia művelői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy időváltozások alkalmával igen sok élőlénynek ' megváltozik a viselkedése. Ezek a jelenségek olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevés- bé gyorsan mozgó időválto- zási vonal, ún. időjárási fron^ vonul át tartózkodási helyünk felett. Éppen ezért a meteoropátiát gyakran front- pátiának is nevelik. A -meteoropátia jelenségei még egysejtű .élőlényeken is kimutathatók. A magasabb- rendű növények és állatok meteoropátiája még feltűnőbben mutatkozik. A legnagyobb mértékben azonban az emberen észlelhető a meteoropátia. Kedélyhangulatunk, munkaképességünk, munkakedvünk, és közérzetünk sok esetben magán viseli a lejátszódó időváltozások következményeit. A beteg emberek meteoropátiája sokszor fájdalmas érzésben vagy szövődmények fellépésében mutatkozik. Régi sebhelyek, évek előtt begyógyult csonttörések helyei a meteoropa- tikus időjárási helyzetekben sajogni kezdenek. Nem minden ember szenved azonban meteoropátiá- ban. Legalábbis a fiatalabb korosztályokba tartozók A különböző fajsúlyú gázok keverékéből álló levegő kisebb-nagyobb mértékben mindig „hordoz magában” vízgőzt is. Az embernek nincs olyan 'érzékszerve, amellyel ezt a légnedvességet — páratartalmat — közvetlenül érzékelni tudná. Körülnézve azonban a természetben, felfedezhetjük a légnedvesség jeleit. A fenyőtoboz például száraz levegő hatására szétnyílik, párával telt levegőben összecsukódik. Hasonlóan viselkedik a gólyaorr nevű növény is. A sótartóban levő só összecsomósodik a dús pára hatására, száraz levegőben a kifeszített dobbőr és bélhúr megereszkedik, elhangolódik. Az emberi hajszál is megérzi a levegő nedvességtartalmának a változásait: a páratartalom növekedésével, illetve csökkenésével arányosan változtatja a hosszát. 1783-ban egy svájci természettudós (Saus- i sure) e tapasztalati tényre alapozva olyan nedvességmérőt — higrométert — készített, amelynek „lelke” egy hosszú hajszál volt. A hajszál hosszának változását megfelelő áttétellel egy skála előtt mozgó mutatóra vitte át és ez lehetővé tette a levegő páratartalmának műszeres megállapítását, leolvasását. Ez a több mint 190 éves műszertípus mind a mai napig jól megállja a helyét, noha természetesen a műszert azóta tökéletesítették. A légnedvességmérők nem tartoznak az általánosan csakném érzéketlenek az időjárás alakulása iránt. Az idősebbek viszont szinte valamennyien meteoropátiáról panaszkodnak. a meteoropAtiAnak KÉTFÉLE ALAKJA VAN. Az egyik az időjárás-változások bekövetkezése után lép fel, és ez a jelenség aránylag könnyen magyarázható: a másik megelőzi az időváltozást, Az ilyen meteoropaták néhány órával az időváltozás előtt, de olykor már egy-két nappal korábban jelzik panaszaikat, sokszor olyan korai időpontban, amikor az időjárás még szép, és a közeledő légköri átalakulásnak semmiféle előjele nem mutatkozik-. Az előbbi esetre könnyű magyarázatot találni; ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környezete átalakult, ’ yen rövid idő alatt megváltozott a hőmérséklet, a levegő víztartalma, villamos állapota, szennvezettségi foka, valamint a légnyomás. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ez a környezeti átalakulás befolyásolja szervezetünk működését. Ez a jelenség magyarázhatja a sűrű koccanásokat az autópálván. SOKKAL TALÁNYOSABB AZ, hogy az időváltozás előtti meteoropátia hogyan jön létre? Hogyan érezhetjük meg előre az időjárás megváltozását? Hiszen' ez a jelenség olyankor lép fel, amikor a környező levegő állapota még nem változott meg. Ügy tűnik, mintha az okozat előbb következnék be, mint a kiváltó Ok, pedig ez nyilvánvalóan lehetetlen. A talány kulcsát a modern meteorológia a következő úton keresi. Amikor a meteoropaták első panaszai jelentkeznek, akkor bár nálunk még teljesen szép az idő, tőlünk sok száz kilométer távolságban már kialakult az az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. A meteorológiai szolgálatok időjárási térképei ekkor már világosan mutatják a közeledő változást. Miként magyarázható azonban az, hogy a légkör használt műszerek közé. A lakásokban, irodákban a hőmérő többnyire ott függ a falon, sok helyen légnyomás- mérőt is felfedezhetünk, nedvességmértő azonban csak nagyon ritkán. Pedig helyes lenne állandóan figyelemmel kísérni a levegő relatív nedvességtartalmát, különösen a radiátorral fűtött helyiségekben, ahol a kis páratartalmú levegő mind az emberi szervezet, mind a szobanövények számára káros. Az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben már sokkal inkább hasztávoli, sok száz kilométer távolságban lévő részében lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak átalakulást? Már évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontok mentén elektromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományába esnek. A zivatarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki, amely még sok ezer kilométeres távolságban is kimutatható. Rádiókészülékeink sercegő zörejei gyakran származnak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves zivatarok villámaitól. A zivatar nélküli csendes esőt hozó időjárási frontokon képződő rádiófrekvenciás sugárzás lé- ' nyecesen gyengébb, de ez is nagy távolságra szétterjed a légkörben. Amikor tehát egy hozzánk közeledő időváltozási front még távol vhn tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy meteoropátia jelenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézik elő, de nem ad magyarázatot például arra. hogy a szervezetnek melyik szerve. vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körökben sok híve van annak a felfogásnak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje külön-külön változást szenvedhet. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy a meteoropátia’az egy- sejtűeken is fellép. Támogatja a fenti magyarázatot az a körülmény is, hogy a meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületekben b ön is jelentkezik. A METEOROPÁTIA JELENSÉG TÉNYE ma már nem vitatott, mindenki elismeri, hogy van. Okára is kidolgozták a valószínű hipo- . tézist. Az a kérdés azonban még ma is nyílt, hogy a szervezetben ilyenkor milyen változás zajlik le, és hogyan érzékeli a szervezet az időváltozás esetén kétségtelenül létező gyenge elektromágneses sugárzást. M. I. nálatosak a higrométerek. A textilüzemekben p.éldául állandóan nagy páratartalmat kell biztosítani a szálszakadások csökkentése érdekében. A mezőgazdaságban és a kereskedelemben fontos megjelölés a „légszáraz” áru. Ezért csak úgy lehet felelősséget vállalni, ha állandóan mérik és megfelelően javítják a levegő páratartalmát. Az üvegházi növénytermesztés is elképzelhetetlen a légnedvesség mérése és szabályozása nélkül, de az állat- tenyésztésben is egyre fontosabbá válik. / fi IÁI [ műsorok: 11(010 KOSSUTH 8.27 Örökzöld dalia mök, 9.29 Betyárvilág. 9.44 Brum- madzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.37 Benda: A falusi vásár. 11.35 Felelet. 12.35 ördögh Szilveszter: Bizony nem halok meg. 12.45 Zenemúzeum. 14.28 Mindenki könyvtára. 15.00 Rádiónapló. 18.00 Csapó Károly régi magyar dalok. Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Holnap közvetítjük ... 19.35 A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Kb. 21.10 Háttérbeszélgetés. 22.30 Magyar előadóművészek. 23.22 Olasz vokális zene. PETŐFI 8.20 Eurostratégiai lecke kezdőknek és haladóknak. 8.33 Nótacsokor, 9.15 Fú- vósesztrád. 9.40 A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 10.00 Zene- délelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a miskolci körzeti stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Jóvol na szállani. 14.00 Kettőtől fél ötig ... 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben . .. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Mit, játsszunk! 22.00 Most érkezett... 22.30 Operettkettősök. 23.15 Dzsesszfelvételek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Női dolgok', női gondok. A szorgos munka eredménye. Asszonyok a betakarításnál. Szerkesztő: Jakab Mária — Zalatnay Sarolta pégi táncdalaiból — A túlóra ára. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Év vége előtt az üzemekben) — Befejeződött a' szüret Heves megyében — 18.25 Lap- és műsorelőzetes.». 9.00 Tévélorna. 9.05 Iskolatévé. 14.45 Iskolatévé (Ism.). 16.40 Melyiket az ötezerből? 16.55 „Életet az éveknek". 17.35 Villanófény. 17.&5 Telcsport. 18.20 Ipari kaleidoszkóp. 19.30 Tv-liiradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.30 Nyitott könyv. 22.35 Tv-hír- adó 3. 2. MŰSOR Í8.55®1 Fizika. 19.30 Tv-hir- adó. 20.00 Bp. Honvéd— Partizán Belgrád férfi BEK kosárlabda-mérkőzés. 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Sakk-matt. 22.10 Reklám. HM 1979. november 1., csütörtök Kováts Andor Blériot repülőgépe » Gran „Nordsjoen" nevű' repülőgépe az oslói Norsk Tcknisk Múzeumban Szovjet gyártmányú szabályozó netivesscgtarialom-mérő műszer az NDK egyik gabonatárolójában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) 1 A legBi@dw©sseg mérése
