Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MPfluisag, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 275., szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. november 24., szombat Tiltakozom B evallom, engem na­gyon ingerel, ami­kor a nyegleséget, a má­sik ember semmibe vevését tapasztalom. Amikor azt lá­tom, hogy a modortalanság már szinte a sértés szint­jéig ér. Vajon mi lehet az oka annak, hogy annyi két­arcú ember él manapság? Az egyik arca a munkahe­lyi környezetébe való, a másik pedig a civil élet­be. Ott egészen másként viselkedik, mint „kint”, a gyárkapun túl. Ott készsé­ges, csendes hangú, de mi­helyt látótávolságon kí­vülre kerül, mindjárt fel­öld az egykori római cé­zárok gőgjét és minden porcikájával azt igyekszik tudtára adni mindenkinek, hogy őhozzá semmi hét­köznapi dolog nem ér fel. ö nem tér ki egy lépést sem a járdán, inkább ne­kimegy a szembe jövő idős nőnek, ő nem hajlandó kö­szönni a szomszédjának sem, aki jóval idősebb tő­le, ő ott áll meg az autó­jával, ahol éppen kedve tá­mad és az sem érdekli, ha emiatt mások nem tudnak szabályosan közlekedni, ő akkor is ordít a másikra, ha az megkéri, szívesked­jék lelépni a lábáról. Rá­adásul felháborodik, hogy miért dugta pont az ő tal­pa alá a másik a cipőjét. Ha tudván tudja, hogy a mellette levő lakásban nagybeteg fekszik, fényes nappal akkor is bömbölteti sztereó rádiójának hajó- kürt erősségű hangszóróit. És ments isten, őt' figyel­meztetni bármire. Nincs az a mocskos szájú hajdan­volt söröskocsis, aki úgy tudott volna magából ki­kelve ordítozni, mint ő olyankor. Mindenki inkább kitér előle. Ez még jobban megerő­síti hitében, hogy ő ennek a világnak a központja. Még inkább vérszemet kap, még nyeglébb, még durvább, még közönsége­sebb lesz. Hiszen ő az úr szerte e hazában. Bevallom, engem nagyon ingerel az ilyen magatar­tás. Minden porcikámmal tiltakozom ellene, mert meggyőződésem, hogy eb­ben a világban csak egy­másra figyelve, egymás iránti nagy-nagy udvarias­sággal, figyelmességgel tu­dunk kiegyensúlyozottan él­ni. Attól nem lesz senki „nagyobb”, ha végigká­romkodj a az életét, ha mo- dortalan, ha pokróc mód­ra viselkedik. Gyanítom, hogy a jelen­ségek oka a régebbi évek­re vezethető vissza. Ami­kor tanultuk a demokrá­ciát, amikor az emberek egyenlő lehetőségeit emle­gettük és neveltük bele felnőttbe, fiatalba, mintha nem eléggé hangsúlyosan tettük volna hozzá: az ud­variasság, a figyelmesség, a jó modor, az előzékenység is a demokrácia ismérve. Semmi más, mint a tö­mény demokrácia megnyi­latkozása. H a tiltakozom a kibi- csaklás ellen, ezért tiltakozom. G. Molnár Ferenc Ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A termelés és fogyasztás összefüggéseiről Pénteken délelőtt a Par­lament Vadásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az elnök­ségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, és Ko­rom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára is. Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének megnyitója után Marton János, a HNF OT alelnöke, a gazdaságpo­litikai bizottság elnöke kezd­te meg beszámolóját a moz­galom gazdaságpolitikai te­vékenységéről. Kiemelte: a népfront ez irányú tevékeny­sége az utóbbi években egyenlő rangot nyert a moz­galom többi ágazatával. Az ok mindenekelőtt abban ke­resendő, hogy Magyarorszá­gon a társadalmi tennivalók a gazdálkodás területére összpontosulnak, s a dolgo­zók érdeklődése — minden eddiginél jobban — a ter­melés és fogyasztás össze­függéseire irányul. A népfront gazdaságpoliti­kai munkájában új tartalmi elemek és új módszerek egész sora jelent meg. Fon­tos változás, hogy a régeb­bi, néha kissé egyoldalúan fogyasztói nézőpontú viták­kal szemben a termelési kérdések tárgyalása került egyre inkább az előtérbe. Nem kevésbé jelentős az, hogy a népfronttanácskozá­sok és az ott kimunkált ja­vaslatok egy-egy társadalmi réteg vagy földrajzi körzet szűkebb értékhatárai közül kilépve szélesebb területet érintenek, s ma már gazda­sági életünk alapjaira Is ki­terjednek. Az előadó a népfront gaz­daságpolitikai tevékenységé­nek eredményeit elemezve aláhúzta: a HNF OT gazda­ságpolitikai bizottsága társa­dalmi vitákat szervezett a szövetkezeti törvény módo­sítása, valamint a vállalati, a belkereskedelmi és az ál­lami pénzügyi törvények ter­vezetének megvitatására. A széles körű fórumok ered­ményeit az elvi és a konk­rét .szövegmódosító javasla­tokat az országgyűlés ma­gáévá tette. Az elmúlt két évben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkár­sága ugyancsak számos fon­tos kérdésben, egyebek kö­zött a lakossági szolgáltatá­sokról, a távlati lakásépíté­si terv irányelveiről és az ötödik ötéves terv megvaló­sításának eddigi tapasztala­tairól és további feladatai­ról foglalt állást. A tenniva­lókról szólva Márton János rámutatott: a népfront gaz­daságpolitikai munkájának tartalmát elsősorban a szer­vezési tennivalók és feltéte­lek széles körű társadalmi vitájával kívánja bővíteni. E területen még szélesebbre kívánják tárni az ajtót a közvélemény bíráló. _ újító megnyilvánulásai előtt. Na­pirendre tűznek olyan kér­déseket is, mint amilyen a nagy jövedelmeké, a repre­zentációé, valamint a köz­ponti irányítás felelősségéé. A beszámolót vita követ­te, majd Szentistványi Gyű- láné, a HNF OT titkára a népfrontmozgalom 1980. évi feladatairól szóló javaslatod terjesztett az országos tanács tagjai elé. (MTI) Hazaérkezett Gáspár Sándor Pénteken hazaérkezett Berlinből a SZOT küldöttsé­ge, amely Gáspár Sándornak a Szakszervezeti Világszö­vetség elnökének, a SZOT főtitkárának vezetésével részt vett az SZVSZ irodá­jának 21. ülésszakán A küldöttséget a Keleti pálya­udvaron Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese fogadta. (MTI) Ankét a háztájiról Több száz vagon áru a megye és a külföld piacaira Nem kevesebb, mint 30 ezer hektáron gazdálkodik a megye 70 ezer háztáji és kis­gazdasága, s az itt megter­melt áru értéke megközelíti a kétmilliárd forintot. Az el­múlt esztendőben 132 vagon baromfi, 46 vagon méz, több mint másfél ezer vagon zöld­ség és 14 millió tojás került a megye és a külföld piacai­ra. Ezekkel az adatokkal jelle­mezték tegnap a háztáji és kisgazdaságok jelentőségét azon az ankéton. amit a Ha­zafias Népfront mellett mű­ködő Kertbarátok és Kiste- nyésztők megyei Társadalmi Szövetsége rendezett Eger­ben. Vitaindító előadásában Koós Viktor, a szövetség el­nöke időszerű szervezési, fel- vásárlási kérdésekkel, a sza­porítóanyag, tak a rm án yellá - tás gondjaival ered mién yei vei foglalkozok, s külön kitért, a parlagföldek hasznosítására A hozzászólók közül töb­ben hangsúlyozták, hogy minden intézkedés ellenére gyakran vitathatók a felvá­sárlási árak. Nemegysizer elő­fordul, hogy egy-egy termék háromszor, négyszer annyi­ba kerül a boltokban, mint amennyiért azt a termelőktől átvették. Néhány kistermelő elmondta, szegényes az esz­közök. gépek, szerszámok vá­lasztéka, sok a hiánycikk, s ami van az üzletekben, az is igen drága. A résztvevők kö­zül többen panaszkodtak az akadozó takarmány- és táp­ellátásra is. Egyébként az ankéton be­jelentették, hogy jövőre az ÁGROKER. valamint a hat­vani és az egri áfész együtt­működésének ered mén veként kisgépkölcsönző szolgálat kezdi meg működését, ezzel is enyhítve a gépeli átás gondjain, s jelentős kiadá­soktól kímélik így meg a kistermelőket is. Befejeződött a román pártkongresszus BUKAREST Pénteken Bukarestben be­fejezte munkáját a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa. A kongresszus egyhangú­lag jóváhagyta a központi bizottság beszámolóját a XI. és a XII. kongresszus közöt­ti időszakban végzett tevé­kenységről és a párt további feladatairól. A kongresszus jóváhagyta Románia szociá­lis-gazdasági fejlesztésének az 1981—1985-ös időszakra szóló terve irányelveit és az 1990-ig szóló fejlesztés táv­lati irányait, a tudományos kutatások, a technológiai fej­lesztés és a műszaki hala­dás eredményei meghonosí­tásának 1990-ig terjedő prog­ramját, valamint az energe­tikai fejlesztés 1981—1990-es időszakra szóló programját. Elfogadták a tudományos kutatások, a technológiai fej­lesztés és a műszaki haladás vívmányai meghonosításá­nak 2000-ig szóló fő irányel­veit, valamint a járások to­vábbi kiegyensúlyozott fej­lesztésének programját is. A kongresszus jóváhagyta a Román Kommunista Párt szervezeti szabályzatának módosítását is. A kongresszuson Nicolae Ceausescu mondott záróbe­szédet. A kongresszus újraválasz­totta Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkári tisztségébe. A kongresszus megválasztotta az új központi bizottságot, amely min 245 tagja és 163 póttagja van. Megválasztotta az új 73 tagú központi el­lenőrző bizottságot, a kb titkárságát és a központi pártkollégiumot. Nicolae Ceausescu bejelentette, hogy az új központi bizottság meg­tartotta első ülését és meg­alakította az új, 27 tagú po­litikai végrehajtó bizottságot és annak 18 póttagját. Lázár György fogadta Nyikolaj BajbakoYot Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken a Parlamentben fo­gadta Nyikolaj Bajbakovot. a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szí­vélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke, a Politikai Bizottság tagja. Jelen volt Vlagyimir Pav­lov. a Szovjetunió budapesti nagykövete. (Népújság telefotó—MTI—Tóth István felv.—KS) Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Az MSZMP Heves megyei Bizottsága tegnap, november 23-án Egerben kibővített ülést tartott. A megye vezető párttestületének tagjait és a meghívottakat — a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a járási, városi pártbizottságok első titkárait, az üzemi és községi pártbizottságok titkárait, a megye állami és tömegszervezeti vezetőit — Barta Ala­jos, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. A megyei pártbizottság Virág Károlynak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalta a végrehajtó bizottság jelentését, a Politikai Bizottság 1972. december 20-i — az alapszervezeti munkára vonatkozó — határozata végrehajtásáról és egyetértőn határozott a továb­bi feladatok megoldására. Második napirendként Vaskó Mihály, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit a Központi Bi­zottság 1979. november 1-i üléséről. A tájékoztatót a párt- bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről, alapve­tő céljairól, s a következő fél évtizedben várható fel­tételeiről folytatnak eszme­cserét ma a Parlamentben a főváros, a megyék és a me­gyei városok tanácselnökei. Az értekezlet részvevőit Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tájékoztatja a foglalkoztatottság alakulá­sának tendenciáiról, a mun­kaerő-egyensúly megterem­Uj magyar nagyRcöiret Etiópiában Traumann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fo­gadta Tóth Eleket, hazánk­nak a szocialista Etiópiába akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. (MTI) tésének lehetőségeiről, a tervszerű munkaerő-átcso­portosítás jelentőségéről és formáiról. Értékelvén egye­bek között a munkaerő-köz­vetítés rendszerét, kitérve arra is, hogy az idevágó párt- és kormányhatároza­toknak miként tettek eleget az illetékesek. A napirend témái közé tartozott a bér- és keresetszabályozásban ja­nuár 1-től alkalmazandó mó­dosítások ismertetése, ezek várható hatása a munkaerő­gazdálkodásra, az indokolt és szükséges munkaerőmoz­gást elősegítő intézkedések megvitatása, a munkaerő hatékony fölhasználását megalapozó szabályok, á munkafegyelem következe­tes érvényesítését szolgáló rendelkezések előkészítése, főként a tanácsokra háruló feladatok alapján. (MTI) Jutalom a szüretelő diákoknak Az idei szűreit eredményeit, az iskolák és a diákok segí­tő munkáját értékelték pén­teken délután az Egri Csil­lagok Termelőszövetkezet­ben. Ott volt Pócs János, az MSZMP Eger városi Bizott­ságának osztályvezetője, és Pászti József, Eger Város Ta­nácsának osztályvezetője is. Tóth István szövetkezeti elnök megnyitó szavai után Máté Lajos, főágazatvezető adott tájékoztatást a szüreti felkészülésről, a mur^ka üte­méről és a feldolgozásról. Elmondta, hogy az idén 671 hektárról 53 144 mázsa szőlőt takarítottak be, melyből 23 446 mázsát tizenegy álta­lános és hét középiskola ta­nulói. A szüret szervezett volt, nem volt fennakadás a munkával, a diákok szállítá­sát folyamatosan végezték. Mindez lehetővé tette, hogy tovább javult az iskolák és a termelőszövetkezet együtt­működési kapcsolata. A kö­zös gazdaság versenyt hirde­tett az iskolák között a gyors, és eredményes szüret1 meg va­lósítására. Ennek eredmé­nyességét bizonyítja hogy a versenybizottság értékelése alapján jutalmakkal is elis­merték az iskolák tanulóinak helytállását. Kiemelkedő munkájuk alapján a középiskolák közül televízót nyert az egri Dobó. István Gimnázium és Erdé­szeti Szakközépiskola, mag­netofonnal jutalmazták a Gárdonyi Géza Gimnáziu­mot és egy-egy sztereó le­mezjátszóval a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskolái, valamint az Egész­ségügyi Szakiskolát. Az álta­lános iskolák közül első lett a Xl-es számú, második az V-ös, harmadik pedig az 1-es számú Általános Iskola, me­lyek pénzjutalomban részesül­tek. A vezetőség különdíját, egy lemezjátszót, a Szilágyi Gimnázium kapta. A ver-, senybizottság különdíját,1 ezer-ezer forintot a gyermek­városi, valamint a noszvaji általános iskola nyerte. Pénz­jutalomban részesült az egri ipari és a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom