Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
CHIOVINI FERENC: Lakodalmasok Chiovini Ferenc nyolcvanéves Chiovini Ferenc, Munká- csy-díjas, érdemes művész nyolcvanesztendős. A festőművész tanulmányainak befejezése, 1926 óta a szolnoki művésztelepen dolgozik. Munkássága szorosan kapcsolódik a kolónia történetéhez, a város kulturális életéhez, amelynek évtizedek óta döntő szavú részese. Chiovini évekig vendégtagként dolgozott a kolónián Fényes Adolf, Pólya Tibor, Szlányi Lajos, Szüle Péter, Vidovszky Béla, Zádor István és Zombory Lajos mellett, 1936-ban nyeri a törzstag művész megtiszteltetést. Itt talál rá azokra az „opá- los szürkék”-re, arra a finom „szordinós kolorit”-ra, amelyet a „horizontális látás” mellett művészete egyik jellegzetes, hagyományokhoz kapcsolódó alföldi vonásaként tart számon. üt a valóság jellegéhez nem tartozik a külső színesség, a meglepő felharsanó részletek. Amit látok, azt reálisan érzékelem. A valóságélmény, rögzítődik bennem és ezt próbálom képben visszaadni. Nem a dekoratív ko.lorizmus eszközeivel, hanem a belső megérzés, a lírai hatások fűtöttségével...” Ars poeticaként is jegyezhetnénk ezeket a hatvanas évekbben mondott szavait. Lényegében a látványrealizmus, az ecsetjárás érzékeny ihletett- sége, magas fokú színkultúra, a horizontális természeti kép kompozicionális hangsúlyozása Chiovini Ferenc természetelvű festészetének jellemzői napjainkig. Aba-Novák, Borbereki Kovács, Pólya Tibor, Matti- oni Eszter hatása alól Chiovini sem tudta magát kivonni. 1933-ban Aba-Novák Vilmossal festette a jász- szentandrási neogót plébániatemplom freskóit. Az 1935—36-os években olaszországi ösztöndíjas időszaka alatt letisztultabbak, határozottabbak lettek elképzelései. Az ösztöndíjasok Római Magyar Intézetében megrendezett kiállításán mind az olasz, mind a hazai kritikák elsőként foglalkoztak Chiovini alkotásainak kitűnő színérzékével, élénk festőiségével, kompoziciós készségével. A negyvenes évekből való képek már újra a plein air- ben élvezett táj, az alföldi falvak életének, a tághatárú Alföld látványának bűvöletéről vallanak. A szürkésen világító házfalak, a pusztán derengő föld mögött a képsík kétharmadában magasodó fullasztó sötétkék, mintha a háború tájba oltott rettegése volna. ' A felszabadulás után Chiovini Ferenc, mint a megyei újjáépítési hivatal igazgatója tevékenyen részt vett nem csak a város, de a művésztelep tönkrement épületeinek újjáépítésében is. Patay Mihály, Benedek Jenő, Botos Sándor és P. Bak János mellett elsőként költözött be a kolónia rendbe hozott szárnyába. A művészeti élet aktív részeseként szerepelt a Művészek Szabad Szakszervezetének tárlatain. Az ötvenes évek második felétől telepedett meg a szolnoki kolónián az a generáció, amely a művésztelep utolsó két évtizedének alkotói tevékenységét jelöli műveivel. Chiovini Ferenc közöttük a legidősebb, tisztelt és megbecsültebb tagja közösségüknek. Művészete a hatvanas évektől kapja, meg mind országosan, mind a megyéjében is azt az elismerést, amit munkássága alapján megérdemel. Gyűjteményes kiállítása — amelyet most, 80 éves születésnapján rendeztek a Szolnoki Galériában — az utóbbi harminc évből teljes képet nyújt, történeti kompozícióitól (Rákóczi hadait indítja 1955.) portréiig (önarckép I960., G. M. arcképe, 1960. Dr. M. J. arcképe, 1968.), hagyományos tájaitól a Tisza II. Vízlépcsőnél, a Palotási Állami Gazdaságságban festett, az Alföld megváltozott gazdaságát, arculatát örkitő képeiig. Az utóbbi években Chiovini Ferenc ars poéticája megvalósításának csúcsára ért el. Friss, könnyed ecsetjárásával,' színeinek eleven csengésével, a természet hangulatait idézi elénk, teremti újra képein a természetelvű festészet nyelvén. „Eddig figyeltem, most összegzek” — nyilatkozta Chiovini Ferenc két esztendővel ezelőtt. Most mindazt, amit gazdag pályája során próbált, amit eddig hordoz- va-őrizve festészetében fontosnak tartott, bő termést hoz művészetében. Szép bizonysága ennek a Szolnoki Galéria gyűjteményes kiállítása. Ugrás a sötétbe Vigh Károly könyvéről Kortárs és szereplő, egyszerű hétköznapi közember, aá események menetéből valamit is megsejtő katona, mind egyképpen látta, újkori történelmünk egyik fontos pillanata ment veszendőbe azon az októberi verőfényes vasárnapon. Pedig valójában semmi rendkívüli esemény nem történt, a dolgoknak úgy kellett végződniük, ahogyan azt az események előtörténeténetéből, nem túl sok kockázattal, látni lehetett. A magyar kiugrási kísérlet, melyet oly sokan, s oly ellentmondásosan készítettek elő, azon az októberi vasárnapon ment végérvényesen veszendőbe. Vigh Károly munkája, mely a Sorsdöntő történelmi napok c. méltán népszerű sorozatban látott napvilágot, a magyar kiugrási kísérletnek ezt a pillanatát dolgozza fel. A könyv megjelenését tekintve is szerencsés pillanatban született, hiszen a nemrég megjelent Kádár Gyula által írt memoár, is részletesen taglalta ezt a problémát, s a Kovács András rendezésében bemuta- • tott Októberi vasárnap című film is ezt a korszakot boncolgatta. A történelemnek ritkán vannak olyan pillanatai, amikor évtizedes mulasztásokat is helyre lehet billenteni. Az 1944- es esztendő kora őszi napjai kétségkívül ilyenek voltak. Egy háborús vereségtől megterhelt több mint három év, s egy végérvényesen zsákutcába jutott diplomáciai manőverezéssorozat után valójában nem kívánkozott más kiút, mint a háborúból való azonnali kiválás. A Teleki-kormány lavírozó politikája, a Kállay-kormány béketapogatódzási, de korántsem ellentmondás nélküli diplomáciai manőverei csak ritkán és ellentmondásosan villantották fel a háborúból való kiválás lehetőségét. A több vas tűzben tartásának politikája azonban megbosszúlta magát. Amikor a titkos diplomáciai hadműveletek egész sora folytatódott, melyekről mellesleg a német vezetésnek alapos és biztos ismeretei voltak, akkor a kormányzat, s főleg az erősen fasizálódó tiszti vezérkar, a német oldalon való kitartás gonosz politikáját követelte. 1944 szeptembere és októbere olyan szituációt teremtett,' amelyben már nem lehetett elkerülni a helyzet által ki- kényszerített lépéseket. A román kiugrás, a szovjet csapatok közvetlen közelsége, mind intő példa volt, most vagy soha! Horthy és közvetlen környezete, a Kiugrási Iroda cselekedett is a maga módján. Hogy mennyire felemásan, s mennyire koncepciótlanul, arról az „Ugrás a sötétbe” című kötet igen alaposan, s mind ez ideig publikálatlan források birtokában tájékoztat. Több mint megdöbbentő, Horthy és közvetlen környezete a kiugrást a kormányzat tudta nélkül, sőt egyenesen annak megkerülésével akarta véghezvinni. Elválasztotta egymástól a katonai és politikai kérdéseket, mintegy ezzel is jelezve, nem egy következetesen végrehajtott kiugrást, s a németekkel való azonnali szembefordulást akar, hanem csupán taktikázó és időt nyerő megoldást. Horthy előtt egy finn típusú kiválás képe lebegett, vagyis ott Moszkva engedélyezte a finnekkel kötött szerződés értelmében a német egységek kivonulását. De ez az út, Magyarország számára már járhatatlan volt, hiszen a szovjet vezetés ekkor már joggal követelte a németekkel való tényleges harci szembefordulást, s nem utolsósorban a német fél a magyar területek megtartásával kívánta harci pozícióját megszilárdítani. Kétségkívül felemás helyzet, amelyet a kormányzó következetlen és taktikázó lépései még inkább súlyosbítottak. Vigh Károly könyve méltán nevezi ezt az akciót a sötétbe ugrásnak. Olyan lépésnek, amely méltó befejezése veitől a negyedszázados ellenforradalmi korszaknak. Szőke Domonkos / giinnuiiiiiHiimiiiii «mnminuiiiHnitiiinHif •iHiuiuiiHiniiHiHfniNNiiiiMiHmiiiuuiiiiiiNinHUHMiiniiiimmMiiiniHiHHSHintmt Bolya Péter: Málnáskerlek vendége :::: mellékelten küldök néhány • olyan iratot és levelet, amelyek 8 befolyásolhatják az ügy kimenete- : lét, és a bírósági ítélet milyensé• gét. Az iratokat — lehetőség szelj rint — időrendbe állítottam. •: i. i Tisztelt Rendőrségi Alulírott Paulin Elek bejelentés- : sei fordulok a T. Rendőrséghez. S Remélem, hogy ezt a bejelentést • állampolgári hűségem teljes bizonyítékaként fogja fel a T. Rendis őrség, s ezért felment a felettem • gyakorolt rendőri felügyelet alól ; (kétrendbeli betöréses lopás, janu- : árban szabadultam, tisztelettel.). • A bejelentés és az általam gya• korolt állampolgári hűség a köj vetkező: tegnap este (21-én) a • Kert utcában mentem hazafelé, • amikor arra lettem figyelmes, hogy • az egyik ház kerítésén egy bűntényre gyanús személy mászik át. • Állampolgári minőségemben én. is S átmásztam a falkerítésen, és tet- S ten értem egy Krasznai Dénes ne■ vű, saját bevallása szerint tizen• kilenc éves egyént, amint a mál: náskert bokrai között üldögélt. Az ■ elfogás és az azt követő vallomás8 tétel zajára előjött a házból özv. : Presser Béláné, és tulajdonosi mi£ nőségében jajveszékelni kezdett. f Ezt én — tekintettel az ügy fon- jj tosságára — azonnal megtiltottam g neki. Krasznai Dénest a főkapi- ; tányságra kísértem, ahol előzetes 5 letartóztatásban részesült. Megismétlem a fontosabb ada- g tokát: Krasznai Dénes, főbűnös; ■ Presser Béláné, a kerítés tulajdo; nosa; Szolnok, Kert u. 17., a bűn- : tény helye, és végül jómagam, • az elfogó és bejelentő állampolgár: • Paulin Elek. kétrendbeli betöréses i lopás, januárban szabadultam. • Kérem a T. Rendőrséget, hogy • vegye figyelembe tettemet, mint állampolgári becsületesség minta- példányát, s ennek megfelelően a január óta alkalmazott rendőri felügyeletnek véget vetni szíveskedjék. Tisztelettel Paulik Elek, Szolnok, Kert u. 81, hátul az udvarban. Z F. hó V7-én kelt megkeresésükre válaszolva közöljük, hogy Krasznai Dénes ez év máj. 16. óta áll vállalatunk személyi állományában, mint szállítási előadó. Ezen beosztását az általunk meghirdetett pályázat útján nyerte el a következő szempontok figyelem- bevételével : Ad 1. Iskolai végzettsége (három középiskolai osztály) alkalmassá tette a szállítási előadói munkakör betöltésére. Ad 2. Iratai között semmiféle bűntényre, vagy letöltött büntetésre utaló adatot nem találtunk. Ad 3. Szolnoki lakos. Ad 4. Ö volt az egyetlen pályázó. Munkatársai szerény,- csendes, kissé zárkózott embernek ismerték. Munkáját kifogástalanul végezte. Mellékeljük az önéletrajzot, amelyet Krasznai juttatott el hozzánk a meghirdetett pályázat kapcsán, Staub István igazgató s. k., Patai Imréné szem. oszt. vez. s. k. önéletrajz Nevem, Krasznai Dénes, 1961. január 5-én születtem Jászapátin. Apám, Krasznai István, volt intéző, jelenleg állatgondozó. Anyám, szül. Dabasi Rozália, 1974. március 6-án meghalt. Általános iskoláimat Jászapátin végeztem, majd Szolnokra kerültem középiskolába. Negyedikes gimnazista koromban az apám kitiltott otthonról. Nem sokkal ezután — anyagi helyzetem miatt — abbahagytam középiskolai tanulmányaimat, s azóta a szolnoki MÁV-nál dolgozom anyagraktáro- si beosztásban. Ügy gondolom, hogy hároméves gimnáziumi végzettségem és rak- tárosi gyakorlatom alkalmassá tehet az Önök által meghirdetett állás betöltésére. Tisztelettel: Krasznai Dénes, Szolnok, Damjanich u. 4. 3, Tisztelt Pszichológiai Or! Nagyon köszönöm kedves levelét. és örülök, hogy lélektanilag foglalkozik a fiammal, ha már fogságba került az a hülye. Ön, tisztelt pszichológiai úr, a fiam leveleit kérte tőlem, de én megmondom őszintén, nem nagyon őrizgetem őket. Jön a levél, elolvasom. tudomásba veszem, ami benne van, aztán már vágom is ki a szemétre. De azért baj nincs, mert két levél valahogy megmaradt: Szolnokról írta a fiam őket, gimnazista korában. Ezek biztosan jók lesznek további lélekta- nulmányokhoz. Mellékelem a két levelet, addig is maradok Krasznai István, volt gazdatiszt és intéző. Kedves Apuka! Ma volt az évnyitó. Szép volt. Mindenki rólunk, elsősökről beszélt, még az igazgató is. Azt mondta,' hogy négy kemény esztendő étH etöttünk. Sok szülő volt St, kár, hogy Apoka nem. A kollégium is nagyon szép, nyolcán lakunk egy szobában. Biztosan kijövünk majd egymással. Hogy van, Apuka? Hét végén megyek haza. Van még málna? Remélem. Sokszor csókolja Dénes. Apai Az, hogy elzavart hazulról, rendben van. Csak az nincs rendben, hogy a felesége miatt, aki — ezt fenntartom — egy szemét. Az egész falu tudta róla. Többet nem megyek haza. Éljetek, ahogy tudtok, Dénes. U. i. A legnagyobb disznósága mégis az, hogy veteményt akar a málnáskert helyébe. Azért a néhány forintért, amit a piacon kapna a szaros paprikáiért? 4. Kihallgatási jegyzőkönyv. Krasznai Dénes (többrendbeli magánlaksértés). Vizsgáló: dr. Béres r.alhdgy. Vizsgáló: Nyilván tudja, hogy bűncselekményt követett el, amikor bemászott Presserné kertjébe? Krasznai: Nem. Vizsgáló: Miért mászott be az említett kertbe? Krasznai: Csak. Vizsgáló: El akart vinni valamit? Krasznai: Nem, dehogy. Vizsgáló: Mennyi ideig tartózkodott a kertben? Krasznai: Mikor-hogy ... Vizsgáló: Ezek szerint többször is bemászott oda? Krasznai: Igen ... Vizsgáló: Más kertekbe is? Krasznai: Néha. Vizsgáló: Hova? Krasznai: Nem tudom a címüket, Vizsgáló: Elvitt valamit ezekből a kertekből? Krasznai: Nem? Vizsgáló: Pressémétől sem? Krasznai: Nem. Vizsgáló: Gyümölcsöt sem fogyasztott? Krasznai: Néha megettem egy pár szem málnát, de nagyon ke- ■ veset. Vizsgáló: Hányszor mászott be : Presserné kertjébe ? Krasznai: Ügy ... negyvenszer... ! / Lehet, hogy többször, nem tudom X pontosan. Inkább Csak vasárna- ; ponként, vagy szombat éjjel..; i Vizsgáló: Miért éppen akkor? 5 Krasznai: Vizsgáló: Mennyi ideig tartóz- j kodott a kertben? Krasznai: Tíz-húsz percet; nem • tudom pontosan. J Vizsgáló: Mit csinált ez alatt az ; idő alatt? Krasznai: Semmit. Vizsgáló: Hogyhogy semmit? Krasznai: Semmit. Ültem a mái- ; nabokrok között. : Vizsgáló: Evett a málnából? : Krasznai: Ritkán. Ha megláttam ; egy szemet a sötétben. Vizsgáló: Mikor járt először : Presserné kertjében? Krasznai: Hát. .., úgy másfél : évvel ezelőtt, amikor otthagytam a • gimnáziumot. Vizsgáló: Miért hagyta ott? Krasznai: ... Vizsgáló: Van valami hozzáten- • nivalója az elhangzottakhoz? Krasznai: Nincs. Nincs hozzá- | tennivalóm. a k * 1 n ■ Tisztelt Pszichológiai Űr! ■ ■ Előző levelében a fiam leveleit S kérte. Nagyon szégyellem, hogy 5 csak kettőt tudtam küldeni, 'ezért • most elküldöm azt is, amit teg- ; nap kaptam tőle. Ezt már a vizs- l gálófogságból küldte. Tisztelettel, * Krasznai István, azelőtt intéző. m 9 Apuka! m m Itt vagyok a főkapitányságon, : előzetesben. Tessék feljönni hoz- : zám. Dénes. U. i. Csomagot is tessék hozni, ; Ha lehet, málnát is, legalább fél í kilót. 5