Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-15 / 267. szám
Sarkadi-bemutató Egerben Ház a város mellett Tiniár Éva és Csapó János 1 Ingy a hóz a város mellett van, ez nem csupán topográfiai, hanem sokkal inkább dramaturgiai megfogalmazás Sarkadi Imre drámája címeként. Kitűnő cím. Ez a „mellett” helyhatározó egyben valamiféle alapállás-meghatározó is: sem nem város, sem nem falu. Ütközési pont, ahol félúton léteznek, a falusi és városi életforma, — Sarkaiknál lokálisan is! — a tegnap, s a holnap mezsgyéjén az emberek. Társadalmi és történelmi Selyem út, egy karavánét szerója ez a ház, a varos mellett, ahol felkészülnék az erejüket bírók a városba érkezésre, s ahol, közel bár a cél, mégsem bírva már to-' vább, elpusztulnak a meggyötörtek, a gyöngék, a mindig visszatekintők, a haladás helyett önmagukat csak vonszolni tudók . * Sarkadi Imre a hatalomról akart szólni. Valójában erről az érkezni tudásról, pontosabban a nem tudásról egyszóval az egyes emberben kirobbanó belső és társadalmi eredeztetésű konfliktusról írta ezt a drámát. A tétova emberről, akinek döntenie kell, az ..immár hogyan éljek?" nagy kérdésében, és a döntés nem mindenkor az emberhez méltó. Jómagam legalábbis ezt hallottam ki a színpadi történésből, mégha nem is éreztem határozottan, hogy a rendező, a vendégként e drámához meghívott Szőke Jut lián ugyanezt szándékozta volna hangsúlyozni. Sőt, bevallom, hogy nézőként és most, e kritikai sorok írójaként abban sem vagyok egészen biztos, hogy a cselekmény sodrát ugyan jól pederintvén, ezen túl akart-e valamit, valami mást is, „rendezőit" is mondani e Sarkadi-drámával Szőke István. Azt hiszem, semmit. Azon túl, hogy a lehetőséghez képest tisztességgel tálalta, helyenkint a túlját- szás hevével el is ízesítette azt a tálat, amelyen elfért ez a ház, ott, a város mellett, — semmi újat, izgalmasat. , Sarkadi Imre e drámája nem azért színpadi alkotás, — mint drámai szituáció, társadalmi vallomás egyáltalán nem mondható gyengének. sőt! —, mert a legnagyobbakkal is előfordul, hogy alkotásaik sorában egy-egy kakukkfióka is életet követelt magának. Ebben a színpadi műben is ott vannak már a karmok, de inkább csak körmök még. Az első színpadi munka minden és azóta sem kijavított, értő és tisztelő, de nem tapintatos kézzel át nem dolgozott, rutintalanságból fakadó bizonytalansága ott kísértett a színen most is. Jellemvázlatok mozognak a szobabelsőben, amelyekről kijelenti Sarkadi, hogy milyen jellemek is ők, azazhogy kijelentik önmagukról, vagy a másikukról, — anélkül, hogy egy- egy jellem a figurák valós, belülről fakadó vonásait hordozná. Nagy és valóban drámai, sőt tragikus összeütközések, szerelem, gyávaság, harag sőt gyűlölet, halál és halálosztás szándéka, — minden kellék adva van, akár egy nagy sorstragédiához is, ám egy izgalmas, cselekményes, fordulatos színműhöz mindenképpen. De mindez és minden előkészítetlen, váratlan, szinte becsületszóra elhihendő a szerzőnek, a szerepét játszó, a helyzetet „átélő” színésznek, mert igenis ez így és az úgy van, mert hát aszerint kell lennie. November: Fogászati hónap A novemberi országos fogászati hónap során még az általános iskolák első tagozatosaihoz és sok helyütt az óvodásokhoz is ellátogatnak a szakorvosok. Ennyire fontosnak tartják a gyermekkori fogbetegségek megelőzését. A betegségek közül a fogbetegségek a legelterjedtebbek az egész világon. Az emberi test egyetlen szervével sincs annyi' baj az élet folyamán, mint a fogakkal. A fejlettebb országokban a civilizáció egyik nemkívánatos következményeként szinte minden felnőttet elér a fogszuvasodás és a foglazulás, Nem' sokkal jobb a helyzet a gyermekek fogazatával sem. A 6—7 éves korban levők 80—90 százalékánál találhatók szuvas fogak, s a 14—15 éveseknél Hpnincfífí SiríSSEsSSjSsS^ j liny. november 15.1 csütörtök száz gyerek közül csak négyötnek ép a fogazata. Míg a fogszuvasodás elsősorban a gyermekek és a fiatal felnőttek fogazatát rombolja, addig a foglazulás rendszerint a harmadik évtized után okoz fájdalmas gondokat, A fogszuvasodás a fog kemény anyagainak végleges pusztulását okozza. Ezért is feltétlenül indokolt, hogy már két-két és fél éves korban megkezdődjön a kisgyermekek rendszeres fogászati ellenőrzése. A száj- és fogápolást már két és fél, hároméves korban el kell kezdeni. Nagyon fontos, hogy a kis szájhoz megfelelő méretű fogkeféi legyenek a gyereknek. De az is lényeges, hogy a kicsik étrendje tartalmazzon nyers gyümölcsöt, sárgarépát, karalábét, nemcsak vitamintartalmuk, hanem „rágós” voltuk miatt is. Felelőtlenség, ha a kisgyermekeket rászoktatják a cukorka, a csokoládé és az egyéb édességek minduntalan élvezetére. I Egyszóval rossz dráma, kár volt bemutatni. Még kegyeletből sem. Csakhogy ez nem igaz. pontosabban nem így igaz. Egyáltalán nem lennék meglepve, hogy a helyenkint unalomig vontatott előadás mégis közönségsikert aratna. Nem lennék meglepve, elsősorban azért, mert a színészek őszinte szívvel és hittel hiszik, hogy amit játszanak, az úgy és igaz — Blaskó Péterre, Tímár Évára, Polgár Gézára és a szerephez nagyszerűen felnőtt Matus Györgyre gondolok elsősorban —, s mert ez a művészi hit, ha csodát nem is képes tenni a színpadon, de varázslatot, azt igen a nézőtéren. De azért sem érne a meglepetés a reveláció erejéig, mert igazi író ezt a még nem igazi drámát, mert igaz és általános érvényű emberi érzések, társadalmi 'kapcsolatok és viszonyok bomlanak ki és fel a dráma keretein belül. S mert a néző, akit oly szívesen lebecsül néha kritikus is, színész is, de még író is, nagyon is megérzi és kiérti a zöld gyümölcsből is az érettnek az ízét és zamatét: a körmökből egyenesen tud következtetni az' oroszlán karmaira. Vajh, akad-e majdan olyan értő — Sarkadi világát értő — ■ színműírótárs, aki bátran és tiszteletlenül, hogy úgy legyen igazán tisztelgő az emlék előtt, szóval, aki bátran nyúlna ehhez a darabhoz. Talán a lagnagyobb drámák sorába említenénk azután? A kisebb szerepekben Lenkey Edit formálta meg Simon József anyját, nem sikertelenül próbálkozva, hogy a dikciókon túl emberi szó is kihallassák alaki- fásából. Csapó János vak- Gerzsonja — sajnálom a színészt, nem ő tehet róla — érdektelen és nem is a drámához tartozó figura, aki mintha egy vad romantikus színdarabból tévedt volna be erre a színpadra. «Peri, Horváth Zsuzsa, Vedres Sallós Gábor, az őrmester Pálóczy Frigyes volt. A díszletek Szegő György terveit dicsérik. Gyurkó Géza Hatvan város felszabadulásának közelgő 35. évfordulója alkalmából a város vezetőinek jelenlétében meghitt ünnepségre került sor. Az' évforduló alkalmából Angeli József, a városi tanács elnöke nyújtotta át az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulata parancsnokának, Iván Potapovics Szamarcevnek, a „Hatvan Városért” emlékérmet és oklevelet. A katonáknak a városért kifejtett társadalmi munkájáért mondtak köszönetét a város vezetői a szovjet parancsnoknak. Képünkön Iván Potapovics Szamarcev átveszi a kitüntetést Angeli József tanácselnöktől. (Fotó:' Szabó Sándor) 15 év bábországban Cini Samuval, a Háry szvittel, a Három kismalaccal Jubileumra készül a Harlekin Talán nincs is olyan Heves megyei gyerek, aki ne tapsolt volna még az egri Harlekin bábegyüttes valamelyik meseelőadásán. Hiszen a többszörös fesztiváldíjas, nívódíjas, illetve a kiváló együttes címet véglegesen elnyert amatőr művészeti csoport tagjai, — Demeter Zsuzsa vezetésével — sok esztendeje állítgatják bábos paravánjaikat óvodákban, iskolákban, könyvtárakban, művelődési házakban délutánról délutánra a legkisebbek örömére. Sok esztendeje, illetve pontosan 15 éve. Ebben a hónapban ugyanis ezt a jubileumot ünnepük Harlekinék, s mindazok, akik látták, s megszerették műsoraikat. A programsorozat 24-én a Hámán Kató Megyei Üttörő- házban kezdődik azzal a kiállítással, amelyet bábukból, fotókból, s az együttes életének dokumentumaiból válogattak. A nézők viszont láthatják kedves mesehőseiket; majd ezer előadás legnépszerűbb főszereplőit. Ugyanezen a napon baráti összejövetelt rendeznek a csoport mai játékosainak, s csaknem száz egykori tagjának. Egy nappal később, vasárnap délután háromkor a bábkészítés rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket. A Hámán Kató Megyei Űttörőházban e „nyílt napon” szülőket, gyerekeket egyaráftÖ várnak, A jubileumi előadásokra st Gárdonyi Géza Színházban 25-én 11 órakor és 28-án T órakor kerül sor. A gyermekek számára készült Regéld című műsorban életre kéjnek Weöres Sándor és Tamkó Sirató Károly gyermekversei; Cini Samu és a Három kismalac mókás figurája. A felnőttek számára is a legsiké- resebb produkciók közül válogattak. Bemutatják a Háry szvitet, a Táncoljunk című bábparódiát, illetve a Show című bábjátékot, Műsoron szerepel még a Gyermekversek című összeállítás, illetve Lovasy László magánszámai; KISS BENEDEK: Korong Matyi alma MESE KOVÁCS MAGIT KERÁMIÁIRA 2. — Miért van az, mondd, Földöregapó, hogy rólad leginkább anyám jut eszembe? Vagy egy kenyér? Vagy mindkettő: anyám kenyér - szelés közben? _ — No, csakhogy ezt is észrevetted! Belőlem nő ki a gabona, a búza, az árpa, a rozs — hát hogyne hasonlítana hozzám a kenyér? Vedd úgy: én változtam kenyérré. Nap-Nagyúr, a sugarak óriás méhkaptára, döngicsélő sugarak özönét bocsátja gémberedett tagjaimba. Felhő-Felsége esőkkel locsolgat. Szél-Lovag lovának sörénye életre bizser- get. így változom búzává, kenyérré, elefánttá, vagy aranyhallá. Így vagy az unokám te is, így lányom édesanyád —, hogyne hasonlítanánk egymásra? Édesanyád ruhájában búzavirágok vannak, barázdák, patakok. Barázdák arcán is, ajkai pipacs-szirmok, szemöldöke kalász, kontya boglya. Milyen szép, ha délben, vagy este asztalhoz ül a család! Mit gondolsz: olyankor nem belőlem esztek? Meg Nap-Nagyúrból, Felhő- Felség cseppjeiből, Szél-Lovag horkantásából? Így hasonlítunk mi mind egymásra, így lakunk egymásban — különbözők! És ez a Rend, ez a Törvény: egymásból épüljünk fel eggyé, s számtalan különböző egyből épüljön föl az egy-ség, a legnagyobb család! Ha kell, én vagyok a nagy asztal, ahol fű, fa, virág, hal, madár és vad az emberrel együtt lakomázik. Másként meg Nap-Nagyúr asztalánál úgy ülök én is, mint te ülsz este édesanyádénál. S azt hiszed, talán ez a legnagyobb asztal? Hát a Tejút, meg a messzibb csillagködök? Egymásból épüljünk föl egy-gyé, s számtalan különböző egyből épüljön föl az egy-ség, a legnagyobb család — ez a Rend. ez a Törvény. S tudhatod: mindennek kezdete van és vége, kivétel csak ez az Egy-ség. Né- ném intézi ezt ollójával, az Élet-Halál. Egyik kezében az olló, mellyel a sorsot szabja, másikban a virágos yilágfa, mely a sorsokat termi. Ott van a tiéd is rajta. Én táplállak, én adom tested, ám ő tudja: mit és hft- gyan? ö tudja: mit és meddig? Egyik lábánál lebeg az alfa — ez minden dolgok kezdete. Másik lábánál lebeg az ómega — ez minden dolgok vége. S ő tudja, mit és hogyan. Nem könyörtelen ő, csak a dolgát végzi, miként a kertész, ha metszi az ember a gyümölcsfákat? A termés érdekében. Matyi szájában hirtelen összefutott a nyál, mert almáskertjük egyik fájának tetején képzelte menten magát. Az ágak teli pirosló, telt gömbökkel, s ő boldogan hersegteti fogai közt az édes-leves gyümölcsöt. . Ott látta apját-anyját, testvéreit is sorban: szüreteltek. S miközben enyhe szellő hajlítgatta a tömött ágakat nem tudtak betelni a hűvös-gömbös tapintással, s az édes-savanykás ízzel. — Kertészek vagytok, ti, emberek mind a világban — folytatta a Földöreg —: a szépnek, a jónak, az igazságnak a kertészei. Nagy dolog embernek lenni! Jó kertésznek, szép termés katonájának! És fája mindenkit megtalál, ki keresi fáját. Megleled te is a magadét, fiam: fenni a jót, az igazat, szépet. — Ám figyelmeztetlek még egy dologra, és ez: a tűz. A tűz, talán nem is tudod: sárkány! Nap-Nagyúr bocsátotta áz emberek szolgálatára. Meg is szelídítette őt az ember, vad vére azonban néha kitör, s rettenetes pusztításokat okoz a földön. Könnyű őt az ártó gonoszság szolgálatába állítani, s ilyenkor maga is két seregre szakad: egyik felé megmarad az embert szolgáló tűznek, pártütő fele viszont a gonoszság oldalán tombol, s az emberekre támad. Sárkányodat is megtalálod majd, ne félj! Ezért figyelmeztetlek előre, fiam: gondod legyen mindig a tűzre! Fogd formába, éberen őrködj fölötte: ellenedre ne bitangoljon! Matyi elámult. A tűz hát —• sárkány? S lehet az ember jószága, s lehet a gonoszságé?! — Köszönöm szavaid, Fölcjöregapám, kelt fel a •korong mellől Matyi, mivel szürkéllett már az este, s jól el is ülte magát. — Holnap kiégetjük édesapámmal, amit az utóbbi időben csináltam. S gondom, lesz Kovács Margit: Kenycrszelö (Mészáros András fotója — KS) majd a tűzre: ellenemre ne bitangoljon! — gondolta még, megsimítva a homálvló agyaghalmot. Jóleső fáradtsággal indult vacsorázni, mikor a Földöreg agyaghalom még ezt mondta: — Amit most hallottál, az mind igazság, jegyezd meg jól. S a mesék, legendák is mindig igazak, s nagy baj lesz akkor az emberek között, ha megromlanak, el- tűnnek-eltemetődnek. Különben úgyis találkozol hamarosan a Legenda-Hasú Emberrel, ő is beszél még róla. * A barátság jegyében