Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
ái MF-pragraai Épüli a tatárjárás korában A sopronhorpácsi templom hajója (Bojtár Ottó felvétele) A könyvtárak fő feladata nindig az volt és jelenleg is az, hogy a könyveket eljuttassa az olvasókhoz. A Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetsége, melyet angol nevének (International Federation of Library Associations) kezdőbetűi után legtöbbször IFLA néven emlegetnek, 1978-ban tartott konferenciáján ezt a feladatot kibővítette, a legáltalánosabbá, világméretűvé tette. A kitűzött cél; bármely országban megjelent könyvhöz, folyóirathoz vagy egyéb dokumentumhoz bármely országban hozzá lehessen jutni. Ez az angol nevének, Universal Avalability of Publications (a kiadványok általános hozzáférhetősége) kezdőbetűi miatt UAP-nak nevezett program rendkívül összetett; a könyvtári tevékenységnek még olyan típusú problémáira is kiterjed, mint a karbantartás, archiválás, restaurálás. Anélkül, hogy a részletekbe bemerülnénk, nézzük meg, mit jelent ez egy magyar olvasó számára! A hozzáférhetőség követelménye, hogy a megjelent dokumentumokról mindenki tudomást szerezhessen. Ezért a különböző országokban megjelent bibliográfiáknak azonos elvek alapján, nemzetközileg egységes, szabványosított formában kell készülniük, hogy adatait könnyen fel lehessen másutt is használni. Egy laikus nehezen tudja elképzelni, hogy a könyvtárosoknak néha milyen problémát jelent az író neve. Szükséges ugyanis, hogy a szerzőknek a neve minden országban azonos formában szerepeljen, még a cirill, a kínai betűket használó szerzőké is. (Csehov nevét például a németek fonetikusan Tschehow-nak írják. La Fontaine nevét az L vagy az F betű alá osszuk?) Az egységesítést szolgálja többek között az IFLA 1977-ben megjelent 'Names of persons című kiadványa. Hasonló természetű kérdés; hogyan lehet egységesíteni a cikk- gyűjtemények, lexikonok, Lopótök a házikertben Pernyész István hatvani M ÁV-nyugdíjas kedvenc hobbija a kertészkedés, amellyel évek óta foglalkozik. Többek között a hajdan népszerű lopótök termesztésével. A borászok ma már korszerűbb eszközöket használnak, a ritka növény ma is közkedvelt, hiszen nem egy lakást díszít. (Fotó: Szabó Sándor.) szerző nélkül megjelent művek, antológiák katalogizálását: milyen címfej alatt dolgozzák fel őket. Az IFLA az európai irodalom névtelenül megjelent klasszikus műveiről is készíttetett jegyzéket. Az UAP-program keretében minden ország maga felelős a területén megjelent dokumentumok számbavételéért. Követelmény a teljességre való törekvés: a nemzeti bibliográfiáknak a könyveken kívül fel kell dolgozni a térképeket, zeneműveket, folyóiratokat, hanglemezeket... A teljességhez tartozik a’ múlt emlékeinek, a régebbi korok irodalmi termésének jegyzékbe foglalása. Nem elég a kiadványokról tudni! Ennél is fontosabb feladat, . hogy minden dokumentumot — még az egykét lapos nyomtatványokat is — legalább egy helyen, a nemzeti könyvtárakban megőrizzenek. A kötelespéldány- rendeletek gondoskodnak arról, hogy minden nyomtatvány bekerüljön ide. Az UAP-program feltétele, hogy minden ország kapcsolódjék be a nemzetközi kölcsönzésbe. A könyvtárközi kölcsönzés központja nálunk az Országos Széchenyi Könyvtárban van. Ez gondoskodik a külföldről érkező kérelmek teljesítéséről. Ide kell kölcsönzési kérelmeikkel fordulniuk a hazai kutatóknak, vagy személyesen, vagy valamelyik nyilvános könyvtár, kutatóintézet útján. A Széchenyi Könyvtár igyekszik kinyomozni, hogy a kért munkákat hol őrzik és onnan kölcsönkéri. még akkor is, ha az távoli világrészen fekszik. Talán említenem sem kell, hogy a ritka és az állandóan használt művek nem kölcsönözhetők ki. Ilyenkor könyv helyett mikrofilmet vagy xerox-másolatot küldenek, ezek előállítási költségeit azonban felszámítják. Folyóiratokat a könyvtárak nem szívesen adnak kölcsön — még hazai vonatkozásban sem —, de többnyire nincs is szükség egy egész évfo- '' lyamra. Ezért ilyen esetben pontosan meg kell jelölni, hogy a keresett tanulmány melyik évfolyam melyik számában jelent meg, és erről is lehet másolatot kérni. Vértesy Miklós A z arcacusia kocsma ” ugyanolyan volt, mint minden más vidéki kocsma: sötét faodú, melynek széles fedele a bejárat fölé nyúlik. A bejáratnál terasz, rajta pár asztal meg szék. És meg- iá más volt, mint a környékbeli kocsmák; igaz, azokban nem dón Miguel volt a kocs- máros. Amikor először jártam az arcacusia kocsmában, nagyon meglepett egy felirata söntéspult mögött a falon. A kocsmai feliratok a berendezéshez tartoznak, a civilizáció és a színvonal jelképei. Ezek a táblák megtiltják, hogy a vendég a padlóra köpjön, a kérkedőbbb kocs- márosok olyan táblát akasztanak ki, hogy tilos a helyiségbe kutyát hozni, és láttam már olyan felírást is, hogy tilos trombitálni és dohányozni. Persze egyetlen kocsmában sem .tart be ezekből senki semmit: vidáman köpködnek a padlóra, a kutyák a gazdájuk széke alatt hasalnak, a cigaretta- füst pedig a petróleumlámpa körül keringő apró rovarok idegeire megy. Az arcacusia kocsmában nevetni volt tilos. Amikor elolvastam, akaratlanul is elnevettem magam. Az üres helyiségben csak én, meg egy testes gazda vártunk a kocsmárosra. A gazda korholóan összeráncolta a homlokát. — Itt nem tanácsos nevetni, amigo. dón Miguel nem szereti — mondta. Nyilván meglátszott rajtam, hogy szavait nem veszem komolyan, mert kituszA jáki templom hírét ki nem hallotta? A nyugat-dunántúli túrák rendre útba ejtik ezt a szép középkori emléket, a magyarországi későromán építészet tanúját. De jóval kevesebben tudnak a sopronhorpácsi templomról! Pedig az országjárók útja nem ritkán e községen át vezet — legalábbis akik Győrből vagy Sopronból Kőszegre igyekeznek, átutaznak Horpácson is. A templomot azonban, amelynek kapuja kis parkosított rész fái, bokrai mögött díszeleg, jórészt elkerülik. S akik a falu nevét ismerik, azok is jobbára mezőgazdasági kutatóintézetéről hallottak. Valóban neves intézmény ez, s a helye sem akármilyen: a hajdani Széchenyi-kastély. 1771- ben kezdték építeni, majd 1800—1801-ben átépítették egyemeletesre. Akkor ásták a park tavát is. A második világháborúban megrongált épületet gyönyörűen helyreállították. 750 ÉVE ... A 750 éves templom az, amelyre elsősorban fel szeretnénk hívni az országjárók figyelmét! Az idő tájt az Osl család birtokai terültek el arra, akik a csornai premontreieknek adtak horpácsj földjeikből. E birtokon megtelepedve foghattak a templom építéséhez. Akkortájt, amikor a tatár feldúlta az országot — talán még előtte.. Két évszázaddal utóbb, amikor a Bécs felé törekvő törökök e tájig jutottak, a szerzetesek elmenekültek. A templom aztán elromosodott — mint följegyezték szóbeli emlékezésekből —, s aztán építhették újjá... Igaz, nem igaz, egy bizonyos: a XVI. század második felében protestáns lett a falu népe, s a következő század közepe táján is még protestáns istentiszteletet azonban valaki azt mondta dón Miguelnek, hogy a vendégei tulajdonképpen rajta nevetnek. Mélyen leszívta a füstöt, aztán suttogva hozzátette: — Tudja, dón Miguel förtelmesen bandzsít. Nem jutottunk tovább a beszélgetésben, mert megjött dón Miguel, és szó nélkül két pohár cukornádból készült pálinkát rakott elénk; ugvan mi mást akarhat két férfi délben a kocsmában? A pálinka erős volt, nyilván házilag főzték, és mi kortyonként szopogattuk, ahogy fegyelmezett vendégekhez illik. Don Miguel tényleg rettenetesen bandzsított, én meg nem akartam emiatt bajba kerülni, hát gyorsan fizettem és távoztam. Amikor egy év múlva újtartottak a templomban. 1683-ban azonban a török feldúlta ezt a vidéket, és 1697-ben a templomnak csak a falai álltaik. 1713-ban, amikor a püspök végigjárta egyházmegyéjét, hogy számba vegye a török idők múltán az egyházak állapotát, a horpácsi templomról mint régi romról esik említés. Abban az időben már a Széchenyiek voltak birtokosok Horpácson is. A család egyik tagja 1718-ban a templomi festésre adott előleget is felírta kiadásai közé. Tehát ezt követően állíthatták helyre az épületet. Valóban, 1744-ben épült fel a régi, román stílusú falak részbeni meghagyásával a ma is álló barokkos egyház — s majd negyven évvel utóbb a tornya. A KAPU E templomnak talán a legszebb, a hazad kései román építészetet, kőfaragást leginkább példázó része a nélkül elém rakja a cukornádpálinkát — ugyan mi mást akarhat egy férfi estefelé a kocsmában ? Kiültem a teraszra, ahol vidám férfiak iszogattak. Asztalomhoz ezúttal is odatelepedett régi ismerősöm, a testes gazda. Meglehet, hogy azóta folyton itt ült, lehet, hogy időnként otthon is volt, nem tudom. Vidám kacsintással üdvözölt. Én kérdőn a kocsmáros felé böktem, mire a gazda egy pohár pálinka mellett belefogott a mesébe: — Egy este, ahogy itt üldögéltünk, szokás szerint temetői hangulatban, és ittuk a nádpálinkát, dón Miguel, aki a söntéspultnál foglalatoskodott, egyszerre csak irtózatos hahotában tört ki. Először" azt gondoltuk, hogy megbolondult; egymás után kapuzat: egyáltalán, a nyugati homlokzat. A széles, vaskos barokk torony alatt a barokk kapu lépcsőzetesen mélyül a falba. Egy-egy „lépcsőjét” oszlopok alkotják balról és jobbról is, fönt pedig az oszlopok folytatásaként kiképzett ívek láthatók. Mindkét oldalon hét oszlop sorakozik változatos formában. Díszítésük többnyire csavart, kiemelkedik vagy bemélyed és stilizált levelek mintázzák. Nem kevésbé változatosak az oszlopfők. Az oszlopdíszítés megoldásai emlékeztetnek az esztergomi várkápolnáéra — mutatva a rokonságot —, s hasonlítanak a jáki temploméra is. Időben a kettő közé teszik ez utóbbinak az építését. Termesztésen nemcsak a kaput érdemes megcsodálnunk. A kapu két oldalán látható szobormaradványokat s a templom belsejének régi, az új műemléki helyreállítással kiemelt, láthatóvá tett román részleteit is. Németh Ferenc ugráltunk fel a székről, hogy mihamarább kívül kerüljünk, de dón Miguel megállított. „Nézzétek csak ezt a ganaj- túró bogarat — mondta —, bemártottam a szivomyáját a pálinkába ... Hogy tántorog, ha-ha-ha!” És valóban, a nagy bogár a méltóságteljes csápjaival ott imbolygóit a pulton, akárcsak egy notórius korhely. Mintegy vezényszóra mindnyájan nevetni kezdtünk, és azóta is nevetünk. Kiitta a poharát és kibuggyant belőle 3l nevetés. A szomszédos asztaloktól rögtön megjött a visszhang. — Ganajtúró! — kiabálták mindenfelől. Don Miguel gyakorlott kocsmárosszeme észrevette, hogy üresek a poharak. Üj- ból töltött, ésőis harsányan nevetni kezdett. — A ganajtúrót mesélem a vendégeknek — mondta könnyeit törölgetve a gazda. Don Miguel megveregette a vállát, mire a kocsma megremegett a kitörő hahotától. Amikor aztán az ötödik pohár pálinkát is megittuk, ismerősöm bizalmasan hozzám hajolt és elárulta, amit már nélküle is tudtam: — Tudja, amigo, mi már nem is a ganajtúrón nevetünk, hanem dón Miguelen... Derűs hangulatban hagytam el a falut; valóban nem illik, hogy a vendégek kinevessék felebarátjuk testi fogyatékosságát, pálne. ha az a felebarátjuk a falu egyetlen koesmárosa... Zahemszky László fordítása KOSSUTH 8.27 Viselkedéskultúránk fejlődészavarai 8.57 Népi muzsika. 9.44 Krumpliorrú Ferkó. 10.05 MR 10—14. 10.35 Magyar előadóművészek Haydn-felvételeiből. 11.40 A famászó báró. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 14.00 Nótacsokor. 14.42 Arcképek a német irodalomból. 15.10 Kórusművek. 15.28 Nyit- nikék. 16.05 Két Lehár-fi- nálé. 16.26 Kadosa Pál kamarazenéjéből. 17.07 Változatok az intelligenciára. 17.32 András Béla féld.: Szép Klára — népballada. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operaáriák. 20.00 Többszemközt a Kossuth klubban. 20.30 Nóták 21.05 Húszas stúdió. 22.30 Jascha Heifetz 1917—1955 között készült felvételeiből. 22.57 Meditáció. 23.07 A XVIII. század muzsikájából. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákoktól. 13.25 Állatbarátoknak. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Népi zene. 18.55 Híres előadók albuma. 19.20 A magyar sajtó története. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Philemon és Baucis. 21.02 A rádió dalszínháza. 23.15 Gerschwin- dallaimok. , SZOLNOK 17.00-tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Múzeumi híradó. — Megyaszói mennyezetdeszkák — Szabadfalvi József előadása — Miskolcon a középkortól híres asztalosmesterek dolgoztak. Ök készítettek Magyarországon sok helyütt megtalálható templomi bútorzatot — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... TQ 9.00 Tévétoma. 9.05 Iskolatévé. 10.30 Idesüss! 14.40 Iskolatévé (Ism.). 16.35 Isztriái utazás. 17.15 Pisz- késtető. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 „Egyforma szó a szánkban”. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Éjszakák és nappalok. 20.55 Panoráma. 21.20 Budapesti művészeti hetek. 21.45 Filmszem. 22.35 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Egy nyári nap percei Győrött. 20.30 Jó hangulat —- zenével. 20.55 Tv-híradó 2. 21.20 Rasken (Svéd filmsorozat). 1979. október Z., kedd költ a teraszra. — Maga nem idevalósi — mondta —, vigyázzon, könnyen bajba kerülhet Megkínáltam egy szivarral. — Valamikor itt is vidám volt a hangulat — folytatta —, akárcsak a többi kocsmában, mindenki akkor és annyit nevetett, amikor és amennyit akart. Egyszer mim JE VEDADO: Ö KOCSIM ból Arhacu- asba kellett mennem, semmi kedvem sem volt felkeresni a kocsmát. A teraszról harsogó kacagás azonban mégis odacsalt. kíváncsian léptem be. Igen, kétségkívül ugyanaz a kocsma, ugyanaz adón Miguel a tulajdonos, a felirat sem változott a söntéspult mögött. Don Miguel szó
