Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

Még meg sem született — máris hároméves A magyar popzene 15 éve 2. Húszéveseké a világ „Múló divat, , kakofonikus üvöltözés” — mondták még szakemberek is a hatvanas évek elején a beatzenéről, de 1965-ben már kénytelenek voltak elismerni tévedésüket. A Beatles ebben az évben kapott lovagi címet az angol királynőtől, s nem kisebb kortárs művész, mint Leo­nard Bernstein hasonlította zenéjüket, jelentőségüket a nagyokhoz, . a klasszikusok­hoz. A hazai könnyűzenei élet­ben is gyökeres változás kö­vetkezik be ezekben a hóna­pokban. A viták lassan el­csendesednek, a hagyomá­nyos tánczene képviselői ta­karódét fújnak, pgyre nyil­vánvalóbbá lesz, hogy a di­vatjelenség leple alatt egy új ifjúsági szubkultúra van születőben. Ahogy Bródy Já­nos is megfogalmazta egy interjúban: „Az új mozgalom és a vele párhuzamosan ter­jedő művészi irányzatok sok tekintetben megtagadták az európai kultúra addigi ered­ményeit. Nem fogadták el a fennálló művészeti struktú­rát, az ízlésvilágot, a klasszi- kus tekintélyeket, az akadé­mikus művészetet. Űj műfa­jokat. új kifejezési formákat kerestek és találtak. Mindez legerőteljesebben a zenében jelentkezett és egész sor új minőséget hozott létre, amik semmiképpen nem voltak összeegyeztethetők a hagyo­mányokkal.” Az addig zárva tartott ka­puk hirtelen kinyílnak. Meg­jelenik az első beat kisle­mez Illéséic négy dalával — Légy jó kicsit hozzám, Az utcán. Oh mondd és Mindig veled —, ezek azonnal felke­rülnek az ifjúsági lapok be­induló slágerlistáira. A rá­dióban kívánságműsorok in­dulnak, 1966-ben pedig az első táncdalfesztiválon már ott van az indulók között nemcsak az Illés, de a Met­ró együttes, Koncz Zsuzsa, Zalatnay ,,Cini” is. Az orszá­gos nyilvánosság azonban megint csak nagy felzúdu­lást eredményez. Paródiák, gúnyolódás kíséri a fellépé­seket. de a zenekarok mö­gött ' már olyan tábor áll, amelyik büszkén vállalja kedvenceit és szembefordul a vádaskodókkal. Az ifjúsági parkban látványosan kifü­tyülik azokat az énekeseket, akik a hagyományos táncze­ne képviselőinek számítanak- és slágerlistákra is csak ki­zárólag a beatelőadók kerül­nek be. A statisztikai adatok sze­rint ezekben az években. 1965 és 1968 között, évente 6—10 ezer darab gitárt ad­nak el az üzletekben. Több ezer amatőregyüttes alakul. Nemcsak a fővárosban. de vidéken is rendszeresen ren­deznek fesztiválokat, verse­nyeket. Budapesten a menő klubok előtt órákat állnak sorba a bejutni vágyók és a zeneszociológiai felmérések Is egyértelműén bizonyítják: a fiatalság zenéje a beat! öt fővárosi klubban végzett fel­mérés eredményeként pél­dául kiderült, hogy a meg­kérdezetteknek csak 22 szá­zaléka hallgat rendszeresen komolyzenét és egyéb köny- nyűzenét, a többiek fő vagy kizárólagos zened tápláléka — a beat. Ezek után nem csoda, ha az 1967-es táncdalfesztiválon a három elődöntő után 649 008 szavazat érkezett a zsűrihez. A dalocskákat tar­talmazó kottásfüzeteket 450 000 példányban kapkod­ták el és a forgalomba ke­rülő lemezek száma is szin­te napok alatt érte el a ne­gyedmilliót, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Az év igazi szenzációja mégsem a fesztivál, hanem egy film volt. Banovich Tamás „Ezek a fiatalok” című' filmje, amely neves beatzenekarok. — Illés, Omega. Metró — és előadók, — Koncz, Zalatnay — közreműködésével próbál­ta bemutatni a beatgeneráció érzéseit, gondolatait a nagy- közönségnek. 1968 — a beat frontáttöré­sének, társadalmi elismerésé­nek éve. Ebben az évben már jól érzékelhető a fiata­lok jelenléte a társadalom­ban. A- római mondás — Juventus vent.us —, az ifjú­ság szél, nemcsak Párizsban, de nálunk is érvényes. Igaz, nálunk látványos barikád- harcokra nem került sor, de minden és mindenki forr, nyüzsög, világmegváltó láz­ban ég. Az új mechanizmus kedvező gazdasági-politikai háttere úgy tűnik, lehetővé teszi, hogy a beaitgenerációk által dédelgetett, álmok és utópiák valóra váljanak. Tár­sadalomtudósok, művészek, értelmiségiek is felbukkanak a mozgalom körül. „A pop­zene tulajdonképpeni, politi­kai értéke és jelentősége az, hogy a modem történelem első olyan esztétikai formája, amely megkísérli a művé­szet termelése és a mű be­fogadása / közötti szakadék áthidalását. Ezért a popzene minden szegénysége és zilált­sága ellenére — a jövő mű­vészetének lehetőségét vetíti elénk és ebben az értelem­ben éppen az, amit a «töme­gek zenéje» kifejezéssel jel­lemezhetnénk.” — írja le az egyik tanulmány szerzője a kulcsfontosságú mondatokat. Kovács András pedig Extá- zis 7-töl 10-ig címmel filmet forgat pz eseményekről. Az a kép, amely az 1968-as táncdalfesztivál döntőjén ké­szült. általános érvényűnek látszik. Szörényi Levente boldog mosollyal, világot át­ölelő karokkal tartja maga elé a fődíjat, míg körülötte a zenészek egymás nyakába borulva ünnepelnek. Illésék a 11 fődíjból ötöt kaptak meg. Az illúzió teljes. Csak néhány szakembernek tűnik fel. hogy a seregszemléről egy sor. a fiatalok között népszerű, radikális hangú, magas színvonalú zenét ját­szó együttes már hiányzik, s ^helyettük a .,beates magyar úrról” éneklő zenészek kap­nak széle,» nyilvánosságot. (Folytatjuk) Terveiben öregedő ifjúsági ház(?) \ A kezdet sokat. ígért. Ali­nak idején — 1976, május 9-i lapszámunkban — mi is nagy örömmel számoltunk be. olvasói iknak arról, hogy megszületett a döntés: min­den igényt kielégítő, tágas, jól felszerelt és kulturált szórakozást biztosító intéz­ményt kap a megyeszékhely fiatalsága. Az egri ifjúsági ház céljára , az építtetők a Széchenyi utcai volt Szak- szervezeti székházat szemel­ték ki. A rövidesen napvilá­got látott első tanulmányterv is sokat ígért a hasonló jel­legű létesítménvben bizony hiányt szenvedő egri fiata­loknak : mégpedig olcsó ön- kiszolgáló éttermet, kiállitó- és játéktrrmeket a földszin­tén. fénváieresztő tetővel el­látott táncteret a belső ud­varon. ptfnen^ermrt. hüf«t és hatvanszemélyes tanácskozó- helyiséget az első emeleten, a másodikon periig szakköri szobákat, hobbihelyiségeket és nyolcezer kötetes könyv­tárat. S mindezt — 30 millió forintért. Az eredeti elképzelések sze­rint Eger ifjúsági háza 1980- ban kezdte volna meg mű­ködését. Bár még van idő az említett dátumig, a feltételes mód mégis már most indo­kolt. Három esztendő telt el a döntés megszületése óta, de egyetlen jele sínes,annak, hogy bárki hozzáfogott volna a tervek megvalósításához. A késlekedést szülő okok kutatása során először Varga Lajost, a kivitelező Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatóját kérdez­tük meg. — Az építkezés elhúzódá­sát az eredfnényezte, hogy jelentős alapmegerösítési munkákat, kellett: elvégezi nü ntk. Ez valamikor egy föld­szintes ház volt, amelyre minden megerősítés nélkül építettek rá emeletet. Tele volt az épület műszaki ab­szurdumokkal, nem volt egyetlen normális állapotú boltív sem. — Nem volt ez előre lát­ható? — Amikor az e’ső tervek készülték, akkor még nem látszott, hogy nz , épülettel olyan nagy baj van. Csupán a tényszerűség ked­véért jegyezzük meg: a szak­értők véleménye egyöntetű volt abban, hogy az épület kitűnően alkaljnas az ifjú­sági ház funkciójának betöl­tésére. Kézenfekvő megoldás le­hetett, volna — midőn kide­rült a korábbi súlyos mu­lasztás —, ha a rossz álla-' potú házat az utolsó tégláig lebontják, s a helyére egy modernet húznak fel. Erre azonban az épület műemléki jellege miatt nem kerülhetett sor. a felügyelőség ragaszko­dott az utca felőli rész meg­hagyásához, mondván: a szé­kesegyház mellett ez az egyetlen klasszicista stílusú épület a városiban. Némi vita után végül 1977 közepén megjelentek az építők, é« megkezdték a munkálatokat. Az alapmegerősítést és a fal- szigetelést a, következő év végére fejezték be, ezáltal 9,6 millió forinttal emelked­tek az ifjúsági ház felépíté­sének költségei. Ekkor úgy látszott, hogy minden akadály elhárult, s végre megkezdődhet a kivi­telezés érdemibb része: vég­leges formát kap a létesít­mény. Változás azonban ez­után sem történt. Továbbra is csupán a Széchenyi utcai homlokzat elé emelt áll­ványsor jelzi: ez építést te­rület. Varga Lajos: — Az idérí márciusban érkeztek meg hozzánk a vég­leges tervek, amelyekre rni 165 pontos észrevételt küld­tünk el a tervezőnek. Hortobágyi István, a He­ves megyei tanács tervosz­tályának vezetője: — A megerősítési munkák befejezése után valóban már­ciusban kapta meg a válla­lat a terveket. Megértem, hogy meglehetősen kicsi az ilyen építkezésekhez szüksé­ges munkaerő-kapacitás, azt viszont már kevésbé, hogy ilyen hosszú ideig nem dol­gozott rajta senki. Az észre­vételek túlnyomó része egyébként nem az építéssel, hanem az azt. követő szak­munkákkal, az úgynevezett utolsó simításokkal kap­csolatos. Tény. hogy áz el­nyújtott kivitelezés bizony megdrágítja a ház felépítését. — Mibe kerül majd végül is az ifjúsági ház? — Mindent egybevetve, a végső összeg 56 millió forint'. Semmivel sem drágább, mint egy új típusú, modem épület felhúzása. S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogv országos célkitűzés a meglévő épülétállomány megmentése. .. Üjabb fordulatot a létesít­mény sorsában a megyei ta­nács elnökének idei augusz­tusi levele hozott, amelyben felhívta a beruházó és a ki­vitelező figyelmét: tekintsék kiemelt fontosságúnak az eg­ri ifjúsági ház kialakításét, s rövidítsék meg a másod­szor kitűzött határidőt. Varga Lajos biztosra ígérte: — Még ebben az évben megkezdjük a kivitelezést. 1980-ba,n 12—13 miliő forint értékű munkát kívánunk el­végezni. A végső határidőt 1981 végére állapították meg, Ígérhetem, az akkori szil­veszteri bállal megkezdi mű- jrndését az ifjúsági ház! írn’ini iiiMMJBMmg A megyei KlSZ-bizot.tsá- gon — érthető okokból — nem foglalnak állást, se prn. se kontra. (Tudniillik, a ki­vitelezés, de még a koordi­nálás sem az ő feladatuk!) A fiatalokkal együtt azt sze­retnék, hl minél hamarabb birtokukba vehetnék a léte­sítményt. Ehhez, mint mond­ják, készek minden segítséget megadni — elsősorban tár­sadalmi munkák szervezésé­vel, a fiatalok mozgósításá­val. Erre azonban eddig nem tartottak igényt, de be kell vallani: nagy szükség sem volt rá. Eddig azs egri ifjúsági ház története. Azé az ifjúsági házé. amely még meg sem született, s máris három évet élt — sajnos, egyelőre az íróasztalok mellett, tervek­ben. Úgy gondoljuk, ez min­den további elmélkedésnél többet mond! Szalav Zoltán Beíűdominó Könyv cs ifjúsági vetélkedő Ha a dominóköveket megfelelő sorrendbe rakjátok egymás mellé, egy Kossuth-díjas magyar költő nevét kapjátok ered­ményül. Ki a költő? A recskiek nyerték a járási döntőt Az egri járásban szeptem­berben és októberben került sor a Könyv és ifjúság ve- télked ósorozat alapszevvezeti és területi rendezvényeire, több mint nyolcszáz fiatal részvételével. A döntőt — amelyen a területi vetélke­désben első helyezést elért csapatok vettek részt — ok­tóber 20-án tartották meg Egerben, a Megyei Könyv­tárban. A fiatalok a kérdé­sekre adott válaszaikban el­sősorban olvasási készségük­ről. tájékozottságukról, sőt könyvtárosi ismereteikről ad­tak számot Végeredményben a járási döntőn az első helyet a Recski Rézércmű fiataljai szerezték meg, megelőzve a novaji pedagógus KlSZ-alap- szervezet és Egercsehi csapa­tát. A Könyv és ifjúság ve­tél ked ősorozat közeljövőben megrendezésre kerülő me­gyei döntőjén ez a három együttes képviselj az egri já­rás könyvszerető fiataljait. KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 DvQizsák: Dum- ky-trió. 9.45 Kis magyar néprajz. 9.50 Tarka mese, kis mese. 10.05 Csiribiri. 10.35 Válaszolunk hallgató, inknak. 10.50 Zenekari mu­zsika. 11.30 Fúvószene. 12,20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszme- iódiák. 14.39 Salakmotoro­sok. 15.10 Kreisler-átiratok. 15.28 MR 10-14. 16.09 Kri­tikusok fóruma. 16.19 Kó­ruspódium. 16.45 Régi ma­gyar dalok és táncok. 17.07 Hol szorít a cipő? 17.32 Beethoven-művek. 1" 15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.15 Operaáriák. 20.49 Könyvklub. 21.44 Édes anyanyelvűnk. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Bar­tók: I. vonósnégyes. 23.00 A Hunnia Filmstúdió műhe­lyében. 23.15 Kamarazene. PETŐFI 8.20 Világtörténelem dió­héjban. 8.33 Idősebbek hul­lámhosszán. 9.28 Csárdás- ;sokor, verbunkos muzsika. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi senc. 12.33 Tánczenei kok­éi. 13.20 Építsd a házad. 13.30 Színes szőttes. 14,00 Kettőtől négyig... 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Egészségünkért! 16.40 Tánc. dalok. 17.30 Ötödik sebes­ség. 18.33 Nóták. 19.25 Nem tiltott gyümölcsök.. . 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Közvetítés a Dundee Uni­ted—Diósgyőr UEFA-Kupa labdarúgó-mérkőzés II. fél. idejéről. 21.20 139-660. A Magyar Rádió automata' közönségszolgálata. 23.15 Oscar Straus operettjeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Gyári belépő — A hatvani konzervgyárban — Szerkeszti: Tolnai Attila — Herp Albert trombitál — 17.30 Tíz perc mezőgazda­ság. Szerkeszti: Borsodi Gyula — Gyógyszerek sze­repe a növényvédelmi ve­gyi anyagok felhasználásá­ban — Musicalrészletek — Sport — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika — (Az SZMT elnöksége tájékozta­tót hallgatott meg az V. öt. éves tervben megvalósult, illetve a folyamatban levő nagyberuházások létszám­ellátottságáról — A Hazafi, as Népfront B.-A.-Z. me­gyei Bizottságának elnöksé­ge a népfrontbizottságok agrárpolitikai feladatairól tárgyalt) — 18.25 Lap. és műsorelőzetes... fara 8.00 Tévétorna. 8.03 i ± ■ tévé. 110.25 Delta. 10.45 Éj­szakák és nappalok (lengyel filmsorozat). 11.35 Sláger­stúdió. 14.30 Iskolatévé (ism.). 16.35 Vigyázzunk rá­juk! 16.45 Jól ülj a nyereg, ben! 17.05 Kisfiút felve­szünk (olasz film). 18.05 Közművelődés — közelről. 18.45 Staféta. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tp-híradó. 20.00 Lacika (tévéjáték). 21.00 Találkozás Köpeczi Béla akadémikussal. 22.00 Sakk­matt. 22.20 Tv-hiradó 3. 2. MOson 18.55 Unser Bildschirm — Nas Ekran. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Forgószín. 20.40 Otto Nagel (rövidfilm). 21.00 Tv- hírr ió 2. 21.20 Van képünk hozzá! 22.00 Tudósklub. 1979. október 24., szerda I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom