Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'Njflüjföa AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 231. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. október 3., szerda Magyar — csehszlovák gazdasági tárgyalások Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Rudolf Rohlicek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnök- helyettese, a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság társelnökei október 1-én és 2-án Budapesten tár­gyaltak. A tárgyaláson meghatá­rozták a két ország kor­mányfőinek ez év augusztusi találkozóján kijelölt felada­mény cserét folytattak az együttműködés aktuális kér­déseiről. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a ter­melési szakosítás és koope­ráció további bővítésére, a gépiparban és a két népgaz­daság többi ágazatában, a harmadik piaci együttmű­ködés előkészítésével kap­csolatos feladatokra, vala­mint a két ország gazdasági együttműködése 1990-ig szó­ló hosszú távú programjának kidolgozására. Vagyonvédelem Ll ilyenek vagyunki ^ gondos, figyelmes, takarékos emberek-e vagy pedig felületesek és pazar­lók, akik saját javaikkal, értékeikkel nem sokat tö­rődnek, s a védelmet má­soktól — főként a hatósá­goktól — igénylik? A kér­dés meglehetősen általános ugyan, felelni többfélekép­pen lehet rá. A vizsgáló­dásra jó alkalmat adnak azok a számok, amelyeket most állított össze a Leg­főbb Ügyészség. A statisztika ugyan rend­szerint csak az átlagosra utal, mégis érdemes a ta­nulságokat levonni. Meg­állapítható, hogy amíg 1965-ben a magánszemélyek anyagi javaiban bűncselek­ménnyel 5,2 millió forint kárt okoztak, tavaly, 1978- ban, a kár összege ennek csaknem háromszorosa, több mint 14 millió forint volt. > A statisztikákból kiolvas- j ható, hogy sokan vannak, j kiknek magatartási kultú- > rájuk fejlődése nem tudta í követni az anyagi növeke- S dés ütemét. j A bűnüldöző hatóságok í ismeretei szerint tavaly 45 > ezer állampolgárt károsí- I tottak meg. Az ügyek tér- < mészetéből következik, 5 hogy akadnak felderítet- j len-felderíthetetlen esetek> is. A bűncselekmények! többsége lopás, — főként | betöréses lopás — volt, az- ? az például: lakás-, nyaraló- I és gépkocsifeltörés. De az s is felt.űnő, milyen sok í „gyanútlan” embert fősz- ? tottak meg értékeitől pél- 5 dául járműveken, boltok- S bán, vendéglátóhelyeken,> piacokon, kulturális és { sportrendezvényeken, a gyá-' rak. az üzemek öltözőiben,; a diákszállókon. j Nemcsak a teljesség, de < a tárgyilagosság kedvéért is meg kell említeni: a lo- ! pásokkal korántsem teljes < a magánszemélyek javait ? károsító bűncselekmények ? listája. Sokan válnak csalás í és rablás áldozatává is. i Szükségképpen felmerül hát ? a kérdés: hol húzódik a ! határvonal az óvatosság és > a bizalmatlanság között. ; Hiszen könnyen rásüthetik í bárkire: nem segít pilla-? natnyilag rászoruló ember- ! társain. > S olykor valóban nem i könnyű dönteni: melyik a j helyes magatartás. Tény; ugyanis, hogy közösségi ? társadalomban a segítő-) készségnek alapvető erköl-! esi sajátosságnak kell len-! nie. De az is követelmény, ? — s nemcsak egyéni, ha- > nem társadalmi érdek is—, > hogy a javakat, a munka; ellenértékeit, ésszerűen, i gondosan, takarékosan ? használjuk fel. ? S nem csupán azért! káros a pazarlás, < mert a kidobott pénz, az? elherdált érték veszendőbe > megy, hanem azért is, 5 mert az anyagiakon túl, a! legtöbbször erkölcsi kár, ? veszteség is kimutatható. A ? nagyvonalúság, a könnyel-! műség magatartásformává,! szemléletmóddá válhat, pe-? ! dig tapasztalható, hogy aki! ; saját javaival sem tud ész-5 ' szerűen bánni, az esetleg a ! í köz érdekeit sem becsüli kellőképpen. (K. A.) Carter feladta szélsőséges álláspontját ELMOZDUL-E A HOLTPONTRÓL A SALT—II. ÜGYE? tok végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. Át­tekintették az 1981—1985. évi gépipari termelési együttműködés előkészíté­sének helyzetét és véle­A megbeszéléseken részt vett Václav Moravec, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. Rudolf Rohlicek kedden el­utazott hazánkból. (MTI) Nemzetközi munkavédelmi tanácskozás Budapesten Carter elnök hétfő esti be­szédében lényegében vissza­kozott a kubai szovjet kato­nai személyzet körül felszí­tott amerikai kampányban. Carter húszperces rádió- és tv-beszédében közölte: bizto­sítékai vannak a Szovjet­uniótól, hogy a kérdéses egység feladata a jövőben is csak a kiképzés lesz, s az sem most, sem a jövőben nem fenyegeti az Egyesült Államok vagy más ország biztonságát. Carter viszony­lag alárendelt jelentőségű katonai intézkedéseket jelen­tett be, támadta Kubát — majd beszédének jelentős ré­szét a SALT—II. méltatásá­nak szentelte. Az elnök beszédét nagy hazai és nemzetközi érdek­lődés előzte meg ' azután, hogy Washington augusztus vége óta nagyszabású hírve­rést folytatott. Állításuk sze­rint szovjet „harci egység” tartózkodik Kubában s ez az Egyesült Államok számára „elfogadhatatlan, az adott helyezetet meg kell változ­tatni”. Carter ezúttal már csak „komoly ügynek” nevezte a kérdést. Megismételte ugyan­azt az állítást, miszerint a két-háromezer főnyi szovjet személyzet „harci egység”, de hozzátette, hogy ez az egység „nem nagy és támadó jellegű” ezért nem is fenye­geti az Egyesült Államok biztonságát. Az elnök részletesen is­mertette a Szovjetunió állás­pontját, amelyet (amerikai miniszterek szerint) a kor­mányfők között váltott üze­netekben is kifejtettek. Esze­rint — az egység kiképző ala­kulat, más tevékenységet nem folytat, arra nincs is módja; — az egység e jellegét nem is fogják megváltoztatni, lét­számát, kapacitását nem bő­vítik; , — a kubai szovjet katonai személyzet nem fenyegeti és nem is fogja fenyegetni az Egyesült Államok vagy más nemzet biztonságát; — a Szovjetunió változat­lanul tartja magát az Egye­sült Államokkal 1962-ben kötött megállapodáshoz. A fentiek ellenére külön­böző intézkedéseket tesz, kö­zölte. az elnök. „Figyelemmel kísérik” a kubai szovjet erő­ket, s általában világszerte erősítik katonai felderítő te­vékenységüket. A haderő különböző fegyvernemeiből törzskart állítanak fel Flori­da déli szegélyén, s a jövő­ben rendszeres, kiterjesztett hadgyakorlatokat folytatnak e térségben (elsőként a kö­vetkező hetekben 1500 tenge­részgyalogos gyakorlatozik majd a Kuba területén fekvő guantanamói amerikai tá­maszponton. közölte a Penta­gon). Carter szerint tovább erő­sítik a nemrég felállított, különleges katonai egységet, amelynek célja, hogy a világ bármely részén készen álljon földi, légi és tengeri egysé­gekkel gyorsan beavatkozni. Megerősítik az indiai-óceáni amerikai flottát is. Az amerikai elnök ez al­kalommal is támadta, rágal­mazta a szocialista Kubát, a szovjet—amerikai viszonyt — a hangsúlyt a Kuba elleni támadásokra helyezve. Carter beszédének csaknem egynegyedét a SALT—II. szerződésnek szentelte. Nyo­matékosan sürgette a szená­tust, hagyja jóvá az egyez­ményt, amely „a legfontosabb lépés, amelyet valaha is tet­tek a nukleáris hadászati fegyverek korlátozásáért”. Elutasítása súlyos kárt okoz­na nemzetünk békéjének, biztonságának” — mondotta. A két nagyhatalom nézetel­térései, viszályai új. veszé­lyes jelleget öltenének, hi­szen mindegyik magában hordaná a nukleáris konfron­táció csíráját. Washington szövetségesei egyhangúlag tá­mogatják a SALT-ot, s ha a szenátus nem hagyná jóvá az egyezményt, ez „zavaróan, igen riasztóan” hatna rájuk — mondotta. Az elnök beszédében, amelyre rendkívül behatóan, seregnyi mindkét pártbeli tanácsadó bevonásával ké­szült, meglehetősen valósan mérte fel a helyzetet, mutat­nak rá megfigyelők. Carter félreérthetetlenül feladta ko­rábbi. szélsőséges álláspont­ját és közvetetten elismerte a Szovjetunió kezdettől han­goztatott nézetét: Kubában nem harci egység, hanem szovjet kiképzők tartózkod­nak. Carter elnök beszéde, amint várható volt, ve­gyes visszhangot keltett az amerikai törvényhozási kö­rökben. Annyit mindenesetre sikerült elérnie, hagy elmoz­dult a holtpontról a SALT— II. ügye: Frank Church sze­nátor kedd reggeli nyilatko­zatában közölte, hogy az ál­tala vezetett külügyi bizott­ság folytatja a szerződéssel kapcsolatos munkát és remé­li, hogy a SALT-ról még az idén szavazhat a szenátus. Church ugyanakkor az NBC tv-ben arról beszélt: a sze­nátus többségét nem elégíti ki Carter beszéde. A SALT— II. végleges jóváhagyásának előfeltétele, hogy az elnök biztosítékokat adjon a sze­nátusnak: a kubai szovjet egység immár nem rendelke­zik harci kapacitással, — is­mételte meg Church a‘Szov­jetunió által visszautasított amerikai állítást. Húsz ország szakemberei­nek részvételével háromna­pos munkavédelmi tudomá­nyos tanácskozás kezdődött kedden, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kongresszusi termében A konferenciát a SZOT munkavédélmi tudo­mányos kutató intézete ala­pításának 25. évfordulója al­kalmából rendezték, ennek megfelelően az előadások Megyeszerte tart a munkás- őrjelöltek előképzése. A több mint hathónapos felkészülési időszak alatt politikai, fegy­ver. és szolgálati alapisme­többsége is a kutató inté­zeti munka tapasztalatait összegzi és azt vizsgálja, hogy a kutatók — más szak­emberekkel együttműködve — hogyan segíthetik még hatékonyabban a munkakö­rülmények javítását. A ha­zai és külföldi beszámolók egyaránt kitérnek a kutatá­si eredmények gyakorlati hasznosítására. reteket sajátítanak el a je­löltek. Az ünnepélyes eskü­tételre januárban kerül sor, a csapatzászló előtt. Szakán László rajparancsnok, a gázálarc helyes felvételét mutatja be a hatvani Zalka Máté munkásőrszázad jelöltjeinek. (Fotó: Szabó Sándor.) Tisza menti búzavetők Munkásőrök lesznek Befejeződött a francia^nyugatnémet csúcstalálkozó A SALT—II. mielőbbi ra­tifikálásához és életbelépte­téséhez mind az NSZK-nak, mind Franciaországnak alap­vető érdeke fűződik — hang­súlyozta közös bonni sajtó- értekezletén Giscard d’Es- taing francia államfő és Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár — Francia- ország és az NSZK vezetői — Giscard és Schmidt — mellett kilenc-kilenc szak- miniszter két napon át foly­tatott tárgyalásokat Bonn­ban. Megállapodtak abban, hogy a következő konzultá­cióra jövő tavasszal Fran­ciaországban kerül sor, Schmidt látogatását Giscard néhány hónappal később vi­szonozza. Ez utóbbi alkalom­mal kerül sor a francia el­nök hivatalos látogatására is, amelyre hétfőn Kari Carstens nyugatnémet ál­lamfő hívta meg a vendéget. Schmidt és Giscard a két nap alatt négy találkozón áttekintette a nemzetközi helyzetet, a nyugat-európai közösség problémáit és né­hány bilaterális kérdést. Nemzetközi téren foglal­koztak a Közel-Keleten, va­lamint Afrikában kialakult helyzettel és az európai biz­tonságról és együttműködés­ről tárgyaló madridi konfe- reacta előkészítésével. Az őszí hetek egyik legnagyobb teendője a jövő évi kenyérnekvaló elvetése. Sarudon, a Tisza mentén, már szeptember utolsó hetében megkezdték a búzavetést. Erről szól ripor-j tunk, lapunk 3. oldalán. (Fotó: Perl Márton.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom