Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-12 / 239. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: Irán útkeresése EGYRE FOKOZÓDIK IRÁNBAN az általános politikai erjedés, amelynek egyelőre nem látni a végét. Miközben javában zajlik az erők polarizálódása/az új rendnek, vagyis az eléggé meghatározatlan arculatú iszlám köztársaságnak egyik legsúlyosabb gondot a lázongó nemzetiségek okozzák. Az olajmezőket is ma­gába foglaló délnyugati tartományokban, az arabok lakta Kuzisztánban több szabotázscselekményre ke­rült sor, s pattanásig feszült a helyzet. Ennél is sú­lyosabb azonban — gyakorlatilag polgárháborús jel­legű — az ország északnyugati részén, Kurdisztánban kialakulóban lévő helyzet. A kurd felkelők, akiket szeptember elején az iráni kormánycsapatok kiszorí­tottak városaikból, most ellentámadást indítottak el­vesztett állásaik visszaszerzésére. A NEMZETI ÖNRENDELKEZÉSÉRT KÜZDŐ kurd mozgalom harcosai érzékeny veszteségeket okoznak a központi kormány csapainak. A helyzetet Teherán kemény fellépése mérgesítette el: az iszlám forradalmi bíróságok sommás eljárással eddig mint­egy 120 kurd harcost végeztettek ki, a kurd demok­rata pártot törvényen kívül helyezték s vezetőit tá­vollétükben halálra ítélték. A kurdokkal szembeni magatartást illetően meg­oszlanak a vélemények a hatalom csúcsán álló iráni vallási vezetők között is. A kétségtelenül legnagyobb tekintéllyel" rendelkező Khomeini ajatollah szerint a kurdok „fellázadtak Allah és födi helytartói ellen” s ezért nem számíthatnak könyörületre. Sariat Madari ajatollah azonban bírálta a kormánynak a kurdokkal kapcsolatos politikáját. „A kurdisztáni háború, amely senkinek sem használ, sosem robbant volna ki, ha a központi hatalom időben figyelembe veszi a kurd nép követeléseit” — jelentette ki a minap a vallási vezető. FÉLŐ AZONBAN, hogy az ilyen józan hangok ejvesznek a vallási fanatizmus zenebonájában. Az iszlám forradalom útkeresése még javában tart s nem zárható ki az a lehetőség, hogy egy időre meg­reked a téves nemzetiségi politika ingoványában. Pálfi Viktor Román ifjúsági vezető Békésben A Román Kommunista If­júsági Szövetség (UTC) kül­döttsége, amely, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának vendégeként tartózkodik ha­zánkban, csütörtökön reggel felkereste a KISZ Komócsin Zoltán központi iskoláját, ahol a vendégeket Nagy Sán­dor, a KK5Z KB titkára fogadta. A delegáció vezető­je, Pantelimon Gavanescu, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának első titkára, a Román Szocialista Köztársaság ifjú­sági minisztere előadást tar­tott a Román Ifjúsági Szö­vetség tevékenységéről, ro­mániai ifjúsági politikájáról. A küldöttség ezután Bé­kés megyébe látogatott . BEJRŰT, TUNISZ November 20-án Tuniszban arab csúcsértekezletet ren­deznek, amelynek fő témája Dél-Libanon lesz — jelentet­te be csütörtökön Szelim Al- Hossz libanoni miniszterel­nök. A kormányfő azután kö­zölte a hírt, hogy fogadta Szaúd-Arábia bejrúti nagy­követét, aki tájékoztatta őt, Hogy Tunézia vállalta a kon­ferencia megrendezését. BELGRAD Sandro Pertini olasz köz- társasági elnök csütörtökön délelőtt különrepülőgépen Belgrádba érkezett. Tito el­nök belgrádi rezidenciáján ünnepélyes külsőségek között fogadta vendégét, aki 4 na­pos hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. BUKAREST Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter csütörtökön kétnapos hi­vatalos látogatásra Buka­restbe érkezett. A repülő­téren meghívója, Stefan Andrei román külügyminisz­ter fogadta. VARSÓ Súlyos bányaszerencsétlen­ség történt Lengyelország­ban. amely 33 bányász ha­lálát okozta; a Bytomi Di­mitrov kőszénbányában 774 méteres mélységben szénpor robbanás történt. A legkor­szerűbb technikai eszközök felhasználása, az ország leg­jobb szakértőinek és tudósai­nak segítsége és a bánya­mentők emberfelettien önfel­áldozó kísérletei ellenére 33 bányász, akik a robbanás közvetlen közelében tartóz­kodtak, a helyszínen életü­ket vesztették. A veszélyez­tetett térségben 43-an vol­tak — közülük tízet az azon­nal és nagy erővel megindí­tott mentőakció során sike­rült kimenteni. TEHERÁN A kurd felkelők kilátásba helyezték, hogy kivégzik a fogságukba esett katonákat és az iszlám forradalmi gár­da túszul ejtett tagjait, ha nem szolgáltatják ki nekik Szadegh Khalkhalit, az isz­lám forradalmi bíróságok Kurdisztánba kirendelt fő­ügyészét. Tíz napon beiül Lezárul a SALT-vita előkészítése Haltai András, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai szenátus ille­tékes bizottságaiban záró szakaszába jutott a SALT- vita előkészítése. A több hó­napja tartó meghallgatások tíz napon belül lezárulnak és a szenátus — a tervek szerint — novemberben kez­di meg a vitát a SALT— 2 törvénybeiktatásáról. A szerződés sorsa válto­zatlanul bizonytalan és a Carter-kormány azt látja célszerűnek, ha új fegyver­kezési döntésekkel, egyide­jűleg harcias szónoklatokkal próbálja megnyerni az egyezménynek a szenátusi többséget. A testület egyik kulcsem­ber Robert Byrd, a demok­rata tagozat vezetője. Lé­nyegében a SALT mellett van, nem kis mértékben ne­ki köszönhető, hogy már idén dűlőre kerülhet a kér­dés. Byrd mindenesetre azt mondotta: amennyiben vere­ség várna a szerződésre, azt nem bocsátják szavazásra már ebben az évben Barry Goldwater, a republikánusok vezetője is a korai vita — és szavazás — mellett van. Az ellenzéki párt arra szá­mít, ha (a demokrata jobb­szárny támogatásával) lesza­vazhatják a megállapodást. Castro New Yorkban Indítóhír volt csütörtökön reggel a kubai hírközlő szer­veknél Fidel Castrónak az ENSZ székhelyére, NeW Yorkba való érkezése. Illetékes kubai körökben nem hallgatták el: igen ko­molyan vették azokat a fe­nyegetőzéseket, amelyeket az USA-ban működő jobb­oldali kubai emigráns és terrorszervezetek tettek egy esetleges merényletkísérlet­ről a kubai államfő eben. Kubai részről hangoztatták, hogy az ország államfője az el nem kötelezettek elnöké­nek minőségében egy szoká­sos kötelezettségnek tesz eleget. Ezúttal azonban — a két ország viszonyából és a jelenlegi feszült helyzetből fakadóan — különleges vo­násai is vannak az útnak. Két mérce Párizs egyik legelőkelőbb negyedében, Passyban nemrégiben randalírozó ifjú huligánok beverték 15 üzlet kirakatát. Mint a Le Monde hírül adja, az ügyészség a négy ablaktö­rő fiatalra fejenként ötévi börtönt javasolt. Ugyanakkor a Párizs környéki Pontoise-ban két­évi böntönbüntetést kért az ügyészség az ellen a vád­lott ellen, akinek felelőt­lensége nem kevesebb, mint 36 csecsemő halálát okozta. Mi hát a két ügyészi ál­lásfoglalás lényege? Annak a rendszernek igazságszol­gáltatásában, amely Passy- ban és Pontoise-ban mérle­geli a büntetéseket, keve­sebbet nyom a latban cse­csemők halála, mint előke­lő üzletportálok vitrinjei­nek bezúzása ... A „szent" magántulajdon szentebb, mint az élet? R. 1. Üj történelmi jelentőségű kezdeményezés és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások Dr. Emil Kellusek nagykö­vetnek, a csehszlovák kül­döttség vezetőjének elnökle­tével csütörtökön megtartot­ták Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 214. ple­náris ülését. A tanácskozás egyedüli felszólalója Nyiko- laj Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője volt, aki aláhúzta a Szov­jetunió új történelmi jelen­tőségű kezdeményezésének fontosságát az európai kato­nai enyhülés és a bécsi tár­gyalások előrehaladása szem­pontjából. Taraszov nagykövet beszé­dében kiemelte: 20 000 szov­jet katona, illetve az 1000 harckocsi kivonása az NDK- ból, a Szovjetunió készsége középhatótávolságú nukleá­ris harceszközei számának csökkentésére — ez utóbbi azon feltétel mellett, hogy Nyugat-Európában nem nö­vekszik a középhatótávolsá­gú eszközök száma — vala­mint az államok'közötti bi­zalom növelésére irányuló új javaslatok a Szovjetunió békés szándékának és jóaka­ratának konkrét megnyilvá­nulásai. Orvosi Nobe!-díj STOCKHOLM Az 1979. évi orvosi Nobe1- díjat és az azzal járó 8..J ezer svéd koronát az 55 éves Allan M. Cormack amerikai és a 60 éves Godfrey New- bold Hounsfield brit orvos kapta megosztva. A díj odaítélésében illeté­kes svéd orvostudományi ku­tatóintézet, a Karolinska Institutet Nobel-díj Bizott­ságának indoklása szerint a két orvos azzal érdemelte ki a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerést, hogy kidolgozta a számítógépes módszerek alkalmazását a tomographiában. J A DÍVSZ küldöttsége a nicaraguai helyzetről A Sandinista Ifjúság Jú­lius 19. nevű ifjúsági szerve­zet ^meghívására négy napot töltött Nicaraguában a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség küldöttsége. Buda­pestre visszaérkezve Ernesto Ottone Fernandez, a DÍVSZ elnöke, a delegáció vezetője tájékoztatta a látogatás ta­pasztalatairól az MTI mun­katársát: — A Somoza-rezsim tönk­retett országot hagyott hát­ra, minden városban ezt ta­pasztaltuk. De azt is: az or­szág új vezetői hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy mielőbb helyreállítsák a gaz­dasági élet vérkeringését. Tájékoztattak például arról, hogy küszöbön a demokra­tikus mezőgazdasági reform, a földbirtokok felosztása, s a bankok államosítása. — A DÍVSZ felhívással fordul tagszervezeteihez, va­lamint a világ valamennyi haladó és demokratikus fia­taljához: megsokszorozott erővel folytassák szolidari­tási megmozdulásaikat. Nyújtsanak további anyagi támogatást Nicaraguának, amelynek égető szüksége van gyógyszerekre és iskolai esz­közökre. fö.Néwísw iáGV. október 12., péntek Forrongó Közép-Amerika Ulfashíngtoní próbálkozások Somoza, a Washington ál­tal végsőkig támogatott dik­tátor bukása és a nicaraguai fordulat óta az amerikai stratégákat mind jobban gyötrj az a gondolat, hogy más közép-amerikai diktatú­rák követhetik a nicaraguai példát. Az amerikai külügy­minisztérium legkomolyabb szakértői azt sem titkolják, hogy ez a folyamat már nem tartható fel. Viron P. Vaky helyettes külügyi államtit­kár, a kérdés egyik legjobb szakértője egy képviselőhá­zi vizsgálóbizottság előtt így elemezte az általános helyze­tet: „Ha megkíséreljük a status quo megőrzését, ezzel nem kerüljük el a változást; sőt még radikálisabbá tesz- szük. Ha megpróbáljuk az ingatagságot leplezni és az elnyomást fenntartani — ezt nem tehetjük meg anélkül, hogy erőszakos és radikális változás magvait ne hinte­nénk el a körzetben”. Ülősztrájk a székesegyházban A közép-amerikai diktatú­rák közül a legközvetlenebb a válság Salvadorban, ahol •bármelyik pillanatban bekö­vetkezhet a robbanás'. Salva­dor 47 éve sínylődik az egy­mást követő korrupt katonai diktátorok uralma alatt, akiknek háta mögött éppen úgy az amerikai hadügymi­nisztérium és a nagy élelmi- szeripari trösztök állnak, mint Somoza esetében. Salvadorban a diktatúrával szembeni nyílt fellépés idő­szaka 1978 tavaszán kezdő­dött. Ekkor az országban tö­meges tüntetések söpörtek végig. Humberto Romero tá­bornok-diktátor rendőrsége sortüzet nyitott azokra a fegyvertelen tüntetőkre, akik ülősztrájkot tartottak a fővá­ros székesegyházában. Ez volt a szikra, amely lángra lobbantotta a fegyveres par­tizánmozgalom tüzet. Azóta egyre szervezettebb fegyve­res akciók sora jelezte: a partizánmozgalom erősödé­sét. A gerillák golyóinak tu­catnyi rendőr esett már ál­dozatául. Sőt, szeptember elején a diktátor fivérét is megölték fegyveres felkelő­osztagok. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy Salvador­ban még nem lehet olyan érett és széles politikai bá­zissal rendelkező felszabadí­tó mozgalomról beszélni, mint amilyenné Nicaraguá­ban a győztes sandinista mozgalom vált. A jelek szerint az amerikai külügy­minisztérium úgy véli, hogy éppen ezért még „ideje van” az események elé vágni. Washington fő célja az, hogy semlegésítse a radiká­lis politikai erőket, és egy­értelműen polgári jellegű, a társadalmi változásokat igénylő baloldalt háttérbe szorító rendszert hozzon lét­re. Ellentámadásban az ultrák Az amerikai erőfeszítések arra összpontosultak, hogy rávegyék Romero tábornokot egy idő előtti választás meg­tartására. A tábornok „hiva­tali ideje” 1982-ben járna le. A legutóbbi napokban a tá­bornok-elnök megígérte, hogy 1980 márciusában vá­lasztásokat tartanak. Ez a megoldás mind Washington­nak, mind pedig az uralkodó kasztnak megfelelne. Hiszen e „választásokat” a diktátor erőszak-szervezetének ár­nyékában bonyolíthatnák le. A helyzet további kiélező­dését azonban aligha lehet elkerülni. A salvadori balol­dal ma már az amerikai ké­zen levő kávé-, cukor- és gyapotipar államosítását kö­veteli. Másrészt pedig a had­sereg és a rendőrség ultrái ezeket az engedményeket is soknak tartják. Az erőszak­szervezeteknek ez a szárnya a legutóbbi hetekben terror­osztagokat alakított, amelyek sorozatos fegyveres támadá­sokat intéznek a vélt vagy valóságos baloldal hívei el­len. A jelek tehát egyértel­műen a robbanás, vagy leg­alábbis a polarizálódás irá­nyába mutatnak. Rendőrségi fehérterror Lényegében hasonló a helyzet Guatemalában, amely Salvadortól északra fekszik és Mexikóval határos. Szep­tember második felében az ország függetlenségének év­fordulóján itt is nagyszabású tüntetések robbantak ki. Ezeket a rendőrség brutáli­san szétverte és mintegy 200 embert letartóztatott. Mint most Salvadorban, Guatema- -lában már régen megalakul­tak azok a „fehérterrorista” csoportok, amelyek a rend­őrség támogatásával megfé­lemlítő akciókat hajtanak végre. Az egyik ilyen cso­port, az úgynevezett „G.- Kommandó”, a már bebör­tönzött politikai elítéltek meggyilkolására kapott meg­bízást. Mindez Guatemalában sem állítja meg a rendszer elleni küldelmet, sőt értelemsze­rűen radikalizálja és így a fegyveres ellenállás mind na­gyobb szerepet kap. Szep­tember végén például egy fegyveres gerillacsoport 26 repülőgépet semmisített meg az ország legnagyobb repü­lőgépjavító üzemében. Korlátozott reformok A harmadik és az ameri­kaiak számára legtöbb esély- lyel kecsegtető beavatkozási pont Honduras. Ebben az országban is katonai dikta­túra van. Korábbi tárgyalá­sok eredményeképpen azon­ban a hadsereg itt már bele­egyezett egy korlátozott re­formprogram kidolgozásába, párbeszédet kezdett a pol­gári ellenzékkel és 1980 áp­rilisára kiírta a választáso­kat, amelyek a várakozás szerint „civil” kormányt hoz­nának létre. Hondurasbaii mindez párosul azzal, hogy ott a baloldali ellenállás még nem érkezett el a szervezett fegyveres akció szakaszába. Ezért Washingtonban sok szempontból úgy tekintenek Hondurasra, mint ahoi az amerikai tervek megvalósítá­sára a legtöbb esély kínálko­zik. Sót, siker esetén szándé­kukban van a „hondurási módszer” kiterjesztése is. A jelek tehát egyértelműen arra vallanak, hogy Wa­shington a hajdani „banán­köztársaságokban” az idővel fut versenyt. Az eddigi kur­zus mindenképpen halálra van ítélve. A további fejle­mények sorsa attól függ, hogy a legforróbb ponton, Salvadorban mikor és mi­lyen körülmények között kö­vetkezik be a robbanás. Amennyiben erre egy látvá­nyos „hondurási megoldás-’ előtt sor kerül, akkor a láncreakciót már aligha le­het megállítani. (~i -ej

Next

/
Oldalképek
Tartalom