Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

JO, HA SZAKEMBER ÍRJA A KRIMIT BCineai negyed Amerikai film Az igazán jó krimi, az igazán jó kaland akkor hát és a végén akkor nyugtatja meg a nézőt az igazságot il­letően, ha az indítékok, az okok jókor kiderülnek. Az sem árt, ha az ésszerűség és az érzelem egybejátszik, a dolgok logikája nem mond ellene azoknak a lelki motí­vumoknak sem, amelyek a történet hőseit, szereplőit az előttünk lepergő nehéz ese­Eszi, nem eszi? Hegyeszi! Mármint azt a bizonyos ' harmincforintos blokkot, l mely kötelező ételfogyasz- ) tást ír elő, az éjszakai szó- i rakozóhelyen. Csodálkoz­nak? Mi is azt tettük, ami- I kor tudomásunkra hozták \ ezt az építő rendelkezést. . Az történt, hogy külföldi ’ vendégeink az ünnepi va- ) csora után úgy éjféltájt , táncolni akartak. S mivel a vendégek óhaja parancs. ) gyors számvetés követke- )zett: hová lehet vinni a .vendégeket vasárnap éjjel. ' Kiderült, Egerben egyetlen ) helyre, a Kazamata vendég- , lő bárjába. Úgy tettünk. A bejáratnál álló fiatalember1 I kért 5 forintot fejenként, ) mint belépési dijat. Ezt tu­domásul vettük. Aztán fe- )jenként 30 forintot, minta ) kötelező ételfogyasztás di­áját. Ezen viszont elcsodál- ' koztunk, mert hogy úgy )mondjam, nem jellemző, ) hogy az ember éjféltájt en- . ni megy egy táncos mula­tóhelyre. Némi vitába kezd- ) tünk. de zordan közölte, ez i utasítás, enélkül nem lehet bemenni. Végül is mit te- 1 hettünk, tudomásul vettük. I Annyit azért még hozzá kell tenni, hogy teljesen ' igazságosak legyünk, hogy I négy személyre három je- \ gyet adott, mondván: ma­gának nem adok (mert rek- ' lámáit), de ezt viszont ) utolérhetetlen udvariatlan­sággal közölte. A következő meglepetés ' a bárban ért bennünket, ) mert kiderült: választék, I az viszont nincs, csülköt ehetünk, vagy meleg szend- * vicset. Az utóbbit válasz- | tottuk, mivel senki sem volt éhes. s kaptunk érte hat, azaz 6 szelet meleg kenye- I rét. némi vajjal, sajttal és I paradicsommal. Hogy a táncos, zenés he- , lyeken kötelező fogyasztás­sal járó belépőjegyet kell) ) váltani, azt már megszokta') ,az ember. Hogy kötelező[ ételfogyasztással, azt már . I kevésbé. Most már csak) ) két kérdés van: így akar­ják segíteni az alkoholiz-( ' mus elleni munkát az éj-/ ) szakai mulatóban, vagy ,uram bocsa’ még végig-(< gondolni sem merem, ne- ) tán a bevételért megy a) I dolog? —deák— Qjmmsm \ 1979. október 6., szombat ményekbe belekényszerítik. Belekényszerítik, mond­juk, mert a legelső lépés megtétele után már aligha lehet visszafordítani az ese­ményeket. J. J. Gittes, ez a rendőrből magánnyomozóvá vedlett markáns férfi szinte megérzi, hogy Mrs. Mulwray megbízása nem az igazi, nem is akarja vállalni. Mégis belemegy a munkába és a szövevénybe, amit felfejteni, ártalmatlanná tenni csak­nem lehetetlen. Legalábbis úgy nem, ahogyan azt ez a kemény, ez a vakmerő, a jo­got és az embereket komo­lyan vevő volt rendőr el­képzeli. • Roman Polanski filmjének az az erőssége, hogy a rész­letekben, az egyes fordula- dokban mindig ad valami többletet az egyszerű krimi- kergetődzéshez képest. Ro­bert Towne forgatókönyve bizonyára egy megtörtént esetet dolgoz fel, a harmin­cas évek Los Angeles-i bűn­ügyei közül. Olyan szerte­ágazót és olyan jól megszer- vezettet, aminek a végét el­csípni, az egész társadalmi hátteret jól felderíteni ak­kor sem, a maga idejében sem lehetett könnyű krimi­nalisztikai feladat. Talán csak annyi torzítás van eb­ben a filmmesében, hogy a jogi felderítés nem minden részletét hozza, a sűrítés kedvéért és még annyi, hogy magánnyomozó kapja kézbe a cselekmény szálát és ve­zeti végig előttünk. Ezt a szakmunkát egy nagyon fel­készült vizsgálóbíró sem tudná egymaga, így a kezé­ben tartani. Ez a magánnyomozó jel­legzetesen amerikai típus, annak is egy idealizált pél­dánya. A rendőrségből lép ki, ahol már a kék mundért hordva védte a rendet. A mundér és a mundérosok za­varják, nem kéri ezt a vé­delmet. De a rend őre ma­rad, mert nem tud mást tenni, ha már egyszer bele­kóstolt ebbe a szakmába. Nem adja fel a játszmát, nem tartja a markát a ki­nyújtott pénz után, nem retteg a veszélytől. Minden helyzetben találékony, talp­raesett és tántoríthatatlan. És amikor a szakmai rutin­fogásait már kimerítette, a továbbjutás érdekében hall­gat az érzelmeire, a megér­zéseire, még akkor is, ha benne is állandó az ellent­mondás: a lehetőség szerin­ti legkisebb veszteséggel kell kikerülnie a bajból. Polanski állandóan ezt a férfit járja körül és ezt az ideált teszi meg a mai kor amerikai lo­vagjának. Ha van ilyen. Jack Nicholson mutatja be nekünk a modern, amerikai lovagot. Bátor, ellenállha­tatlan és szellemes. Amikor testi ügyesség kell, azzal hat, amikor jogi tudás, azt csil­logtatja. Magától értetődő­en és fegyelmezetten visel­kedik, mindenről azonnal pontos véleménye van és ki is nyilvánítja. Jó szerepet írtak rá. A film hatására még azt is elhisszük, hogy a Cross- féle hősök azzal a kétarcú­sággal élnek, mint ahogyan azt John Huston eljátssza. Hálás feladatot kap még ebben a nem mindennapi históriában Faye Dunaway, Diane Ladd és a késes em­ber szerepében a filmrende­ző, Roman Polanski. Farkas András KÖNYVNAPOK Országos megnyitó a BMÉ-n — A műszaki könyvnapok, a műszaki irodalom októberi seregszemléje évről évre visszatérő, jó alkalom arra, hogy a műszaki könyvek létrehozói és felhasználói kölcsönösen tájékoztassák egymást, tájékozódjanak egymás dolgairól — mon­dotta Polinszky Károly aka­démikus, oktatási miniszter, a műszaki könyvnapok or­szágos megnyitóján, pénte­ken délelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. Ez év október 5. és 31. kö­zött 18. alkalommal rendezik meg a műszaki könyvek or­szágos seregszemléjét. A ta­valyi tapasztalatokat figye­lembe véve az idén, mintegy 20 százalékkal nagyobb pél­dányszámban jelentek meg a könyvújdonságok: az Aka­démiai. a Gondolat, a Köz- gazdasági és Jogi, a Mező- gazdasági, a Műszaki és a Statisztikai Könyvkiadó 52 művet jelentetett meg több, mint 530 ezer példányban. Ez alkalommal is a Műszaki Könyvkiadó jelentkezett a legtöbb újdonsággal, összesen 35 művel. A kiadó műhelyei­ből kikerült 12 kötet alap­fokon, 13 középfokon, 10 pe­dig felső fokon dolgozta fel a legfrissebb műszaki ered­ményeket, ismereteket. A Budapesti Műszaki Egye­tem aulájában a megnyitó­val egyidőben a műszaki könyvnapok újdonságaiból, s mintegy ezer magyar és orosz nyelvű könyvből, mű­szaki folyóiratból kiállítás nyílt. Ugyancsak a BME ad otthont annak a háromnapos tudományos ülésszaknak, ame­lyet a könyvújdonságokhoz kapcsolódva rendeznek. Az akció alkalmából országszer­te a vállalatok, az intézmé­nyek, a szövetkezetek mű­szaki könyvbemutatókat és szakkönyvvásárokat ren­deznek, több helyütt a könyvvásárt szakelőadások és ankétok egészítik ki. MŰSZAKI U) szanatórium Ismét gyarapodott a héví­zi gyógyfürdő: a tó és a fe­dett fürdő közelében elké­szült a Vasutas Biztosító Egyesület 112 személyes sza­natóriuma. A vasutas dolgo­zók külsőre is tetszetős, ké­nyelmesen berendezett pihe­nő és gyógyszanatóriumát október 20-tól vehetik igény­be a beutaltak. 27. Nem is igen várták ilyen sokan s ilyen gonddal, aggódással még a Jézus Krisztus születését sem. Ó, istenem, hát mi vagyok én, Szűzmária? Nem, nem Szűzmária, az aztán nem vagyok ... s gon­dolatai csapongásában most eltűntek a ház körül topo­gók, s az az éjszaka bukkant elő, az őszirózsás nap éjsza­kája. ... Amikor úgy ölelték egymást, mint akik éppen megtalálták, hogy mit is ke­restek ebben a mérhetetlen nagy felbolydulásban, ami éppen azon a napon érett a legnagyobb ünneppé: forra­dalommá. Mintha András az egész nagy háború minden kény­telenül megtakarított simo- gatását ■' őneki tartogatta volna. Minden gyöngéd csók_ ját; minden gügyögő, szerel­mes szavát. Hiszen éppen tudhatta is, hogy ha majd hazajön, ta­lálkozni fog egy neki való leánnyal, és hogy azt a lányt mennyire fogja majd ő sze­retni. Hát egyszer hazajött, találkozott, és éppen Csóti Aranka volt az a neki való leány, és őt szerette. öt simogatta, őt ölelte, őneki sóhajtotta el minden felgyűlt sóhajtását. És az ő húsát marta. Is­tenem, bizony, szinte hogy véresre marta a húsát. Mint aki a mocskos, piszkos lö­vészárokból mindenképpen ki akar végre kapasz'^idni. Ilyen pokolból kapaszko­dással kapaszkodott András az ő húsába, csontig eresztve ujjait. S valósággal talán éppen ezzel az őrjöngő le- ányhúsmarással kapaszko­dott igazán vissza az emberi világba. És talán éppen ezzel az éjszakával vált végre az is világossá András számára, miért kell majd ezután to­vább verekednie. És ezen az éjszakán lett Arankából asszony, tehát ember, megélve az emberré levés nagy kínját, örömét, és szertartását. Milyen furcsa is hogy azt mondják: a szüzesség el­vesztése. Bizony ő, Csóti Aranka semmit sem veszí­tett azon az éjszakán, leg­feljebb gyermeteg, zavaros, nyomasztó gondolatokat, gát­lásokat és félelmeket. És nyert helyükbe világosságot és tisztaságot. Végtelen nagy, megújító tisztaságot. És fel- ■ adatot is nyert, értelmes gondot immár az egész éle­tére. Valamint nyerte a gyermeket is, András gyer­mekét, akit majd most, ép­pen most fog a világra hoz­ni. Mintha már valami zene is érződött volna valahon­nan, egyelőre még távolról, de fokozatosan közeledve. Ünnepi zene. — Na, kislány — mond­ta a bába —, azt hiszem, el­kezdődik. Kezével, immár megszo­kott, ismerős mozgású, ügyes kezevel megtapogatta Értünk is éltek Ma Arad mártírjaira emlékezünk, azokra a tábornokok, ra, akiket 1849. október hatodikén végeztetett ki az ifjú Ferenc József császár véres kezű parancsvégrehajtója. Ilaynau táborszernagy. Őket idézzük, akik annyira eltérő körülmények közt nevelkedtek, akik közt akadt nemze­tiségi származású, s volt olyan főnemes is, akinek csa­ládja az angol királyi házzal tartotta a rokonságot. Sok- fclől indultak, de egy elvet vallottak, önzetlenül, min­dent kockáztatva, síkraszálltak mások javáért: a függet­lenségért, a haza szabadságáért, a társadalmi haladásért, a kisemmizett milliók javáért. őket idézzük, akik nemzeti történelmünk leghaladóbb hagyományait folytatták, akik nem feledték az annyi balsorsot megélt, Erdélyt óvó Bocskai Istvánt, Bethlen Gábor Bécs környékéig portyázó hadait, Rákóczi Ferenc oly sokszor diadalmaskodó seregeit, Martlnovicsék tragikus mozgalmát. E nagyságok példamutatása sugallt hitet, bi­zakodást számukra a legnehezebb időkben is, s 1848—19- ben ott folytatták, ahol elődeik abbahagyták. Szembeszáll, tak a Habsburgok ellencsapásaival, s elhatározták, hogy a megszerzett jogokat fegyverrel a kézben védik meg. Legendás hírű vezérei lettek honvédeiknek. A nemes ’ célért mindent feláldoztak, még a legdrágábbat, a soha nem ismétlődőt, életüket is. Azóta százharminc év telt el, s a szép- és ükapák álmainak jó része megvalósult. Világtörténelmi jelentősé­gű változások követték egymást, de Arad mártírjainak hősiessége előtt napjainkban is tisztelettel hajtunk fejet. Példájuk hat, honszeretetre nevel. Értünk, s az utánunk következőkért is éltek. Nagyságuk ezért lesz csorbítat­lan, hiába múlnak el esztendők, évtizedek, évszázadok., (pécsi) HÍVJ a MESSZESÉGBE! Szovjet filmek fesztiválja novemberben November elseje és hete­diké között megrendezik ha­zánkban a szovjet filmek fesztiválját. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 62., valamint a szovjet filmgyártás államosításának 60. évfordulóját köszöntő eseménysorozat nyitófilm­je a Hívj" a messzeségbe! cí­mű alkotás, amely Vaszilij Suksin forgatókönyve ' alap­ján készült és 1977-ben nagydíjat nyert a mannhei- mi filmfesztiválon. Az egy hétig tartó feszti­válon további négy film ke­rül a fővárosi és a vidéki mozik vetítővásznaira. A „Születésnap” (A sült krumpli ünnepe) egy néni­ről szól, aki 48 olyan árva gyereket nevelt fel, akik az első és a második vtlágháJ borúban, valamint a polgár- háborúban vesztették el szü­leiket. Háborús témát dolgoz fel a „Nálunk csend volt”. Vla- gyimir Samsurin alkotása egy olyan hátországi faluról szól, ahol kizárólag asszo­nyok maradtak. Csak a stúdióhálózatban tűzik műsorra Csehov „Drá­ma a vadászaton” című kis­regényének filmváltozatát. A szovjet filmek fesztivál­jának ünnepi eseménysoro­zatát a Gorkij mozi prog­ramja teszi teljessé, ahol az államosított szovjet film­gyártás hat évtizedének leg­jobb alkotásaiból retrospek­tív vetítésekre kerül sor a fesztivál idején. a hasát, könnyedén, körbe, körbe. — Ezután segítened kell. Ha jön a fájás most már te is nyomjad! Minél jobban tudsz te magad is segíteni, annál hamarabb vége lesz. Érted, ugye, kislányom? An­nál hamarabb túl leszel raj­ta. Értette, persze. Vannak dolgok a világon, amiket ta­lán soha senkinek meg nem kell magyarázni, anélkül is érti az ember. Különösen a nőknek vannak ilyen isme­reteik. Bár az ellen támadt most benne egy kis ellen, kezés, hogy ezt a dolgot si­ettetni kellene. Mert jó, két­ségbe sem kell esni, elvisí- tozni az erőt. De siettetni 2 Lehet-e siettetni? Viszont az is igaz, hogy a bábq mindent tud. Tekinte­tében és ujjai hegyében van sok ezer esztendő szülő asz. szonyainak s szülést segítő, avatott asszonyainak minden tapasztalata. Engedelmesked­ni kell hát neki. Belátja, hogy engedelmeskednie kell. Engedelmeskedni is fog. Ki is próbálta, hogy milyen lesz az. ha segít, ha a maga tu­datos erejével is fokozza a nyomást. A hasfal és a re­keszizom tétován, még bá­tortalanul, mintegy gvakor- latlanul engedett az ő aka­ratának. Megfeszült; meg­érezte a terhet, amelyet majd meg kell mozdítania. De egyelőre nem adott bele több erőt; éppen csak kipróbálta, hogy megbírja-e valóban mozdítani az alkalmas izmo­kat. Azért ezzel egy kicsit még várni kell. Mert András, ugye, hadd érkezzen visz- sza ... Fájdalmas mosollyal engedte ki tüdejéből a leve­gőt; hadd lássa a bába, hogy elkezdte az erőlködést. Hogy szót fogad. Azt hitte, hogy ezzel majd be is éri egy darabig, és ő most egy kicsit pihen­het. De a bába halk, anyás, magyarázó hangjával nem­sokára megint feléje hajolt. — Vegyél nagy lélegzetet, és úgy nyomd; ne a hasad­ból, hanem már innen felül­ről, a mellkasodból... Ügye­sen, kislányom. Ezúttal aztán igazán nem gondolt semmi rosszat, nem akarta becsapni; csak éppen megvolt,' megmaradt benne az iménti óvatosság (András miatt, ó, hadd .jönne már meg ez az András); jól tele­szívta ő a tüdejét, és éppen úgy. ahogy a bába mond'a, szófogadó kislány módjára, jó tanuló módjára a mell­kasából indította a nyomást; és pontosan akkor, amikor kellett, éppen amikor vala­honnan lejjebb, a tudat szá­mára el nem érhető mély­ségekben . is önkéntelen eről­ködés indult; hogy a kétféle erő együtt hasson. S mégis, valahogy most is, ilyen aka­ratlanul, vagy talán még tu­dott akarata ellenére is, mértéket tartott, mintha megint csak azon' igyekezne, hogy a bába lássa rajta, mi­lyen készséges, milyen szó­fogadó, miképpen erőlködik, (Folytatjuk^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom