Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Kiút az alagútból NEM AZ ALKOTMÁNY, nem is a választási törvényi hibáztatható Olaszországban a túlontúl gyakori kormány./ zati válságokért. Mostanában mégis egyre több politikus pedzi: bizonyos reformra szorul mind az alaptörvény/ mind pedig a választási rendszer. Persze, könnyebb fölfedni a nyilatkozók valós szán-/ dekáit, ha az ember jobban szemügyre veszi politikai ar­culatukat. Egyáltalán nem meglepő, hogy az efféle véle-( ményt főleg a kereszténydemokrácia jobbszárnyán elhe­lyezkedő képviselők és szenátorok szellőztetik. Azok, akik] Aldo Moro meggyilkolása óta egyre nyíltabban szállnak' szembe a volt pártelnök szellemi hagyatékával, annak is( elsősorban azzal a vonatkozásával, amely az úgynevezett/ nemzeti szolidaritás politikáját ajánlja kivezető útként a szüntelenül ismétlődő zsákutcákból. Ez pedig nem más, mint — igaz, még Moro értelme-) zésében is — laza együttműködés a kommunistákkal, az/ ország valamennyi demokratikus erejével. Csakhogy a) Moro által szorgalmazott párbeszéd a katolikusok és aC marxisták között félbeszakadt. Közismert, hogy az OKP) kivált a kabinetet támogató parlamenti többségből. S az) utóbbi hetek hecckampánya, a hidegháborús időszak em. lékeit idézi: a kommunistákkal szemben a jobboldali( olasz sajtó ismét fölvonultatja a legporosabb, idejétmúltad érveket. PEDIG ITÁLIÁBAN tartós és szilárd kormány csak­is a kommunisták támogatásával jöhet létre. Közhelynek) számít, annyira igaz: az ország második legnagyobb párt-/ ját júniusban tartott választások korábbiakhoz képest né-) mileg kedvezőtlenebb eredménye sem fosztotta meg attól { a jogától, hogy az ország irányításában kellő felelőséggel) részt vegyen. Ezt az igazságot sok félreérthető állásfog-) lalás és olykor heves viták után a szocialisták is elismer.) ték. Nemrég Berlinguer és Craxi tizenegy órán vitatta) meg a két párt nézetkülönbségeit, s úgy tűnik, az állás­pontok jelentős mértékben közeledtek egymáshoz. Forró ősz — ezt is jónéhányszor leírtuk már Itália'/ vonatkozásában. Az idei munkabeszüntetések eddig még) méreteiben elmaradtak ugyan némely korábbi esztendők-/ hoz képest, de a kormány és a szakszervezetek közötti^ véleménykülönbségek rendkívül élesek. A szakszerveze­tek — akárcsak az olasz kommunisták — végre hathatós/ intézkedéseket várnak az infláció ellen, a munkanélküli.) ség riasztó mérvű növekedésének megállítására, a déli v országrész fejlesztésére, az évek óta esedékes gazdasági) es társadalmi reformok bevezetésére. EZEKET A GYÖKERES VÁLTOZÁSOKAT azonban) csakis széles alapokon, a demokratikus pártok támogatá-t sával lehet megvalósítani. Akár az alkotmány, akár a vá-( lasztási rendszer reformja legfeljebb fölösleges újabb vi­tákat szülhet. Akik mégis ezt a megoldást sürgetik, a' kaotikus állapotok fenntartása mellett kardoskodnak. Azt olasz alagútból azonban éppen az ellenkező irányban ki./ nálkozik kiút. Gyapay Dénes FORDULÓPONT EURÓPA TÖRTÉNETÉBEN 4. Folytatódtak Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker tárgyalásai Leonyid Brezsnyev és Fridi Honcoker jelen'"télien alé-'rlák a Szovjetunió és az NDK hosz- szú lejáratú termeié szakosít isi és kooperációs egyezményét. A megállapodást Gerhard Schürer (jobbról) és Nyikolaj Tyilionov írta alá. (Népújság-telefotó — ADZN ZB — MTI — KS.) Kizárja egy új európai háború lehetőségét . Míg szerte Németországban a demokratikus erők az egy­séges, demokratikus és bé­keszerető állam megterem­tésén munkálkodtak, a nyu­gati megszállók a szó szoros értelmében megparancsolták az általuk pozíciókba ülte­tett német politikusoknak, hogy dolgozzák ki egy külön. állam alkotmányát. Ezt a „kommunizmus visszaszorí­tásának bástyájául” szánták, a Marschall-terv keretében óriási támogatásban része­sítették, a potsdami döntések elszabotálásával pedig még azt is lehetővé tették, hogy a nagy német monopóliumok, konszernek második világ- háborús nyereségének jó ré­sze is visszakerüljön a sváj­ci bankokból és más külföl­di rejtekhelyekről. így az­tán a gazdasági helyzet ug­rásszerűen megjavult a nyu­gati övezetekben: az Egye­sült Államoknak és szövet­ségeseinek erős németorszá­gi bázisra volt szüksége szovjetellenes politikájához. Készen álltak már a tervek a nyugatnémet hadsereg megteremtésére: a Pentagon félmilliós német hadsereg­gel és a Wer macht-tisztek második világháborús keleti fronton szerzett tapasztala­taival számolt. Az új háború előkészüle­teivel párhuzamosan folyt a nyugatnémet különállam megteremtésének előkészíté­se. Konrad Adenauer és elv­barátai, akik készségesen álltak az amerikai, angol és francia parancsnokság ren­delkezésére, úgy vélték, hogy a következő háború után azok a területek is az új ál­lam részei lehetnek majd, amelyekre akkor nem terjedt ki a befolyásuk. És itt nem­csak a szovjet övezetre gondoltak, hanem a potsdami döntések nyomán Lengyel­&,#énűisüB 1979. október 6„ szombat országhoz és a Szovjetunió­hoz jutott területekre is. Mások viszont, bár anti- kommunizmusban nem ma­radtak el az egykori kölni polgármester mögött, reáli­sabban látták a helyzetet: attól tartottak, ha engedel­meskednek, az utókor őket teheti majd felelőssé az or­szág kettészakadásáért. A tartományi miniszterelnökök Frankfurtba összehívott kon­ferenciáján éppen ezért erős ellenállás mutatkozott egy „alkotmányozó gyűlés” össze­hívása tekintetében. A Washington irányította nyugat-németországi politi­ka végül is elérte célját. Rö­viddel a NATO létrehozása után megalakult az új nyu­gatnémet állam, amelynek első kancellárja az az Ade­nauer lett, akit csupán saját szavazatával választottak meg erre a tisztségre. A nyu­gatiak által kidolgozott meg­szállási statútum szerint ez a kormány, mindenekelőtt a megszállóknak volt felelős, s a Szövetségi Főtanács bár­mikor feloszlathatta. Mire megszületett a nyu­gatnémet különállam, végre­hajtották Berlin kettészakí- tását is. A célt Emst Reuter akkori nyugat-berlini kor­mányzó polgármester így fo­galmazta meg: „Bonn szere­pe az, hogy kapu legyen Ke­let felé és Nyugat-Berlinnek kilincsnek kell lennie, amelynek segítségével e ka­put Kelet felé ki lehet tár­ni... ” Nos. „a Kelet”, amelyet e kapu felől elözönlés fenye­getett, nem maradt tétlen. Széles körű népmozgalom bontakozott ki Németország egysége és egy igazságos bé­keszerződés mellett. Népsza­vazást tartottak, amelynek során megválasztották a 3. Német Népi Kongresszus küldötteit. Az általános és titkos választásokat a nyu­gati zónákban betiltották, az aláírásgyűjtési kampány so­rán azonban milliók álltak ki az ügy mellett. Ilyen mó­don jött létre az a német néptanacs. amely megbíza­tását valóban a néptől kapta és amely — kimondva a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulását — ideiglenes népi kamarává, az új állam parlamentjévé lett. Az első ülésen elfoga­dott kérést, mely szerint a szovjet kormány a zóna igaz­gatását adja át a német de­mokratikus szerveknek, tel­jesítették. Szuverén, függet­len állam alakult meg a Né­met Demokratikus Köztársa­ság létrejöttével. Otto Grotewohl, az első miniszterelnök bemutatkozó beszédében hangsúlyozta: „Tudatában vagyunk annak, hogy rengeteget kell dolgoz­ni, ha helyre akarjuk állíta­ni a német nép jó hírnevét a világban... Minden haladó erőnek egységben kell gon­doskodnia arról, hogy a né­met imperializmus hódítási törkevéseivel soha többé ne pusztíthassa el a német nép létalapját”. Az NDK megalakulását a világ békeszerető erői úgy üdvözölték, mint döntő lé­pést a komoly veszélyektől fenyegetett európai béke megőrzéséért. A szovjet kormány üdvöz­lő távirata hangoztatta: „A békeszerető NDK megalapí­tása fordulópont Európa tör­ténetében. Nem kétséges, hogy egy békeszerető, de­mokratikus német állam lé­tezése a békeszerető Szov­jetunió fennállása mellett ki­zárja egy új háború lehető­ségét Európában, véget vet az európai vérontásnak ... ” Ez az értékelés helyesnek bizonyult. Az NDK fejlődé­se, léte, alapvető tényezője volt annak is, hogy az adena- ueri elképzelések kudarcot vallottak és hogy a Német Szövetségi Köztársaság hi­vatalos politikai életében ma azoké a meghatározó szó, akik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését vallják. Pintér István — Vége — szocialista országok jövőbe­ni gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködésé­nek egyik meghatározó ten­denciáját, amikor a szocia­lista gazdasági integráció le­hető leghatékonyabb érvé­nyesülésének útjait és módjait elemezte és síkraszállt a kö­vetkezetes céltudatosság mellett a gazdasági és tár­sadalmi tapasztalatok állan­dó kölcsönös tanulmányozá­sa, a temielésszakositás és kooperáció vonatkozásában. A Neues Deutschland a Brezsnyev-látogatás esemé­nyeit értékelve, pénteki szá­mában hangsúlyozta: „Az NDK és a Szovjetunió kép­viselőinek testvéri találkozó­ja újból kifejezésre juttatja, hogy a két ország kapcsola­tai szilárd és megrendíthe- tetlen alapokon nyugszanak. — Az NDK—szovjet megbe­szélések újból megerősítet­ték az álláspontok és néze­tek azonosságát”. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének és Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnöké­nek jelenlétében pénteken Berlinben aláírták a Szov­jetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság 1990-ig szóló termelésszakosítási és kooperációs egyezményét. A hosszú lejáratú megállapo­dást — melynek kidolgozásá­ban egy korábbi Brezsnyev —Honecker találkozón egyez­tek meg — Gerhard Schürer, az NDK állami tervbizottsá­1. sz. rajz: Mikor haladhat ál a korniánykerékkol ábrá­zolt gépkocsijával az útke­reszteződésben? A. Az „A” jelű után, a „B”- vel egyidőben; B. Az „A" jelű előtt, a „B”- vel egyidőben; C. Az elsöbbségadás csak a kölcsönös udvariasság alap­ján tisztázható. 2. sz. rajz: ön az ábrázolt útkereszteződésben egyenesen kíván továbbhaladni kerék­párjával. Melyik jármű ré­szére kell elsőbbséget adnia? A. Csak a személygépkocsi részére; gának elnöke és Nyikolaj Tyihonov, a szovjet kor­mány első elnökhelyettese, a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormánybizottsá­gának társelnökei látták el kézjegyükkel. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker az aláírás kapcsán hangoztatta: az egyezmény újabb lépés a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság sok­oldalú együttműködésének hatékonyabbá tétele irányá­ba. Az aláírási aktus után Leonyid Brezsnyev átadta Willi Stoph NDK miniszter- elnöknek, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának az Októ­beri Forradalom Érdemren­det, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége 65. születésnapja al­kalmából adományozott neki. ★ Az NDK párt- és állami vezetői péntek este átadták a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából alapított jubileumi emlékér­met az ünnepségekre érke­zett külföldi delegációk ve­zetőinek és tagjainak. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és a magyar delegáció tag­jainak az emlékérmet Kurt Hager, az NESZP Politikai Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára nyúj­totta át. B. Csak a tehergépkocsi részére; C. Mindkét jármű részére; D. Egyik jármű részére sem. 3. sz. kérdés: A személy­gépkocsi első ülésének bal­esetveszélyessége miatt, ott gyermeket szállítani tilos. Mi­lyen korúakra vonatkozik a tilalom? A. 6 éven aluliakra; B. 8 éven aluliakra; C. 10 éven aluliakra. 4. sz. kérdés: Mikor sza­bad megelőzni a megkülön­böztetett (szirénát és kék lámpát használó) járművet? MOSZKVA Pénteken Moszkvában a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság kormánykül­döttsége újabb előkészítő ta­lálkozót tartott. WASHINGTON V Carter elnök csak decem­ber 4-én indítja meg hiva­talosan választási kampá­nyát. Fehér ház; értesülések szerint Carter december 4-én Washingtonban jelenti be indulását, majd a követkéző öt napban 11 városban tart beszédeket az ország külön­böző tájain. Elkíséri Walter Mondale, akit Carter to­vábbra is meg kíván tartani alelnökének. ANKARA Jasszer Arafat, a PFSZ VB Ankarában tartózkodó elnöke pénteken megnyitotta a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ankarai képvisele­tét és az épületre ünnepélyes külsőségek között felvonták a háromszínű palesztin zász­lót. A török kormányt a megnyitón Nikmet Cetin miniszterelnök-helyettos képviselte. BE.JRÜT, TEHERÁN, LONDON ,,Iránnak nincsenek becs­vágyai a Perzsa öböl térsé­gében, nincsenek területi igé­nyei más országokkal szem­ben és nem akar összeütkö­zésbe keveredni szomszédai­val” — hangsúlyozta Mehdi Bazargan iráni miniszterel­nök az An-Nahar libanoni napilapnak adott nyilatko­zatában. Bazargan pénteken megjelent interjújában hangsúlyozta: Irán ezentúl „nem kívánja vállalni a tér­ség csendőrének szerepét... ROMA Eanes portugál elnök pén­teken Liszabonban fogadta Enrico Berlinguert, az Olasz KP főtitkárát, aki a Portu­gál KP KB meghívására tartózkodik az országban. Berlinguer az esti órákban nemzetközi sajtóértekezle­ten válaszolt az újságírók kérdéseire. Elismerte, hogy. pártjának felfogása nem mindenben egyezik meg a Portugál KP felfogásával. A. Ha az előzés mindén feltétele megvan, mindig. B. Sohasem. C. Csak akkor, ha nem jár a sebességkorlátozás túllépé­sével. Kérjük, hogy a megfejtést a megfelelő betű békariká­sásával jelöljék és a kivágott szelvényt október 10-ig küld­jék be címűnkre: Eger, Pf.: 23. A borítékra írják rá: „KRESZ-teszt”. A IV. fordu­ló helyes megfejtését és a nyertesek neveit egy hét múl­va közöljük. KRESZ-teszt A Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Népújság közös közlekedési pályáza­ta négyfordulós. A valamennyi feladatot hibátlanul megfejtők között autórádiót sorsolunk ki, antennával együtt, valamint tetőcsomagtartót és gyújtásbeállító készletet. Fordulón­ként a -sikeres pályázók között táskarádiót, tűzoltó, ül. gyújtásbeállító készletet és vásár­lási utalványt sorsolunk ki. A 111. forduló helyes megfejtése: a, c, c, a, b. A Sokol rá­diót Tamus Antalné, Gyöngyös, Aranysas u. 62. szám alatti pályázónk nyerte, tűzoltó ké­szüléket nyert Veiner László, Aldebrö, Árpád u. 55., vásárlási utalványt Szász András, Eger, Újsor ti. 69. sz. (Egri nyerteseinket kérjük, hogy jutalmukat a KBT Kossuth Lajos ti. 2. sz. alatti irodában vegyék át!) A IV. forduló feladatai: (Folytatás az 1. oldalról.) ) ségpárt delegációja Horst k Schmitt elnök vezetésével. ' A jubileumra az NDK-ba ) érkezett Romesh Chandra, a \ Béke-világtanács elnöke is. , Az NDK jubileumi prog­) ramjának fő eseménysoroza- ) ta: folytatódott a Leonyid k Brezsnyev vezette szovjet ' párt- és kormányküldöttség ) hivatalos baráti látogatása. \ A Leonyid Brezsnyev és i Erich Honecker vezetésével ) csütörtökön az esti órákban, ) a szovjet párt- és kormány- \ küldöttség Berlinbe érkezését ( és az SZKP KB főtitkárának ) kitüntetését követően meg- i kezdett NDK—szovjet meg- í beszélések első fordulója / máris jelezte a szovjet ál- I lamfő NDK-beli lá'togatásá- k nak tartalma messze túllépi ( az ünnepi jelleget, s annak a ) két baráti szocialista ország i közvetlen kapcsolatain túl- ( mutató fontossága van. / Amint azt az NDK fővárosá- ) bán megállapítják, a szovjet K és NDK vezető kiemelte, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom