Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
Az őszi betakarítás munkái ezekben a hetekben a mezőgazdaság felé fordítják a figyelmet; ezzel a témakörrel foglalkozik mai összeállításunk is, felidézve egyebek mellett a korszerű szőlőtelepítések múltját az egri, mátrai borvidéken. A technika történetéből i A Kilimandzsáró megmászása H Géppuska-sztori A Bismarck-szigetek felfedezője SOS I Ludolf-féle szám NEGYEDSZÁZADA KEZDŐDTEK A KÍSÉRLETEK rr ■ rr rr ss új módszere a nagyüzemekben 95 esztendeje, 1884-ben Otto Finson, a zoológussá lett német kereskedő Üj- Guinea északkeleti részén — amelyet Németország kisajátított magának — több földrajzi felfedezést tett s felkutatta az új-guineai-ten- gerben levő nagy szigetcsoportot, melyet „Bismarck- szigetek”-nek nevezett el. ★ 1899-bgn a South Foreland világítótoronyból először adtak rádiójeleket. Az angol „Save Ours Souls" (Mentsétek meg lelkeinket) kezdőbetűinek morze-jele hamarosan elterjedt a tengeren bajbajutott hajók segélyhívására. ★ Ugyancsak ebben az évben végezte el 4 éves munkáját William Shaks angol matematikus azzal, hogy a „Ludolf-féle számot” 707 tizedesig kiszámította. Ma ezt a műveletet egy modern számítógép másodpercek alatt elvégzi. ★ A Kilimandzsárót, Kelet- Afrika legmagasabb hegyét (5963 m) elsőnek Hans Meyer és Ludwig Portscheller német alpinisták mászták meg 1889-ben. Magyar siker is fűződik ehhez a hegyhez: Teleki Sámuel (1845—1916) 1887-ben 5310 méterig jutott el, a hóhatárig. ★ A sorozatlövő fegyverek és így a géppuska, a múlt század végén fejlődtek ki. Hiram Maxim (1840—1916) a híres amerikai feltaláló 1880-ban Európában járt azzal a céllal, hogy néhány, a villamossággal kapcsolatos találmányát értékesítse. Olyan háborús készülődést tapasztalt itt, hogy elhatározta, automatikusan működő fegyvert készít, mert azért az imperialista hatalmak minden pénzt megadnak. Ehhez az ötletet a puskák visszalökése adta meg s felismerte, hogy a hátralö- kés energiáját a kiürült töltények eltávolítására és az elsütőszerkezet felhúzására lehet felhasználni. 95 éve, 1884-ben tartotta meg a Maxim-géppuska európai bemutatását. Az 1904/05-ös orosz—japán háborúban használt Dergmann-géppus- kák tűzgyorsaságukkal, tűz- összpontosításukkal már teljesen átalakították a gyalogság harcmodorát. Ezt megelőzően, a fejlődés során használtak olyan sorozatlövő fegyvert is, amelynek egyrészt több csöve volt, másrészt az adogatópályára egy kerek dobba elhelyezett töltények kerültek. A tölténydobot külön egy embernek kellett forgatnia. A sorozatlövő fegyvereket hamar elárulta a lőpor hatalmas füstje. Ezért nagy- jelentőségű volt, amikor 1884-ben Vielle feltalálta a füst nélküli (gyérfüstű) lő-, port. Ez nitroglicerinből készült zselatinkeverék volt, melyet lőgyapottal itattak át, majd hengerlés és sajtolás révén formáztak. Az ország északi zónájában fekvő egri borvidéken a szőlőgazdaságok többségében a filloxeravészt követő szőlőrekonstrukeió időszakában az alacsony tőkebak- művelés volt többségében elterjedt, még a közelmúlt 1950-es éveket követően is. Az igen jelentős kézi munkaerőt igénylő művelési mód szűk tőkesoraival elöregedő és hiányos állományával az ebből adódó alacsony termésátlagaival már közel sem volt alkalmas a mezőgazda- sági nagyüzemek gépművelési igényeinek ellátására. A filloxeravészt követő szőlőrekonstrukció során a korábbi, lábon álló szőlőket felváltották a gyökértetü kártevőnek ellenálló, amerikai alanyon nevelt oltványtőkék, de a termesztésben más technikai változás nem történt. Ezt a viszonylag hosz- szú, stagnáló időszakot váltotta fel az 1960-as évektől kezdődően a magas kordonművelés borvidékünkön való elterjesztése, melyet megelőzően az 1950-es évek közepe táján e művelésmód kikísérletezése előzött meg. A magas kordonművelés — mely a szőlő gépi művelését tette lehetővé és olcsóbbá — 1960—70-es években a nagyszőlőtáblás gazdaságokban hamar elterjedt, gazdaságossága beigazolódott. E művelésmód elterjesztésében ez időben az egri és a mátraalji borvidékek nagyüzemi szőlőgazdaságai voltak országos viszonylatban is az élenjárók történelmi borvidékeink között. A Szőlészeti Kutató Intézet egri kísérleti telepén a legelső magas kordonművelésű szőlőtáblát leányka szőlővel a gépi művelésre alkalmas széles sorközben — akkor még 250 cm körül — 1954 tavaszán állítottuk be a talajból 125—130 centiméter magasan álló dróthuzalon. Az időben még alkalmazkodtunk a magas műve- lelésmódot már a gyakorlatban eredményesen alkalmazó Lenz Moser osztrák szőlő- termelőnek a művelésmódot ábrázoló képeihez, később ezt a kontinentálisabb éghajlatunknak megfelelően módosítottunk. Ez a munka kezdődött 25 évvel ezelőtt. Már a múlt század közepén érlelődni kezdett a gondolat, hogy az időjárás előrejelzése nem oldható meg másként, mint nemzetközileg szervezett megfigyelőhálózat és gyors információcsere útján. Az első Nemzetközi Meteorológiai Konferenciát 1853. augusztusában össze is hívták Brüsz- szelben. A konferencián 10 ország képviselője foglalkozott a tengeri hajózás biztonságának a kérdésével, különös tekintettel az egységes meteorológiai megfigyelésekre. Történtek is kezdeti lépések, de a nemzetközi együttműködés az első világháború alatt megszakadt. A két világháború között azonban a technika hatalmas fejlődése, különösen a rádió és a repülés elter-, jedése forradalmat jelentett a meteorológiában is. A megfigyelőhálózat folyamatos bővülése, az egyre tökéletesedő adatcsere és nem utolsósorban az elméleti, dinamikus meteorológiai kutatások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy minél pontosabban megismerjük a légkörben lezajló fizikai folyamatokat. A nemzetközi együttműködés igazi fellendülése azonban a második világháború után kezdődött. 1951-ben jött létre a Meteorológiai Világszervezet, amely az ENSZ keretébe tartozik. Évtizedünkben 8500 időjárási megfigyelőállomás, 5500 kereskedelmi hajó, az Az eltelt idő. rövidnek tűnik, azonban ha azt vesz- szük számításba, hogy a művelésmóddal járó maximális terméshozam melletti letermelés ideje közel jár a hozamvisszaesés, hanyatlás korához, a szükségszerű kivágás idejéhez, úgy időszerű e művelésmóddal kapcsolatos eddigi tapasztalataink összegzése. A hagyományos tőkeművelésnél közismert volt az a gyakorlat, hogy a tőkék életkora a 40—50 évet is elérte. Az új telepítést megelőző talajforgatás nehéz és drága kézi munka volt, ma pedig a nagyüzemi szőlőkben gép végzi a talajforgatást, ez rövidebb és olcsóbb. A mai üzemgazdálkodás már nem várhatja ki a szőlők hanyatló korszakának terméscsökkentő éveit, természetszerűleg a magas kordonszőlők élettartama is rövidebb a hagyományos művelésmódokénál. A szőlőknek magas kordonon való művelése ez idáig csak lakóházak védett falfelületei mellett, vagy előkertekben volt az ismert, de nyílt táblás területen alig volt ez látható. A szőlősgazdák jó része fenntartásokkal fogadta a magas művelés bevezetését. A bizalmatlanság, a hagyományokhoz való ragaszkodás némileg érthető is volt akkor e gazdálkodó körökben, de nem sokkal volt nagyobb a lelkesedés a tsz-tagok között sem. A gépi művelés széles sorközöket követelt, féltek a terméshozam csökkenésétől a magasan nevelt tőkék és szálvesszők téli, tavaszi kifagyásának veszélyétől. Még a szakemberek körében is akadt kétkedő e művelésmóddal szemben. Ezekkel a fenntartásokkal és kétkedésekkel akkor szembe kellett nézni. Kísérleti telepünkön kívül erre vállalkozott akkor az Egri Állami Pincegazdaság is, mely egerszóláti szőlőgazdaságában abban az időben állított be telepén magas kordonművelést. A fiatal művelésmód tőkéi kísérleti telepünkön épségben kiállották a kemény telet, majd az 1962- ben beköszöntő májusi fagyokat. A kordonművelésű tőkék már a termőre forduóceánokon rögzített helyen lehorgonyzott időjárási hajók, repülőgépek és meteorológiai műholdak működnek teljesen összehangolt globális rendszerben. Ezeken felül komoly erőfeszítések történnek újabb megfigyelési eszközök, pl. úszó bóják, automatikus mérőállomások és az eddigieknél is tökéletesebb műholdak bevonására a megfigyelő rendszerbe. A jelenleg működő megfigyelőhálózat * naponként mintegy 100 000 mérési adatot szolgáltat, az időjárás talajközeli állapotáról és kb. lás 4. és 5. évében elhagyták a dupla soros és tőkeszámos hagyományos művelésben részesített szőlőtáblák hozamát. Rendszeressé váltak a környező tsz-ek és nagygazdaságok tapaszlalatszerző látogatásai Egerben, Egerszólá- ton. A már termőerőben levő magas kordontőkék Jó fejlődésben lévén meggyőző szemléltető eszközül szolgáltak. A szakemberek meggyőződhettek a gépileg művelhető és kártevők ellen védelmezhető művelésmód előnyeiről. Az 1960-as évektől kezdődően már téesze- inkben is szervezetten megindult — az akkori elnevezés szerint — a Lenz Moser- féle táblás szőlőtelepítés Heves megyében. Azóta mór a legtöbb nagyüzemi szőlősgazdaság helikopteres permetezéssel védi a szőlőt a kártevőktől. A manapság az Intenzivebb talajerő-gazdálkodásnak megfelelően a fejlettebb szőlő- gazdaságok üzemtervében már a hektáronkénti 100 mázsát, sőt annál több terméshozamot írnak elő a hagyományosan nevelt kisüzemi szőlők 40—60 mázsás hozamaival szemben. A magas kordonművelés- mód ismertetett előnyei mellett azonban meg kell említeni azt, hogy a módszer elsősorban a nagyüzemi táblás - szőlőgazdaságokban hoz jó eredményeket. A merede- kebb hegyoldalú szőlőkben és a háztáji kisebb szőlőparcellákban a széles sorközt igénylő művelésmód jelentősége már kisebb, inkább a szűkebb sorközökben alkalmazott tőkebakművelé- sek alkalmazása a célravezetőbb. Elterjedtek az utóbbi időkben a szűkebb tőkesorokban is járható kis kapálógépek és háti motoros permetezőgépek is. Szőlőtermelésünkben a kisüzemi szőlők, a háztáji szőlők még mindig nagy jelentőséggel bírnak, mert a szőlő- és bortermelésnek ma is jelentős hányadát szolgáltatják. Határunkban számos dűlőben a rekonstrukció során, ahol nagy szőlőtáblák kialakítása nem volt lehetséges, jelentős a kisüzemi szőlők aránya. Dr. I’só Andor 11 000 adatot a légkör magasabb rétegeiről. Ez a hálózat azonban jórészt csak a szárazföldünk sűrűn lakott részein működik. Igen hiányosak a megfigyelések a földnek mintegy 70 százalékát borító óceánokon, a sarkvidékeken és a szárazföldek egyes területein (sivatagok, fejlődő országok). Éppen ezért a műholdak jelentősége az, hogy közel poláris pályán keringve szinte az egész föld időjárását megfigyelik és erről adatokat továbbítanak a földi vevőállomásokra. l&mf- ' . rV? M AI t műsorok: ríi 110 KOSSUTH 8.27: Slágermúzeum; 9.12: Francia zenekari muzsika; 9.44: Brummadzag, a zenebohóc; 10.05: Tudod-e?; 10.35: Láng István: A nagy drámaíró; 10.56: Nóták; 11.25: Széchenyi-könyvgyűj- temény; 11.40: A famászó báró; 12.35: Az aradi vértanúk; 12.45: Zenemúzeum; 13.50: Kórusdalok; 13.58: Mindenki könyvtára; 14.28: Magyar előadóművészek: 15.00: Rádiónapló; 18.00: Angelo Ephriklan együttese Gesualdo-madrigálokat énekel; 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.30: Esti magazin; 19.15: Hallgassunk operát.!; 20.51: Népi muzsika; 21.30: Háttérbeszélgetés; 22.20: Kína 30 éve; 22.30: Szabolcsi Bence tanít... 23.28: Balassa Sándor: Rekviem Kassák Lajosért. PFTfiFT 8.33: Verbunkosok és esár- dá.smuzsika: 9.D0: Rin "'■an Winkle: 9.40: Az üzemi demokrácia szünetelt.. . . 10.90: Zenedélelőtt; 12.33: Mezők, falvak éneke; 12.55: Kan. csolás a nyíregyházi stúdió, ba: 13.25: Ifjúsági könyves, polc; 13.30: Gordonkamuz.sika; 14.00: Kettőtől fél ötig... 16.35: Idősebbek hullámhosszán: 17.30: Bér. lini zenei tükör: 18,00: Disputa; 18.33: Hét végi panoráma: 19.55: Slágerlista; 20.33: Hívja a 33-43-23-es telefonszámot!; 22.00: Népi zene; 22.30: Országos amatőr por>— rock—dzsessz nanok Orosházán; 23.15: Operettek. S70TN0K 17.00-tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás — 17.05: Női dolgok, női gondok. Szerkesztő: Jakab Mária — Tanulok és gyereket nevelek. Ma már egyre több az olyan édesanya, aki a gyermeknevelés és egyéb családi gond és tennivaló mellett vállalja a tanulás nehézségeit. A műsorban olyan anyák szólalnak meg, akik gyesen vannak és ez idő alatt diplomát, szakmai képesítést szereztek. — Szűcs Judit énekel — Gépek és emberek. Önodvári Miklós jegyzete — 18.00: Észak-magyarországi krónika (Az állatforgalmi és húsipari vállalat tájékoztatót tartott a felvásárlás helyzetéről, a lakosság ellátásáról és a nagykarbantartási munkák befejezéséről — A műszaki könyvnapok városi megnyitója és kiállítása — Sza mosván József festőművész kiállításának megnyitása Miskolcon — 18.25: Lap. és műsorelőzetes ... 8.00: Tévétorna; 8.05: Iskolatévé; 14.25: Iskolatévé (ism.); 16.45: Finnország hétköznapjai (finn dok.- film); 17.15: Csak gyerekeknek! 18.00; Nótaszó; 18.30: Félúton; 19.20: Tévétorna; 19.30: Tv-híradó; 20.00: Sör és perec (angol filmsorozat); 20.55: Telesport; 21.45: Az építészet ürügyén; 22.30: Tv-hiradó, 3. 2. MŰSOR 18.35: Rajz; 18.55: Fizika; 19.301 Tv-híradó; 20.00: Magyar tudósok; 20.50: Nappal és éjjel a levegőben (rövidfilm); 21.00: Tv- híradó, 2.; 21.20: Protekció nélkül (román film). ,fJmüsöaí& 1979. oklobcr 4„ csütörtök Kováts Andor Angol matrózok használták ezt a többcsövű sorozatlövő fegyvert, melynek töltése a ráhelyezett dob forgatásával történt. Globális meteorológia Svájcban készült, mozgó földi vevőállomás a Metcosat műhold jelzéseinek vételére. Afrikában helyezik üzembe. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.)
