Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

A termelés minőségi jellemzői KAIRÓBÓL JÖTTEK:;: Hasznos ritmusváltás a Hatvani Konzervgyárban HÍROM-NÉGY ESZTEN­DŐVEL ezelőtt biztosan za­jos visszhangot keltett volna az a tény, ami most termé­szetes ; az év első hat hó­napjában a szocialista ipar termelése, 1978 hasonló idő­szakához képest, mindössze 3,6 százalékkal emelkedett. Ami annak idején meghök­kentően hatott volna, az most tudatos törekvést tes­tesít meg: a termelés meny- nyiségi adatai — a sokat emlegetett bázis — helyett a minőségi jellemzők kerül­tek előtérbe Ez utóbbiakból érzékeltet valamit, ha leír­juk: az egyik foglalkozta­tottra jutó termelés idén január és június között 4,9 százalékkal bővült, azaz a korábbiaknál világosabban kirajzolódik a törekvés: ter­melékenyebben készítse áru­it az ipar. Ami persze csak egyike a minőségi jellem­zőknek, bár a legfontosab­bak közül való. Most két, első pillantásra egymástól független tényt említve: a gépiparban a dinamikus fejlesztésre kije­lölt termékek előállítása évente 14—15 százalékkal növekedett a középtávú tervidőszakban; ezek jól ér­tékesíthetők a bel- és kül­földi piacokon. Arányuk .lö­vőre már 40 százalék lesz a teljes árukibocsátáson belül, de: ha a gyártók megfeled­keznek némely, mellékesnek látszó, valójában azonban lényeges tényezőről, mint amilyen a megbízható vevő- szolgálat, a folyamatos al­katrész-utánpótlás, akkor a jogosan remélt haszon egy része elvész. Állításunkat külkereskedelmi tapaszta­latok, s ami keservesebb, az elérhető és az elért árak kö­zötti különbségek igazolják. Mert hiába a korszerű, számjegyvezérlésű megmun­káló gép, ha felületvédelme, beszámolási időszak alatt háromszor kaptak megyei el­ismerést. Gazdag tapasztalatok Az elmúlt öt esztendőről készülő beszámoló jelenté­sek minden bizonnyal gazdag tapasztalatokat tudnak össze­gezni. A tagkönyvcsere kap­csán elhangzott vélemények, kérések és kritikai észrevéte­lek megválaszolása, az ered­mények és gondok elemzése jó alapot teremt a további munkához. A „politikai mérlegkészí­tés”, a felkészülés olyan nemzetközi helyzetben in­dulhat, amikor a béke erői, a szocialista világrendszer országai egyre határozottabb lépéseket tesznek az egyete­mes béke megteremtése felé. Az erősödő összefogást, a közös fellépést szorgalmazók táborát a szélsőséges hangok nem gyengíthetik. Az el nem kötelezettek antiimperialista politikája biztató tény békés jövendőnk számára. A kom­munista és munkáspártok közötti elvtársi eszmecsere a szocialista kibontakozás irá­nyába mutat. A belpolitikánkban évek óta központi helyet foglal el a gazdaság helyzete, az ötö­dik ötéves terv feladatainak hatékonyabb megvalósítása. A hazai és külgazdasági kapcsolataink alakulása. — városunk kommunistáiban is egyértelműen megfogalmazó­dott — elsősorban tőlünk, a munka hatékonyságától, in­tenzitásától, a szervezettség­től és a munkafegyelemtől függ. A kongresszusi munkaver- seny-vállalások, a felszaba­dulási évforduló tiszteletére is megfogalmazott felajánlá­sok mind azt célozzák, .hogy teljesítsük az ötödik ötéves tervünk célkitűzéseit. Ezek a fontos feladatok is szerepelnek azokon a szep­temberi és október elei: párt­taggyűléseken, amelyeken a kongresszusi előkészítés kap­festése jogos kifogások tö­megére ad okot... Ellenpél­da: az erősáramú villamos motoroknál évek óta a meg­engedett határ alatt van a külföldi vevőktől érkező — s a minőséget érintő — ész­revételek száma. Ami épp­úgy javára írható a fejlesz­tés folyamatosságának, a műveletközi és a végellen­őrzésnek, mint a szerviz vállalásának. GYAKRAN HALLHATÓ, hogy a lehetőségeink egy részét veszni hagyjuk, hol­ott kamatoztathattuk volna azokat. S ezeknek a lehető­ségeknek a java éppen a termelés minőségi jellemzői­nél pocsékolódik, mert hi­szen a gyártók némelyike könnyedén „bebizonyítja”, miként lehet jó minőségű acélból, közepes minősítésű alkatrészekből gyenge vég­terméket előállítani, hányfé-1 le módon — szövés- és nyomáshibákkal, festési el­színeződésekkel — készíthe­tő harmadosztályú pamut­szövet abból az alapanyag­ból, ami megfelelt volna első osztályú áruhoz is. Csupán utalunk rá: az idei első fél­év külkereskedelmi minő­ségvizsgálatai szerint a ter­mékhibák kétharmada (!) pusztán nagyobb figyelem­mel, a technológiai fegye­lem betartásával megelőz­hető lett volna... ! A termelés minőségi jel­lemzői valójában tanúsítják, mennyire versenyképes az árukészítés és -értékesítés, s mert a verseny mindenkor összemérés valamivel, a ha­zai gyártóknak a nemzetkö­zi porondon elért helyezése ad tárgyilagos képet arról, mit ér az, amit csinálnak. A sok gyártót átfogó ítélet pedig a gazdaság egészének minősítése, ismét csak arról, mit ér az, amit csinálunk. csán szólnak a soron követ­kező tennivalókról. A két taggyűlés — a beszámoló és a vezetőségválasztó — előké­szítése az alapszervezetek egyik legfontosabb feladata, amelynek végrehajtására a tennivalókat összegző terve­ket állítanak össze, A párt­tagság előkészítése,, a funk­cionáló bizottságok megvá­lasztása mellett a káderelő­készítés adja munkánk ge­rincétől. A nyílt és őszinte k áderel ökés zítő munkának mentesnek kell lennie min­den szubjektív előítélettől és eredményeznie kell a veze­tőségek felfrissítését, az alap­szervezetek akcióképességé­nek fokozódását. A felkészült fizikai munkásoknak, mun­kásnőknek és fiataloknak, a vezetői munkát vállaló ér­telmiségnek helyet kell biz­tosítani a pártvezetöségek- ben. s Meg kell azonban becsülni azokat a munkában elfáradt, a közösségért élő dolgozó kommunistákat is, akik már nem vállalják az újabb évek vezető feladatait és nyugodt szívvel átadják a „staféta­botot”. Olyan politikai han­gulatot kell teremteni és olyan feladatokkal kell őket megbízni, amelyeket szívesen örömmel el tudnak végezni és nem érzik azt, hogy mel­lőzik, „bukott” embernek te­kintik őket. Azokban az esetekben pe­dig, ahol 'az alkalmatlansá­got lehet megállapítani, ne keressünk mondva csinált ürügyeket a személycserékre. A nyílt, őszinte, egyenes be­széd emberségesebb és cél­ravezetőbb. A vezetőségekben biztosí­tani kell a testületek akció­képességét, a munka folya­matosságát és a feladatok magasabb szinten történő megvalósítását. Számítanunk kell azokra az idős veterá­nokra, akik a felszabadulás előtt, 1945-ben, vagy 1945 után léptek a párt soraiba és egészségük, aktivitásuk meg­engedi a vezetéssel járó meg­terheléseket. A vezetőségekbe újonnan bekerültekke] és BELÁTHATJUK, a képle­tes lánc két végpontja nem azonos fajsúlyú, ám mert a nagy összefüggések lassab­ban változtathatók, alakít­hatók át, hiba lenne erre várva a másik végponton elszalasztani a cselekvési — a haladási — alkalmakat. Amiről, szerencsére, nincs szó, hiszen mozdul előre a kívánalmak teljesítésének ügye, de — sajnos — las­sabban, több akadályba üt­közve, mint amennyi elfo­gadható, az össztársadalmi érdekek szemszögéből mér­legelve. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a gépipar megkétszerezi a mostani öt­éves tervben dollár elszá­molású kivitelét, amikor azt helyeseljük, hogy a biológi­ailag aktív termékek — így a gyógyszerek, a növényvé­dő szerek — gyártása az ed­digieknél tágabb teret kap, akkor ezzel a termelés mi­nőségi jellemzőinek egy-egy elemét is megvilágítottuk. Igen, de rá kell mutatnunk arra is, hogy korszerű és nagyon drága textilipari alapgépeken alacsony áron értékesíthető — azaz nem gazdaságos — termékek tö­mege készül, s bár 1975 és 1978 között megkétszerező­dött az analóg számítógépek és az irányítástechnikai pe­rifériális egységek előállítá­sa — 1970-hez képest pedig a hússzorosára nőtt —, ez a dinamikusan fejlődő terület kötéltáncot jár a háttéripar fejletlensége, némely koope­rációs partner megbízhatat­lansága miatt. A termelés minőségi jellemzőinek el­sődlegessége tehát nem belá­tás függvénye, hanem szük­ségszerűség. Az ehhez igazí­tott cselekvés — nagy hord­erejű és helyi dolgokban egyaránt szintén nem ha­gyatkozhat a puszta belátás­ra. Lázár Gábor azokkal, akik eddigi munká­jukkal bizonyították, hogy rendelkeznek megfelelő po­litikai, szakmai, vezetői adottságokkal, következet«-V sebben kell foglalkozni. Kollektív munkával A funkcionáló bizottságok­ban — különösen a jelölő bizottságokban — csak olyan elvtársakat ajánlatos javasol­ni és megválasztani, akik bírják a tagság megbecsülé­sét, politikai és szakmai munkájukkal, egyéni életük­kel, magatartásukkal rászol­gálnak a bizalomra. A november 15. és decem­ber 10. között megtartandó beszámoló taggyűlések refe­rátuma most öt év számadá­sát tartalmazza, építve a XI. kongresszus, a megyei, a városi pártértekezletek és a saját határozatokra, bemu­tatva az adott terület ered­ményeit és gondjait. A kol­lektív munkával készülő be­számolók megfelelő helyet szenteljenek a párt és a tö­megek, a tömegszervezetek kapcsolatának, hatéko­nyabb politikai és gazdasági munkának. Az objektív és kritikus értékelések mutas­sák meg a tennivalókat. Az 1980. január 2—25-e között megtartandó vezetőségválasz­tó taggyűlések, ahol a tiszt­újításokon túl a kongresszusi dokumentumok megvitatása és a megfelelő állásfoglalás kialakítása lesz a feladat, a február 1—10-i időszakban megtartott üzemi pártérte­kezletek, összevont taggyűlé­sek minden bizonnyal jó po­litikai alapot teremtenek a február 23-án megtartandó városi pártértekezletnek. A nagy és felelősségteljes munka szervezeti és káder­előkészítése fegyelmezett rendben megindult, a XII. pártkongresszus Eger városi előkészítése és a feladatok végrehajtása valamennyi kommunista kötelessége és egyben munkája is. Kovács János, az MSZMP Eger városi Bizottságának titkára „Konzervipari világhét!” Akár ezt a táblát is ki- akaszthatták volna szeptem­ber végén a hatvani gyár kapujára. Mert egymást ér­ték a külföldi üzletfelek, a gyár termékei iránt érdeklő­dő szakemberek. Hogy mi­lyen haszonnal? Akadt tár­gyalás, amely közvetlenül a helyi gyártelep termelésére, a hatvani termékek forgal­mazására szorítkozott. Így például a Svájcból érkezett üzletemberek huszonnégy va­gon paradicsomsűrítmény szállítására kötöttek megál­lapodást. Nigéria, majd Kai­ró küldötte, az egyiptomi élelmiszeripari miniszterhe­lyettes látogatása viszont már tágabb horizontú keres­kedelmi kapcsolatot jelez. A hatvani tárgyalásokon ugyan­is arról volt szó, hogy a konzervgyár nemrég befeje­ződött 260 millió forintos re­konstrukciója során miként váltak be a Láng Gépgyár műszaki berendezései, s ho­gyan hasznosíthatnák azokat Nigériában, Egyiptomban. A két ország vezető szakembe­rei bizonyára nem szereztek rossz benyomásokat a gyár­szemle során. Ezt többi kö­zött elismerő szavaik, vala­mint további tárgyalókészsé­gük tanúsítja egyértelműen. A nagy vendégj árás ter­mészetesen nem terelte él a gyár vezetőinek figyelmét az új üzletkötési lehetőségnél fontosabb gondokról. Ponto­sabban arról a célkitűzésről, hogy az esztendő első felé­ben balsikerrel indult borsó­szezon termókkiesését, ami üzemszerte borongás hangu­latot szült, a későbbi gyárt­mányok mennyiségének nö­velésével pótolják. Ha a pa­radicsompürésítés pillanat­nyi helyzetét mérlegeljük, biztatónak kell ítélnünk az ígérkező lehetőséget. Száraz, napos az idő, a nyersanyag szinte minden termelőszövet­kezet, állami gazdaság föld­jén beéretten piroslik, csak be kell takarítani mielőbb, s a legkényesebb export­igényeknek megfelelően. A gyári szakemberek egyébként három hetet emlegetnek. Ha addig tartja magát az idő, lesz alapja a novemberi ju- talomosztásnak, az év végé­vel remélt nyereségnek. Számokra fordítva mi a fel­tétel. a követelmény? Szep­tember utolsó napjaiban aiz előirányzott, a terv szerinti 1591 vagon paradicsom kész­áruból 1294 vagonnyit már teljesítettek a gyári dolgozók. S nagy a valószínűsége, hogy októberben az üzem túltesz Százkét földhivatalnál több mint ötezer hatósági ügyben hozott határozat vég­rehajtásának törvényességét elemezte az ügyészi szerve­zet — a Legfőbb Ügyészség irányításával. „Menet köz­ben” tapasztalatokat gyűjtöt­tek arról is, hogyan művelik, becsülik földjüket az állami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek, a gazdálkodó állam­polgárok. Az országos vizsgálat meg­állapításairól dr. Bartus Im­re. a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — Figyelmet érdemlő, és csak részben jogi kérdés: húsz ügyészség közül 11 arról szá­molt be, hogy a megyéjük­ben voltak olyan nagyüze­mek, amelyek indokolatlanul parlagon hagytak kezelésük­ben lévő termőföldeket. Az adatok tanúsága szerint a meg nem művelt földterület több ezer hektárra tehető, pedig törvényeink szerint emiatt térítést kötelesek fi­zetni. Ilyen esetben e terüle­tek akár más nagyüzem ke­zelésébe vagy használatába is adhatók. Borsod megyé­ben például tavaly 549 hek­a számításokon, az előirány­zottnál háromszáz vagonnal több paradicsompürét készít. Pedig ha lehet, minden eddiginél rosszabb munka­erőviszonyok közepette folyik a termelés a Hatvani Kon­zervgyárban. Egyszerűen nincs idénymunkás! Illetve holtszezonban képtelenség annyi embernek elfoglaltsá­got biztosítani, amennyi a feldolgozás idején szükséges. A jelenlegi pontos adat sze­rint a tavalyi létszám 88 százaléka birkózik a megnö- vékedett, csaknem 800 millió forint termelési értéket ké­pező feladatokkal. S a remélt sikert meg sem tudná köze­líteni a gyár, ha a nyári szünidőben nem szervez Hatvanban építőtábort a KISZ Központi Bizottsága, ha a mostani hetekben nem segítik a kiszállítást, nem darabolnak zöldséget a helyi iskolás fiatalok, továbbá nincs az a döntő belső át­szervezés, amely még a cso­portvezetők zömét is a futó­szalagok mellé állította. Va­lahol itt a ritmusváltásban, a helyzet gyors felismerésé­ben, a meghozott döntések­ben, az egyéni érdek fölé emelt közösségi cél megol­dásában fedezhető fel a he­lyes munkaerő-gazdálkodás belső lényege, ami központi kérdés napjainkban, nem engedvén a taktikázásnak, a kibúvóknak. Különben ilyen megfontolás jut érvényre egy kooperatív vállalkozásban is! Nagyréde, Domoszló közös gazdaságainak borexport­lehetőségén segített a Hatva­ni Konzervgyár azáltal, hogy a paradicsomdömping idő­szakában ötezer hektoliter mustjukat sűrítette. tár maradt megműveletle- nül, gazdáit ezért több mil­lió forint megfizetésére kö­telezték. — Ugyanakkor 2320 hektár­nyi mezőgazdasági földingat­lant vettek állami tulajdon­ba azért, mert az állampol­gárok földjüket felszólítás ellenére sem művelték meg. Bár az ügyészi vizsgálaton túlmutató tapasztalat, mégis megemlítem, hogy az állami tulajdonba vett ilyen ingat­lanok tovább sorsa sem meg­nyugtató. Ügy véljük, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, de más érintett szervek számára is megfon­tolást érdemlő tapasztalat: évről évre több száz hektárt kitevőén kerülnek állam tu­lajdonba olyan földterületek, amelyek jelentős részének megművelése a nagyüzemi gazdálkodásban jelenleg nem biztosítható — mondotta befejezésül dr. Bartus Imre. Heves megyében egy eset­ben kellett közbelépnie a megyei főügyészségnek, az érintett szövetkezet mintegy 40 ezer forintos bírságot fi­zetett­Ami a csúcsidőszak gond­jait illeti, nem csupán a paradicsomterv túlfeszítettsé- ge okoz fejtörést munkásnak, vezetőnek az üzemben. A „vénasszonyok nyara” 26— 28 fokos melegétől szinte egyik napról a másikra vál- titt színt a pritaminpaprika is, amiből 260 vagonra szer­ződött a konzervgyár. Ám e téren nem a feldolgozás mennyiségi kérdéséről. van szó! A gépsorok bírnák az ételízesítésre oly kiválóan alkalmas paprikapüré készí­tését, a főként német földre irányuló exportigény kielé­gítését. Égő pirosra változott viszont a nyerstermék azon negyede, amiből a szovjet piacra „utazó” zakuszka ké­szül, márpedig e régi üzleti kapcsolatról nem kíván le­mondani az üzemvezetés. Mi a megoldás útja? Ahogy el­mondották a gyáriak, javá. bán tart már a kisebb mére­tű, friss zöldpaprika tárolá­sa. tartósítása, hogy a • tél folyamán — csomázottan — ennek a burkába kerüljön az ízletes, fűszerezett zöldség­töltelék. .. Moldvay Győző Aligha véletlen a mon­dás, miszerint a nagy gon­dolatok szinte kivétel nél­kül találkoznak. Íme a. legújabb bizonyító példa: a Magyar Televízió „A hét” című műsorának stábjával — egymástól függetlenül — gyakorlatilag egyidöben próbáltuk mi is megtud­ni, hogy jogosak-e azok a kifogások, amelyek a hús minőségét érték megyénk­ben is az elmúlt napokban, hetekben. Nos. az országos helyzet­ről készült tévériportot már láthatták olvasóink, cikkünket azonban még­sem olvashatják. S hogy miért nem írunk a húsról? „Mindössze” azért. aho­gyan a tévé riportjában a húsipar, a kereskedelmi felügyelőség, valamint a kereskedelmi vállalatok első számú illetékesei mu­togattak egymásra a kép­ernyőn. Az egymásnak me­rőben ellentmondó nyilat­kozatokból ugyanis senki nem tudhatta meg, hogy tulajdonképpen ■ ki a fele­lős, ki a vétlen. Mivel „sa­ját hatás- és hatókörünk­ben" mi is hasonló véle­ményekkel találkoztunk, igy marad továbbra is a rej­tély, vagyis hogy az ipar és nem a kereskedelem, vagyis hogy a kereskede­lem és nem az ipar, va­gyis, hogy mindenki más, csak nem azok, akik a hús minőségéért felelősek. Azért viszont nem írunk cikket, hogy kipipálhassuk: na, erről is írtunk... 1979. október 2., kedd Törvényességi vizsgálat a földhivataloknál Mi nem! Készül a Pritamin — korszerű gépsoron. (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom