Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

SPORTKÖREINK ÉLETÉBŐL Huszonöt éves az ÜStSccirí TS2SSIC A napokban néhány soros tudósításban arról értesül­hettek olvasóink, hogy az atkári Termelőszövetkezeti Sportkör megalakulásának negyed évszázados jubileuma alkalmából jól sikerült röp- labda-villámtornát rendezett. A hír hallatára ellátogat­tunk Atkárra, hogy Gyön­gyösi József sportköri elnök és Fehér Sándor Gyöngyös járási sportfelügyelőségi elő­adó segítségével — a gondo­san összegyűjtött dokumen­tumok között tallózva — visszaemlékezzünk a kezdet­re, a 25 év jelentősebb sport­sikereire és a jelenről is szóljunk. Az alapítók A felszabadulás után; az 1948-as londoni és az 1952-es helsinki olimpián elért ma­gyar sikerek sok vidéki és városi fiatal szívét megdo­bogtatták. Sokan ekkor ha­tározták el, hogy sportolni fognak... A községekben, apróbb falvakban sorra ala­kultak az alapokmány sze­rint működő sportkörök. A naptár 1954 tavaszát mutatta, amikor Atkáron az egyik is­kolai teremben sportköri ala­kuló közgyűlésre gyűlt össze egy lelkes társaság, köztük az első vezetőségi tagok: Babus Zoltán, Benei Gábor, Bakos László, Csutorás Gyu­la, Faragó László, Fülöp Já­nos, Gyöngyösi József, Ju­hász József, Kolozsvári Im­re és Nagy László. A köz­gyűlés, az akkor 25. életévé­ben levő Gyöngyösi József pedagógust választotta meg a sportkör elnökévé, aki jelen­leg iskolaigazgató és tovább­ra is a sportkör élén áll. Az első sportversenyeiket a Csorda-réten rendezték meg. A pedagógusok nagy oda­adással foglalkoztak a rend­szeresen sportolni vágyókkal. A fiatalokat vonzották a gya­kori versenyek, akik az idő­sebbekkel karöltve derekasan kivették részüket a sportlé­tesítmények építésében is. Spartakiádsikerek Az atkári sportolók első nagy sikereiket atlétikában érték el a falusi dolgozók spartakiádjának megyei és országos döntőin. Eredmé­nyesség szempontjából az 1960-as évek első fele jelen­tette az atkári atlétikai élet csúcsát. Nagy Mária 1961-ben 400 méteren megyei bajnok lett. Ugyanebben az évben Balázs György, a győri or­szágos spartakiáddöntőn 400 méteren bronzérmet nyert. Koboz Anna a Pécsett meg­rendezett országos döntőn a távolugrás eredményhirdeté­sekor a dobogó harmadik fo­kára állhatott fel. Az utolsó nagy spartakiádsikert 1966- ban Jakus Katalin érte el, a Népstadionban megrendezett döntőn, ahol az ő kezéből szállt a legmesszebbre a gránát, s ezzel aranyérmet nyert. Volt olyan megyei spartakiáddöntő is, amelyen Benei József gránátdobásban országos csúcsot állított fel. Az utóbbi években elsősor­ban anyagi okok miatt szak­szövetségi bajnoki versenye­ken nem vesznek részt atlé­táik. A spartakiád- és úttö­rőversenyekre viszont min­denkor beneveznek, s ott eredményesen is szerepelnek. A labdarúgócsapatok tel­jesítményére az „egyszer fent — egyszer lent” a jel­t#t A Népújság tippjei a 40. hétre: 1. Olajbányász—Haladás 2 2. Várpalota—Komló X 2 3. Körmend—B.-bányász X 1 4. Alumínium—Péti MTE 1 5. Bp, Spart.—BKV, E . 1 X 6. Kecskemét— V. Izzó 1 2 7. Milán—Juventus X 8. Bologna—Inter. X 1 9. Lazio—Perugia 1 X 10. Napoli—Roma 1 X 11. Pescara—Ascoli X 2 12. Matera—Lanerossi X 2 13. Pistoiese—Atalanta 1 Pótmérkőzések: 14. Léccé—Monza 1 15. Szarvas—Lehel I U. Özd—Balassagyarmat, 1 lemző. Szerepeltek már a megszüntetett megyei má­sodosztályú mezőnyben is, jelenleg a járási „A” osztály­ban rúgják a labdát. Arra viszont büszkék, hogy NB I- es klubot (Bp. Vasas) meg­járt labdarúgót is neveltek Benei András személyében. A kézilabda a hatvanas évek elején nyert csatát Jankovics Béla tanár-edző irányításával. A férficsapata megyei bajnokságban is sze­repelt. A férfi és női együt­tes jelenleg csak spartakiád- versenyeken vesz részt. A sakkozás az 1960 és 1970 közötti időszakban érte dolf, Juhász János, Brezóczki el a csúcsot dr. Kopács Ru- János, Csuzdi László és Vár- konyi Elemér jóvoltából, akik harmadosztályú minősítést szereztek. A fekete-fehér kockás táblákon megyei baj­noki érmet is nyertek már az atkári lányok, közülük Mata Erzsébet egy szimultán keretében legyőzte Lilienthal nemzetközi nagymestert. A Fülöp János, Szekrényes Sándor, Major József, Ju­hász Sándor, Erdélyi Béla, Balázs Péter összeállítású te­kecsapat a járási bajnoki és kupaversenyeknek állandó és eredményes résztvevője. A sikeres szereplés érdekében gyakran a gyöngyösi pályán edzenek. Jelenlegi legeredménye­sebb szakosztályuk a röp- laba, a sporkör megalakulása óta működtet férfi és női csapatokat. A női együttes 1970-től vesz részt a szövet­ségi bajnokságban, jelenleg is a megyei osztályban sze­repelnek. A serdülő leány­csapat az utóbbi években sorra éri el a sikereket, a Kékes és Hatvan kupaverse­nyeken. 1976-ban megnyerték az úttörő-olimpia megyei döntőjét, a területi döntőn pedig harmadikok lettek. In­nét került Baranyi Katalin az NB I-es Lehel SC csapa­tához, többen pedig jelenleg is az NB II-ben ütik a lab­dát. A sportág fejlesztésében jelentős érdemei vannak Pontondiné Török Máriának. Benei Mártának, Szűcs Valé­riának és Kalcsó Annának. Két esztendeje nagy siker­rel üzemeltetik a 625 négy­zetméter felületű természetes jegű korcsolyapályát, amit villanyvilágítással láttak el. A soron következő jeges idényben már nemcsak kor­csolya, hanem jégkorong­bemutatókat is rendeznek, a hagyományos házi tömegver­senyek mellett. Kitűnő lehetőségek A sportkör elnöke elmon­dotta azt is, hogy a begyed évszázad alatt két fő célki­tűzésük volt: az egyik a lé­tesítmények állandó gyarapí­tása és korszerűsítése, a má­sik pedig a tehetségek felku­tatása, az utánpótáls nevelé­se. Ettől most sem térnek el. A tehetségekről, a legjobbak- ról már tettünk említést. Ke­vés termelőszövetkezeti sportkör dicsekedhet olyan létesítményekkel, mint az atkári. A kitűnő talajú fü­ves labdarúgó-játékteret hat­sávos, betonszegélyes futópá­lya veszi körbe. Vörös sala­kos kézilabda- és atlétikai pályáik vannak. A röplabdá- zók bitumenes és salakos já­téktérrel rendelkeznek. Két öltözőépületük van, az újat 1977. november"- 7-én avatták fel. A sportkör jelenleg női röplabda-, labdarúgó- és te­kecsapatokat működtet a szakszövetségi bajnokságban. Az atléták, kézilabdázók, a férfi röplabdázók és női te- kézők csak a spartakiád és házi versenyeken állnak rajt­hoz. Nem titkolják, hogy a közeli években a röplabda­csapattól várnak jobb ered­ményeket. A 25 éves évforduló al­kalmából e hónapban jubi­leumi atlétikai versenyt ren­deznek, decemberben pedig ünnepi közgyűlésre kerül sor. Szigetváry József Prágában, Győrött, a Népstadionban és Diósgyőrben a továbbjutásért Az 1979—80. évi nemzet­közi labdarúgókupákban szerdán az első forduló visszavágó mérkőzései kö­vetkeznek. Pályára lép a kupaküzdelemre jogosult négy magyar klubcsapat is. Prágában, Győrött, a Nép­stadionban és Diósgyőrben küzdenek a továbbjutásért. Jóllehet három magyar együttes — a Rába ETO, a Ferencváros és a Diósgyőr — élvezi a visszavágón a hazai környezet előnyét, ne­héz a magyar csapatok hely­zete. A KEK-ben a Rába ETO 2 gól hátrányból indul a bombavédelemmel ren­delkező olasz Juventus el­len, az UEFA kupában pedig a Ferencvárosnak 3 gól hát­rányt kellene eltüntetni a továbbjutás érdekében a Kosárlabda EGRI TANÁRKÉPZŐ­GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁRKÉPZŐ 61—50 (40—22) NB II-es női mérkőzés, Budapest, 100 néző. V: Vi- rik, Dukát. Egri TK: Szekeres 24, Jár- dánházy 14. Szabó 12, Szép­hegyi 3, Németh. Csere: Nagy 4, Kosa, Drotárcsik 4, Kertész, Báli. Edző: Kovács GVula. Az első félidőben meg­szerzett előny birtokában biztosan és megérdemelten nyerték a találkozót az eg­riek. Jók: Járdánházy, Nagy, Szabó. EGER SE— HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VSE 62—5 S (32—28) NB Il-es női mérkőzés. Hódmezővásárhely, 100 néző. V: dr. Szúnyog, Perjési. ESE: Szakái 6, Lesó 24, Bartus M. 11, Bartus A. 9, Vinczepap 6. Csere: Hala­day 6. Csényi, Nagy, Pári, Ébli. Edző: Galambos János. Lesó kitűnő játékával vé­gig vezetve, magabiztosan nyert a tartalékosán pályá­ra lépő ESE. SZEOL AK—EGER SE 95—43 (47—27) NB Il-es női mérkőzés, Szeged. V.: Őze. ESE: Szakái 6, Leső 8, Csányi 3, Vinczepap 14, Nagy 4. Csere: Bartus A. 8, Pári, Bogos, Suri. Edző: Galambos János. A bajnoki cím biztos esé­lyese tetszés szerint érte el pontjait az erősen tartalékos egriekkel szemben. Fiatal találkozója Körzeti felmérő serdülő egyéni és csapatversenyeket rendeztek vasárnap Egerben, melyre meghívásos alapon, Debrecen is elhozta vívóit. A kardcsapatok találkozója ez­úttal is egri sikert hozott. Az első helyre a Galovics, Kövecses, Kovács összetéte­lű ESE-gárda került, míg a Váradi, Domborovszky, Koczka összeállítású csapat BÉRLETE VOLT AZ ARANYÉREMRE Miért esett le a léről Magyar Hatéves veretlenség^ soro­zat szakadt meg az Univer­siade mexikói versenyein: Magyar Zoltánt legerősebb szerén, a lólengésben ket­ten is megelőzték. Az olim­piai, világ- és Európa-baj- nok, Világkupa-győztes tor­nász az 1973-as grenoble-i EB óta páratlan karriert fu­tott be.’ Egyedülálló gyakor­latával, a világszerte ismert — és elismert — Magyar­vándorral, majd annak to­vábbfejlesztett változataival lenyűgözte a szakembereket és a nézőket egyaránt. A moszkvai olimpia tornaver­senyeinek egyik biztos esé­lyeseként tartották számon — annál nagyobb meglepe­tést keltett vereségének híre. Hogyan is történt ez a ne­gatív szenzáció? Milyen kö­vetkeztetéseket lehet levon­ni a mexikói eseményekből? Ezekre a kérdésekre a leg­illetékesebbtől, Vígh László mesteredzőtől kértem választ. — A lovon rendkívül könnyű egy gyakorlatot el­rontani — bocsátotta előre a nemzetközi szaktekintély. — Bár tanítványom ez idáig mindössze egyszer rontott nagy versenyen — ám ekkor is győzött, mivel szovjet ri­válisa is hibázott —. én már régen számítottam veretlen­ségi sorozatának megszakí­tására. Magyar ugyanis nem megfelelő erőállapotban lé­pett a porondra, így a hiba kijavítása helyett egyszerűen lelépett a lóról. A még mindig fiatalnak számító 38 éves szakember 1965-ben vette pártfogásba az akkor 12 esztendős Magyar Zoltánt. A Ferencvárosi TC ifjú tornásza csak három év­vel később kezdte igazolni edzője jó szemét. 1970-ben a csehszlovákiai Gotlwaldov­ban az olimpiai reménységek tornáján a lólengés ered­ményhirdetésekor már ő állhatott a dobogó legfelső fokára. 1972 tavaszán mutat­ta be először forradalmi újí­tást hozó gyakorlatát, a Ma­gyar-vándort. A müncheni olimpián még nem ért el átütő sikert, 1973 óta vi­szont bérlete volt az arany­éremre. — Az év első nyolc hó­napjában mintegy 300 edzést tartottam, ám Magyar tanul­mányai, betegségek és egyéb okok miatt csak minden harmadik foglalkozáson vett részt. Ráadásul az Universi­ade előtt két hét szabadsá­got is kivett, mert úgy érez­te rászolgált a pihenésre. A mexikói események, remé­lem őt is meggyőzték: még­is jobb lett volna a vakáció­zás helyett az edzőtermekbe járnia. Vígh László szerint Ma­gyar Zoltán gyakorlatának erőssége továbbra is első­rangú. A Magyar-vándor, majd az ebből kifejlesztett, előbb 360, majd 450 fokos fordulattal bemutatott orsó­forgás, legutóbb pedig a szökkenő vándor. mindig biztosították számára a rivá­lisokkal szembeni minőségi különbséget. De vajon így lehet-e ez a jövőben is? — Tanítványom a szökke­nő vándor bemutatása so­rán fél páros kört a leve­gőben tölt; ezt az új elemet az olimpián szeretné először bemutatni. Meggyőződésem, hogy amennyiben kemény munkával készül, úgy senki nem akadályozhatja meg az 1976-os olimpiai győzelme megismétlésében. A kemény munka fontos­ságát kétszeresen is hangsú­lyozta a ldenges világszaba­dalmainak atyja. További könnyített edzésekkel ugyan­is Magyar Zoltán aligha áll­hat ellent a trónkövetelők rohamainak. Közöttük van a Magyar távollétében idén Európa-bajnoki címet nyert, mindössze 18 éves Guczoghy György, az amerikai Kurt Thomas és a bolgár Sztojan Delcsev is. — A december 3—9 kö­zötti tornász-világbajnoksá­gon, az észak-amerikai Fort Worthban nemcsak Magyar­nak lesz veszítenivalója — vélekedett Vígh László —, az erőviszonyok alapos át­rendeződése várható. Aligha ké$ik tovább a szovjet férfi­csapat élretörése a japánok terhére. Az évek óta biztos harmadiknak számító NDK válogatottját a házigazdák valószínűleg leszorítják majd a dobogóról. Magyarország legjobbjaihoz felzárkózófél­ben vannak a románok és a bolgárok is. A világbajnokság sok, az olimpiával kapcsolatos kér­désre is megadja a választ. Moszkva tomaversenyeinek legnagyobb meglepetését az esetleg ott színre lépő kínai­ak szolgáltatják, akik csapat­ban a dobogó valamelyik fo­kára is felküzdhet-ik magu­kat. Ami engem illet, egy időre eltűnök majd a világ élvonalából, mivel Magyar Zoltán mindenképpen abba­hagyja a versenyzést. Már jelenleg is foglalkozom egy tíztagú csoporttal, amelyben négy fiam közül három is készül — igen komoly in­tenzitással. Remélem, né­hány év múlva ismét ad­hatok nemzetközi szintű ver­senyzőt a sportnak. magyar torna­Jocha Károly a második helyet szerezte meg. Ugyancsak egri vívó, Galovics Béla nyerte a kar- dozók egyéni versenyét, jó vívással, biztosan. Fiú tőr egyéniben Szekrényesi Jó­zsef a harmadik helyen vég­zett, a második helyezettel azonos győzelmei mellett több kapott tus miatt. Leány tőrben Nagy Mária az 5. helyre került. A fiú tőr és a női tőr egyéni első helyét debreceni vívó szerezte meg. A Czenkár, Bartha, Nagy, Bata összetételű egri leány­csapat ezúttal nem tudta megismételni két hét előtti sikerét, meg kellett eléged­nie a harmadik helyezéssel. Eredmények. Kardcsapat: 1. Eger II., 2. Eger I., 3. DVTK. Leány tör egyéni: 1. Balázsi (Debrecen), 2. Per­jés (DVTK). 5. Nagy Mária (Eger). Fiú tőrcsapat: 1. Sal­gótarján, 2. Eger. Leány tőr­csapat: 1. DVTK, 2. Salgó­tarján, 3. Eger. Fiú tőr egyé­ni: 1. Zsugyó (Debrecen), 3. Szekrényesi (Eger), 5. Bóta (Eger). 6 Gömöri (Eger). Kard egyéni: 1. Galovics (Eger), 2. Szabó (DVTK), 5. Kovács (Eger). Lokomotív Szófia ellenében.’ A Diósgyőr helyzete már lé­nyegesen kedvezőbb, Bécs- ben is nyerni tudtak a haj­dan világhírű Rapid ellen, már egy döntetlen is ele­gendő a vidéki együttesnek az újabb forduló eléréséhez, A Prágában pályára lépő U. Dózsának az újpesti 3:2- es győzelem ellenére is hal­vány a reménye, részben el­lenfele idegenben elért 2 gól­ja, továbbá a lila-fehér gár­da bajnoki botladozásai mi­att. Bajnokcsapatok Európa Kupája: Dukla—Ü. Dózsa, Prága. 17 Kupagyőztesek Európa Ku­pája: Rába ETO—Juventus. Győr, 15 ó UEFA Kupa: D i ósgy őr—Rapid. 13.30 ó Diósgyőr, Ferencváros—Lokomotív Szó­fia, Népstadion, 18 ó SAKK Továbbra is nagy érdeké lődés kíséri a Rio de Janei- róban folyó sakkvilágbajnoki zónaközi versenyt. A férfi­aknál és a nőknél is egyre élesebb a küzdelem, mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a férfiaknál az első hét forduló után a vezető pozí­ciót elfoglaló NSZK-beli Hübner, illetve a 8. helyen álló csehszlovák Smejkal kö­zött két pont a különbség. Ami a magyar színek kép­viselőit illeti, Portisch Lajos ezúttal a neves holland Jan Timman ellen ült asztalhoz, s a találkozó döntetlen ered­ménnyel zárult. Sax ellenfele az argentin Bronstein volt, összecsapásuk függőben ma­radt. A versenynapot a leg- . jobban a női mezőnybéri szereplő Verőd Zsuzsa zár­ta, aki az angol Jane Miles elleni függőjét győzelemmel fejezte be. Ennek köszönhe­tően a magyar sakkozónő a 17 versenyzőt számláló női mezőnyben jelenleg az igen biztató harmadik helyet fog­lalja el. Rigában befejeződött a zónaközi döntő, az első két helyen szovjet sakkozó — Tál és Polugajevszkij — ju­tott tovább. A 3—4. helyen holtverseny alakult ki a két magyar, Ribli Zoltán és Adorján András között, mindketten 11 pontot sze­reztek. A továbbjutást hat- játszmás páros mérkőzéssel döntik majd el. KÉZILABDA Veszítettek csapataink ÉPÍTŐK—EGER SE 15— 12 (9—6) NB I/B-s női mérkőzés, Budapest, 150 néző. V: Bur­ján, Tokodi. Eger SE: Nácsa—Égersze- giné 2, Bajzáthné 3. Szabó, Tóth 1, Hegedűsné 4, Majo­ros 2. Edző: Bereczky György. Jó iramú mérkőzésen megérdemelten nyert a már bajnok Építők. Az egriek jól küzdöttek, tisztes ered­ményt értek el, egyénileg nem akadt kiemelkedő tel­jesítmény. KÉV METRÓ—EGRI FINOMMECHANIKA 19—18 (9—9) NB Il-es férfimérkőzés, Budapest. V: Csatlós. Finommechanika: Mán— Tollner 1, Sajóvölgyi 5, Bóta 3, Kádár 3, Terenyei 4, Ma­darász 1. Csere: Kiss, Maro­si 1. Antók, Hopka. Edző: Szabó Péter, Végig szorosan alakult az eredmény, a Finommechani­ka jól játszott, de ez kevés­nek bizonyult a pontszerzés­hez a hazai pálya előnyét élvező KÉV Metróval szem­ben. Jók: Mán, Sajóvölgyi. NYÍREGYHÁZI TANÁRKÉPZŐ- HONVÉD ZALKA SE 27—22 (12—12) NB Il-es férfimérkőzés, Nyíregyháza, 200 néző. V: Kiss, Hegedűs. Zalka SE: Paulik—Dér 9, Varga, Bogárdi 4, Nagy, Bartha 2, Szakács 3. Csere: Veres, Várai 4, Ikladi, Eke; Búzás. Edző: Fekete János. Jó játékkal kezdett a Zal­ka SE, vezetett is 4—5 gól­lal, de aztán kiengedett, és a hazaiak egyenlítettek. A második félidő elején Bo­gárdi sérülés miatt kivált csapatából, s ezzel el is dőlt a találkozó a nyíregyháziak javára. Jókz Dér, Paulik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom