Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

Dávid, az évszázad hurrikánja A tv e hó negyedik hír­adója csupán három percig egy meteorológiai mestersé­ges hold jóvoltából szemünk elé vetítette Dávidot, a pusztító hurrikánt. Ha utó­lag is, de mutassuk be. A nagy földi légkörzés rakoncátlan szüleményei ezek a forgó viharok. Amerre elhaladnak, ro­mok, halottak maradnak utánuk. Semlegesítésükre még nincs eszköz, de annál több gondot okoz kártételük felszámolása. Évente egy­két, olykor négy-öt — tudo­mányos néven ciklon — söp­ri keresztbe Közép-Amerika szigetvilágát. A vidék orszá­gainak szinte valamennyi intézménye, hatósága részt vesz a pusztítás felszámolá­sában. Hogy az adminisztra­tív munkában el tudjanak igazodni, — évtizedek óta személynevekkel jelölték az egyes ciklonokat. Sokáig női nevekkel illették őket, pél­dául Barbarától—Zsuzsanná­ig. Ám az amerikai nők ezt sérelmesnek találták és til­takoztak a női névvel való megjelölés ellen. Az érvelés hatott. Mint hallottuk, a most dühöngő, lassan kimúló hur­rikán a „Dávid” nevet kap­ta. Hogyan keletkeznek, mi­lyen az útvonaluk? A mete­orológusok megkülönböztet­nek mérsékelt égövi és tró­pusi ciklonokat. Ez utóbbiak közül is különválasztják az Atlanti-óceán ciklonjait, amelyet az indiánok elneve­zése után hurrikánoknak, — viszont a Csendes-óceán for­ró viharait tájfunnak hívják. A hurrikánok keletkezési he­lye a közép-amerikai Karib- tenger, illetve a Kis-Antil- lák szigetvilágának a körze­te. Földünk felszínét nem egységes anyag borítja, ha­nem tengerek és szárazföl­dek váltakoznak azon, s nem egyenletes eloszlásban. Ezek eltérő módon meleg­szenek fel. Ez az oka annak, hogy a Föld legmelegebb zónája nem az egyenlítő mentén, hanem attól kissé északra húzódik (úgynevezett termikus egyenlítő), — ke- reszetülszelve a Karib-ten- gért. E forró katlanban a levegő felhevül, s a magas­ba emelkedik. Kialakul egy zárt, alacsony légnyomású terület, ahol 700 milliméter esetleg attól is alacsonyabb lesz a barométer állása. Ez az alacsonyabb légnyo­mású, ritka légtér szinte szívja maga felé a nehezebb légtömegeket. Két területről is nyomul ide a légáramlás. Egyik Marokkó nyugati partjáról indul el, a másik a Guineai-öbölből származik. Passzát szelek ezek, melyek hajdan az Amerikába igyek­vő vitorlásokat hajtották át az Atlanti-óceánon. Nyugat félé fordulva a termikus egyenlítő két oldalán halad­nak. Ez a két passzátszél­származék találkozása a va­lószínű okozói a hurrikánok­nak. A következő légköri esemény az északi szélesség 6—20 foka között zajlik le. A déli féltekéről származó légáramlás átlépi a földrajzi egyenlítőt, így ez is eljut a Karib-tenger fölé. Mindkettő az itt kialakult alacsony lég­nyomású terület felé rohan. Mozgásuk felgyorsul, a két frontvonal közé szoruló rit­kább légtömeg forgómozgás­ba kezd. elindul a hurrikán a pusztító útján. Ez a for­gás az északi féltekén az óramutató járásával ellenté­tes irányú. A csavarodás té­nyét. a ciklon alakját az említett televíziós kép kitű­nően mutatta. A központ kö­rül forgó légtömeg sebessé­ge nő, elérheti a kétszázöt­ven kiiometer/óra értéket. Ez a vihar a tengeren haladó hajókat megsemmisítheti, a szárazföld felett pedig min­dent elsodor. A forgó, be­felé irányuló légtömeg spi­rálvonal alakjában a ma­gasba emelkedik. Ott lehűl­ve felhőszakadást eredmé­nyez. A sebesség a magas­ban feloldódik, kialakul a ciklon „szeme”, amely 10— 20 kilométer átmérőjű. Ben­ne lefelé irányuló, zuhanó légmozgás alakul ki. — Ta­lán ilyen esetkben tűntek el azon repülőgépek, melyekről az úgynevezett „Bermuda- háromszög” rejtélye kapcsán sokat írtak az újságok. A hurrikán a forgó és fel­felé irányuló mozgáson kí­vül a felszínen is tovább ha­lad. Mozgása tehát igen ösze- szetett. A Kis-Antillák körze­tében kifejlődött Dávid hur­rikán északi irányba fordult, áthaladva Dominikai Köz­társaság területén, ahol a legnagyobb pusztítást végez­te, hiszen egy ilyen forgó vihar 400—500 kilométer át­mérőjű is lehet. Napjaink­ban a Floridá-félsziget ma­gasságában halad el, azt csupán szárnyával érintetté. Emlékezetes azonban az 1910. évi hurrikán, amely Florida belsejét vette célba, és ott telje~an elpusztította a virágzó Miami fürdővárost. A ciklon okozta viharos tengeren való utazás élmé­nyeiről Hanzelka és Zik- mund csehszlovák világjárók leírásából a következőkét olvashatjuk: „Hajónk úgy táncol a hullámokon, mint egy dióhéj. Hatalmas orra a magasba szökken., majd le­fordulva mennydörgő robaj­jal belefúrja magát a taj­tékzó hullámokba. Megtréfál bennünket a magasságmérő is. Veracruznál (Mexikó) nullát mutatott, most a part­tól távol már mínusz 70-re áll. (A vizet elszívta a cik­lon). A parancsnoki hídon jelezték a légnyomás hirte­len csökkenését. Tőlünk 200 kilométerre keletre ciklon dühöng. Az étteremben a végítélet képe fogad. Hogy lehetne ebédelni ebben a földindulásban ?” Mióta a mesterséges hol­dak riasztani tudják a ten­ger halászhajóit, azok idő­ben kikötőkbe menekülhet­nek. De a partok mentén, Dominikában még most is ezernél több emberéletet kö­vetelt a pusztító hurrikán, a Dávid. Dr. Zétcnyi Endre Brnóban átadták a magyar—csehszlovák építésügyi egyezmény alapján épült Voronyezs Szállodát. A KOMPLEX és a Strojexport által megkötött szerződés alapján, huszonhárom hónap alatt épült fel a szálloda. Fővállalkozóként az ÉMEXPORT, kivitelezőként a Győri Állami Építőipari Vállalat működött közre. A belsőépítészeti munkákat a BUBIV végezte. Az építésben közreműködött még huszonegy magyar, valamint harminckét csehszlovák, lengyel, olasz és amerikai vállalat. A Voronyezs Szállodának háromszáznyolcvan szobája van, kilcnszáznegyvcn férőhellyel, és mintegy ezerfős vendéglátó egységgel. A szállodának étterme, snack-bárja, kongresszusi terme, szaunája és uszodája is van. (MTI-fotó Ráfael Csaba felvétele — KS.) Lakóházaink tűzbiztonsága Heves megyében a tűzese­tek és a tűzkárok mintegy 30 százaléka lakóépületekben keletkezik. Különösen nagy károkat és előre nem látható veszélyhelyzetet idéznek elő a gázrobbanások. Ez év feb­ruár 7-én Egerben, a Csá­kány u. 31. szám alatti négy- emeletes házban például a ..szerencsés kimenetelű” (sé­rülést nem okozó) gázrobba­nás 540 ezer forint kárt oko­zott a lakóépületben és a la­kások berendezési tárgyaiban. Az összes tűzesetek több mint 85 százalékait az embe­rek hanyag magatartása okoz. za. A lakóépületekben a tűz keletkezésekor bekövetkező halálozások egyik oka pedig az, hogy a lakók nem tudják, ilyen esetben mi a teendő­jük. Ezért az iskolás korú gyermekek tűzvédelmi okta­tására nagy gondot kell for­dítani és bizonyos alapvető tűzvédelmi ismeretek elsajá­títása már óvodás korban is kívánatos. A tűzvédelmi ismeretek ok. tatása nemcsak az osztályfő­nökök, hanem a szaktanárok feladata is, hiszen e téma beépíthető például a környe­zetismeret, kémia, fizika, gya­korlati foglalkozás órák anya­gába is. A technikai forrada­lom minden eddiginél jobban követeli, hogy a következő nemzedékben tudatosuljon a tűz veszélyessége, ezért a vállalatoknál, intézményeknél a felnőtt korú munkaválla­lóknak tartott tűzvédelmi ok­tatás mellett, jóval többet kell foglalkozni a fiatal kor­osztállyal. A lakóházak tűzbiztonsá­gának ellenőrzésé a kémény­seprők egyik feladata, a vá­rosokban az ingatlankezelő vállalatokkal és a lakásszö­vetkezetekkel. míg a közsé­geinkben az önkéntes tűzol­tóságokkal közösen. Az ellen, őrzések során sajnos az is előfordul, hogy a lakók az el­lenőrzést végzőket nem enge­dik be a lakásba, holott az ellenőrzés célja a tanácsadás és nem a felelősségre vonás. A legtöbb lakástüzet kivál­tó veszélyforrások a követ- kezőek: dohányzás, gyerme­kek játéka a tűzzel, hibás elektromos vezetékek, készü­lékek; fűtőberendezések hi­bája, szakszerűtlen használa­ta; tűzveszélyes anyagok nem megfelelő tárolása. Ezek a veszélyforrások az ellenőrzés nyomán gyorsan és egysze­rűen megszűnitethetők. A tűzbiztonsági ismeretek növekedését szolgálják a tö­megtájékoztatási eszközök különböző műsorai is. Az el­múlt évben gyakran sugár­zott. a tv olyan adást, amely foglalkozott a tűz megelőzé­sével és a tűz esetén tanúsí­tandó magatartással. A rádió havonta jelentkezik a 04—05 —07 jelenti című műsorával. Megyénkben csupán ez ép első felében több mint 50 ezer nó^ö tekintett meg tűzvédelmi témájú fil­met, a megyei sajtóban pe­dig évente mintegy száz tűz­védelmi témájú cikk. tudó­sítás, riport jelenik meg. A tűzvédelmi oktatás és propaganda azt célozza, hogy az emberek egyrészt meg­előzzék a tüzet, másrészt ha mégis tűz keletkezik, képesek legyenek úrrá lenni felette. Soltész Tamás tűzoltó hadnagy TRISTAN BERN ARD: Hadd gúnyolódjanak a tudatlanok az orvostudomá­nyon! Mi mégis határozot­tan kijelentjük: az orvosok még sohasem voltak annyira ügyesek, mint manapság! íme egy konkrét példa. Önök persze ismerik Simé­ont. Nos, azt a kedélyes háj­gombócot, akinek minden vá­gya az volt. hogy lefogyjon. Hát persze: hiszen száztíz ki­ló önsúlyt hordozni nem gye­rekjáték. Nagyon jól tudta, hogy engem jó barátság fűz az orvostudomány majdnem valamennyi párizsi kiválósá­gához, és azzal a kéréssel ke­resett fel, hogy segítsek rajta. Négy évvel ezelőtt történt ez a dolog. Ajánlólevelet ad­tam neki dr. Belartöurhoz. Az megvizsgálta és hosszú sétákat rendelt a páciensnek — két óra reggel és két óra este. Simeonnak azonban megfájdult a lába, megda­gadt a bokája, és a tűrhetet­len fájdalom miatt mozdulni sem tudott. Akkor beajánlottam dr. Chittemere-hez, aki iszap­fürdő segítségével már sok ilyen beteget meggyógyított. Siméon hat hónapig járt hoz­zá, és tökéletesen meggyó­gyult. Mennyire hálás volt nekem, milyen sok meleg, ba­ráti szót hallhattam tőle! Tö­kéletesen boldog lett volna — ha a mindennapos lábfürdő következtében nem gyötri makacs nátha! Egy ilyen sem­miséget kikúrálni? M:i sem egyszerűbb ennél! Sürgősen elküldtem barátomat dr. Cho_ lamelhez, és az megállapítot­ta, ez a hüléses betegség a rossz vérkeringés következ­ménye. Elektroterápia segít­ségével három hónap alatt visszaadta Siméon egészségét. Barátom családjában azon­ban ideges emberek is voltak, s ez a tulajdonság őrá is át­szállt. Az elektromos gyógy­mód fokozta ingerlékenysé­gét. Rohamai támadtak. — öreg fiú! — mondtam neki. Ezt nem szabad ennyi­ben hagyni. Menj el Langle- vin doktorhoz és mutasd meg magad. Egyetlen kézlegyin­téssel kigyógyít! Langlevin brómot rendelt neki. Ez igen hasznos . az idegbetegségeknél, ha szigo­rúan az orvos rendelkezése szerint szedik. Siméon lelki- ismeretesen követte a doktor utasításait, és idegrohamai igen hamar, alig fél év múl­va. végleg megszűntek. Bará­tom visszatért a normális életbe. HanguLata azonban nem lett jobb. Mégpedig emiatt: a huzamos ideig szedett brórn teljesen tönkreteszi az ember gyomrát. Ilyen esetben nem szabad habozni — így hát el­küldtem BLradove profesz- szorhoz. Az roppantul szigo­rú diétára fogta Siméont. igen kevés hús, kevés bor, víz és minél több borsópüré, krumlipüré. babpüré — egy­szóval. minél több keményí­tő. És Siméon néhány hónap alatt tökéletesen meggyógyult. Találkoztam vele, s bará­tom az örömtől ragyogva megpróbált felkelni, hogy odajöjjön hozzám és köszö­netét mondjon. Azért mon­dom. hogv „megpróbált” — mert barátom csak nagy ne­hezen rakosgatta a lábát, olyan rútul elhízott. Ördög vigye, minek kell ennyi tész­tafélét enni! Most legalább százhatvan kilót, nyomott. Ez már több a soknál! — Drága barátom — mond­tam —, sürgősen le kell fogy­nod! — Nem — válaszolt ő —, ha megpróbálok lefogyni’ ak­kor megint járni kényszerí­tenek, a lábam megint da­gad, és akkor ... — De hiszen más fogyasz­tó eszközök is vannak, nem feltétlenül szükséges járni. Holnap elmegyünk Lerecherie doktorhoz, ő az egyik legjobb barátom! Lerecherie lovaglást ren­delt kövér pajtásomnak. — Kedves barátom — mondta Siméonnak. — Nem elég. ha a lovardában kivá­laszt valamilyen lovat és könnyű sétalovaglást végez mondjuk az erdőben. Igazi tüzes paripát, majdnem vad­lovat kell választania. Az majd lefogyasztja! Siméonnak egy jóformán betöretlen lovat adtak, és ő szorgosan gyakorlatozott vele. És képzeljék el: négy hónap sem telt belé, s ő másfél ki­lót fogyott. És Siméon bizo­nyára még öt kilót leadott volna, ha a Jó le nem veti. A szeigény f látás eltörte a csí­pőjét. négy álló hónapig fe­küdt. gipszben, és még ször­nyűségesebben elhízott. De ebben már nem az orvostu­domány a bűnös. Mindent megtett, ami tőle telt. A ló, kizárólag a ló a bűnös! (Fordította: Gellert György) KOSSUTH 8.25 Mi lenne. 8.55 Zenekari muzsika. 9.44 Takaró or­szág ura. 10.05 Mikrofon­staféta. 10.35 Heinrich Schiff gordonkázdk. 11.00 Színes népi muzsika. 11.40 A famászó báró. 12.35 Tör­vénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. Sullivan: A mikádó. 14.39 Arcképek a német irodalomból. 15.10 Liszt-művek. 15.28 Verset mondunk a Nyitnikékben. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 Fiatalok1 stúdiója. 17.33 Népdalok. 17.45 Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.30 Esti magazin. 19.15 Opera- művészlemezek. 20.01 Mi­nőség — az elméletben és a gyakorlatban. 20.31 A zeneirodalom remekművei­ből. 21.05 A világ „másik fele. 21.35 Bemutatjuk új felvételeinket. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Sza­bolcsi Bence tanít... 23.23 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Barkácsolóknak. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettő­től hatig... 18.00 Tió-tip parádé. 18.33 Beszélni ne­héz. 18.45 Barangolás régi hanglemezek között. 19.06 Udvardy Tibor filmdalokat énekel. 19.20 Véleményünk szerint. 19.30 Csak fiatalok­nak! 20.33 Mindenki könyv­tára. 21.06 Sanzonalbum. 21.46 Verbunkosok, nóták. 22.30 Tánczene. 23.15 Ope­rettek. SZOLNOK 17.00-tőí 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek — Időjárás. 17.05 „Harmadvirágzás”. Nyugdíjasok műsoré. Szerkesztő-riporter: Antal Magda. 17.45 Művészport­rék, színháztörténeti ér­dekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása — Darvas Iván énekel — Sport 18.00 Észak-magyarőrszági kró­nika — 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes ... 8.20 Tévétoma. 8.25 Isko­latévé. 15.40 Iskolatévé (Ism.) 16.40 Tízen Túliak Társasága. 17.20 Hogyan tanuljunk a Mindenki isko­lájában? 17.55 Egészsé­günkért. 18.05 Rólunk van szó! 18.35 A szovjet mező- gazdaság újdonságai. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Éjszakák és nappalok. 20.55 Állatábécé. 21.00 Ze­ne, zene, zene. 21.50 Az emberi test. 22.30 Tv-hír­adó 3. 2. MŰSOR 20.01 A Chiók Cbréa-együt- tes műsora. 20.45 A sze­cesszió Lengyelországban. 21.00 Tv-híradó 2. 21.25 Autó-motorsport. 21.45 Rasken (Svéd film). Aiiwsäß&l 1979. szeptember 11., kedd i

Next

/
Oldalképek
Tartalom