Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

31 Összefogással építjük és szépítjük Tarnamérát Közős összefogással, közös munkával építsük és szépít­sük községünket, — adta ki a jelszót a tarnamérai közös községi tanács. Lehetne kez­deni a parkosítással, a fa­csemeték és a virágok ülte­tésével — mondták, s Tár­náméra község dolgozói kedvvel, odaadással ezt el is végezték. Szinte egymással versenyezve szépítették az utca frontját, lakóházak kör­nyékét. A facsemeték gondo­zásáról továbbra is gondos­kodik a község lakossága. Siker koronázta tanácsunk és a Hazafias Népfront jár­daépítési akcióját is. A köz­ségi tanács a sóder és a cé- ment helyszínre történő ki­szállításáról gondoskodott, majd megszervezte a zsalu- zati anyagok és a szakmai segédeszközök biztosítását, valamint a szakmai irányi­Kevesebb is elég... Egyre több szó esik az utóbbi időkben a takaré­kosságról. Elsősorban az energiatakarékosságról, ta_ karékoskodni azonban az élet minden területén le­het és célszerű. Célszerű, mert nemcsak a saját pénztárcánk bánja, de sok­szor az egész népgazdaság. Ez jutott eszembe, amikor Eger különböző pontjain megláttam az Energiafcl- ügyelet ízléses, szép kivi­telű és 'gén nagyméretű plakátjait. amelyek az energiával való takarékos­ságra hívják fel a figyel­met. Divatos hóbort nálunk a különböző reklámtáskák gyűjtése is. Számos ilyen szatyron olvasható a fel­irat: „Kevesebb is elég!” Nagyon igaz: az energia — és nemkülönben a papír — takarékossághoz kevesebb mennyiségű táska és ki­sebb méretű plakát is elég lenne... Ilamza Elemér, Eger Engem ritkán csípnek a szúnyogok, mert ismerek egy jó ellenszert. Elárulom. Két nappal a szúnyogos vi­dékre való utazás előtt ve­gyünk be 3x2 tabletta B, (bé-egy)-vitamint. Az erő­sebbikből. Aztán folytassuk napi'3x1 tablettával. Akár egész nyáron is szedhetjük. A szúnyogok nem szeretik a B,-vitamin szagát és így a nőstény szúnyogok lehetőleg nem szúrnak belénk. Mert csak a hölgy-szúnyogok csíp­nek. .. ((Egyéb hölgyek csí­pése, szúrkálása ellen ne Bf-et, hanem Andaxint szed­jünk, az hatásosabb). Ezt azért mondtam el, mert so­kan félnek a szúnyogok csí­pésétől. Ha nem is annyira, mint az egyszeri gazdasági igazgató, akinek esetét a Népújságban olvastam (79. júl. 1., 12. o.). őt éjjel meg­csípte egy szúnyog és attól félvén, hogy maláriát kap. a szúnyoggal együtt kereste fel a gyár orvosát. Megte­hette, mert a szú­nyog az éjjeliszekrényen álló tejesüvegbe esett és ott lubickolt. Az orvos megnéz­te a szúnyogot és megnyug­tatta az igazgatót, mondván: ..Ez egy közönséges szúnyog. Culicidae...” Culicidae, mondta egy szúnyogra az or­vos. Culicidae a tejesüveg­ben. .. Hadd iavítsam ki a (csak mesebeli) kollégát. A szúnyog neve: culex. A kö­zönséges dalos szúnyog: cu­lex piviens. Mert sokféle iga­zi szúnyog létezik e nagy vi­lágban. A kétszárnyúak rendjébe. a hosszúcsápúak alrendjébe tartozó rovarcsa­lád: az igazi szúnyogok: culicidae (többes szám). Ezek­nek csak egyik fajtája ter­jeszti a maláriát: az anophe- les szúnyog. Ha előzőién ma- láriás ember véréből regge­lizett. .. Ez a veszedelmes trópusi, szubtrópusi betegség szerencsére már hazánkban ritkaság. Bár ebben a nagy idegenforgalomban sohse le­het tudni... Csak szedjük a B|-et, az anopheles sem sze­reti a szagát... (Dr. Szemes Varga Béla) Vámosgyörkön a vasútál­lomással szemben levő két­szintes szolgáltatóház emele­ti, iroda része felszabadult, mert egyesült a vámosgyörki és a gyöngyösi ÁFÉSZ. Eze­ket a helyiségeket a helyi tanács megvásárolta, s még decemberben ideköltözött a tanácsi hivatal. Az iskola mellett levő régi tanácsi épület is üressé vált, ahol iskolai napközi otthont létesítettek. Az otthon ki­alakításának költségeihez több vállalat is hozzájárult, és a szülők is több száz tár­sadalmi munkaórával segí­tették az épület átalakítását, rendbehozását. A napközi otthon 600 ezer forint költ­séggel elkészült, s szeptem­bertől, a tanévkezdéstől 45 alsós kisdiák étkezhet, ta­nulhat majd itt. 1981. janu­ár 1-től viszont újabb két csoportnak biztosítanak he­lyet. Az adácsi könyvtár, elté­rően a környező községek­től. nem a művelődési ház­ban. hanem a községi ta­nács melletti épületben ka­pott elhelyezést. Az 1968-ban épült könyv­tár sok társadalmi munká­val jött létre, hogy az eddigi szükségépületben üzemelő közművelődési intézmény megfelelő körülmények közé kerülhessen. Az épület be­tást. A helyi termel őszövét- kezet és a ktsz a betonkeve­rő gépeket térítési díj nél­kül bocsátotta a járdaépítők rendelkezésére. Községünk lakossága valamennyi utcá­ban utcánként biztosította a segédmunkaerőt. Az öt leg­nagyobb utcában ilyen mó­don teljesen társadalmi mun­kával épült meg a mintegy egy méter széles, körülbelül 20 centiméter vastag kie­melt járdatest. Amint egy utcában a járdaépítés meg­kezdődött. minden családból egy fő mindaddig a járda­építésen dolgozott, amíg ab­ban az utcában a munka tel­jesen be nem fejeződött. Az idősebb, egyedülálló lakosok helyett is elvégezték a tár­sadalmi munkát. Juhász József, Tárnáméra Bíró Miklós tanácselnök elmondta, hogy a létesítmény megfelelő üzemeltetéséhez szükséges még a megyei és a járási szervek segítsége is. Áz otthon átadásával egy- időben vették birtokba a község lakói a korszerűsített könyvtárat, ahol a megyei könyvtár zenei részleget is kialakított saját költségén. Meg kell említenünk, hogy a községben egyre jobban javulnak az oktatás feltételei. Nemrégen az emeletes isko­la egy épületszárnnyal bő­vült. ahol kabinetrendszerű oktatást végeznek a pedagó­gusok. A most megnyíló napkö­zi otthonban nemcsak javul­nak majd a tanulási lehető­ségek, hanem a gyermekek étkeztetése és egész napos felügyelete is biztosított lesz. Medve János, Adács rendezéseit a megyei könyv­tár biztosította. A községi könyvtár indulásakor, az 50- es évek elején, alig pár száz kötettel rendelkezett. így az igényeket is csak részben tudta kielégíteni. Ma azon­ban a kötetek száma 9990-re növekedett. értéke pedig mintegy 270 ezer forintra tehető. Berényi hajosné többszö­rösen kitüntetett könyvtár­vezető 1965 óta irányítja nagy hozzáértéssel a könyv­tár munkáját és annak fel­lendítésében, az igényeknek megfelelő könyvállomány ki­alakításában nagy érdeme van. Mint elmondotta, az egyre szaporodó szépiro­dalmi művek mellett gyara­pítják a szakirodalmi köny­vek számát is. 1978 évben a Megyei Könyvtár a zenei részleg ki­alakításához adott komoly felszerelést. így például: két lemezjátszót, két hangszórót, egy magnetofont, egy asz­talt, három pár fejhallga­tóval. A községi tanács pe­dig kétezer forint értékben hanglemezt vásárolt. így a könyvtár munkáját színeseb­bé tudjuk tenni. A község­ben különféle művelődési in­tézményekkel kötöttek együttműködési megállapo­dást. A könyvtárban a szo­kásos író-olvasó találkozó­kon. a különféle könyvkiál­lításokon kívül sok más ren­dezvényt tartanak. Az óvo­dások részére vetítéssel egy­bekötött mesedélelőttöket. az iskolások részére magyar- és történelemórákat rendez­nek. A KISZ-fiatalok részt vettek a Kell a ió könyv című olvasópályázaton. Leg­utóbb egy tsz-brigádot itt készítettünk fel a szakmai és politikai vetélkedőre, ahol sikeresen állták meg a he­lyüket. A könyvtárvezető vállalja a művelődési ház által fenn­tartott gyermekklub vezeté­sét is. A könyvtár tehát, mint közművelődési intéz­mény Adácson is megfelelő­en látja el feladatát, elő­segítve a köz művelődését. Medve János, Adács RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Lányok, asszonyok. 10.05 Művészlemezek. 11.00 A moszkvai Tolsztoj-ház_ bán. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán szól­va ... 12.45 Nikolaj Gjau- rov a Don Juan címsze­repében. 14.03 A Salzburg —Becs 'távolság. 14.13 De­bussy: Triószonáta. 14.30 Milliárdok a kukoricából. 15.05 Üj zenei újság. 15.40 Scharlatti-madrigálok. 16.00 168 ÖRA. 17.30 Brahms-művek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.45 A Nagy Kaland. 19.21 Örökzöld dallamok. 20.19 Népdalest. 21.20 Híres ze­nekarok albuma. 22.15 Mű_ vésztalálkozó. 23.00 A vi­etnami kultúra hete. 23.45 Régi magyar lant- és gitár- muzsika. PETŐFI 8.33 Dalok a békéről. 8.45 Magnóról magnóra. 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.48 Operettegyütte­sek. 11.20 Mementó — Westerplatte. 11.40 Fiata­loknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc pérc rock. 14.35 Orvosi taná­csok. 14.40 A vietnami kul­túra hete. 15.00 Barangolás régi hanglemezek között. 15.22 Népdalok az Alföld­ről. 15.51 A lusta kis rigó. 16.33 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 17.25 ötórai tea. 18.33 Gas_ parona (Operettrészletek). 19.33 Prokofjev: Péter és a farkas. 20.00 Közvetítés az Ü. Dózsa—Videoton baj­noki labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 20.45 A Ma­gyar Rádió Karinthy Szín­pada. 21.42 Utam és da­laim. 22.28 Nótacsokor. 23.10 Slágermúzeum. MISKOLC 1700-től 18.30_ig SZOLNOK 8.30 Hírek, időjárás, lap­szemle. 8.40 Visszapillantó — Információk, tudósítá­sok, riportok a hét fonto­sabb eseményeiről. Szer­kesztő: Nagy István. 9.00 Észak-magyarországi kró­nika — Zene (Közben: Napjaink kérdései. Wirth Lajos jegyzete). 9.30 Mik­rofonlánc. Dr. Szeppelfeld Sándorral, a Lenin Kohá­szati Művek vezérigazgató­jával beszélget Nagy Ist­ván. 9.45 Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés programajánlat. 9.53 Mű­sorelőzetes ... Tű 9.00 Tévétoma. 9.05 Min. denki közlekedik ... 9.20 Zeppelin (Angol film). 10.55 Négyszemközt Mi- chellangelóval. 14.30 Nagy amerikai burleszkek. 14.50 Idesüss! 15.20 Csillagaim.. 16.00 Franciaország—Ma­gyarország férfi-női atléti­kai verseny. 18.05 Volt egyszer egy tűz... 18.55 Egymillió fontos hang­jegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó 20.00 Krakatau (Amerikai film). 21.50 Händel: B-dúr orgonaver­seny. 22.05 Tv-híradó 3. 22.15 Suksin-sorozat: Kü­lönös emberek (Szovjet film). 2. MŰSOR 17.10 A korona aranybóT van. (Tévéjáték). 18.25 Kék fény (Ism.). 19.30 Tv-hír adó. 20.00 Sopot ’79. Kb 21.00 Tv-híradó 2. i íoiú. szeptember 1., szombat Játszótér a pocsolyában... .. .mert hol játszón az a gyerek? Ott, ahol tud, és ahol hely van. Természetesen az ilyen nem deríti föl a „szülői szívet”. De ez van, és még mindig ez van a Csebokszári-lakótelepen a Kallómalom utcában, ahol — miután kész a U-alakú ház, s laknak is benne, több mint egy éve — nem valószínű, hogy még valamiféle építkezés miatt késne a rész rendbe­hozása. De hát pillanatnyilag ez van. De meddig? Válaszol qz »»etékes Nem mi választottuk a helyet „Ismét egy játszótérrel ke­vesebb” címmel kifogásoltuk, hogy az egri Bartók Béla ut­cai játszótér egy részét el­foglalja majd az ott felépí­tendő trafóállomás, s java­soltuk, mielőtt az építkezés­hez hozzálátnak, vizsgálják felül a döntést, hiszen ját­szótérből oly kevés van a városban. A cikkben az ÉMÁSZ Eg­ri Üzemigazgatóságától vá­laszolt Szabó István üzem­igazgató: „A cikk vállalatunkat alaptalanul marasztalta el a játszótér ügyében. Valóban trafóállomás épül ott a MŰBER beruházásában. A bő­vülő IV. sz. általános iskola többlet-energiaigénye teszi ezt szükségessé. Az új állo­más épületét az AGROBER tervezte. Helyét a műszaki osztállyal minden bizonnyal egyeztette. Nyilván ez ügy­Elvállaljuk a munkát „Horti hercehurca” cím­mel, azokkal a gondokkal foglalkoztunk, melyek na­gyon is akadályozzák az úgynevezett településtiszta- ság-broblémák megoldását. A cikk megjelenése után a He­ves megyei Településtiszta­sági Vállalat vezetői meg­vizsgálták az ügyet, s noha megrendelés a községből nem ben a két szerv többet tud mondani. Az épület kitűzé­sén az ÉMÁSZ nem vett részt. Kivitelezőjét nem is­merjük, az ÉMÁSZ munkája akkor kezdődik, amikor az épület elkészül, a belső vil­lamos berendezés szerelését ugyanis mi végezzük. E munkánál éppen a gyermek­évre való tekintettel az isko­la elkészülését segítendő, ko­moly többletmunkát, anyagi támogatást vállaltunk, ami nem lett volna az ÉMÁSZ kötelessége.’’ ★ Eddig a levél. Készséggel hitelt adunk a válasznak — bizonyára nem az ÉMÁSZ tervezte, vagy építi. De saj­nos, a tény ettől még tény marad, a játszótér egy része elvész. S úgy gondoljuk, vannak még, akik adósak er­re a válasszal. (A szerk.) érkezett, tárgyaltak a közsé­gi tanács vezetőivel, s fel­ajánlották, hogy segítenek. A vállalat minden segítsé­get megad a községnek, kü­lön beruházás nélkül is el tudja látni a szennyvíz el­szállítását, csupán megren­delésre várnak. A megrende­léstől számított 3 napon be­lül a munkát el is végzik. Ifi a felelős a balesetokért... 1. .a szülők, a gyerekek, vagy a vállalat? Ügy érzem, nem szükségszerű velejárója a vakációnak a gyermekbalese­tek gyakorisága. Ha egy begipszelt lábú, vagy karú gyer­meket látunk, szívünk sajnálattal telik meg. Azért írom ezt le, mert az elmúlt hetekben egymás után két gyermekbal­eset is történt, mégpedig ugyanazon a helyen, egy árokban. Gyöngyösön, az Egri úton és a Mérges út kereszteződé­sében két hónappal ezelőtt egy mély árkot ástak. A kör­nyék apraja-nagyja késő estig benne tanyázott. A gyerekek ki-beugráltak, csúszkáltak az árokban. Hamarosan azonban megtörtént a baj. Az egyik nap eltört egy kisgyermeknek a keze, a következő nap egy másiknak pedig betört a feje. Végződhetett volna a balesetük súlyosabban is. Nem tud- ’juk, hogy miért ástak árkot ide ilyen hamar, ha egyszer ott senki nem dolgozik. Igaz, a belesetet követően láttuk az út szélén a TIGÁZ kocsiját, s láthattuk azt is, hogy mennyire „iparkodnak” az ott dolgozók lefektetni a csöveket. A baleset óta csendes az árok, és itt-ott még piros csí­kos deszkák is jelzik a veszélyt. A munka azonban most újra abbamaradt Az a furcsa az egészben, hogy több, mint két hónap alatt miért nem ellenőrizte valaki az árkok álla­potát? Szeretnénk hinni, hogy azok, akik felelősek az itteni munkákért, okulnak majd a mostani példákon! Erdős Tivadarné, j / Gyöngyös Két új létesítménnyel bővült Vámosgyörk Tízezer kötet a közművelődés szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom