Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] Npp újság AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 227. szám ÁRA 1,20 FORINT 1979. szeptember 28., péntek Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Az 1972-es egészségügyi, törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámoló fölötti vitával folytatódott csütörtökön a Parlamentben az országgyűlés őszi üléssza­ka. Az ülésterem padsorai­ban foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke a vitában első­ként Lakatos Pál (Komárom m. 5. vk.) képviselőnek adta meg a szót. A tatabányai TBC-szanatórium igazgató főorvosa az egészségügyi, va­lamint az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, ille­tőleg az Országos Környezet- védelmi Hivatal figyelmébe ajánlotta a tatabányai ce­mentgyár káros környezeti hatásainak megvizsgálását. Megállapították ugyanis, hogy amíg más városrészek­ben a lakók mintegy 8—9 százaléka szenved légúti be­tegségekben, a cementgyári lakótelepen csaknem 25 szá­zaléka. A továbbiakban az átfogó szűrővizsgálatok be­vezetését szorgalmazta. Kosztolánczi Jánosné és Solyomi Gyuláné szólalt fel, majd válaszadásra került sor. Az egészségügyi miniszter válasza Dr. Schultheisz Emil elöl­járóban köszönetét mondott a megszívlelésre méltó, hasz­nos felszólalásokért, amelyek széles társadalmi rétegek — a választó polgárok — véle­ményét is közvetítették segí­tő szándékkal, bírálattal. — Az alapellátásban nem­csak a körzeti orvosi, hanem az üzemegészségügyi ellá­tásban is már valóban túl­léptünk a mennyiségi fejlesz­tés szükségességén; elérkez­tünk a minőségi fejlesztés szakaszába — mondotta. — Az egyetemekről olyan orvosokat kell kibocsáta- nunk. akik elméletileg és szakmailag jól felkészül­tek — elsősorban a gyakor. latra. — A rehabilitáció kapcsán kitért a miniszter arra, hogy a jelenlegi rendelkezések fe­lülvizsgálatakor egy fogalmat is tisztázni kellett. Csökkent munkaképességű emberek helyett megváltozott munka- képességűekről kell beszél­nünk. Ez ugyanis a későbbi jogi szabályozás folyamán segít abban, hogy megnyug­tató ylegyen ennek az igen népes és — egyéni és társa­dalmi szempontból egyaránt — fontos réteg helyzetének a rendezése. — Beruházási lehetősége­ink — mint ismert — korlá­tozottak. A kormány úgy ha­tározott, hogy a felújítási és beruházási keretek ilyen célú összpontosításával kell javí­tani a helyzeten. Koncentrált fejlesztésre van szükség, hogy ne aprózzuk szét erőinket. Igen jól tükröződött a vitá­ban, hogy nem fejeződött — nem is fejeződhetett — be az egészségügyi törvény végrehajtása. Folytatni kell ezt a munkát, s a képviselők is ahhoz adtak biztatást, hogy a megkezdett úton ha­ladjunk tovább. Mind az el­ismerő szavakat, mind a bí­rálatokat köszönöm a 200 000 egészségügyi dolgozó nevé­ben. Az elismerés erőt ad erőfeszítéseink folytatásá­hoz, a bíráló szó pedig segít abban, hogy ezután is helyes úton járjunk. — Feladataink — a legfia- talabbaktól az idős korú nem. zedék ellátásáig — társa- dalmi méretekben jelentkezz nek, túlnőnek az egészség­ügy keretein. De mind az egészségügyi, mind a szociál­politikai feladatokat egy­séges szemlélettel kell kezel­nünk és megoldanunk az emberért! Az emberért kell munkálkodnunk. Az országgyűlés dr. Schult­heisz Emilnek az egészség- ügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját és a fel­szólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vet­te. Ezt követően Szakali Jó­zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be a népi el­lenőrzés munkájáról. A népi ellenőrzésről — A beszámolóra nagy fe­lelősséggel, reális számvetés alapján készültünk — mon­dotta- az államtitkár. — Er­re kötelez bennünket, hogy a népi ellenőrzés — fennál­lása óta ilyen formában — először tesz jelentést az or­szággyűlésnek, továbbá az, hogy két évvel ezelőtt párt­ós állami ellenőrzési rend­szer, és ezen belül külön a népi ellenőrzés továbbfejlesz­tésére. Jó alkalom ez most arra, hogy mérlegre tegyük a népi ellenőrzés eddigi te­vékenységét, fejlődését, mun­kájának hatékonyságát. — Az elmúlt 20 év tapasz­talatai igazolják, hogy szocializmust építő társa­dalmunkban a népi ellen­őrzés rendszere bevált, alapvetően betölti hivatá­sát. Munkájában rászolgált a bizalomra, a szocialista demokrácia jelentős té­nyezőjévé vált. Azzal, hogy a dolgozók tízezreit aktivizálja. vonja be a közügyek intézésébe, fontos szerepet tölt be az irányítás színvonalának nö­velésében, f, végrehajtás mi­nél kedvezőbb feltételeinek megteremtésében. A népi el­lenőrzés — a maga lehető­ségeit hasznosítva — a ve­zetés minden szintjén hozzá­járul a döntések jobb meg­alapozásához, végrehajtásá­nak elősegítéséhez, a rend és a fegyelem megszilárdítá­sához, a dolgozók kezdemé­nyezéseinek felkarolásához, a jó tapasztalatok terjesztésé- hez. Olyan ellenőrzési in­tézmény, amely egyre inkább alkalmas a vele szemben tá­masztott politikai és szak­mai követelmények teljesíté­sére. — Rendeltetésének megfe­lelően a népi ellenőrzés sok­rétű feladatokat lát el, ezek jelentős része szorosan kap­csolódik a kormányzati fel­adatok megoldásához. Mun­kánkban mindinkább a fő feladatok megoldásának át. fogó. elemző vizsgálata — a gazdaságpolitika és a társa­VELED VAGYUNK VIETNAM! Szolidaritási nagygyűlés az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán A magyar és a vietnami Himnusz hangjai vezették be ízt a szolidaritási nagygyű- ést, amelyet csütörtökön dél- jtán 3 órakor a KISZ Heves negyei Bizottsága, a Haza- 'ias Népfront Heves megyei is Eger városi Bizottsága, /alamint az egri Ho Si Minh ranárképző Főiskola rende­zett az intézet dísztermében. \ Himnuszok elhangzása után izavalat. következett, majd íz elsőéves történelem—ének tzakos hallgatók kórusa adott ;lő vietnami dalokat. Dr. izücs László, a megyei párt- rb tagja, a főiskola főigaz­gatója köszöntötte a résztve­vőket, s köztük az elnökség­ien helyet foglaló vendége­cet: Ngo Phe Voungot, a Vietnami Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövet- égének másod titkárát. Kiss Sáméort, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, dr. Vasas Joachimot, az egri városi pártbizottság titkárát, Veres Istvánt, a HNF Eger városi Bizottságának titkárát és a csuvas testvérintézmény, a csebokszári Jakovlev Tanár­képző Főiskola rektori kül­döttségének tagjait. A szolidaritási nagygyűlé- lésen Köpf Lászlóné, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta: Teljes szolidaritást vállaltunk és vállalunk továbbra is a nem­zeti függetlenség megerősí- séért, a szocializmus vívmá­nyainak megőrzéséért küzdő vietnami néppel. Felidézte a hős nép szabadságáért folyta­tott harcának jelentősebb fe­jezeteit, s elítélően szólt arról a barbár pusztításról, tümeg- rnészárlásrói. amelyeket Kína festeres agressziójának kö­vetkeztében szenvedtek el legutóbb. Felszólalt a nagygyűlésen Ngo Phe Vuong is, aki elis­merően beszélt a magyar és a vietnami nép tetvóri ba­rátságáról, a két nép ország­építő alkotó munkájának ered­ményeiről. Ugyancsak megbé­lyegezte a kínai agresszorok kegyetlenségeit, s arról szólt, mennyire elszántak a viet­namiak arra, hogy kivívott szabadságukat megvédelmez­zék minden támadóval szem­ben. Dr. Szűcs László zársza­vában arra emlékeztetett, mennyire élő és aktuális ma is a régi jelszó; Veled va­gyunk, Vietnam! Az egri főiskolán rendezett szolidaritási nagygyűlés az Internacionálé bangjalvad ért véget. (p.d.) dalompolitika legfontosabb napirenden levő kérdései — kerülnek előtérbe. Nagy súlyt helyezünk azoknak a tényezőknek a vizsgálatára, amelyek alapvetőek az egész gazdálkodás színvonala és eredményessége szempontjá­ból. A területi ellenőrzése­ket is beleértve több száz vizsgálatot végeztünk példá­ul az intenzív gazdaságfej­lesztés témaköreiben, min­denekelőtt a termelő beren­dezések és a munkaerő ki­használása, az anyaggazdál­kodás, a külkereskedelem, a beruházási tevékenység számos területén. — Ugyanakkor nagy fi­gyelmet fordítottunk a la­kosság anyagi, szociális, kul­turális és egészségügyi ellá­tásának ellenőrzésére. A vizs­gálatok e tevékenységeknek is széles körét fogták át. Kiter­jedtek az oktatás, a közmű­velődés, a szociális gondos­kodás. a testnevelés, az or­vosellátottság, a gyógyítás, a megelőzés, több fontos kérdé­sére. — A vizsgálatokkal a je­lenségek fő összefüggéseit, az egyes tényezők hatását, a ki­váltó okokat kerestük. Mun­kánkban még nagyobb hang­súlyt kívánunk helyezni azokra a vizsgálatokra, ame­lyek a hibák megelőzését szolgálják. Ügy véljük, ez igen fontos szerepe az ellen­őrzésnek. mert módot ad rá, hogy kellő időben megtegyük azokat a hatékony intézkedé­seket amelyekkel elkerülhe­tőek a kárt okozó, súlyosabb hibák. Így lehetőség nyílik arra is, hogy javaslatokkal segít­sük azoknak a helyi vagy központi intézkedéseknek a kialakítását, amelyek a fel­tárt hibák megszüntetését, (Folytatás a 3. oldalon) Védeni, gyarapítani EGY KOMMUNISTA PÁRT történelmi életútjában a < legjelentősebb mérföldkövek a kongresszusok. A magyar < párt most a soron következő, a XII. kongresszusára ké- < szül, amely nem egyszerűen a történelemnek fontos, ha- í nem az életnek, a jövőnek és nemcsak a pártnak, de az j egész országnak, az ország népének. „Pártunk, a munkásosztály pártja, de történelmi fele­lősségünk úgy alakult, hogy immár az egész népért, nem­zetünkért vagyunk felelősek, és eszerint kell megoldanunk ’ az előttünk álló feladatokat” — mondta Kádár János fel- < szólalásában azon a pártaktíván, amelyet Budapest kom­munistái a csepeli sportcsarnokban tartottak a Magyar ^ Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felké­szülés jegyében. Ezen a tanácskozáson Méhes Lajos elv- í társ, az MSZMP Budapesti Pártbizottságának első titkárai a főváros kommunistáinak feladatait körvonalazta. Kádár j János elvtárs pedig a XI. kongresszus által kijelölt fel­adatok teljesítéséről szólt, leszögezve, hogy nyugodtan te­kinthetünk a kongresszus elé, mert pártunk a XI. kong­resszus által meghatározott úton halad és minden erejé­vel az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. < Természetesen a XII. kongresszusra készülődve az a\ célunk, hogy „a kongresszus erősítse meg pártunk fő po- j litikai irányvonalát”, mind a külpolitikait, mind a belpo­litikait. Miközben teljes joggal állapíthatták meg az aktí­ván, hogy belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, szocia- 5 lista rendszerünk szilárd, hangsúlyozták annak fontosságát ( is, hogy politikánk az új feladatokra felkészülve rugal­masan követni tudja a körülmények változását. PARTUNK ÉLŐ, ELEVEN SZERVEZET, ezért — ezí talán a legfigyelemreméltóbb jelzése volt Kádár elvtárs- í nak — nem engedhetünk teret sem a dogmatizmusnak. í sem a revizionizmusnak. Ha nem is olyan élességgel, mint S amikor meghirdettük a kétfrontos harcot két évtizeddel < ezelőtt, de azért az ma is érvényes még abban a vonat­kozásban is, hogy „saját”, mondjuk 15 évvel ezelőtti meg­állapításunk se válhasson dogmává”. A magyar párt politikai gyakorlatának megfelelően j Kádár elvtárs természetesen szólt nehézségeink és fogya- j tékosságaink forrásairól is. Elmondta, hogy a világgazda­ságtól nem tudjuk magunkat függetleníteni, az a gazda- ! sági folyamat, amely a takarékossággal, az ésszerű gaz­dálkodással, az árviszonyok figyelembevételével most ki- j bontakozik — nem valami kampány, hanem hosszú távon 1 a szocialista gazdálkodás velejárója, annak része. Mert „a < szocialista társadalomban is van pénz. van árutermelés, a í piacnak a szocialista társadalomban megvannak a maga i törvényei . . . Csak mi mindezeket a tényezőket a szocia- < lista társadalom körülményei között, szocialista módon < kezeljük. Nekünk kötelező jól, hatékonyan gazdálkodni,! mert a gazdálkodás eredményei az egész nép jólétét szol- gálják. ÉS EZEKNEK AZ EREDMÉNYEKNEK a fényében < erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Kádár elvtárs í a köztisztviselőktől a fegyveres erők tagjaiig több olyan < társadalmi réteget említett, melyek' felelősséget éreznek í az ország ügyei, a szocializmus építése iránt, és amelyek < óriási feladatokat vállalnak életünk építésében és ezért > megfelelő módon becsülni és értékelni kell munkájukat. Az egész szocialista társadalom ereje nyilvánult meg ab- j bán a bizalomban, megértésben és cselekvőképességben, amellyel közvéleményünk az áremeléseket, ezeket a kény_ j szerű és szükséges intézkedéseket fogadta. Erre a biza-, lomra, tenni akarásra mindig számítaniuk kell a kommu­nistáknak, ez a nép teljes támogatását fejezi ki. Azt, hogy! az emberek tudják ebben az országban, hogy ami törté- j nik, az értük történik, azért, hogy a dolgozó emberek J élete ne rosszabb, hanem jobb legyen, hogy az elért vív­mányok megvédelmezését, gyarapítását szolgáló okos és J szükséges céljainkat a lehetőségek ismeretében állapíthas. i suk meg, biztosítva — szorgalmas munkával — azok reá.- ) lis elérését. í Szalontay Mihály ! Ml LESZ A RECSKI ÉRCVAGYONNAL? Befejeződött a bányászati konferencia Egerben < Csütörtök reggel — mint lapunkban jeleztük — foly­tatódott, délután, röviddel négy óra után pedig befeje­ződött az „Érc- és ásvány- vagyonúnk komplex haszno­sítása” címet viselő kétnapos országos konferencia Eger­ben, a Technika Házában. Talán nem tűnik provin­cializmusnak, ha — némi túlzással — kétszeresen is Heves megyeinek éreztük a szakmai lalálkozó második napját, miután egyrészt vá­rosunk adott neki otthont, másrészt az elhangzott elő­adások jelentős része éppen „szűkebb hazánkat” érintette. Dr. Gyurkó László, az egri kutatók főmérnöke és Mis- key Kálmán a mű osztály- vezetője nyitotta ezt a sort p mészkő illetve őrleményei­nek termeléséről, a tevé­kenység fejlesztésének kérdé­seiről szólva. S ahogyan en­nek alkalmával kitűnt: az Országos Érc- és Ásványbá­nyák három üzeme közül a felnémetinek a legnagyobb a földtani készlete, s termé­keinek felhasználási köre. Három tárca területére is jut az értékes természeti kincs­ből. Festék, műanyag, mű­trágya előáll Húsánál s a vegy­ipar még más ásassatefts«, valamint a kábelgyártásban hasznosítják. Több más mel­lett krétát készítenek belőle, továbbá öntödék, házgyárak, igénylik, épületek, utak kivi­telezésénél számolnak vele. Nyilvánvaló tehát hogy a le­hetőségek jobb kihasználásá­ra, az igények megfelelőbb kielégítésére törekszenek. E célt szolgálják a korszerűsí­tések, a kisebb-nagyobb már elvégzett és tervezett beru­házások, amelyek közül —, hogy csupán Felnémetnél maradjunk — nem marad ki a környezetvédelem sem_ Gräeff József az egri mű területi főmérnöke — Der- hán Dénes előadását kiegé­szítve — az öntödei segéd­anyagok termelésével, előké­szítésével foglalkozva az is- tenmezeji bentonit szerepét emelte ki. Ifj. dr. Gagyi Pálffy András, a KBFI igaz­gatója Pedig a nagy mély­ségű recski rézérc hasznosí­tására irányuló törekvések­ről és műszaki megoldások­ról tartott lebilincselően szenvedélyes előadást. Ennek alkalmával — többi közölt — említette, hogy a világ­viszonylatban is számottevő, a maga nemében páratlan réaése-előíordu lássál kap- CbBÜJÜkriTt ti emjág szakem­bereinek elismerését kivál" tott összefoglaló földtani je­lentés készült, s az ennek alapján tett beruházási ja­vaslatra már részdöntés szü­letett, aminek nyomai már Recsken felismerhetők. A program teljes megvalósítá­sát illetően azonban még ma sincs egységes, határozott állásfoglalás, jólehet: az idő sürget­A nap folyamán mindezek mellett szó esett még a do­lomit termeléséről, nemesí­téséről, termékszerkezeti fej­lesztéséről a kovaföldbányá- szatról illetve előkészítési kérdéseiről, a perlittermelés növeléséről, exportjának fo­kozásáról illetve az üveg­ipari homok termeléséről, hazai és külföldi hasznosítáJ sáról, a szakma jeles szak­embereinek tolmácsolásában. Ennélfogva á konferencia — mint zárszavában Kreffly Gábor, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke megállapí­totta — remek bemutatko­zása volt a szakmának, jól szolgálta a termelők és fel­használók kapcsolatának erő­sítését s minden bizonnyal kamatozik majd a minden­napi rrwankátoan. j/ Gyám &yttht

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom