Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 222. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 22., szombat I Hétköznapi : honszeretet B evezető, előszó he-' lyett hadd mentsem < S ki magamat gyorsan: Tu- ( dóm, hogy túlvagyunk már I < ez évi nagy nemzeti ünne- j épeinken, s momentán \ nem is igen várható, hogy ?a közeljövő újabbat > produkálna nekünk. így I tehát nem valamiféle jól, ’ irányított, hazafiság beszél; > belőlem, amikor megkísér- ) lem elmondani, hogy... ! 1. mennyire irritált en! gém évek hosszú során át [ j (és ma is) a honszeretetről; j szóló sok-sok — meglehet, ; > őszintének szánt, mégis — < hangzatos, ily módon szók- ' (ványosnak, sztereotipnak; tűnő hallott vagy olvasott; > szöveg. Ügy érzem, ezek- . ! nek a beszédeknek a ben- ! nük rejlő buktatók, a se- \ I kélyesség és a felszínes- ség vagy olykor dagályos; voltuk miatt — vajmi ke-. vés közük lehet az igazi hazaszeretethez. Az igazihoz. amely — ha van —; talán a legősibb, a legmélyebb emberi érzéshez, a szerelemhez lehet hasonla- < tos, amelyről amióta em-' bér él a földön, mindig beszélünk, írunk, dalolunk. Igen. talán ilyen lehet _a hazaszeretet, ha lángoló, és mint a gyermek szere- ] tete édesanyja iránt, olyan, ' ha megnyugodott, és olyan ; mély, és olyan biztos, hogy ; ott már fölösleges minden 1 szó, minden bizonygatás. Mégis, olykor fellázad J az ember, és eltávolodik ' attól, akit talán a legjob- ; bán szeret. Hogy mit je-; lentett az az érzés, csak akkor tudja meg igazán, amikor visszavonhatatlanul vége lett, amikor e; nagy érzés helye örökre i üres marad, betöltetlen lesz a szívünkben. Mert azt nem helyettesítheti j semmi. Sem pénz, sem pompa, sem vagyon, sem kalandok, utazások. Az is igaz. hogy.. 1 2. efféle gondolatokra nem könnyen jut az em-! bér. Talán á lassú örege- ; déssel — olykor — együtt < járó bölcsebb gondolkodás. segíthet ahhoz, hogy felfedezzük és megértsük ezt az \ érzést, s a tudat gyökerei- J vei váljék bennünk szikla- szilárddá. .. Ez esetben nincs, nem lehet olyan erő. amely elvehetné tőlünk hazaszeretetünket ibban, hogy... 3. megyek az utcán és1 hosszú idő után találko- [ zom veled, és érzem, mint; árad szét ereim útján egész testemben az öröm, és ezt , érzed te is. pedig — meglehet — barátok sem va- | gyünk, csak „régi. jó haverok”, akik azt. mondják ; egymásnak: „szia”, „hogy < vagy. de régen nem láttalak. ..” Talán két perc az egész, vagy addig tart, míg egy ; cigaretta elparázslik, vagy; míg kétszfer két pohár sört < hoz a pincér — mégsem nélkülözhető. Mert ez — és ) millió apró más pillanata életünknek — csak itthon ; lehetséges- ebben a hol< mostoha, hol édes, hol szidott, hol pedig szeretett országban lehetséges. A hazánkban — ebben a hétköznapiban. B. Kun Tibor A Hazafias Népfront, a KISZ és a tanács együttműködéséről — A lakosság áruellátásáról — A településfejlesztési verseny eredményeiről és feladatairól Ülést tartott Heves megye Tanácsa Részlet a tanácsteremből. Szalay Istvánnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével pénteken ülést tartott Egerben szűkebb hazánk parlamentje. A testület tagjai három, a megye lakosságát közvetve, vagy közvetlenül érintő témáról kaptak tájékoztatást, illetve mondták el véleményüket felszólalásaikban. Elsőként a Fekete Győr Endre megyei tanácselnök, Fóti Jenő megyei népfronttitkár és Köpf Lászióné, a KISZ megyei bizottságának első titkára által készített írásos jelentést terjesztették a részt vevő tanácstagok elé, akik a három testület egytütműködését jónak tartották, s a jelentést egyhangúan elfogadták. A tanácskozás további részében Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője számolt be a lakosság áruellátásáról. Az írásban kiadott elemzéshez a napirend előadója az ülésen kiegészítést fűzött, amelyben a július 23-án végrehajtott árrendezés megyei tapasztalatait ismertette. A megye áruellátását illetően a beszámolóban elhangzott, hogy a lakossági fogyasztás több, mint 60 százalékát azok az árucikkek teszik ki, amelyeket a különböző kereskedelmi (Fotó: Perl Márton.) vállalatok üzleteiben hoznak forgalomba. Az utóbbi években — a javuló életkörülmények, a fejlődő településhálózat eredményeként —< gyarapodott a jobb ellátást biztosító üzletek száma, ennek eredményeként gazdagabb, szélesebb skálájú lett az áruválaszték. A kiskereskedelmi forgalom értéke az elmúlt esztendőben elérte a 8,5 millárd forintot, az idei év első felében mintegy 9—10 százalékkal nőtt. A megvásárolt termékek arányát tekintve, az utóbbi 4—5 évben jelentősen megnőtt az ipar-, illetve a tartós fogyasztási cikkek iránti igény. Ezekből az áruféleségekből többnyire sikerült megfelelő mennyiségű és minőségű termékeket rendelniük az üzleteknek. Emellett jelentős volt az élelmiszer-forgalom: az alapvető termékekből (liszt, cukor, zsír, kenyér, tej) megfelelő ellátást nyújtott a kereskedelem. Bizonyos minőségi kifogásokat több esetben bejegyeztek a fogyasztók az üzletekben lévő vásárlók könyvébe, bár az esetek zömében nem a kereskedelmet terhelte a felelősség — állapította meg az előterjesztést készítő szakembergárda. A július 23-án végrehajtott árrendezést követően a megyei kereskedelmi hálózat — jól együttműködve az élelmiszeripari üzemekkel és az iparcikkeket gyártó vállalatokkal — lényegében nagyobb zökkenő nélkül biztosította a folyamatos áruellátást. Az árrendezést követő hónapban csökkent az üzletek forgalma: a bevétel mindössze 4—5 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Az árrendezés hatása leginkább a magasabb osztályú vendéglátóipari egységekben volt tapasztalható: átlagosan 35—40 százalékkal kevesebb étel fogyott, mint azt megelőzően. Éppen ezért különböző intézkedéseket tesznek a megyei vendéglátóipari szakemberek, hogy több olcsó étel szerepeljen az étlapon, s választékosabb legyen a kínálat — hangsúlyozta kiegészítésében Bágyi Imre. A témához a vitában kilenc megyei tanácstag szólt hozzá: szóltak egyebek között a kenyérellátás gondjairól, a nagyüzemi termelés problémáiról, amelyek a minőség rovására mennek. Említést tettek a tanácstagok a felvásárlási árak eltéréseiről, a szerződések be nem tartásának gondjairól, a tápellátásról. Hangoztatták azt a véleményüket, hogy felül kell vizsgálni a húselosztás gyakorlatát, mert bizonyos területi feszültségek alakultak az ellátást illetően a megyében, de érdemes lenne a mennyiségi szempontokat is az igényekhez mérni. Több tanácstag foglalkozott a kereskedelmi hálózatfejlesztés szükségességével, az üzletek korszerűsítésének fontosságával, mert nagy eltérések vannak üzletek és üzletek között két hasonló nagyságú település esetében is. A felvetett kérdések egy részére szóban adott választ a beszámoló előterjesztője, más felvetésekre a vizsgálatok befejezése után írásban reagálnak a szakemberek. A megyei bizottságok ülése a településfejlesztési verseny értékelésével, illetve egyéb ügyek megbeszélésével fejeződött be. A SZOT NAPIRENDJÉN A munkahelyi nevelömunkáról tárgyalt a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa a munkahelyi nevelőmunka kérdéseit vitatta meg pénteki ülésén, amelyen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is részt vett. — A vállalati kollektívák valóban jól csak akkor tudnak dolgozni, ha mindenütt építenek a dolgozók önbecsülésére és felelősségérzetére, a példamutatás vonzerejére. — hangsúlyozta tájékoztatójában Virizlay Gyula, a SZOT titkára. A munkahelyi nevelőmunka egyik fontos feladata, hogy segítse egyes több évtizedes helytelen beidegződések, szokások megváltoztatását. A versenyszervező munkában is közelebb kell kerülni a dolgozókhoz, az ő egyénisége, képessége a legdöntőbb a munka módszereinek kialakításában, a munkafelajánlásban és annak teljesítésében. A szocialista munkaverseny szervezésében sajnos ma még nem mindenütt foglalkoznak kellőképpen egyénileg a dolgozókkal. Az sem mindig világos egy-egy kollektívában, hogy annak egy-egy tagjára külön-külön milyen felada-' tok hárulnak. Pedig emélkül számon kérni, segíteni, értékelni nem lehet kellőképpen a versenyvállalások teljesítését. Befejeződött a tudományos tanácskozás A harmadik szekció ülésével pénteken véget ért a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés jubileuma alkalmából rendezett ülésszak a Tudományos Akadémián. Elsőként Ezrasz Asztrato- vics Aszratján akadémikus számolt be a neurofiziológia időszerű kérdéseiről, majd megkezdődött a „Genetikai tartalékok hasznosítása a mezőgazdaságban” című előadássorozat. Hozzászólásokkal ért véget a harmadik szekcióülés, s egyúttal befejeződött a jubileumi nlésózak is. GYÖNGYÖSI SZÜRET 79 Megnyitó, díjak, díjazottak A termény, és élelmiszer-kiállításon szemnek is mutatós, gazdag választék várta a nagyszámú érdeklődőt. Tegnap reggel óta Gyöngyösön a Fő tér csak az embereké: elzárták a gépjárművek elől a város központját. Azonban mintha még nem jöttek volna rá a gyöngyösiek arra, hogy micsoda lehetőség nyílt meg előttük a zavartalan beszélgetéshez, nézelődéshez, sé- táláshoz és a poharazgatás- hoz. Pedig már a vendéglátóhelyek körül kezdett kialakulni a szüreti hangulat. Katonai fúvószenekar köszöntötte a megnyitóra érkezőket az állami gazdaság épülete előtt, a Vármeg3'e- ház téren. Majd a tervezett időpontban harsonák szólaltak meg. A világhírű lipicai fogat jelent meg az épület kijáratában, Bárdos György- gyel a bakon. Felcsattant a taps. A kocsi ülésén egy leány és egy fiú volt népviseletben, borral és pohárral a kezükben. Amikor a fogat megállt a közönség előtt, leszálltak a kocsiról, teli poharakat kínáltak, mintegy ezzel is kifejezve: Gyöngyös szeretettel köszönti a szüreti napokra jött minden kedves vendégét. A városi tanács elnöke, Tir Dezső szavakban is megfogalmazta ezt a szíves vendéglátást, megnyitó beszédében, miután a környékbeli népdalkörök tagjai vidám énekszóval felvonultak a díszemelvény elé. A termény- és élelmiszerkiállításra együtt mentek a párt-, állami és gazdasági vezetők a tér szemközti részén álló Volán-kultúrterembe. Szemnek is mutatós, gazdag választék várta az érdeklődőket, A zsűri már döntött a díjakról is. Az Aranyszőlő vándordíját a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságnak ítélte oda. Nagydíjat kapott Detk és Gyöngyöspata termelőszövetkezete. Termelési I. díjat juttattak a nagyrédei és a gyöngyösi téesznek. A főiskola aulájában rendezték meg szintén a délelőtti időszakban a tudományos tanácskozást. Pjrevara János címzetes főiskolai tanár, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Vitaindító előadást tartott a szőlőfajták összetételéről dr. Csepregi Pál egyetemi tanár. Korreferátumok hangzottak e! ezután. Dr. Kádár Gyula egyetemi tanár után Kósilc István, az állami gazdaság igazgatóhelyettese és Emri József, a nagyrédei téesz elnökhelyettese mondotta el gondolatait. Délután az állami gazdaság fajtakísérleti telepén dr, Zilai János egyetemi docens vezette a megjelenteket. A virágkötészeti kiállításnak a városi úttörőház adott helyet. A közeli megyékből összesen kilenc kertészeti vállalat csapata indult. Az egyéni versenyzők száma megközelítette a húszat. Kiemelt díjat kapott a csapatteljesítményéért Kazincbarcika, első díjat pedig a gyöngyösiek együttese. Az egyéni verseny első díját ugyancsak a gyöngyösi Juhász Jenő érdmelte ki. A szüreti program első napja a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hangulatos, sok vidámsággal fűszerezett, jó ritmusú divatbemutatójával ért véget. '•**' Szőlóművelési gépek a szabadtéri kiállításon. (Fotó: Szabó Sándor.)
