Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

Evőeszközeink Az ember legrégebbi sze­mélyi tárgyai közé tartoznak az evőeszközök, amelyeket ősidők óta ismer és használ. Ezek lényegükben ma is ha­sonlóak, rendeltetésük, hasz­nálatuk módja sokban egye­zik' az ősi eszközökével. A kőkorszakban kemény kőze­tekből pattintotta vágószer­számait az ősember, tűzkő, obszidián voltak a legfőbb nyersanyagai, illetve csonto­kat, fát használt fel ezek ké­szítéséhez. A vágóeszközeit védekezésre, élelme megszer­zésére, az elejtett állat hú­sának feldarabolására, bőre lenyúzására használta, de késsel munkálta meg azokat a tárgyakat, szerszámokat is, amelyekre mindennapi életé­ben szüksége volt. Régészeti leletek fába, csontba foglalt késpengéket hoztak felszínre, a késpenge pedig félhold alakú volt. A fémek felfedezése után ezek sorra szerephez jutottak az evőeszköz készítésénél: vas­ból, később bronzból készül­tek a pengék, melyek hosz- szabbákká váltak. Az i. e. VII. században már edzett vas­pengét is használtak. Az ókorban a görögök és rómaiak félik fekvő helyzet­ben étkeztek, a kést a szi­lárdabb ételek, húsok felda­rabolására használták. Ez a munka a scissor vagy comp- tor feladata volt. (Ez termé­szetesen csak a vagyonosok­nál, a vezető rétegnél volt így, a köznép önmagát szol­gálta ki, ha volt mivel. ..) A levágott húsdarabokat kézbe vették, a folyadékokat pedig csészékből itták. A kanál valószínűleg a késsel egyidőben, vagy nem sokkal később vált ismertté. Eleinte kagylóhéjat használ­tak, később a könnyebb ke­zelhetőség érdekében a kagylóhéjat fanyélhez erősí­tették. Sok helyen hoztak az ásatások felszínre ilyen ka­nálmaradványokat. Ezek kör alakúak voltak, csak később vettek fel hosszúkás formát. IDŐSZÁMÍTÁSUNK előtt 5000 évvel Egyiptomban a kanalat fából vagy kőből készítették, az asszírok vö­rösrézből. Svájcban újabb kőkorszakbeli, jól konzervált fakanalakat találtak. Ha­zánkban az őskorból szár­mazó, agyagból való, rövid nyelű kanalakat leltek a ré­geszek. A kanalak és más evőeszközök díszítése kezdet­től fogva divatos volt. Az egyiptomiak a faanyagba emberi és %állati alakokat véstek. A görögöknél már aranyból is készítettek ka­nalat A luxuskanalak, kések a francia és flamand udva­rokban terjedtek el. Ötvösök, zománcozok, elefántcsont­faragók valóságos remekmű­veket készítettek. A XVII. századtól terjedtek el Euró­pában az enyhén hajlított nyelű, lapát alakú kanalak. A villát az ókortól kezdve ismeri az ember. Akkor ugyan még nem a most is­mert célokra használták, de villa volt ez is. A biblia említést tesz pl. az áldozatok bemutatásáról, amikor is_ a húsokat kétágú villával emelték fel. A rómaiak, előbb pedig a görögök idejében használták a hegyes, tör ala­kú fémpálcát, amelyekkel kiszedték a húst a közös tálból. A kétágú villát csak később, a XII.—XIII szá­zadban ismerték meg, a há­romágú villa használatára ^ a XV—XVI. századtól került sor. A villa elterjedéséig az étkezők ujjaikkal szedték ki a húst a középre tett, vagy körülhordott tálakból. Egy 1545-ben kiadott utasítás en­nek szabályait rögzíti: Jean Sulpice azt írja, hogy a húst három ujjal kell kiszedni es nem szabad az ujjakat so­káig a tálban tartani. Má­tyás király is ujjaival szed­te ki a húst a tálból, de olyan ügyesen, hogy a sáfrá- nyos lé nem csörgött le ru­hájára, amit vendégei cso­dáltak, — írja Galeotto Mar- zio. Pedig a király ismerhet­te a villát, hiszen feleség»» Beatrix, 1486-ban a ferrarai nerceghówi eamupvéCni evő­eszközöket, így villát is kért az udvar számára. A VILLA OLASZORSZÁGBAN vált először ismertté, in­nen terjedt el Franciaor­szágba és Európa más ré­szeibe is. XIV. Lajos csak idős korában használt villát. Egy angol utazó, Coryat, az 1700-as években azt írta, hogy Olaszországban látott először villát és amikor egyet magával vitt Angliába, ott kinevették érte, hogy e szo­katlan szerszámmal étkezik. Az evőeszközök díszítése, formája, anyaga állandóan változett. Uralkodók és gaz­dag emberek kérkedtek nagy értékű készleteikkel. Szokás­sá vált, hogy a vendégek magukkal hozták étkészle­teiket, melyeket bőr-, vagy fémtokba zártak. Magyarországon is számos emléke van az étkészletek történetének. Az Iparművé­szeti Múzeumnak 2000 dara­bos gyűjteménye van és ezek 1400-tól napjainkig bemu­tatják az evőeszközök min­den fajtáját, a legegysze­rűbbektől a drágakövekkel kirakott különlegességekig. Írásban is sok emlékünk maradt meg, melyek azt mu­tatják, hogy az evőeszközö­ket hazánkban sok száz éve ismerik és használják. Né­hány példa: 1495-ben Paz- dicsi Vilmosné 12 ezüstka­nálból kelyhet készíttetett. 1515-ben Frangepán Isotha 24 kanalat kapott ajándékba. 1529-ben Maghy Pál hagya­tékában több villa is szere­pei. MÁTYÁS király UDVARÁBAN kristálynyelű kést hasz­náltak. Báthori Kristóf és I. Rákóczi György erdélyi fe­jedelmek udvarában is vol­tak értékes evőeszközök, mint pl. Rákóczinál gyémán­tokkal kirakott kés és villa. Híresek voltak a magyar- országi habán fajanszmeste­rek, akik 25 féle kést is ké­szítettek, gyöngyháznyéllel, berakásokkal, díszes kivitel­ben. 1842-ben egy Damm nevű ékszerész szabadalmaztatta az evőeszközök tömeggyár­tási ' technológiáját és tö­megtermelését, módszere az egész világon elterjedt. Tö­meggyártás, sima felületek­kel, gyakorlati célokra. Ez a folyamat nagyrészt megszün­tette a kisipari gyártást és a modern, tömegeket kielégítő formák kerültek előtérbe, így pl. kisebb méretűek let­tek az evőeszközök, a kana­lak szára rövidebb, a kések vágásra való felületét fű­részéllel látják el. Az evőeszközök anyaga is sokféle: alumínium, alpakka, ezüstözött, műanyag, porce­lás, ónozott vas, stb. A tö­megcikkek mellett azonban újra fellendült az ötvösmun­ka, amely díszkanalak, egye­di munkák (kések, villák) készítésével is foglalkozik. A tömegcikkek mellett ugyanis újra jelentkezik a művésze­ti igény, — bár a tömegter­melésben is mind nagyobb szerepet kap a formaművé­szet, mely praktikus, de szép formák kialakításával ked­veskedik a használónak. R. J. Hát igen, nem könnyű az egyszerű embernek közel ke­rülnie a tűzhöz. .. Pláne, ha még szerencséje sincs. Ve­gyük csak az én esetemet. Felhív egyszer egy felelős beosztású elvtárs titkárnője. „Vadászat készül — mondja —, jelen lesz az öszes me­gyei vezető.” No gondoltam, most az egyszer rám mo­solygott a szerencse!... An­nál Is inkább, mivel nagyon szeretek vadászni, és a cél­zásban sem vagyok az utol­só. A helyi vadásztársaság­ban a legjobb lövőként tar­tanak számon! Ezt komo­lyan mondom — nemcsak a szokásos vadászmese. Gondosan felkészültem, ahogy dukál: háromszor is megtisztítottam a puskát, s beszereztem a legjobb pat­ronokat.. Végre eljött a nagy nap. Kitűnő helyre kerültem — éppen a felelős beosztású elvtárs mellé. „Ha most sem kapok jobb Újjászületik a Nyugati pályaudva A pest—váci vasútvonal egykori indítóháza a múlt század hetvenes éveiben teljesen átépült, megszüle­tett a XIX. század egyik legszebb hazai műszaki al­kotása: a Nyugati pályaud­var. Vasszerkezetét a híres francia mérnök. Gustave Eiffel irodájában tervezték. 1874—77 között épülit fel a gyorsan fejlődő fővárosban az első igazi nagy pályaud­var (a Keletit néhány év­vel később építették), és 100 évig az eredeti vasszer­kezet tartotta a csarnok ha­talmas tetőzetét. Töbh mint 80 évig gőzmozdonyok füstje marta az acélt, amelyen végül is győzött az idő: év­ről évre gyorsabban rozsdá­sodott, fáradt az anyag. A MÁV egv korszerű, modern pályaudvar tervét vetette fel. de a fővárosi tanács és az Országos Műemléki Felü­gyelőség (a Nyugati pálya­udvar 1952 óta ipari műem­lék) úgy döntött, hogy ere­deti formájában kell felújí­tani a csarnok tetőszerkeze- zetét. A legfőbb gondot az okoz­ta. hogy nem akadt az or­szágban egyetlen vállalat sem, amely vállalkozott volna a hatalmas acél fő­tartók gyártására. Az idő sürgetett, a csarnokban seb­tében felállított, ideiglenes perontetők nem adtak elég védelmet az utasoknak. Vé­gül a MÁV Szombathelyi Járműjavítója pácsonyi üze­mének feladata lett az acél főtartók gyártása. A mun­kások és mérnökök összefo­gása számtalan akadályon győzött: az eredetiekhez megtévesztésig hasonló, de sokkal nagyobb teherbírá­sú főtartók milliméteres pontossággal, határidőre el­készültek. Felépült a to­ronydaru. amely egyenként leemelte a régi tartókat és emelte helyükre az újakat. Ezt a munkát egy év alatt végezték el. A munkálato­kat összehangolták a Marx téren folyó metróépítéssel, a, pályaudvar alatt keresztben egy utasaluljárót is építet­tek. A tetőszerkezet építése a befejezéshez közeledik. A csarnok óriási függönyfalán már az üvegezők dolgoznak, az új szerkezetet festik, tisz­togatják. A tetőn a bádo­gosok kalapácsa csattog, és néhány hónap múlva, de­cember 17-én begördül az első vonat a Nyugati pá­lyaudvar új csarnokába. A régi öt vágány helyett csak négy létesül, a széles, biztonságos peronok a ké­nyelmesebb le- és felszállást biztosítják. A munka ezzel még nem ér véget. Ha a metró elkészül, az említett aluljáró egy föld alatti pénz­tárcsarnokban nyílik majd, amely része lesz a Marx téri aluljáró rendszernek. Az elavult régi pénztárak, folyosók teljes felújítása még két évet vesz igénybe. Jövőre a Lenin körúti hom­lokzatot újítják fel. B. I. Ma meg munkagépek dübörö<ruek a pályaudvar nagy­csarnokában A Marx téren épülő aluljáró rendszer egy része, háttérben a pályaudvar felállványozott homlokzatával (Fotó: Hauer Lajos felvételei —KS) PAJO KANIZSAJ: Vadász­kaland munkakört (értsd: magasabb fizetést!), nem egyhamar adódik megint ilyen jól al­kalom!” — gondoltam. , És máris felröppent egy fácán. Egyenesen felénk tart! ... Kapom a puskát —durr! A gyönyörű madár éppen a lábam elé pottyant. A felelős beosztású elvtárs csak ekkor lőtt. De azt is elhibázta. És mindenki lát­ta: az összes vezető állású dolgozó... Hű, micsoda bal­hé lett!... Én vagyok az oka mindennek, mondták, minek kellett elsőnek lőnöm... Telt-múlt az idő. a felelős beosztású elvtárs helyére új főnök került. Lassan-lassan feledésbe merült az eset, s egj'Szer újból meghívtak egy vadászatra. Megintcsak a fő­nök mellé kerültem. No, gondoltam, most vagy soha!... A legfontosabb, hogy ne én lőjek elsőnek! Legyen az övé a zsákmány!.. így is történt. Mint a nyíl, közeledett felénk a vad. A főnök rettenetesen izgatott lett. Torkaszakadtából kiabál: „Lőj már. mit tátod a szád! Lőj, te ökör!” Jól van, jól, tudom én, barátocskám, hogy mit csináljak! Nyugodtan le­eresztettem a puskát, eszem ágában sem volt lőni... Hanem megint nem volt szerencsém: ahelyett, hogy magasabb beosztásba kerül­tem volna, leváltottak. De ez még csak hagvján — na­gyon valószínűnek látszik, hogy még sittre is vágnak... Ja igen: majdnem elfe­lejtettem mondani, hogy ez­úttal vadkanra vadásztunk. Zahemszky László fordítása JÖVŐRE: Ui metróvonal Jövő ilyenkor már javá­ban közlekednek a szerel­vények Budapesten a metró déli szárnyvonalán, a Nagy­várad tér és a Kőbánya- Kispesti vasútállomás kö­zött. A 4,5 kilométer hosszú vonalon a munkák nyolc­van százalékát elvégezték, jelenleg főként a szakipa­rosok dolgoznak. A déli szakaszon várha­tóan januárban működtetni kezdik a gépeket és a be­rendezéseket, majd márci­usban próbaútra indítják az első kocsikat. A terv az. hogy a vonalat 1980 els' felében bekapcsolják a tö megközlekedés vérkeringé­sébe. KOSSUTH 8.27 Politológiai világkong­resszus — Moszkva, 1979. augusztus. 8.57 Népdalcso­kor. 9.44 Kati és a hajnal. 10.05 MR 10—14.10.35 Ro­mantikus kamarazene. 11.40 A famás7,ó báró 12.35 Tör­vénykönyv. 12.50 A rádió dalszinháza. 15.10 Nótafél- vételek. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Arcképek a lengyel irodalomból. 16.22 Opera­áriák. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Kodály-kórusművék. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nein volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Jascha Heifetz 1917—1955 között készült lemezfelvé­telei. 20.08 Külpolitikai klub. 20.38 Népdalok. 21.04 Az ifjúság arca. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Régi híres énekesek műsora. 22.50 Meditáció. 23.00 Ba­rokk kamarazene. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Növénykedvelőknek. 13.28 Éneklő Ifjú.ság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip- top parádé. 18.33 Közvetí­tés a Lokomotív Szófia— Ferencváros UEFA-Kupa labdarúgó-mérkőzés II. fél­idejéről. 19.20 Mit olvas­hatunk a Béke és Szocia­lizmus című folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A félfülű ember. 21.07 Magyar operaénekesek. 21.52 Slágermúzeum. 23.15 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János. — 17.45 Az igazságügy fóru­ma. Dr. Tímár László jegy­zete— 18.00 Észak-magyar­országi krónika (Az SZMT elnöksége a miskolci aglo- meráció és tágabb térségé­nek fejlesztési és rendezési koncepciójának javaslatait vitatta meg). — Sajtótájé­koztató a Technika Házá­ban. 18.25 Lap- és műsor­előzetes ... TEJ 9.00 Tévétorna. 9.05 Isko­latévé. 14.30 Iskolatévé (Ism.) 16.30 Tévémozaik. 16.40 Postafiók 250. 17.00 „Elaludt lámpások”. 17.39 Mindenki iskolája. 18.35 A Loch Ness-i szörny nyo­mában. 18.50 Kinn vagyunk a vásárban! 19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Éjszakák és nappalok. 21.00 Telesport. 21.35 Nézőpont. 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Julián Bream gitár­művész otthonában. 21.00 Tv-híradó 2. 21.30 Rasken (Svéd tévéfilmsorozat). 1979. szeptember 18., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom