Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
sz fejjel a volánnál Beszélgetés dr. Perczel Tamással, Akikről sokat beszélnek II csányi paradicsom híre az Autóközlekedési Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézet igazgatójával Az Autóközlekedési Pályaalkalmasság-vizsgáló Inté- Eet budapesti laboratóriumában évente több ezer gépkocsivezető-jelölt fordul meg. Pszichológiai vizsgálatok alapján itt döntenek például arról, hogy ha valaki öt alkalommal sikertelen gyakorlati vizsgát tett, alkalmas-e egyáltalán jármű- vezetésre. A vizsgált személyek között akad olyan is, akit kirívó közlekedési magatartása miatt a rendőrség, vagy a bíróság, esetleg a munkaadó kötelezett a vizsgálatra. Az intézetnek az utóbbi időben különösen sok munkát ad a fiatalkorúak és az idősek pszichológiai alkalmasságvizsgálata: tehát vagy nem töltötték be a 18. életévüket, vagy pedig túllépték az ötvenötödiket. Az idősebb korosztályból egyre nagyobb számban jelentkeznek a gépkocsivezetői vizsgára. A pályaalkalmassági tapasztalatokról beszélgettünk dr. Perczel Tamással, az intézet igazgatójával: — A kezdő gépkocsivezetők, vagy a vezetői engedélyre várók jelentős része az idősebb korosztályból kerül ki. Velük kapcsolatban szélsőségesek a nézetek. Az egyik tábor szerint adminisztratív eszközökkel kellene meggátolni az idős embereket abban, hogy volán mellé üljenek, hiszen bizonyos koron túl már lehetetlen azokat a jártasságokat, készségeket megszerezni, amelyek a vezetéshez nélkülözhetetlenek. A másik szerint az idős korral bizonyos pozitív tulajdonságok járnak, mint például a megfontoltság, kiegyensúlyozottság, bölcsesség, óvatosság és ezek kiegyenlítik a képességekben rejlő hiányokat. Tapasztalataink szerint az öregedéssel párhuzamosan valóban romlanak a fiziológiai képességek, például csökken az észlelhető hangok tartománya, de ez gyakorlatilag nem folyásolja be a közúti közlekedés biztonságát. Ami pedig a megfontoltságot illeti, az is vitatható, sőt azt tapasztaltuk, hogy ebben a korban a kockázatvállalás ugrásszerűen megnő. — Az idős emberek nagyarányú részvétele a közlekedésben mennyire folyásolja be a biztonságot? — Ismeretes, hogy az idős gyalogosok baleseti veszélye lényegesen nagyobb, mint a felnőttkorúaké. Statisztikai elemzések szerint jelentős mértékű rosszabbodás a 60. életév után következik be. Az életkor előrehaladtával ugyanis csökken a baleset elkerülésének, illetve a veszélyes helyzetek megoldásának képessége. A közlekedésben gépjárművezetőként részt venni óriási felelősség, és követelményeket támaszt az emberrel szemben. Ennek ellenére nem szabad az idősebbek gépjárművezetői alkalmasságát általában megkérdőjelezni. — Milyen vizsgálattár szükségesek az alkalmasságról való döntéshez? — Vizsgálataink kiterjednek a reakcióidő elemzésére, az észlelés és feldolgozás terjedelmére, a döntéshez szükséges időre, valamint a helyes és helytelen döntések arányára a különböző konfliktushelyzetekben, a szen- zomotoros és a pszichomoto- ros teljesítményre. A vizsgálati személyeknek viszonylag egyszerű feladatokat kell végrehajtaniuk, a közlekedésben való részvétel ennél lényegesen bonyolultabb Az utóbbi három hónapban 158 ötvenöt évnél idősebb személy jelentkezett nálunk vizsgálatra. Az 55—59 évesek között huszonkettőt hivatásos és negyvenötöt pedig úrvezetői jogosítvány megszerzésére találtunk alkalmasnak, negyvenegy személy viszont alkalmatlan volt arra, hogy volánhoz üljön. A 60— 64 évesek között egy sem akadt, aki jogosult lett volna hivatásos járművezetői engedély megszerzésére, és csak tízen voltak, akik „beváltak” magángépkocsi-vezetőként, huszonegy személyt el kellett utasítanunk. A 65 év felettieket — ez idő alatt tizenkilencen voltak — sajnos kivétel nélkül el kellett tanácsolnunk a volán mellől. — Végül, mit tanácsol azoknak az idősebb embereknek, akik csak most jutottak olyan helyzetbe, hogy gépkocsit vásároljanak, és azt maguk szeretnék vezetni? — Természetesen az elmondottakból helytelen lenne olyan következtetést levonni, hogy bizonyos életkor után már nem biztonságos részt venni a közúti közlekedésben. Ez egyéni adottságoktól ’ is függ. Vizsgálati eredményeink figyelmezte- tőek. Nemcsak a kezdők számára. .. Intézetünkben bárki jelentkezhet ellenőrző vizsgálatra, saját érdekűkben még azok is, akik 20—30 éve a volán mellett ülnek. Árokszállási Éva A hetvenes évek elején a hazai zöldségtermelés korszakváltáshoz ért. A hagyományos módszerek már nem voltak alkalmasak a tömeges termeléshez, a korszerűbb, a jobb módszerek viszont még csak kialakulóban voltak. Ezt felismerve, a Minisztertanács nagyszabású fejlesztési programot indított a zöldségtermelés javítására. Úttörő kezdeményezés Ennek hatása mindinkább a gépesítésben, a nagy termőképességű fajták elterjesztésében, a szervezettségben jelentkezik. A paradicsom gépi, iparszerű termelésének hazai meghonosításában a Csányi Állami Gazdaság vállalt úttörő szerepet. Két termelési rendszer alakult az országban: a soroksári és a csányi termelési rendszer. A Csányi Állami Gazdaság által irányított együttműködést 1977 januárjában hagyta jóvá a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. Az együttműködés tagjai paradicsomtermeléssel foglalkozó állami gazdaságok, valamint néhány termelőszövetkezet: összesen 17 gazdaság 1800 hektáron. 1977-től csaknem 500 hektárral növekedett a terület, amelyet az idén 130 hektárral bővített az erdőtelki Szabadság és a hatvani Lenin Termelőszövetkezet. A gazdaságok legfőbb célja, hogy a konzerviparnak jó minőségű paradicsomot termeljenek. Kezdetben tőkés importból beszerzett gépekkel dolgoztak, majd fokozatosan áttértek a szocialista országokból be............. " " " " ...................... A bervaiak panasza üCesík vagy siet a munkásuonat? szerezhető gépek alkalmazására. A soroksáriakkal együtt Hogy miben különbözik a csányi rendszer a soroksáritól? Főleg abban, hogy a soroksári teljesen magyar gépekre épül, a csányiaknál viszont a termelés alapgépsora magyar, a betakarítást korábban amerikai, ma pedig szovjet gyártmányú, lényegesen olcsóbb kombájnokkal végzik. A soroksáriak a vetésterület 95 százalékán palántákat ültetnek, és 5 százalékát helyben vetik, míg a csányiak a terület 60 —70 százalékán magról vetik a paradicsomot, a palántákat pedig többin ültetnek. A soroksáriak az érésnek megfelelően fokozatosan szedik a paradicsomot, amelyet frissen piacra szállítanak. Ezzel szemben a csányiak, bevárva a termés teljes beérését, ma is és a jövőben is kevés munkaerő felhasználásával a gépi betakarításra törekednek. A termésnek mintegy 96 százalékát a konzervgyárnak adják át, a fennmaradó négy- százaléknyi mennyiséget pedig exportra, illetve a hazai piacokra küldik. A csányi termelési rendszer kapcsolatban van a kecskeméti Zöldségtermelési Kutató Intézettel, amely az újabban nemesített paradicsomfajtákat bocsátja a csányiak rendelkezésére. Az elmúlt két évben a rendszerhez tartozó gazdaságok jelentős sikereket értek el. 1977-ben az induláskor 322 mázsa paradicsomot takarítottak be hektáranként. Ez nyereséget hozott, hiszen hektáranként tízezer forint többletbevételt értek el. Tavaly viszont a napfényben szegény időjárás miatt lényegesen kevesebb, 244 mázsás átlagtermést értek el. Ez veszteséget jelentett a gazdaságnak. Az eddigi tapasztalatok beigazolták, hogy csak a 300 mázsás átlagtergyók, — mégis 300 mázsás átlagtermésre számítanak. A csányiak 700 vagon paradicsom szállítására kötöttek szerződést a Hatvani Konzervgyárral. A termést augusztus 25. és szeptember 25.. között takarítják be. Igyekeznek úgy szervezni a munkát, hogy egy hónap alatt nagyobb veszteségek nélkül begyűjtsék a termést, amit persze az időjárás is befolyásol majd! A konzervgyárral való együttműködés a paradicsom helybeli elöfel- dolgozására is kiterjed. A konzervgyár, a Mezőgazdasági Fejlesztési Intézettel együttműködve már tavaly, elsőként az országban, Csányban újszerű pa- radicsom-előfeldolgozót létesített. Ennek lényege, hogy a határból beérkező paradicsomot egy földbe süllyesztett mosó és úsztató medencébe juttatják, ahol megmossák. Ezután a termés az előfeldolgozó futószalagjain kerül, ahol újból átmossák, majd zúzzák. így nyers paradicsomlét és zúzalékot nyernek, s ebből sűrítményt készítenek. A másik kísérleti jelleggel készített előfeldolgozót a Láng Gépgyár és a Hatvani Konzervgyár közösen létesítette Csányban, melyet az idén helyeznek üzembe. Ez nem a földbe süllyesztett, mint az előbbi, hanem a föld felett elhelyezett vastartály. Ebben mossák és zúzzák a paradicsomot, melyet tartálykocsikkal szállítanak a konzervgyárba. Az olcsóbb eljárást keresik A gazdaságos termelés érdekében a csányiak a technológia további tökéletesítésére törekszenek. Szeretnék leegyszerűsíteni és olcsóbbá tenni a talajművelést és az egész 'terrriélési rendszert. A jelenleg alkalmazott paradicsomművelés energiaigényes, ezért a síkműveléssel kísérleteznek. amelyhez a meglevő gépeket hasznosítják, kisebb ráfordítással. Az újságíró dolga, hogy kérdezzen; ám ebben a témában egymásnak eléggé ellentmondó kérdéseket kellett feltennie. Először azt: miért késik a munkásvonat? Aztán meg: miért siet a munkásvonat? Végül pedig: egyáltalán, miért munkásvonat? Annak idején a több ezer munkást foglalkoztató egri Finomszerelvény gyár dolgozóinak szállításában alapvető szerepe volt a kis pöfögő gőzvonatnak. Az idő múlásával aztán az autóbuszoké lett inkább ez a feladat, jelenleg már 150—160 utas, ha van rajta naponta. A vasútnak igencsak veszteséges, akadályozza is a teherforgalmat, a megszüntetése régóta napirenden van. De hát ez nem ilyen egyszerű... Kezdjük az imént feltett kérdésekkel. A gyárba vonattal utazó, s az egri állomásig busszal bejáró nosz- vaji, novaji, ostorosi, szomo- lyai dolgozók panaszolják, hogy a vasút szinte évente 6—7 perccel mindig korábban indítja a munkásvonatot. Már ott tartanak, hogy a hatórás műszakkezdésre érkezők 5 óra 5 perckor a gyárkapuban vannak Vagyis igencsak korán érkeznek. Hazafelé 14 óra 45 perckor megy a vonat, amit aztán Felnémeten legtöbbször félreállítanak:. s a csatlakozó busz már nem várja meg őket. ők viszont várhatnak a következőre. Vagyis, ilyenkor meg késik a vonat. Órákat töltenek el utazással, naponta, pedig a gyártól csupán 20—25 kilométernyire laknak. — Miért nem szüntetik hát meg a vonatot? — A Volán 4. számú Vállalat csak akkor tudja átvenni az utasokat, ha legalább két új autóbuszt kap 1 erre a célra — tájékoztatott Nagy István személyforgalmi osztályvezető. — Az iparvidéken a reggeli bejárás így is igen zsúfolttá teszi a kocsikat, szükségünk van minden percre, hogy a buszok a lehető leggyorsabban elszállítsák munkahelyeikre a dolgozókat. Az új kocsik mellett egyébként még arra is szükség volna, hogy az útvonalon megállókat, új autóbuszfordulót alakítsanak ki, vagyis: össze kellene fogni a városnak, a gyárnak, a fuvarozónak, A vonattal utazók zöme egyébként délelőtti műszakba jár; azt már fölajánlottuk, hogy a harmadik műszakba utazók kiszállítását és a második műszakosok hazaszállítását minden különösebb átszervezés nélkül vállaljuk.; Kevesen vannak, s a 40—50 ember miatt a vonatot mozgatni tényleg kár. Ami az utazási időt illeti: a vasúttal mi egyeztetjük az autóbuszok menetrendjét, kivéve az ilyen szerződéses munkásjáratokét. Számunkra is meglepetés volt a menetidő előrehozása, nehéz így hozzá igazodni. — Hogyan vélekedik a MÁV?, — Éppen a napokban kerestük fel a Volán vállalatot ebben a témában — mondta Tóth Mária, a Miskolci Vasútigazgatóság személydíjszabási csoportvezetője. — A vasút azt szeretné, ha az egészet átadhatná, s a főosztálytól is ilyen megbízást kaptam a megbeszélésre. A Volánnál ismét csak azt mondták: egy járatot tudnak átvállalni. Valószínű erre a közeljövőben meg is kötjük a szerződést, bár a mi célunk a végleges megoldás lenne. — Az egri állomáson háromféle energiát is használnak: van már villanymozdony, Diesel-vontatás és a munkásvonat miatt kell fenntartanunk a gőzöst is — vélekedett Dojts László, a forgalmi osztály előadója. — Nagy nehézségeket okoz a teherforgalomban, az egyéb szállítási feladatok teljesítésében is ez a személyszállítás, amire különben jócskán ráfizetünk. Nekünk nincs arra keretünk, hogy buszt adjunk, ezért a gyárnak is áldoznia kellene. A Finomszerelvénygyár jtnunkásellátási osztályán ajA (Fotómontázs: Perl Márton) nehezményezik leginkább, hogy egyre rosszabbak az utazás feltételei. Több ember járna erről a vidékről, ha kényelmesebb, gyorsabb lenne a bejárás, nem kellene átszállásnál szaladgálni egyik busztól a másikig, vagy sietni a vasútállomáson. A vasútnak nyilván az az érdeke, hogy minél kevesebben járjanak, ne vegyék igénybe a munkásjáratot — vélekednek borúlátóan. O Különösebben nem akarjuk kommentálni ezeket a véleményeket. Az biztos, hogy a vonat gazdaságos fenntartásához kevés a 150 ember, de úgy viszont sok, hogy ennyi dolgozónak kelljen naponta küszködnie a Körülményes munkába járással. Mindegyik félnek igaza van, s • mindegyik a másiktól várja a megoldást. Egy mondatot azért hadd emeljünk ki az elhangzottakból: „Össze kellene fogni a városnak, a gyárnak, a fuvarozónak”. Mégpedig minél hamarabb. Hekeli Sándoi més mellett gazdaságos az iparszerű paradicsomtermelés. Újszerű. előf sídolgozók Ügy tűnik, hogy az idén sem érik el az 1977-es rekorderedményt a csányiak. Bár a májusi aszálykor öntözték a paradicsomföldeket, a nagy szárazság miatt a növényvédő szerek nehezen hatottak. A paradicsom virágzásakor kevés volt a napfény, nem beszélve arról, hogy az éjszakák most is hűvösek, ami kedvezőtlenül hat az érésre. A júniusi sok csapadék és a gyakori napfényhiány miatt nem fejlődtek egyenletesen a boA Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának megbízólevelével csaknem háromszáz társadalma ellenőr tevékenykedik a megyében. Ebben a hónapban egyik legfontosabb feladatuk a zöldség-gyümölcs ellátás vizsgálata; ellenőrzik az árakat, a minőséget, az áruszállítás folyamatosságát. A szakszervezeti bizottságok körzeteikbe a következő napokban rendszeresen kiküldik a társadalmi aktíváikat, akik észrevételeiket az ellenőrzési naplókba bejegyzik, s azokat eljutaittják a megyei taA helyes tápanyag-gazdálkodáshoz igénybe veszik a Pest—Nógrád megyei és a gyöngyösi szakszolgálati állomás talaj-, valamint növényvizsgálati eredményeit. A MÉM Műszaki Intézete a gépek teljesítményvizsgálatában segít, a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás az újabb vegyszerek kipróbálásához nyújt támogatást, az AGRO- 1NFORM pedig szakirodalmi adatokat bocsát a csányiak rendelkezésére. Ezeket felhasználva adnak rendszeres szaktanácsokat a termelési rendszerben levő gazdaságoknak a jobb eredmények eléréséhez. nács kereskedelmi osztályának felügyelőségéhez. A felügyelőség e tapasztalatok alapján is tehet hatásági intézkedéseket a hiányosságok megszűntetésére. Egy hónap múlva az észrevételek alapján összegző értékelést készít az SZMT közgazdasági osztálya is a megye zöldség-gyümölcs ellátásának színvonaláról. 1979, augusztus 8., szerda Mentusz Károly Árak, minőség Szakszervezeti aktivisták is ellenőrzik az ellátást
