Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

,NPWfcm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 184. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. augusztus 8., szerda ooooí>oooooooooooooooooooooo&ooooooooow>oooí>o I Az elmaradt haszon is veszteség A z elmúlt esztendőben — figyelmen kívül hagyva a mezőgazdaságot — kereken egy tucat vál­lalat zárta mérlegét vesz­teséggel. Ezek szerint vál­lalataink több mint 99 szá­zaléka haszonnal, nyere­séggel működött. Nagy szépséghibája e szép mér­legnek, hogy a vállalati árbevételekhez — végered­ményben a nyereséghez — a költségvetés 130 milliárd forinttal járult hozzá, a vállalatok támogatására majd annyit költött, mint a társadalom összes köz­kiadásaira, a nyugdíjakat is beleértve. Nálunk a vállalatok el­bírálásának, értékelésének a mérlegben kimutatott nyereség az alapja. Ennek tükrében az említett egy tucat vállalat kivételével minden gazdálkodó egység kedvező, de legadább ki­elégítő osztályzatra, érté­kelésre tarthat számot mind a felügyeleti, mind a társadalmi szerveknél. Pe­dig mindenki tudja, hogy a nyereség-millárdok tekin­télyes hányada sem köz- gazdasági, sem hétköznapi értelemben nem illeszkedik a haszon fogalmába. Ezúttal mégsem a mér­legben kimutatott nyere­séggel kívánunk foglalkoz­ni; éppen ellenkezőleg az­zal a nyereséggel, haszon­nal, amelyet hiába kere­sünk a mérlegben — az elmaradt haszonnal. Ügy érezzük, mindenek­előtt az elmaradt haszon fogalmát kell rögzítenünk. Nem a nyereségterv hiá­nyos teljesítésére gondo­lunk elsősorban — noha az ilyesfajta nyereséghiány is elmaradt haszon —, ha­nem arra a haszonra, nye­reségre, amely az objektív lehetőségek ésszerű, maxi­mális kihasználásával ke­letkezhetett volna. Az ilyen hasznot a vállalatok — tisztelet az esetleges kivé­telnek — terveikben sem szerepeltetik. Van-e okunk, s még in­kább jogunk elmaradt ha­szonról beszélni akkor, amikor a vállalatok 1978- ban kín-keservesen növel­ték valamelyest a nyeresé­get? Ez a körülmény azon­ban — legalábbis népgaz­dasági szemszögből — másképpen, olymódon is értékelhető, hogy a válla­lati ráfordítások a terme­lésnél is nagyobb mérték­ben nőttek, a termelés ha­tékonysága alig javult, a jövedelmek keletkezésének a termelés és az értékesí­tés mennyiségi fejlődése volt az alapja. S mivel ez utóbbi elégséges volt a tervezett nyereséghez, el­maradt az a haszon, amelyre már csak a haté­konyság erőteljes javításá­val lehetett volna szert tenni. Idestova már hosszabb \ ideje érzékelhető, hogy a 1 vállalatok többsége nem-j csak az anyaggal és az energiával bánik pazarló­an, hanem az álló_ és for­góeszközökkel is. Ez utób­biak mennyisége rendsze­resen, évről évre erőtelje- < sebben gyarapodik, mint a \ termelés. A vállalatok csak kivételes esetekben — ha 1 nincs mód beruházásra, ' eszközfejlesztésre — aknáz­zák ki az eszközök megfe­lelő hasznosításából szár­mazó gazdasági eredmé­nyeket. / Nem jutunk messzire, ha kizárólag a vállalatokat hibáztatjuk. Mindenfajta vállalati magatartásnak — a helyesnek és a hibásnak egyaránt — megtalálható az indítéka A szokványos értékelés, a gyakori sza­bályozó-módosítások nem a hatékonyság minél na­gyobb mérvű javításában tették érdekeltté a válla­latokat, hanem a szolid \ eredményben, abban, hogy a következő években is meglegyen az átlagos nye­reségük és akkor is ked- vezően értékeljék munka- \ jukat. Mellesleg az átlag­nál jobb és nagyobb nye­reségtől — legalábbis az elmúlt évben — az is el­riasztotta a vállalatokat, hogy többletelvonásokat, termelési adókat róttak ki rójuk. Az elmaradó nyereség többnyire nem pótolható, tehát veszteség. A gyakor­latban ugyanis a gazdái- < kodás tartalékait — álló-1 eszközt, munkaerőt konkrét termelési és érté- ( kesitési célokra lehetne hasznosítani — pl. kon­junkturális jellegű külpia- \ ci kereslet kielégítésére, ki­használására, — ennek el­mulasztása esetén a kö-j vetkező évben már nincs ( mód a pótlásra, akkor az adott tartalékokat a meg- | tervezett nyereség elérésé­re kénytelenek felhasznál- j ni. Kétségtelen, hogy az el­maradt hasznot senki sem i kéri számon a vállalatok- \ tói. Ezzel eljutottunk a \ közgazdasági szabályozás, a 1 vállalati érdekeltség prob­lémaköréhez. Mindenek­előtt a vállalati érdekelt- ‘ séget kellene ebbe az 1 irányba állítani. Emellett i az úgynevezett társadalmi \ megítélés és a felügyeleti g ellenőrzés módszere is se- ó gíthet abban, hogy keve- 0 sebb legyen az elmaradt o haszon. Ne csak a tervhez viszonyítsanak. Nézzék, vizsgálják azt is, hogy a vállalat rendelkezésére ál­ló eszközökkel, — gépek­kel, munkaerővel, szellemi tudással stb. — mit pro_ dukálhatott volna és való­ságban mit produkált. Garamvölgyi István A XII. pártkongresszus tiszteletére Űjabb uällalatok csatlakoztak Népfrontfórumok megyénkben A Heves megyei Finom- mechanikai Vállalat dolgozói üzemenként tartottak ter­melési tanácskozásokat, ahol elhatározták: csatlakoznak a pártkongresszus és hazánk évfordulójának jubileuma tiszteletére hirdetett munka­versen y -mozg alomhoz. A vállalatnál, ahol egyre jelentősebb a tőkés export, a termelőüzemek vállalásokat tettek a külföldi, elsősorban a nyugati szállítások túltel­jesítésére. Ezt a jó piaci kapcsolatok mellett a telepek szorosabb együttműködésé­vel, a minőség javításával tudják elérni. A finommechanika autó­szerviz-hálózatának fontos feladata a szolgáltatási igé­nyek mind magasabb szín­vonalú kielégítése; az árbe­vételben több, mint félmil­lió forint túlteljesítését vál­lalták a dolgozók. Elhatároz­ták, hogy mindegyik szer­vizben tovább fejlesztik a „Munkádhoz add a neved” mozgalmat. A vállalat köz­pontjának apparátusa fel­ajánlásokat tett a vállalati általános költségek csökken­tésére; ennek és a tőkés ex­port növelésének eredménye lehet a tervezettnél nagyobb nyereség elérése. Ugyancsak csatlakoztak a kongresszus tiszteletére ki­bontakozó munkaverseny- mozgalomhoz a Vegyépszer petőfibányai gépjavító üze­mének dolgozói is. Brigádve­zetői tanácskozáson tették meg felajánlásaikat és sza­vazták meg egyhangúlag a csatlakozást; a vállalások a termelékenység növelésére az anyag, alkatrész és ener­gia takarékosabb felhaszná­lására vonatkoznak. Ezekben a napokban sor­ra tartják megbeszéléseiket a városi és a községi nép­frontfórumok. A tanácsko­zások tárgya: hogyan vegye­nek részt a VII. pártkong­resszus és a felszabadulás 35. évforduló tiszteletére kezdeményezett versenymoz­galomban. Megyeszerte újabb szép példái születnek a tár­sadalmi összefogásnak, amely már korábban is sok millió forinttal járult hozzá a települések fejlesztéséhez, szépítéséhez, a kulturált életfeltételek megteremté­séhez. Elutazott hazánkból az új-zélandi pártküldöttség Nicaragua jelen lesz a havannai csúcson Fort Péter, az MTI tudó­sítója jelenti: Az el nem kötelezett or­szágok szeptemberben, Ha­vannában megtartandó csúcs- értekezletén való nicaraguai részvételről és az országnak a mozgalommal kapcsolatos álláspontjáról nyilatkozott az MTI tudósítójának a hét vé­gén Managuában Alvaro Ra. mirez, a nicaraguad nemzeti újjáépítés kormányának kül­ügyminiszter-helyettese. A politikus —, aki egyúttal a nicaraguai szocialista párt főtitkára — megerősítette, hogy a sandinista győzelem­mel hatalomra került új kor­mány felvételét kérte a moz­galom tagjainak sorába. „Biztosra vehető, hogy a szükséges felvételi eljárást követően az ország küldött­sége jelen lesz a havannai csúcson” — hangoztatta. Alvaro Ramirez leszögez­te, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmához való csatlakozási szándék a ni­caraguai vezetésnek a moz­galom haladó alapelveivel való azonosulását tükrözi. A nicaraguai kormány azt vall­ja, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának tag­országai élenjáró szerepet kell, hogy játsszanak az im­perializmus elleni harcban. A külügyminiszter-helyet­tes hétfőn — mint a sandi­nista rádió Havannában fo­gott adásából kitűnt — a ki­vándorlásról és a menedék­jog kérdéséről adott tájékoz­tatást. A nicaraguai „politi­kai foglyokról” cikkező nyu­gati sajtóorgánumok „aggo­dalmaira” válaszolva leszö­gezte: Elismeri a politikai száműzetésbe vonuláshoz va­ló jogot, de nem ad szabad elvonulást társadalomellenes,. köztörvényes bűnözőknek és népirtásban bűnös szemé­lyeknek. A kormány a ko­lumbiai, a spanyol és a Sal­vador: követségeken keresz­tül már közel négyszáz sze­mély távozását tette lehető­vé. Külön esetet képvisel az új nicaraguai kormánnyal egyáltalán nem rokonszenve­ző guatemalai diplomáciai képviselet, ahol a rendszer számos ellenzője tartózkodik. Ennek ellenére a guatema- lai konzulátus még nem je­lentette be, hogy területén menedékjogot kérők tartóz­kodjanak. A külügyminiszter-helyet­tes —, aki nemrég tért visz- sza Hondurasból — hivatalo­san bejelentette, hogy a hon. durasi hatóságok visszaszol­gáltatják Nicaraguának azt a 32 katonai repülőgépet, amelyeket a nemzeti gárda Somozához hű pilótái vittek még a harcok idején a szom­szédos országba. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására augusz­tus 1—7. között látogatást tett hazánkban az Űj-zélan- di Szocialista Egységpárt küldöttsége: George E. Jackson főtitkár és Marilyn Tucker, a politikai bizottság tagja. A delegációval találkozott Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság tagja. Az új-zélandi vendégeket fogadta Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Megbeszélést folytatott a küldöttséggel Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes. A delegáció látogatást tett a SZOT-nál, a Vasutasszak­szervezetnél, valamint több ipari és mezőgazdasági üzemben. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszéléseken a két testvérpárt képviselői köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országuk helyzetéről, pártjuk tevékenységéről és a soron lévő feladatokról. Széles körű eszmecserét folytattak a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről, valamint idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. Az MSZMP képviselői megerősítették pártjuk szo­lidaritását azzal a küzde­lemmel, amelyet az Üj-zé- landi Szocialista Egységpárt a monopóliumok politikája ellen, a dolgozók szociális és gazdasági érdekeinek, poli­tikai jogainak védelmében az új-zélandi munkásosztály akcióegységének megte­remtéséért, a haladó erők összefogásáért és a békéért folytat. Az Üj-zélandi Szo­cialista Egységpárt küldött­sége hangsúlyozza, hogy az MSZMP nemzetközi tevé­kenysége jól szolgálja a vi­lágbéke, a társadalmi ha­ladás közös ügyét. Mindkét párt internacionalista köte­lezettségének tekinti, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek további erősítésén mun­kálkodjon, a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei alap­ján elősegítse a világ hala­dó antiimperialista erőinek összefogását. Az új-zélandi testvérpárt küldöttségének látogatása tovább mélyítette az elvtársi együttműködést a két párt között. Az új-zélandi pártkifldött- ség kedden elutazott ha­zánkból. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula búcsúztatta. (MTI) Az új olasz kormány megtartotta első ülését RÓMA: Senki sem akarta, mégis megszületett — körülbelül ebben foglalható össze az a sok sajtóvélemény, amely Francesco Cossiga új olasz kormányáról látott napvilá­got a római lapokban — a hárompárti kabinetért még maguk a résztvevők sem ra­jonganak — tűnik ki a lap­véleményekből. A kereszténydemokraták olyannyira nem, hogy hiva­talos lapjuknak, az II Popo- lónak a hasábjain korántsem hízelgő megjegyzésekkel il­lették az új kormány tagjait és magát a keresztényde­mokrata miniszterelnököt, Cossigát is. A bírálatok mö­gött feltételezhetően az hú­zódik meg, hogy a keresz­ténydemokrata párt mérsé­kelt áramlatai szerették vol­na, ha Cossiga helyett And­reotti marad hivatalában, akár ügyvezető kormányfő­ként is, s vele húzhatják ki a párt ősszel esedékes és igen fontosnak ígérkező kongresz- szusáig, amelyen majd dön­tenek a „hogyan tovább” kérdésében. A szociáldemok­raták is azt hangoztatják, hogy — noha részt vesznek a kormányban — bizalmuk csak „technikai” jellegű, nem pedig politikai. Ami a kívülállókat illeti, a kommunisták az „ország szükséglete szempontjából teljesen elégtelennek” tartják Cossiga kabinetjét és a par­lamentben várhatóan ellene szavaznak majd. Craxi szo­cialistái is távol tartják tőle . magukat és a kormányprog­ramra várnak, hogy eldönt­sék, tartózkodásukkal előse­gítsék-e, hogy a kormány megszerezze a szükséges többséget, vagy leszavazzák a kabinetet. A kis köztársa­sági párt (PRI) is fagyos ma­gatartást tanúsít Cossiga ka­binetjével szemben. Cossiga kormánya csütör­tökön mutatkozik be a par­lamentben. A kormány ked­den megtartott első ülésén kijelölte az államtitkárokat, és meghallgatta a miniszter- elnök előterjesztését a kor­mány programjáról. Értesü­lések szerint a programban központi kérdésként tárgyal­ják a gazdasági tervet, kü­lönös tekintettel az energia- ellátási gondokra. Felkészülés a visszatérésre Az űrkutatás történetének mindeddig leghosszabb űr­utazása befejezéséhez köze­ledik. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin, a Szaljut 6 szovjet tudományos űrállo­más harmadik állandó sze­mélyzetének tagjai csaknem féléves űrtartózkodása után megkezdték a felkészülést, arra, hogy visszatérjenek a földre. Az űrhajósok ezen a héten már naponta magukra öltik a ;,bíbic” vákuumruhát, amelyben a földi nehézségi erőhöz hasonló körülményei? között szigorú orvosi ellen­őrzés mellett napi kétórás testedzést végeznek. A vá- kuumruhábam megélénkül a vérkeringés a súlytalanság állapotában nem használt al­só végtagokban, újra járni „tanulnak” aiz űrhajósok. Milyen lesz a Tisza II. üdülőkörzet Plenáris ülés Szolnokon A Tisza II. vízlépcső men­tén és környékén Tiszafüred, Kisköre és Abádszalók tér­ségében a VI. ötéves terv­időszakban folytatják az üdülőkörzet, kialakítást, e három helyre koncentrálják a rendelkezésre álló anya­giakat — hangzott el a Kö- zép-Tisza-vidéki Intéző Bi­zottság plenáris ülésen, me­lyet Bondor József elnökle­tével kedden tartottak Szol­nokon. Az intéző bizottság a fej­lesztési elképzelést részletre kiterjedőn is kidolgozta. Ezek szerint az üdülőkörzet­ben közúti rekonstrukcióra kerül sor. Tiszafüreden ifjú­sági kirándulócentrum, au­tóskemping, touringszálló, Kiskörén százszemélyes kemping. 250 személyes if­júsági tábor létrehozását ter­vezik. Az abádszalóki kem­ping ötszáz személyes lesz. Ezenkívül csónakkikötő, strand épül. A tervjavaslatot az Országos Idegenforgalmi Tanács még az idén hely- sziin tSetfin megtárgyalja- , Az orvosok bizonyosak benne, hogy Ljahov és Rju­min viszonylag könnyűszer­rel esik át a visszaállás egyébként nem zökkenőmen­tes időszakán. Az űrhajósok kiváló egészségi állapotán kívül erre a jogos reményre a szakembereket az is báto­rítja. hogy a szovjet űrpáros rendkívül lelkiismeretesen végezte el a napi kötelező fizikai gyakorlatokat. Ljahov és Rjumin egyetlen pihenő­napon sem mulasztotta el az űrkerékpáron és a Végtelen futószőnyegen végzett izom­erősítő testedzést. Az firmá­ra top résztvevőinek kitűnő egészségi állapotához a szak­emberek szerint az is hoz­zájárult, hogy a korábbinál egyenletesebb terhelésnek voltak kitéve, s a heti pihe­nőnapok'' számát a korábbi egyről kettóne nwefték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom