Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-07 / 183. szám
Minta lett TenR es cgernoes JlzoEc cb IcísbolVolc Strand — vízre szállva Biztos, hogy rossz a hevesi Az előtérben „Vaskisasszony” invitál..,' — Es ha majd jön a jó idő, és úgy gondolod, hogy szívesen elmiennél fürödni valahova, eszedbe ne jusson a hevesi strand...! — Miért? — kérdeztem riadtan jó szándékú tanácsadómat. — Mert koszos. Mertmosdatlan cigánykölyköktől hemzseg a víz... nyílt sebek, rüh. bolha, tetű, amit csak akarsz ... — Köszönöm, nem kérek — mondtam, és nagy ívben elkerültem a strandot, mindaddig ... Mindegy. Egyszer csak nagyon meleg talált lenni, és azon vettem észre magam, hogy — ott vagyok. Csak később ijedtem meg, amikor már végigkóstoltam a medencéket: Uramisten, vajon most miféle bajt szereztem ... ? Mit mondjak: megúsztam a hevesi strandot. Azóta éppen két hónap telt el — és semmi rossz tünet. Mondom is dr. Grúz János tanácselnöknek, hogy engem így meg így ijesztettek el a hevesi feredőtől. Mire ő, mosolyogva: — A gyakorlat próbaköve az elmélet. Menjünk ki, nézzük meg. Megyünk tehát, s hogy egyedül ne érezzük magunkat, csatlakozik hozzánk Mészáros József; a „fürdőtulajdonos” Kommunális Üzem igazgatója. Míg a strandra érünk, egynémely dolog kiderül. Így, röviden: 1. Nem a cigánykérdés a leglényegesebb: koszosán, varasan, „bogarasán” senki be nem mehet a vízbe, és hogy így legyen, azt több oldalról ellenőrzik. Bizonyság: évek óta nem volt itt, illetve innen származó megbetegedés, bizonyság rá a gyakran ide látogató KÖJÁL. 2. Több — és kellemesebb — gondot okoz, hogy bár eldugott, sokak számára kedves mégis a hevesi strand. A pontos képlet: 1800 ember szűkén elhelyezhető, de meleg nyári napokon — főleg szombat-vasárnapokon — több mint kétezer itt a látogató. 3. Kevés, mindössze két hektár az összterület, de ebből legalább felet elvesz a kertészet, a kemping, továbbá: 4. Vízgondok is akadnak. Ugyanis 46—47 fokot „tud” a meleg kút. és ennek igencsak gyógyértéke is van, de a hideg kevés, az pedig legalább hárommillióba kerülne, hogy fejlesztési hozzájárulás címén a strandot ráköthessék a vízben egyébként nem szűkölködő Vízmű Vállalat hevesi hálózatára. Vagy csak szót kellene érteniük ...? És sorolhatnánk a pontokat tovább, de mindez lehe* elmélkedés, egyszerű elme- futtatás is. Jobb a gyakorlat, Szabó László a strand vezetője. vele indulunk rövid körútra és szót váltunk, akivel éppen úgy sikerül. Idős, szép ősz szakállú, barna bőré bácsi az első. — Csiák Ferenc vagyok, Budapest „szűz” belvárosából. — Az V. kerület? — Ügy van, Október 6. utca 24. Mélyépítő főmérnök vagyok, négy éve nyugdíjas, azóta ide járok. Miért...? Mert nagyon tetszik a feleségemnek és nekem is. A rend, a tisztaság, nyugalom ... Mi már az országot összejártuk, a külföldet is, kerestünk valami jót. Aztán, valaki, asztaltársaság mellett mondta Pesten, hogy Hevesen milyíen jó a strand, meg a kemping. Eljöttünk, kipróbáltuk, és „sajnos”, gyakorlati példát tudok rá, hogy jó a vize: reumatikus fájdalmai vannak a feleségemnek, és ez a víz sokat enyhít a panaszain. Nem véletlenül ragaszkodunk ehhez a helyhez, itt vagyunk május 26- tól, és ha az idő is úgy akarja, maradunk szeptember közepéig. Kívánjuk, így legyen, és elsétálunk a kempinghez, ahol az utolsó júliusi nap délutáni melegében sátrak alkotnak rövidke utcákat és az „utcák” között — akár, ha valahol olasz honban járnánk — kifeszített zsinegeken fürdőruhák, száradó fehérneműk köszöntenek. Sok a szlovák rendszámú autó, vannak visszatérő nyugatnémetek. A helyzet úgy hozza, hogy Szalontai Károly buszsofőrrel elegyedünk szóba. — Honnan? — Csak innen, Pozsonyból. Három család fogtunk ösz- sze... — Miért, hogy éppen Hevesre esett a választás? — Ide jár a sógorom is, ő kassai, és rájöttünk, hogy itt a legkevesebb a gond: a gyerekeket könnyebb szem előtt tartani, közelebb a kempinghez a fürdő, nem kell tartani attól, hogy baj lesz... Míg mi ezt elmondjuk, két fiatalasszony beszél szlovák nyelven a sátor előtt. Egy barna és egy fekete. Utóbbi szólal meg magyarul, ő Sza- lontai Károly felesége. — Mi, nők vagyunk azzal ... — és keresgéli a szavakat — hogy is kell mondani? — hogy szépen fogadnak mindenhol. Itt is, meg ahol az orvosok vannak. A gyerekekkel betegség ... Van nekik fülgyulladás, reakció a vízre, és az orvosok szívesen meggyógyítanak... És bocsánatot kér, hogy rosszul beszél magyarul, de ő a Szlovák Népi Együttesben volt énekesnő, és-talán majd vissza is megy, ha nagyobbak lesznek a gyerekek. . Kívánjuk, máskor is érezzék itt jól magukat, és megyünk tovább Szabó Lászlóval. Napsütés nincs már, de fülledt a délutáni meleg. Telve a medencék, fürdenek, zuhanyoznak, sétálnak, pi- hengetnek az emberek. Sza.- bó László magyarázza, hogy úszásoktatás is folyik itt... — De erről Tóth Gyula tanár úr többet tud mondani nekünk. Fiatal fiúval beszélget a tanár úr. ro&t kiderül, Nagy Pista, Helyes válogatott sprintere a beszélgető partner. — Igen, van úszásoktatásra lehetőség, és jó is ez — mondja a tanár —. de az a probléma, hogy csak májustól szeptemberig, amíg nyitva van a strand. Ez kévés idő ahhoz, hogy jól megtanítsuk úszni a gyerekeket... Nem is annyira az általános iskolásokról, inkább a vidékről bekerülő gimnazistákról van szó, akiknek nem volt alkalmuk korábban megismerkedni a vízzel. Pedig a kismedence, a melegvizes medence ősszel is, télen is alkalmas lenne egy kis segítséggel — folyosó öltözőtől a medencéig — az úszóleckékre. — Nekünk is jó lenne, ha edzések után télen kijöhetnénk — mondja Nagy István —, rengeteget jelent, ha a merev izmokat kilazíthatnánk a melegvizes medencében. Ott van például a DMVSC, nekik van egy 5x5 méteres kis „uszoda”, el se lehet mondani, hogy az milyen sokat számít... Folytathatnánk az érveket, de fölösleges. Ki ne tudná, mi mindent jelent, ha vize — jó strandja — van egy településnek Heves, sajnos — kezdi kinőni a stran- ját, s történik ez akkor, amikor mindinkább szüksége lenne rá. A rosszízű, az elriasztó szövegek ellenére. • Jó, hogy azok, akiknek gondjuk s dolguk ez a strand, azon vannak, hogy mielőbb jobb, szebb és — amennyire csak lehet — nagyobb legyen. Mert: ha ma sokan vannak, akik itt igénylik és élvezik igazán a strandot, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy holnap — még többen lesznek. Ehhez viszont meg kell teremteni (keresni-teremte- ni) — a feltételeket. B. Kun Tibor Az idős néni egyik reggel kénytelen volt még három kilométert tipegni. Aztán másnap is és még nagyon sokszor, mert a szomszéd utcában levő kisbolt ajtajáról csak nem akarták levenni a lakatot. S a táblát sem, amelyen az állt, hogy a bolt „Munkaerőhiány miatt zárva”. Ahol legközelebb vásárolni lehetett, több mint háromkilométerre volt innen. — Többen bejöttek a tanácsházára. főként az idősebbek. hogy intézkedjünk a kisbolt ügyében. Ragaszkodtak » közeli üzlethez, mert mindent meg lehetett ott vásárolni, amire egy háztartásban szükség volt: kenyeret, tejet, azt a kis fűszert. sót, gyufát, szóval a napi cikkeket... Elnök elvtárs. kopogtattak sorra, hát hogy nem lehet oda találni valakit, ezt mondja meg nekünk! — idézte fel a panaszosok szavait Tóth Tibor, a poroszlói tanács elnöke, akinek végül kétévi hercehurca, tárgyalássorozat után sikerült elintéznie, hogy lekerüljön a lakat és a tábla a község peremén levő kisbolt ajtajáról. Ez a bolt azonban nem „csinált nyarat”, a megyében még sok-sok elárvult kisbolt vár megnyitásra. A peremrészek üzletei Heves megyében mintegy 230—250 olyan üzletet tartanak nyilván, amelyet a kereskedelmi szakemberek az úgynevezett „kisbolt” kategóriába sorolnak. Ezek a 80—100 négyzetméter alap- területű, egy-három személyes üzletek többnyire a városok, nagyközségek perem- területein, kisebb falvakban állnak a helyi lakosság rendelkezésére. Az itt dolgozó 5—600 kereskedő — gondos mérlegeléssel összeállítva a készletet — arra törekszik, hogy a környéken élők ne szenvedjenek hiányt a napicikkekből, ezen belül az alapvető' élelmiszerekből. A kisboltok életképességét mégis megkérdőjelezte a modern kor. amely csak Heves megyében 33 „szuper ABC-áruházat” hívott életre. A hatalmas, fényvisszaverő üvegtáblák mögött egy egész kis üzem dolgozik, s záráskor jó időbe telik, mire ösz- szeszámolják a napi bevételt. Csakhogy ezek a — legyünk stílszerűek — nagyboltok — szinte mindenütt a centrumban épültek, a település legszélső házaitól órányi, másfél órányi távolságra. A kisboltok — ha működnek — ott várják a vásárlókat a szomszéd utcában, ahová nem kerül sok időbe átszaladni egy pohár tejfölért a készülő ebédhez. Az előzetes adatok szerint csaknem tíz százalékkal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma az év első felében. Az örvendetes tény ellenére viszont figyelmeztető adat: a könnyű sérüléssel járó balesetek száma több. mint húsz százalékkal emelkedett. Egyre jeS még mindig a kisboltokról: ezekben dolgozik a megye kereskedőinek 15 százaléka, az említett ABC- áruházak 15 ezer négyzet- méteres alapterülete 3—4 ezerrel alul marad a kisboltoké mögött. — Bennünket mindig az a vád ér — mutatta az elszámolási jegyzékét az egyik kisbolt vezetője (és egyben beosztottja) —, hogy kicsi a forgalmunk. Valóban nem nagy a havi 100—150 ezer forint, de azt is tudni kell hozzá, hogy ezt filléres, forintos árucikkek értékesítéséből kell összehoznunk ... Ehhez csupán egyetlen adat: a megye kisboltjai évi 380—500 millió forintbs forgalmat bonyolítanak le. A gondok és gyökereik Amikor annak idején — az első szuper ABC-k megépítésekor — megkérdőjelezték a kisboltok szükségességét, a szakemberek szerte a világon olyan érveket hoztak fel, amelyek bizonyos szempontból ma is helytállóak. Itt' van például a korszerű áruterítés, áruösszeté' tel: az alapvető élelmiszer- cikkekből egyre nagyobb a választék. Teret hódított a mirelitáru, a hűtőpultok elengedhetetlen „berendezési tárgyai” lettek a mai élelmiszerüzleteknek, mivel a húst. a húskészítményeket, a tejet és a tejtermékeket, töltelékárut hidegen kell tárolni . .. Hová fér be egy kisboltba hűtőpult? S itt vannak azok a sokszor élet- veszélyes épületek, amelyekben ezeknek a boltoknak a zöme működik. Ahol a kereskedőnek. aki az előbb még vegyszert mért a szőlőpermetezéshez és aki most kettészel egy friss kenyeret. kézmosásra sincs lehetősége. Különben is: ki vállalja ma az egyszemélyes bolt üzemeltetésével járó fizikai munkát, s a fárasztó nap után az adminisztrációt? Ezek valóban élő gondok, amelyeknek a gyökerei a tárgyi feltételek hiányához, a kereskedelmi szakember- képzés túlzott specializálódásához, a csordogáló érhez hasonló utánpótláshoz vezethető vissza. A nagy ABC- áruházak építéséért és üzemeltetéséért, valamint a kisboltok fenntartásáért egyaránt felelős kereskedelmi szakemberek ismerik ezeket a gondokat, s e gondok gyökereit is. Nyolc községben SZÖV ORG-módra Van-e jövőjük a kisboltoknak ? — A külföldi és a hazai tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy a kisboltokat pem lehet figyelmen kívül hagyni a lakosság ellátásakor. Az elhelyezkedésük miatt egyszerűen nélkülözhetetlenek. tehát mindenképpen van jövőjük — mondta e témáról beszélgetve Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Ha van jövőjük, lássuk: miként nyerik vissza fontosságukat az egykori Szatócsboltok utódai? A Heves megyei kisboltok java részében már korszerű pénztárgépek és gyorsmérlegek segítik a kereskedő munkáját, s nem újdonság az apró helyiség egyik sarkába állított hűtőszekrény sem. Mi több: a kisboltok 15—20 százalékában már hűtővitrin is működik, ezt a minitípust a hazai tervezők és gyártók fejlesztették ki. s a beszerzésük a kisboltok rekonstrukciójával párhuzamosan folyik. Hogy mennyire szükség van — és lesz a jövőben is — a peremkerületi ellátást biztosító üzletekre, azt példázza a szövetkezeti szervezők kísérlete. A SZÖVORG úgynevezett minta-kisboltokat alakított ki, s ezeknek a terveit a szövetkezetek rendelkezésére bocsátotta. Megyénkben példa lett az azóta eredményesen működő tcnki, erdőtelki, kerekharaszti, egerbocsi, halmajugrai. eger- szóláti, bélapátfalvi és a demjéni felújított, korszerűsített üzlet. Hasomlö funkciójú boltok kialakítását tervezik például Hatvanban, Nagykökényesen, Szajlán és Mónosbélen is. Ezekben az üzletekben a technikai korszerűsítés mellett a helyi igényeknek megfelelő profil kialakítására törekednek, a folyamatos áruellátás érdekében pedig tervezik a kisebb készletcsomagos — például különféle fűszerekből állítanak össze ilyet — szállításit. Megnyitnak minden zárt üzletet A megyei tanács kereskedelmi osztálya, valamint a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat közös tervet dolgozott ki a pillanatnyilag nem működő kisboltok megnyitására. Ezek szerint tárgyalások folynak a munkaerőhiány miatt zárva tartó boltok bérbe adásáról : o magánkereskedői engedélyek kiadásával várhatóan újabb 6—8 kisbolt ajtajáról kerül le a közeljövőben a lakat és a „ZÁRIVÁ” feliratú tábla. Remélhető hát, hogy nem kell rekviemet mondanunk a kisboltokért. Szilvás István Zsúfolt utakon kevesebb halá'os baleset Közlekedési gondok Emlékünnepség a Gödi Fészekben Ötvenöt esztendős a Gödi Fészek, a magyar munkás- mozgalom egyik emlékhelye. Az évforduló alkalmából — hagyományoknak megfelelő-, en augusztus első vasárnap-' ján — ünnepséget rendeztek Gödön. Veteránok, KISZ- esek, úttörők népes serege emlékezett a fészek alapítóira, a magyar munkásmozgalom harcosaira, s adózott hálával az egykori hősöknek, akik az elnyomatás, az üldöztetés éveiben is vállalták a jobb rendért folytatott küzdelem minden nehézségét. Pest megye, a váci járás, Dunakeszi, Göd párt- és állami vezetői, a KISZ, a Hazafias Népfront szervezeteinek képviselői, valamint a Fészek vezetőségének tagjai megkoszorúzták az országút melletti munkásmozgalmi emlékművet. Ezt követően a tábor fellobogózott főterén ünnepség kezdődött. A Gödi Fészek több, mint lel évszázados története az rgykor idetelepült munkás- fjak élete, tevékenysége ma is élő jó példa a fiatal generáció számára. Példát ad a közösségi szellem erősítésére, az összefogásra és az egészséges életmódra egyaránt lentősebb baleseti forrás az utak zsúfoltsága: a telített utakon a vezetők idegesek, türelmetlenek, figyelmetlenek —, s ez az állapot köny- nyen ütközéshez, koccanáshoz vezet. Ilyen helyzetekből adódnak például a könnyű sérüléssel járó balesetek, amelyekből — az előzetes helyszíni adatok szerint — júliusban 8 százalékkal több volt, mint tavaly ilyenkor. A kisebb mértékű növekedésben minden bizonnyal nagy szerepe volt az országos rendőrfőkapitányság júliusi fokozott közúti ellenőrzési akciójának is. Elkeserítő, hogy évről évre növekszik a gyermekbalesetek .száma. A 7—14 éves kerékpáros, vagy gyalogos gyereket fokozott figyelemmel, körültekintőbb, óvatosabb vezetéssel — elsősorban a strandok a játszóterek kör nyékén — meg lehet óvni. fi gyermekekkel ellentétbe- csökkent az idős korosztál „részvétele” a balesetekben „Jól jött” az energiatakarékosság a közi ekedésbizton ság szakembereinek is. A növekvő fogyasztást elkerülendő; a gépjárműtulaj donosok ritkábban lépik át megengedett sebességet, 1 vesebb a gyorshajtás. Éves átlagban a húszé: balesetből, mintegy hatsz zat külföldi gépjárműv okoznak közútjainkon, nemzetközi gépjárműtől-; lom összességében nem rr tat jelentős növekedést. ( idegenforgalmi idény fök< a két autópályát, továbbá 3-as, a 4-es és az E—5-ös. útvonalat érinti.) A fő gc dót a helyismeret hiánya, tájékozatlanság, a szabály’ lan irány- és sávváltoztat valamint a gyorshajtás j lenti. A gépkocsival hazár ba érkező külföldieket seg a több nyelven megjele „Autóval Magyarországo című kiadvány, - amelyb többek között a megengedi sebességről, az útviszonyo ról és a forgalom összetét léről tájékoztatják a külic dieket. í w 1879. augusztus 7„ kedd
