Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

Mongólia Csehszlovákia Szovjetunió Rovargyűjtő expedíció A Mongol Népköztársaság területén 1969 óta mongol— szovjet komplex biológiai expedíció működik. Tudomá­nyos kutatásainak program­jában szerepel a rovarok egész állományának, bioló­giai-ökológiai sajátosságai­nak, számának, biotípusok szerinti megoszlásának meg­állapítása, . valamint a vadon termő és a kultúrnövények kártevőinek a feltárása. Az ország egész területén folyt az anyaggyűjtés — az expedíció ezalatt 160 000 ki­lométeres utat tett meg. Mongólia valamennyi ter­mészeti övezetében pedig helyi kutatások folytak a rovarállomány fajtabéli ösz- szetételének és számarányá­nak, a növénytársulások fő típusai entomológiai tör­vényszerűségeinek, s ezek gazdasági jelentőségének a megállapítására. A kutatások eredménye­ként a mongol—szovjet komplex biológiai expedíció résztvevői gazdag entomoló­giai anyagot gyűjtöttek ösz- sze: a különböző természeti övezetekben élő több mint egymillió rovart. A tudományos szempontból igen érdekes anyag feldol­gozásában a mongol és a szovjet tudósokon kívül ma­gyar, NDK-beli, lengyel, csehszlovák és angol entomo- lógusok is részt vesznek. Pozsonyi városfejlesztés Néhány évvel ezelőtt fo­gadta el Pozsony nemzeti bizottsága a szlovák főváros nagyszabású rekonstrukciós tervét. Ennek értelmében új­jáépítik a város legnagyobb terét, amely Klement Gott- wald nevét viseli. A tervek szerint ezen a téren kap majd helyet a Csehszlovák Köztársaság el­ső munkáselnökének szobra, amelyet az ismert szobrász. Bártfay Tibor tervei alapján készítenek el. Ugyancsak át­építésre kerül a város szivé­ben fekvő Béke tér, vala­mint számos főútvonal. A központból száműzik a vil­lamosjáratokat, helyettük új buszjáratokat létesítenek. Űj otthont kap a Szlovák Nemzeti Színház is — a ter­vek szerint a színház az itt felépülő kulturális centrum egyik fő létesítménye lesz. Az új épület két színházter­met kap, az egyik nézőtere 1000, a másik 600 személyes lesz. A szlovák fővárosban ezenkívül hangversenyterem, valamint szakszervezeti kul­túrotthon is épül. Lengyelország Engsorler Icl&ilsolc Az export növelésére a Lengyel Külkereskedelmi Kamara ' mellett új intézmé­nyek alakultak a közelmúlt­ban, például a piackutató központ és a termelők és ex­portőrök jogait képviselő központi intézet. Előkészítés alatt áll az exporttermelés lexikonénak és egy címjegy­zéknek a kiadása, amely az összes lengyel vállalatok ada­tait tartalmazza. Űj kezdeményezés az ex­portőr klubok létrehozatala is. Ma több mint 20 ilyen klub működik az országban. Céljuk, hogy segítsék azok­nak az adminisztratív és egyéb akadályoknak az el­hárítását, amelyek a külke­reskedelem fejlesztésének útjában állhatnak. A klubok küzdenek a jobb kooperációs tevékenységért, az újítások gyorsabb bevezetéséért. Az exportcikkek minőségének javításáért kapcsolatot tarta­nak a termelő üzemekkel. A klubok tagsága rendezi meg „Az év legjobb exportőre” címért folyó versenyeket. Számos új javaslatot dolgoz­nak ki az exportjog terüle­tén is. Bulgária A trojani kolostor A szép fekvésű trojani ko­lostor építését 1600-ban kezd­ték. Elsőnek egy athoszi szerzetes emelt itt fakápol­nát. Ennek a helyére 1785- ben építettek kőtemplomot, amelynek falfestményeit a kor legjelentősebb ikonfes­tője. Zaharij Zograf készí­tette, aki korábban a bacs- kovói és lilái kolostorban is dolgozott. S ami nem kis merészség volt tőle — saját KNDK önarcképét is odafestette az ikonok közé... A kolostor a felvilágoso­dás, az irodalom egyik köz-, pontja volt. Szerzetesei más kolostorokban tanulmányoz­ták az irodalmat, hazatérve mint írók és fordítók, ter­jesztették a hazafias eszmé­ket. Egy 1871-ből származó útleírás már jól működő is­koláról tudósít e helyről. A kolostorról sokféle le­A szerszámgépipar központja ’A népi Korea északnyugati részében, a Cshöngcshön- folyó partján fekszik Hüj- cshön, a koreai szerszámgép­ipar bölcsője és mindmáig legfontosabb központja. A gyár a háború alatt épült, s 1954 első hónapjai­ban már üzemelt. A válasz­tás nem véletlenül esett Hüjcshönre. A város a hát­országban volt, közel az ipar számára nélkülözhetetlen energiaforrásokhoz. Az első hétéves terv leg­első évében, 1961-ben már a szerszámgépek legkülönbö­zőbb fajtáit gyártották. A választék bővülése ellenére sem romlott a termékek mi­nősége. A hidraulikus má­soló-. maró- és esztergagé­pek, a nagyszekrényes szer­számgépek mind kiváló mi­nőségben készültek. A termelést 1971-ben át­szervezték, a termelési fo­lyamatokat automatizálták és specializálták. A rekonst­rukció után, 1972-ben a ter­mékek száma meghaladta az évi 10 000 darabot. Nagy sze­repe volt a sikerben a kü­lönféle technikai újításoknak is. Az újítómozgalom, amely Hüjcshönben született, azóta országossá terebélyesedett. Az eszterga- és fúró-, va­lamint gyorsvágó gépeket exportra is gyártják. Hüjcshön, a korszerű ipar­város nem csupán a szer­számgépgyártásból él. Több mint 20 iparvállalat műkö­dik itt. Különösen fejlett a famegmunkálás, az élelmi­szer- és a szövőipar. A nyersanyagot a környék er­dőgazdaságai és termelőszö- vetkeeetei szállítják. A városban számos okta­tási központ működik. Leg­jelentősebb köztük a hüj- cshöni ipari főiskola, amely kiváló szakembereket képez a helyi ipar számára. genda kering. Az egyik sze­rint a törökök elől menekülő bolgárok a trojani kolostor- kertben 500 kiló színaranyat ástak el. A kincseket azóta is sokan kutatták. Az viszont nem legenda, hogy híres „szlivová”-jukkái — szilva- pálinkájukkal — már a XIX. század elején nemzetközi versenyt nyertek a barátok. A törökök elleni felszaba­dító harc egyik vezetője, Va- szil Levszki itt alakította meg a helyi forradalmi bi­zottságot, amelynek a troja­ni szerzetesek valamennyien tagjai lettek. Az 1877—78-as orosz—török háborúban Ma- karij apátot az orosz katonai kommandó városparancsnok­ká nevezte ki. Télvíz idején ő vezette át Karcov tábor­nok csapatait hegyi utakon hegységen át. járhatatlan a Balkán­A Szovjetunióban minden dolgozónak körülbelül 130 napja van évenként pihe­nésre, (hetenként a két sza­badnap. az ünnepek, aztán a szokásos évi szabadság). G. Orlov szovjet filozófus azt mondja, hogy a szabad idő — az év egyharmada! — kihasználásának sokfélesége „garancia arra. hogy az em­ber mindig megőrizheti a maga egyéniségét”. Szajanogorszk, az egyik jellegzetes szibériai város hétköznapjai meggyőzően igazolják a fenti megállapí­tást. A város mindössze há­roméves. Születését a Szá­ján—Susenszkoje Vízerőmű építésének köszönheti. Az erőmű, ha majd mind a há­rom aggregátját teljesen üzembe helyezik (6,4 millió kilowatt), a legnagyobb vízi erőmű lesz a világon. Az építkezés népgazdasági szem. pontból óriási jelentőségű, de legalább ekkora gondot fordítanak az ún. „belső használatra” szánt objektu­mok építésébe. A városban hatalmas művelődési központ épül, mozival, hangverseny­teremmel, táncteremmel. Lesz benne disco, és sokféle helyiség a szakkörök, a kü­lönféle műkedvelő csoportok számára. Az újabb és újabb lakótelepek az iskolákkal, garzon házakkal, óvodákkal, bölcsődékkel, könyvtárakkal, zeneiskolákkal párhuzamo­san épülnek. 1978 decemberében a 800 ezer lakosú Krasznojarszk- ban a nagy területi köz­pontban opera- és balett­színház nyílt. Építésének költsége kereken 9 millió rubel. A forradalom előtt mindössze egy múzeum és öt kocsma volt a városká­ban. Ma fejlett iparán és sokféle iskoláján kívül öt színháza, 60 mozija, nagy kultúrpalotája, több mint száz könyvtára, szimfonikus zenekara, cirkusza, táncter­mei, éttermei, cukrászdái vannak, ahol esténként szó­rakozhat a fiatalság. Nem­különben sportolhat is: erre a célra különféle sportpá­lyák, sporttelepek, tornater­mek stb. épülnek. Mint lát­juk, bőven van lehetőségük szórakozásra, és a lehetősé­gek évről évre bővülnek. Bulgária Szófia is nevezett Budapest javaslatára gyűj­teményes kiadás készül Európa fővárosainak múlt­járól, nevezetességeiről és jelenéről. A bolgár főváros is bemutatkozik ebben a ki­adásban. A Központi Állami Történelmi Irattár szakem­berei már gyűjtik az anya­gokat a 100 esztendős Szó­fiáról (1877-től főváros). Mint az irattár egyik vezető mun­katársa, Bliszkova elmond­ta, a bolgár fővárosról az első adatok a VI. századból maradtak fenn. Munkájukat azonban nehezíti, hogy sok dokumentum az öt évszáza­dos török uralom idején megsemmisült. Ennek ellené­re a' legfontosabb nevezetes­ségekről már összegyűjtöt­ték az adatokat, a fennma­radt írásos anyagokat. Eb­ben a kutatásban nagy se­gítségükre voltak a magán­irattárak: ezekben bukkan­tak rá az igazságügyi palota és az egyetemek építési ter­veire. Szófia bemutatásakor részletesen szólnak majd a Dimitrov Mauzóleumról és a főváros új centrumáról is: ezek nélkül napjaink bol­gár fővárosa már aligha kép­zelhető el. Krasznojarszk — nem ki­vételes helyzetű város. Ke- rperovóban gyönyörű új hangversenyterem nyitotta meg kapuit, Norilszkban kép­tár. Irkutszkban orgona-ze­neterem. Ilyen hírekről gyak­ran hallani Szibériában. A táj zord éghajlati viszonyai, valamint az, hogy oly távol vannak az orosz kultúra hí­res központjaitól, indokolttá teszi, hogy különös gondot fordítsanak a szibériai em­berek pihenési és szórakozá­si lehetőségeire. A híres bajkál—amuri vas­úti fővonal építkezésein nem egészen fél évvel azután, hogy az első önkéntes brigá­dok kirakodtak, már meg­Az új krasznojarszki opera nézőtere (Fotó: SZP­-APN—KS) nyíltak az első klubok és könyvtárak. Tíz hónap múl­tán az építkezés több sza­kaszán már nézhették a moszkvai tévé adásait. A taj- ga és az északi tundra tá­gas térségein helikopterek és motoroshajók száz meg száz mozgó" könyvesboltot, könyvtárat, kiállítást szállíta­nak. Gyakorlatilag a Szov­jetunió minden hivatásos színháza (számuk jelenleg 574) ilyen vagy olyan for­mában patronálja a Szibé­riái városokat és azokat a nagy építkezéseket, ahol e hatalmas terület lakosságá­nak többsége él. A gazdaság és a kultúra párhuzamos fejlődése — fontos sajátosság, amely jel­lemző Szibéria meghódításá­nak jelenlegi szakaszára. NDK Új élet a régi műemlék házakban A Német Demokratikus Köztársaság mintegy 30 000 épületén jelzi piros szám. hogy itt gondosan ápolt és megóvandó műemlékről van szó. Bármilyen változtatás az épületeken csak a Műem­lékvédelmi Intézet és a helyi hatóság engedélyével hajtha­tó végre. A különlegesen ér­tékes építészeti emlékeknél ezenkívül még a Kulturális Minisztérium engedélye is szükséges. Különösen sok műemlék található a thüringiai váro­sokban. A színes homlokza­tú, korhűen helyreállított há­zak itt híven idézik a tör­ténelmet Az épületeknek azonban nemcsak a külsejére fordí­Románia tanak gondot az NDK-ban, hanem arra is, hogy a régi falak között meglegyen a komfortos élet lehetősége, hogy ezekben a szebbnél szebb épületekben a ma em­bere jól érezze magát. Az erfurti belvárosi szép régi lakóépületek némelyi­kében vendéglők kaptak he­lyet. A Magas Liliom nevű fogadó, ahol egykor a svéd király is lakott, a legkülön­félébb rendezvényeknek he­lyet adó étterem. Wieland, a nagy német költő egykori lakóháza, az öreg Hattyú egyes helyiségeiben hangula­tos borozót rendeztek be. Az Engelsburg (Angyalvár) nevű épület, ahol valaha az erfur­ti egyetem humanista tudó­sai dolgoztak, ma diákklub. Hárommillió új lakás Szófia legrégibb épülete, a IV. században épült Szent Georgl-templom, amely (Fotó: Szófia-press — KS) Romániában statisztikai becslések szerint a lakosság száma 1990-re eléri a 25 milliót. A jelenlegi népesség 21,5 millió. A távprognózi­sok azonban már jelzik a növekedést. A népességsza­porulattal az építőipar is igyekszik lépést tartani. A tervek szerint 1990-re már minden román állam­polgárnak külön szobája lesz. Az elmúlt évek hatal­mas lakásépítkezéseinek tempója arról tanúskodik, hogy a terv reális. 1951 és 1975 között mintegy három­millió új lakás kulcsát adták át az építők, és az ütem a modern technika és techno­lógia alkalmazásával egyre nő. A jelenlegi, hatodik ötéves tervben egymillió új lakás építését tervezik. Ezeknek legnagyobb része 3—5 szo­bás lesz. Az urbanizációs folyamat eredményeként az évtized végére 400, ma még falusi jellegű település alakul át várossá. Így 1990-re Románia lakosságának mintegy 70 százaléka városi lakos lesatf , I Szórakozás Szibériában

Next

/
Oldalképek
Tartalom