Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

00<>CKKK><K><><H>0<><X><>0<>0<>CH>CKK><>0<>CK><>0<K>0<><KK>0-C>< V p I A modern építmények, az építőipar korszerű anyagait 9 alkalmazó lakások a kényelem mellett, ha nem vi- X gyázunk, igen veszélyesek is lehetnek Gyakran hal- $ lünk mostanában nagy kárral, nemegyszer tragédiák- X kai járó tűzesetekről. Mai összeállításunk egyik fő té- 0 mája ez; vizsgálva az emberi magatartást is a rendkí- 2 vüli körülmények között. p POOOOOOOOOOOOOOOOOOöOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A technika történetéből A io askerekű—Nyolcvan- éves a Bsnauit gépkocsi—Forradalmasít­ják a távírót — A világ harmadik fo­gaskerekű vasútja 105 éve, 1874. június 24-én került ün­nepélyes felavatásra a bu­dapesti városmajori indító­háznál. A Svábhegy (mai Szabadsághegy) végállomá­sig 2883 méteres távon 259 méter magasságkülönbséget hidalt át. Megemlítjük, hogy a fogaskerekű vonalát 1890- ben a Széehenyi-hegyig-< meghosszabbították s a nyá­ri közlekedést 1910-ben már a téli forgalommal is kiegé­szítették. A gőzüzemet csak 55 év múlva, 1929-ben ala­kították át villamos üze­meltetésre. ★ — S0 éves a Renault-gép- kocsi. 1899-ben gyártották az elsőt, melynek újdonsága volt az addig használt lánc­meghajtással szemben a kardántengelyes-meghajtás. Ez volt egyébként az első zárt, ún. karosszériás gépko­csi. — Ugyancsak 80 évvel ez­előtt, 1899 májusában mu­tatták be Pollák Antal és Virág József mérnökök gyorstávírójukat Berlin és Budapest között. Az 1050 km-es távolságon, a telefon- vezetéken keresztül óránként 40 ezer szót lehetett továb­bítani a készülékkel. Az író­gépszerű adóról adott szöveg a vevőberendezésen latin betűs írással jelent meg. Nem volt olyan készülék, amely felvette volna vele a versenyt, mégsem került sor bevezetésére. Hogy miért nem? Pollák Antal önéletraj­zából idézzük: „Ügy látszik, hogy a gyorstávíró még túl korán született, még nincs szükség ilyen nagy teljesítő- képességű készülékekre.” Kováts Andor Az első Renault-gcpkoesi. A Pollák—Virág gyorstávíró adóberendezése {Fotó: Museo Nazionale della Scienzg e della tecnica, Milánó) Félünk a tűztél Az átlagember számára a tűzvész szerencsére ritka esemény. Az emberek több­sége keveset gondolkodik azon, hogy mit fog tenni tűz esetén. Következéskép­pen a tűzesetek során sok ember pánikba esik, s ezzel veszélybe sodorja magát és másokat is. A súlyos tűzka- tasztrófáknál gyakran nehe­zítette a mentést a pánik, a zűrzavar; ezért volt szük­séges az emberi magatartás vizsgálata ilyen körülmé­nyek között. A füst. a hő, a zaj növe­lik a belső feszültséget és befolyásolják a?, emberi ma­gatartást. A mindenkinél ta­pasztalható feszültség e jel­legzetességek fokozódásá­val oly mértékben növeked­het, hogy a veszély tudatát ideges félelem és pánik váltja fel. A tüzekre törté­nő pánikszerű reagálás ál­talában csoportokban törté­nik, ritkábban egyenként. Egy veszélybe került cso­portban a feszültség alatt álló emberek sokszor észre, vétlenül viselkednek. Haj­lamosak arra, hogy a szük­séges tennivalók eldöntésé­ben egymásra hagy atkozza, nak. Ha a csoport egyik tagja sem kezdeményez, ak­kor a többiek ezt ítélik he­lyesnek, ha pedig valamifé­le, mentésre, menekülésre irányuló akciót kezd valaki, akkor ezt ugyancsak helyes­nek tartják és követni fog­ják. A tűz felfedezésekor az egyénnek sok tényezőt kell számításba vennie és azt — messzemenően az ideális körülménytől — gyorsan ki kell értékelnie. Rövid időn belül fel kell mérni a tűz nagyságát, a terjedésének irányát, a tűz leküzdésének lehetőségét, a riasztás, a mentés módját. Az egyénnek döntésre való képessége ilyen helyzetben sok tényezőtől függ; személyiségétől, korá­tól, ismeretszintjétől, a szó­ban forgó épület ismereté­től és különösen a tűzvész leküzdésére alkalmas esz­közök használatának begya­korlottságától. Egy épület tűzbiztonságá­nak alapfeltétele az egyes épületrészek tűzálló elvá­lasztása. Pánikszerű mene­külésnél általában nyitva nek, ez időlegesen ugyanazt a szerepet tölti be, mint a saját bőr (később a szerve­zet kilöki, de addig életet ment.) A kimetszés mélysé­gét illetően is tapasztala­tokra volt szükség; korábban a kimetszett bőr a lehető legvékonyabb bőr volt, nap­jainkban a lehető legvasta­gabb. líthatók elő ezzel a mód­szerrel, amelyekből öt eme­let magas, nyolclakásos há­zak állíthatók össze. E szab­ványosítás ellenére az épü_ hagyják az ajtókat, az átjá­rókat, így megszüntetik az épületrészek tűzgátló elvá­lasztását. elősegítik a tűz és a füst terjedését. Végső so­ron tehát az épület tűzbiz­tonsága az abban tartózko­dók viselkedésétől is függ. s minél magasabb egy épület, annál inkább. Szükség van a felkészült­ségre. gyakorlottságra. Ha például iskolákban a tűzvé­delmi gyakorlatokat életsze­rűen hajtják végre, akkor az ismeretek a gyermekek­ben megmaradnak később is. Életüket mentheti meg a határozottság, a cselekvő­készség. Ezt jól példázza a június 5-én történt tűzeset Budapesten, a XV kerület Hartyáni köz 2. szám alatti általános iskolában, ahol né­hány perc alatt több száz gyermeket sikerült a taná­roknak biztonságosan ki­menteniük az égő. füsttel telt épületből úgy, hogy ko­molyabb sérülés nem tör­Természetesen a seb ke­zelése, a bőrátültetés még önmagában nem hozhatja meg a kellő sikert. Az ered­ményes gyógyítás második nagyon fontos kelléke a szervezet folyadékháztartá­sának az állandó biztosítá­sa. fenntartása. Ma már lényegében meg­oldott a bőrtartósítás kér­dése is. let külseje, belső beosztása és valamennyi nem struk­turális eleme variálható a helyi követelmények, vagy az egyéni ízlés szerint. KOSSUTH Kb. 8.20 A mai nap kul­turális programjából. 8.25 A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 8.48 Szerpentin. 9.47 A vitéz szőcs. 10.05 Hobbidominó. 10.35 Operett. 11.27 Adók, adófizetők. 11.42 Magányos utazás. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Reklám. 12.35 Kosz­tolányi Dezső: Európai ké­peskönyv 12.45 Zenemúze­um. 14.04 Nótacsokor. 15.10 A pajkos diákok. 15.36 Folytatásos mese, amely­ben eltörik Kalamona ka­lamajkája. 15.51 Tanár úr kérem. 15.58 Hallgatóink figyelmébe! 16.00 Útköz­ben. 16.05 Románia Szocia­lista Köztársaság nemzeti ünnepén. 16.45 Opera­együttesek. 17.07 Körmik­rofon. 17.32 Bernstein: West Side-i történet, 17.41 Jascha Heifetz 1917—1955. között készült lemezfelvé­telei. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti magazin. 19.15 Tipegő. 19.35 Népzenei hangos újság. 20.15 Adott­ságok — lehetőségek a •Kunbajai Állami Gazda­ságban 20.39 Bruno Wal­ter öröksége. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 A kamarazene ked­velőinek. 23.18 Operaáriák. PETŐFI 8.05 Fúvősindulók. 8.20 Tíz Perc külpolitika (ism.). 8.33 Népdalcsokor. 9.07 örök­zöld dallamok 10.00 Zene- délelőtt. 12.33 Mezők, fal­vak éneke. 12.55 Kapcsolás a miskolci stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Bartók kórusművei­ből. 13.45 Időjárás- és víz­állásjelentés. 14.00 Váloga­tott perceink. 16.33 Útköz­ben. 16.35 Idősebbek hul­lámhosszán. 17.30 Segíthe­tünk? 18.33 Duna menti városok muzsikája. 19.18 Válogatott embermesék. 19.48 Bartók—Pongrácz Géza féld. Régi magyar táncok. 19.55 Slágerlista 20.33 A 04, ,05, 07 jelenti. 21.05 Két arckép a sport világából. 21.49 Kurt Weill zenés játékaiból. 22.30 Dzsesszfelvételekből. 23.15 Római slágerkoktél. 0.10 Idegen nyelvű vízjelző szolgálat. SZOLNOK 17.00-től 18,30-ig. TEJ 16.23 Műsorismertetés. 16.25 Hírek. 16.30 Tévémozaik. Rövidfilm-összeállitás. 16.40 Bulgária gyermekei. Dok­film. 17.05 Közművelődós — közelről 17.45 Reklám. 17.50 Telesport. 18.15 Ro­mánia Szocialista Köztársa­ság nemzeti ünnepén. 18.55 Reklám. 19.05 Esti mese. 19.20 Idősebbek is elkezd­hetik. .. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvi­lágból. 21.30 Reklámújság. 21.40 Színészosztály. Dok­film. 22,40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Találkozás. Tévétájék. 20.50 Az öreg mindig visz. szatér. Svéd rajzfilm. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Az ér­telmiség vidéken. „Déván, dorlók”. Dók.-film. 11.21.55 —22.20 Interbalett. Kortárs balettműv ész-találkozó. tíümEisSífM 19*9. augusztus 23., csütörtök Az égési sebek ellátása régebben a szorosan vett sebkezelésben nyilvánult meg. Már a múlt században rájöttek azonban, hogy a gyógyítás bőrátültetéssel is lehetséges. De először az égési sokkal kellett megküz­deni, hiszen a súlyosan égettek többnyire ennek következtében halnak meg. A sokk leküzdése a vércso­portok felfedezésére és an­nak nyomán a plazmakészí­tés módjának a kidolgozása adta meg a lehetőséget. Manapság viszont már a fertőzés megelőzése a na­gyobb gond. Ennek oka az, hogy kiterjedt és súlyos égés nyomán a szervezet nem képes védekezni sem a benne élősködő, sem a kör­nyezet baktériumainak a tá­madása ellen. Az égési sérültek eredmé­nyesebb gyógyítása a műté­ti beavatkozás bevezetése óta vált eredményesebbé. Az immunreakcíó felismerése után nyilvánvalóvá vált, hogy végleges bőrátültetésre csak a saját bőr felel meg. De rájöttek arra is, hogy ha a sebre sertésbőrt helyez­Gát a lángoknak A modern házakban a sokféle bonyolult vezeték- rendszer elősegíti a tűz terjedését. Különösen veszélye­sek ebből a szempontból az üres szellőzőcsövek, ame­lyekben a tűz gyorsan továbbterjed. Tűzvédelmi szak­emberek eredeti módszert javasoltak ennek meggátlásá- ra. Módszerük szerint a szellőzőcsövekben méhsejtszerű- en alumínium-, vagy papírgátakat kell elhelyezni, ame­lyeket speciális, könnyen olvadó anyaggal vonnak be. Hideg állapotban a 25 milliméter vastag, 9 milliméter átmérőjű lyukakkal lyuggatott lemezek nem jelentenek ellenállást a levegő számára. Ha azonban a tűz miatt a hőmérséklet emelkedik, a bevonat leolvad, és eltörni a lyukakat. A kísérletek során a csövön meleg levegőt ve­zettek keresztül, és megállapították, hogy 35 másodperc elteltével — addig a zárólemez hőmérséklete 250 C-fokra emelkedett — az összes lyukak elzáródtak. További me­legítés hatására 30 perc múlva olvadt le a bevonat any- nyira, hogy a levegő a lemezen ismét áthatolhatott. Házgyártás a helyszínen Korunk egyik legtöbbet vitatott kérdése a lakásépí­tés, különösen a jövő lakás­építése. Az igények minden szempontból gyors növeke­dését és változását a társa­dalom és az építőipar már nem képes követni a ha­gyományos módszerekkel. A lakáskérdés megoldása szem­pontjából az építési rend­szerek léte és jövője döntő jelentőségű. A kézműves jel­legű építés gépesítésével, majd a nagyipari módszerű építéssel, végül már csak a jó[ összehangolt építési rend­szerek alkalmazásával old­hatók meg az építési fel­adatok, így a lakásépítés is. A jövő lakásépítési rendsze­reinek kialakítása azonban még sok kérdés tisztázását, rendszerezését kívánja meg, még sok fejlesztő munkát igényel. A közeljövő szempontjá­ból lényeges nagyipari épí­tési rendszerek lényegileg négy fő csoportba sorolha­tók. Így beszélnek nagypa­nelos. vázas, térelemes és ún. vegyes lakásépítési rend­szerekről. A nagypanelos építést mindeddig csupán házgyáras „háttérrel” tud­ták elképzelni. Angliában azonban kidolgoztak egy olyan házépítési módot, amelynél a betonpanelek az építkezés színhelyén készít­hetők el. A helyszíni panel­öntő eljárás kevés beruhá­zást igényel és minimális mennyiségű mechanikai be­rendezést. Szabványos méretű. 8 mé­ter széles lakásblokkok ál­Fg.v könnyű szállíUitlarut is kifejlesztettek az építkezéshez, amely emeletről emeletre át.szerelhetö (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) tént. Soltész Tamás tűzoltó hadnagy Égési serültek gyógyítása bőrátültetéssel N i

Next

/
Oldalképek
Tartalom