Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

Az alapszervezetek életéből Vállalni az összeütközést A párt-végrehajtóbizottság ülésén az egyik pártszerve­zet munkájának értékelésé­ről tanácskoztak. A jelentés és több felszólaló is elisme­rően említette, hogy a párt­munka nyugodt körülmé­nyek között folyik, hosszú idő óta nem volt tapasztal­ható semmiféle konfliktus. Mígnem valaki váratlanul új mederbe terelte a vitát: azt kezdte ugyanis fejtegetni, hogy vajon ez az említett tény valóban elismerésre méltó-e, s nem az rejtőzik-e mögötte, hogy a szóban for­gó pártszervezet kitér a megoldásra érett kérdések rendezése elől, akár elvtele­nül is elsimítva, elkenve a problémákat. Ellenpéldaként egy másik pártszervezetet említett, amely ugyan Jóval gyakrabban okoz főfájást az irányító pártbizottságnak, de amely a konfliktusokat vál­lalva, sőt nemegyszer kife­jezetten előidézve, jóval di­namikusabb ütemet tud dik­tálni az előrehaladásnak. A vita középpontjába et­től kezdve ez a kérdés ke­rült; látszott, hogy a részt­vevőket magukat is izgatja e téma. Érthető is, hiszen a jelen időszakban a . párt- munkának egyik nagyon ak­tuális, töprengésre és végig­gondolásra érdemes kérdése ez. Mint ahogy az említett vita is tükrözte, meglehető­sen erőteljes az a felfogás, amely szerint a konfliktu­sok, a feszültségek általában negatív előjelű jelenségek, amelyeknek megléte a mun­ka gyengeségeiről, hiányuk viszont annak eredményessé­géről tanúskodik. S nem ál­lítható, hogy ez a vélekedés híján van minden megala­pozottságnak. A feszültségek felhalmozódása valóban sok gondot, bajt okozhat. Azok a nemzedékek, amelyek része­sei voltak korábbi időszakok ezzel kapcsolatos esemé­nyeinek, szinte a zsigereik- ben hordozzák e tapasztala- tot. Hiszen átélték, miként halmozta fel az ötvenes évek első felének konfliktusokat mesterségesen is teremtő és élező politikája a feszültsé­gek akkora gyúanyagát. hogy az lángra lobbantva magát a néphatalmat is súlyosan ve­szélyeztette. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt munka­stílusának ebből adódóan is egyik nagyon lényeges és állandó vonása, hogy mesz- szemenően igyekszik népün­ket a konfliktusok felesleges kiélezésétől megóvni, az ilyen helyzetek kialakulásá­nak idejében tett lépésekkel elejét venni. S nyilvánvaló, hogy a munkastílus e Voná­sa az egyes pártszervezetek tevékenységében is meg kell hogy mutatkozzék. A FEJLŐDÉS VELEJÁRÓI ÉS FORRÁSAI A kérdés azonban az: le- vonható-e az említettekből egy olyanfajta következtetés, hogy a mi viszonyaink kö­zött mindenfajta konfliktus szükségtelen, káros és elke­rülendő, illetve hogy ha mégis kialakul valahol, ak­kor azt eleve bajnak, hibá­nak, munkánk gyengéjének kell-e minősíteni? A ki­egyensúlyozott fejlődésre tö­rekedve azt konfliktusok és feszültségek nélküli folya­matnak kell-e felfognunk, egymást kizáró ellentétként kezelve a fejlődés harmoni­kus, illetve ellentmondásos voltát? Nos, az élet min­dennapi tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a fejlődés­nek ma is elkerülhetetlen, sőt természetes velejárói az időnkénti feszültségek, kon­fliktusok. Mi több, nemcsak velejárói, jellemzői, hanem egyben forrásai is. Nélkülük az új nem tudná meghaladni a régit, a korszerű nem lép­hetne az elavult b elvébe. Akinek a számára a legfőbb értékké és céllá a konflik­tusok bármi áron való el­kerülése válik, az akarva- akaratlanul a fejlődés ellen lép fel, fékezi az előrehala­dást. Jelen körülményeink kö­zött a sokat emlegetett for- radalmiság éppen azt jelen­ti, hogy szükség esetén vál­laljuk az összeütközést, a harcot az előrevivő megol­dás győzelme érdekében. A párt vezető szerepének érvé­nyesítése ebben az értelem­ben a pártszervezetektől, azok tagjaitól azt igényli, hogy élére álljanak e harc­nak, nem pedig hogy kitér­jenek előle, s minden körül­mények között a „tüzet szüntess”! parancsát han­goztassák. A LÉNYEGI FELOLDÁS MINŐSÉGE « Természetesen a legkevés­bé sem következik mindeb­ből, mintha mindenfajta összeütközés hasznos és fel­tétlenül szükséges lenne A dolog lényege éppen abban van. hogy nem a konfliktu­sok száma minősíti egy-egy pártszervezet, politikai vagy gazdasági vezetés tevékeny­ségét. sem pozitív, sem ne­gatív értelemben. Hanem egyrészt ezek minősége, jel­lege, másrészt pedig — és mindenekelőtt — az. hogy miként képes megoldásukat megkeresni és megtalálni. BKS-újdenságek mennyire tudja ezeket a fejlődés előmozdító eszközei­ként hasznosítani. Nem a konfliktushelyzet léte, vagy hiánya minősít tehát, hanem az ilyen helyzetben tanúsí­tott magatartás, a megoldást célzó cselekvés iránya, ha­tékonysága. Napjaink sürgető és égető gazdasági tennivalói — a termékszerkezet átalakítása, a munkaerő átcsoportosítása, a bérezésben az egyenlősdi megszüntetése és így tovább — szinte minden munkahe­lyen teremtenek bizonyos feszültségeket. Nyilvánvaló, hogy ahol korábban néztek szembe az élet e követelmé­nyeivel, ott hamarabb tá­madtak különféle konfliktu­sok. Ám az is bizonyos, hogy e helyeken ma kisebb a fej­fájás és az idegeskedés, mint ott, ahol az utolsó pillana­tokig halogatták-halogatják a cselekvést. Tudjuk, a „ko­rábban ébredő” politikai szervezetek, gazdasági veze­tők fellépését nemegyszer rosszallás is kísérte, mond­ván, miért kell nekik „bajt keverni”, gondot okozni. Ezért nem árt hangsúlyozni: ők cselekedtek helyesen, az elismerés őket illeti. Termé­szetesen esak akkor, ha nem mulasztották el a körülte­kintést, ha gondosan meg­vizsgáltak minden körül­ményt és nem sajnálták a fáradságot az érintettek meg­győzésétől, az intézkedések szükségességének megma­gyarázásától — vagyis, ha nem tetézték az ilyenkor el­kerülhetetlen konfliktusokat szükségtelenekkel, ha igye­keztek káros kiéleződésük­nek elejét venni. A konfliktushelyzet bizo­nyos értelemben próbája a pártszervezetnek, az irányí­tásnak. Hogy miként tudják ilyenkor párosítani a hatá­rozottságot a körültekintés­sel, a következetességgel a rugalmassággal — ezen le­mérhető, mennyire sajátítot­ták el egy-egy helyen a po­litizálás, a vezetés művésze­tét. Gyenes László Paksért dolgoznak Lapok egy brigád ITBfipiÖfsilSŐi Eddig végzett pontos, hi­bátlan munkájukért 02 idén májusban megkapták a KISZ Központi Bizottságának Di­csérő oklevelét. Éppen két esztendeje annak, hogy, csat­lakoztak az ország első atom­erőművének megteremtésén fáradozókhoz. A főreaktor köré, valamint a kisebb re­aktorokhoz építendő BSZ— 8-as cellák összeszerelése a feladatuk Akikről pedig szó van: a Mátraalji Szénbányák Petőfíbányai Gépüzemében a Légrádi István ifjúsági szo­cialista szerelőbrigád tagjai Ottjártunkkor épp befeje­ződött a délelőtti műszak, így a brigád naplóját vettük elő, hogy annak segítségével — a jobb megismerés vé­gett — felidézzünk néhány fontosabb momentumot „tör­ténelmükből”, mindennapi életükből. Kurunczi Tibor, a brigád jelenlegi vezetője sie­tett segítségünkre: — Mindjárt a brigádmoz­galom kezdetén. 1959-ben jött létre a mi kis csapa­tunk, nevét az akkori, azóta sajnos elhunyt vezetőjéről kapta. Hogy mennyire jó volt az a kollektíva, azt az is bizonyítja, hogy a legtöb­ben közülük ma már veze­tői beosztásban dolgoznak. A mostani társaságban csak ketten maradtunk „hírmon­dónak”. A napló tanúsága szerint a személyi változás sohasem okozott törést a csoport éle­tében. mindig sikerült egy jó törzsgárclát kinevelniük — elsősorban a náluk foglal­koztatott ipari tanulókból, akik közül sokan ma már a brigád oszlopos tagjainak számítanak. A további be­jegyzések szerint az eredmé­nyek sem maradtak el: 1970­Csitári Gábor hegeszt (Fotó: Szabó Sándor) A BIIG Híradástechnikai Vállalat telefonközpontokat és adástechnikai berendezé­seket gyárt. Űj termékük egy elektronikus telefonalköz­pont, amelyet exportra ké­szítenek. Ugyancsak újdon­ság a Mcmofon elnevezésű elektronikus billentyűző adapter, amellyel az előre beprogramozott szamok gombnyomással hívhatók. (MTI fotó — KS) A fogyasztói árak országos elletmrzésémek tapasztalatai Az árváltozásokat a keres­kedelmi szervezetek alapos, gondos előkészítés után kö­rültekintően és időben haj­tották végre, állapította meg az Országos Kereskedelmi Főfelügj-előség most összesí­tett jelentése a július 23-i, hatósági árintézkedések vég­rehajtásának általános ta­pasztalataként. A főfelügye­lőség. a fővárosi és vala­mennyi megyei felügyelőség, a tanácsi szakigazgatási ap­parátus és társadalmi ellen­őrök közreműködésével át­fogó országos vizsgálatot tar­tott: 1400 üzletben több mint 500 vendéglátó helyen és 80 kereskedelmi vállalat, szö­vetkezet központjában el­lenőrizte az árváltozással kapcsolatos leltározások meg­szervezését. lebonyolítását, az átárazásokat, az árfeltünte­tést. a kiszolgálást, a kalku­lációk készítését és az áru­kínálatot. Az egy hónapja életbe lé­pett fogyasztói áremelés az élelmiszer, a háztartási ve­gyi áru. az építő- és tüzelő­anyag. a bútor, a lábbeli és a személygépkocsi árucso­portban hozzávetőleg 47—50 ezer cikkelemet érintett. A vállalati központok és a há­lózat dolgozóira igen nagy terhet rovó munka ellenére — néhány bolttól eltekint­ve — az árintézkedést kö­vető munkanapon zavartala­nul biztosították az árusítás feltételeit az új árakon. Az ellenőrök szerint a vizsgált kétezer leltár 89 százalékát, a 470 kalkuláció 94 száza­lékát helyesen, pontosan ké­szítették el, viszonylag je­lentéktelen volt a leltározás alól egyéni haszonszerzési céllal kivont készletek érté­ke. Igen nagy gondot okozott az új árak átvezetése a ter­mékeken, ezt több tízezer cikknél az első napokban nem is tudták mindenütt elvé­gezni, néhány nap alatt azon­ban a központilag adott ár- tájékoztatókkal. a vállalatok dekorációs részlegeiben ké­szült árcédulákkal legalább a csoportos árjelzést minde­nütt megoldották. Az árfel­tüntetést tekintve komolyabb hiányosságot mindössze az üzletek 12 százalékában ta­láltak az ellenőrök. Válto­zatlanul nagy munkát ad a folyamatos átárazás. mi­után az ipar az év végéig — a meglevő csomagolóanyag felhasználásával —• a régi árak feltüntetésével szállít­ja az árut. Az áremelést követő első napokban az önkiszolgáló üz­letekben kissé lassult a ki­szolgálás. a pénztárosok mun­kája. A kereskedelem dol­gozói az új árakat viszony­lag hamar megismerték, amit segített az, hogy sok helyen külön jegyzéket is készítet­tek a pénztárosok számára a leggvakrabban vásárolt cik­kekből. s gyakori volt a kisegítő „másod "-pénztárosok munkába állítása is. A vendéglátóiparban a fogyasztói árak az üzletosz­tálytól függően, eltérően vál­toztak, a módosításokat ál­talában megfelelően alkal­mazták. Az üzletek alapjá­ban zavartalanul oldották meg az előfizetéses étkezte­tést az új árakon, majdnem mindenütt kínáltak napi me. nüt is. Az első hetek forgal­mi tapasztalatai alapján egy. re több vendéglátó üzletben ajánlanak olcsóbb, úgyneve­zett zóna-kisadag ételeket. Az országos vizsgálat meg­állapítása szerint, az áreme­lést követő időszakban a ke­reskedelem kínálata alapve­tően megfelelő, az utánpótlás — néhány cikktől eltekintve — folyamatos. A vizsgálatokon nagy gon­dot fordítottak a helyes ár- alkalmazásra, a számolásra, a pontos mérés ellenőrzésé­re. Ezekkel kapcsolatban a mintegy 1600 ellenőrzés so­rán 70 helyen észleltek elté­rést. többségében a vásárlók, kisebb részben a boltok ká­rára. Ezek miatt összesen 43 szabálysértési eljárást indí­tottak. A Belkereskedelmi Minisz­térium ellenőrzési program­ja szerint a kereskedelmi fel­ügyelőségek és a tanácsok tovább folytatják az áralkal­mazással kapcsolatos vizsgá­latokat, amelyekbe egyre jobban bekapcsolódnak a tár­sadalmi ellenőrök is: a mi­nisztérium felhívta a válla­latokat és a szövetkezeteket, hogy a következő időszakban a belső ellenőröket is hason­ló vizsgálatokkal foglalkoz­tassák. A folyamatos ellen­őrzések célja az, hogy mind teljesebbé tegyék az árfel­tüntetéseket, s minenütt vizs­gálják a pontos számolást, mérést, a vendéglátásban az előirt adagok kiszolgálását a dolgozók magatartásét. (MTI) Kurunczi Tibor brigádvezető ben a vállalat négy eszten­dővel később pedig az iparág kiváló brigád címet szerez­ték meg. A paksi munka megkezdésekor a csoport hat új emberrel — hegesztőkkel — egészült ki, gyors beil­leszkedésük a brigádon óe­lüli kitűnő közösségi szel­lem tanúbizonysága. A napló újabb lapjának adatai is arról árulkodnak, hogy nem érdemtelenül kan­ták meg az idén az ifjúsági szövetség elismerését: az el­múlt esztendőben az üzemen belüli újítómozgalomban a negyedik helyen végeztek, a munkavédelmi szabályok be­tartásában pedig a legjob­baknak bizonyultak. Fegyel­mezett munkavégzésüket pél­dázza. hogy a múlt évben egyetlen sérülés sem történt. — Két éve dolgozunk Paksnak — folytatja a sort Kurunczi Tibor. — Amíg az első évben a cellákhoz egy­tonnányi anyagot harminc­két műszak alatt állítottunk elő. az idén ehhez már 19 műszak is elegendő volt. Tel­jesítményünk átlagosan 110 százalék körül mozog. Ebben persze, az is közrejátszik, hogy a fiatalok évente mint­egy négyszáz órát dolgoznak munkaidőn túl. Egyébként a tizenhét tagú brigád többsé­ge már elérte a kiváló dol­gozó címet. Továbbhajtunk a napló­ban. Kurunczi Tibor látha­tóan büszkeséggel kommen­tálja az újabb oldalon leír­takat: — Részt vesznek dolgozó­ink a szakmai továbbkép­zésben is. Az idén hárman végeztek jó minősítéssel a hegesztőtanfolyamon, két la­katosunk pedig a napokban kezdi meg tanulmányait S hogy mit csinálnak a közös munkán kívül? Jelen­leg a petőfibanvai általános iskola egyik — szellemi fo­gyatékosokból álló -1- osztá­lyának patronálói. Fogaso­kat, a berendezéshez szüksé­ges vaseszközöket készítenek, s más módon is segítik a kisdiákokat. — Egyéb közös programo­kat is szervezünk — mondja Kurunczi Tibor. — Tudja, van egy közös kasszánk, aho­vá mindenki húsz forintot fi­zet be havonta, s a közösen kapott jutalmakat is ide tesz- szük be. Az összegyűlt ösz- szeget névnapi ajándékozás­ra. közös estekre, kirándulá­sokra fordítjuk. Legutóbb például a Duna-kanyarban cs Esztergomban jártunk a csa­ládtagokkal együtt. Az utolsó teleírt lapon is továbbhajtunk. A vaskos fü­zet ezzel még korántsem telt meg. A brigádvezető azonban már a jövő terveiről beszél: — Az üresen maradt la­pokra még- egy esztendeig a paksi munka eredményei ke­rülnek Szeretnénk az eddi­ginél is jobban végezni mun­kánkat, s helytállni az utá­na következő feladatok telje­sítésében ! Szalay Zoltán L 1979. augusztus 23., csütörtöi I

Next

/
Oldalképek
Tartalom