Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

Országos tanácskozáson a Heves megyei könyvtárosok Visszhang Á legjobb gyógyszer Legyünk figyelmesebbek, udvariasabbak! Az országban járva-kelve tapasztalható, hogy mi, ma­gyarok, az utóbbi időben egyre inkább kezdünk figyel­mesebbek, udvariasabbak lenni. Ennek egyik megnyilvánu­lási formája, hogy több vá­ros bejáratánál különböző figyelmességekről tanúskodó tábla található. Például ilyen: „Üdvözöljük a váro­sunkban érkező kedves ven­dégeinket!” Ez a kedvesség azért is jólesik az embernek, mert úgy érzi, hogy szeretettel és körültekintéssel várják az ideérkezőket. ♦ Éppen ezért teszi szóvá brigádunk, hogy Egerben miért nincs ilyen tábla? Mi talán nem vagyunk udvaria­sak? Dehogynem! Bizonyítja ezt többek között az is, hogy esetenként a különböző ren­dezvényekre vonaton érke­ző vendégeket a vasútállo­máson külön köszöntik. Mi­ért ne lehetne tehát egy ma­radandóbb üdvözlési formát is bevezetni, a megyeszékhe­lyen. Gergely hászióné brigádvezető Csepel Autógyár, Eger A második tatárjárás... Tanultuk annak idején, hogy a tatárok (valójában mongolok) 1241—42-ben fel­dúlták Magyarországot. Ba- tu kán (Dzsingisz kán uno­kája) félelmetes, kegyetlen mongol sereggel söpört végig hazánkon. IV. Béla próbálta megállítani őket, de a mohi csatában megsemmisült a magyar sereg. Ez 1241. április 11—12-én történt. A tatárjá­rás után IV. Béla újjáépítet­te és megerősítette az orszá­got. (Nem azért mondom, mert őt is Bélának hívták, de ő volt valóban egyik leg­rendesebb királyunk ...) Üjabb tatárjárásra nem ke­rült sor... Gondoltuk eddig... De egyik polihisztor barátom felfedezte, hogy második tatárjárás is volt... A dolog úgy történt, hogy azt írta a Magyar Nemzet (79. VII. 14.) A magyar színészet első ál- modója c. cikkében, hogy az első magyar színjátszásról azért nem maradt emlék, hirdetmény, mert: „a XVII— XVIII. század fordulójakor erre járt tatárok, s utánuk a labanc seregek ...” el­pusztítottak minden. És lej­jebb írják még: „az 1698. évtől országszerte pusztító tatárok és labancok” gyújtogattak és raboltak ... Így hát az a Felvinczy György, aki „169fi-ban sze­rezte meg I. Lipót király” engedélyét arra, hogy Er­délyben játszhassék vándor- színészeivel, nem hagyhatott az utókorra emlékeket. Eze­ket a második tatárjárás (és a labancok) elpusztították (1696 után!). Lehet, hogy Felvinczy, „a magyar színé­szet első álmodója” ezt a második tatárjárást csak ál- mondta? Vagy más álmondta helyette?... A tatárjárás a XIII. században (1241—42) volt! A labancok, a Habsbur­gok zsoldosai, jó 490 évvel később pusztítottak nálunk! Lehet, hogv volt közöttük i = tatár? ... Nem hiszem. Ebben az évben Veszprém város adott helyet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete szokásos vándorgyűlésének. Több mint ötszáz közműve­lődési, műszaki, tudományos és szakkönyvtár dolgozója vett részt a tanácskozáson. Heves megyét ezen a kon­ferencián 30 fős delegáció képviselte. A tanácskozáson több külföldi küldöttség is részt vett. A vegyipari egyetemen megtartott tanácskozás té­mája a különböző könyvtár- hálózatok együttműködése volt. Beszámoló hangzott el a Veszprém megyei telepü­lések központi ellátásáról, amely országosan is új kí­sérletnek számit, így nálunk is alkalmazható módszerek­ről volit szó. Igen sok probléma adó­dott már az összeférhetetlen­ség következményeiből. Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy mi jó is le­het abban, hogy szomszé­dainkat nem hagyjuk békén, velük szemben becsületsértő szavakat használunk, bele­szólunk dolgaikba és azt ke­ressük, mivel is keseríthetjük meg életüket. Jó lenne, ha azt a bizo­nyos seprűt, csak a saját aj­tónk előtt használnánk és a szálkát se keresnénk mások szemében, ha a magunkéban a gerendát se vesszük észre. A békés, szocialista együtt­élést csak az egymáshoz va­ló jóindulatú alkalmazkodás teheti lehetővé, hiszen so­hasem tudhatjuk, mikor szo­rulunk pont arra a szomszé­dunkra, akit megsértettünk, vagy fordítva. „A zöldség horoszkópja” címmel foglalkoztunk a me­gyében kialakult, s a zöld­ségértékesítéssel kapcsolatos helyzettel. A cikkre a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztályáról dr. Soós Lajos főosztályvezető-helyettes a következő információt adta: „A megyei Zöldért Válla­lat árképzési tevékenységét a cikkben szereplő termelő- szövetkezeteken túlmenően több gazdaság is kifogásolta. Ennek alapján a tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottság augusztus 1-i ülésén a vál­lalatok felvásárlási és fo­gyasztói árképzési munkáját A Népújság 1979. augusz­tus 4-i számában megjelent, „Ha rövid a szöveted...” c. cikkel kapcsolatban, a kö­vetkezőkről tájékoztatom a Szerkesztőséget: A 0,80 m bútorszövet le­vágásának megtagadása a Domus Áruház dolgozói ré- részéről helytelen volt és ellentétes az idevonatkozó utasítással. Ezért a vásárlót azonnal értesítettük, hogy a kívánt mennyiség a rendel­kezéseié Az előadásokat követően a különböző munkaterülete­ken dolgozó könyvtárosok, (zenei, gyermek, módszerta­ni, műszaki stb. területek) szekcióüléseken beszélték meg közös problémáikat. Szó esett többek között az okta­tástechnikai eszközök fel- használásáról, javaslatok hangzottak el egy-egy meg­levő tudományos bázisra ala­pított, szakosított információs illetve könyvtári szolgáltató rendszerek működésével kap­csolatban is. A tanácskozás résztvevőd megismerkedhet­tek a veszprémi és környék­beli oktatási kulturális in­tézményekkel. Ne lássuk a másikat se rosszabbnak, mint magunkat. A tartózkodó udvariasság még mindig jobb, mint a nagy barátságból származó ellenségeskedés, ami sok esetben túl a megengedett határon, becsületsértő egy­másra kiabálás lesz, s még rendőri beavatkozást ig igé­nyel. Ezek az esetek a közösség nyugalmát veszélyeztetik és az egymás mellett való élé­tet keserűvé teszik. Próbáljuk belátni, hogy ezzel a magatartással a ma­gunk életét és idegeit is őrüljük. Próbáljuk meg szabad időnket hasznosabb, neme­sebb célokra felhasználni és legyünk tekintettel szomszé­daink nyugalmára, hogy rhi is nyugodtak lehessünk. Beke Jánosné Eger megtárgyalta és javítására határozatot hozott. Gondos­kodott arról, hogy a válla­latok a jövőben tudatosabb árpolitikát folytassanak, amellyel a termelői érde­keltség mellett a fogyasztói árak kiegyensúlyozottságát is biztosítani tudják. A Zöldért Vállalatok ár­munkájának felülvizsgálásá­ra az Országos Anyag- és Árhivatalt is felkértük. A tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottság pedig októberben újra megvizsgálja a vállala­tok által alkalmazott felvá­sárlási és fogyasztási érté­kek alakulását. A vásárlás még a cikk megjelenésének napján meg is történt. A vásárlótól, az őt ért bosszúságért, valamint az áruház dolgozóinat hely­telen intézkedéséért levél­ben elnézést kértünk és egy­ben intézkedtünk, hogy ha­sonló eset a jövőben ne forduljon elő.’ Báry József a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Váll. igazgatója Olvastam egy cikket a Népújságban ezzel a cím­mel: „A gyógyító munka”. A cím — mint a szerző is megjegyezte — valóban szo­katlan volt. Az írás már az első bekezdésben azzal fog­lalkozik, hogy: „Az értelmes munka ugyanis gyógyszer lehet, hozzásegítheti ahhoz a beteg embert, hogy vissza­találjon a társadalomba. Ha nem is mindig a „kinti” vi­lágba, de megtanulnak álta­la teljesebb emberi kapcso­latot teremteni a szűkebb világukban. És ez is egy lépés a gyógyuláshoz.” — A cikk az egri megyei kórház kultúrtermében megrende­zett kiállítással foglalkozott, amelyen az ideg- és elme­osztályokon ápoltak munkáit — a festészettől a különbö­ző kézimunkákig — mutat­ták be. Kissé talán furcsán hang­zik, hogy az ideg- és elme­osztály betegei foglalkoznak ilyesmivel, sőt olyannyira, Olvasom a Köznevelésben, hogy újabb boltot nyitott az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat Zalaeger­szegen a nyár elején. Még tart a vakáció, de már őszi felhangokkal: javában tart a tanszerek árusítása, fogynak az iskolaköpenyek és a táskák. Az új iskolaévre való felkészülés azonban már sokkal hamarabb elkezdő­dött. Még be sem fejeztük tisztességgel az 1978—79-es tanévet, az iskolák megkap­ták a Tanérttől a gazdag választékú listát, benne va­lamennyi tantárgy szemlél­tetőeszköze, amiből rendelni lehet. Aggódó szülő keresett ben­nünket. Az egri Bartók Bé­la téren van egy cseppnyi, fák között elrejtett játszó­tér. Ideálisan és jól használ­ták fel a parányi park adta lehetőséget a város illetéke­sei , arra, hogy az ott lakó apróságok játszhassanak. Még védett is a terület bi­zonyos fokig. Ám jaj, amit adtak az egyik kézzel, most úgy látszik elvették a má­sikkal. A napokban a- szü­lők meglepődve vették ész­re. hogy az ÉMÁSZ embe­rei „kitűzik” a területet, jó­kora darabot kanyarítanak szólnánk az egri vásártéren lakók panaszáról. A tava­szon panaszkodtak az egri Galagonyás utcában, s a környéken lakók az egri vá­sártéren elhelyezett konté­ner körülötti állapotokról. A konténer mellett „illegális” szemétlerakó keletkezett, s a konténert sem vitték el túl sűrűn. Még azt is fel­ajánlották, inkább vesznek lakásonként egy-egy kukát. Az illetékes vállalat, amely felelős a köztisztaságért, példamutató gyorsasággal hogy még kiállítást is ren­deznek az „alkotásaik”-ból. Pedig ebben szerintem sem­mi furcsaság nincs. Azoknak a betegeknek az a munka egyáltalán nem „hobby”, hanem a szó legszorosabb értelmében: a legjobb gyógy­szer. Ezt talán csak azok tudják igazán megérteni, akik hasonló helyzetben élik — nem éppen örömteli — életüket, az idegbetegek. Csak az orvosok a meg­mondhatói, hogy az ilyen beteg embernek mit jelent az, hogy ha olyan munkát végezhet, amit kedvvel ké­szít. Aki az ilyenek hely­zetét még nem élte át, az talán el sem hinné, hogy ez mit jelent egy beteg ember­nek. Sok esetben az egész életüket, az életkedvüket, a lelkesedésüket s ezzel együtt a gyógyulásukat segíti elő. Dávid József Gyöngyös Igen. Csakhogy éppen most forr minden: nemrég került bevezetésre a tanterv. van­nak új tantárgyak a hozzá­juk igazodó szemléltetőesz­közökkel, amiből alig isme­rünk (honnan ismernénk?) valamit. Rendelni viszont szakmai köteleségünk a Ta­nért által felkínált igen bő választékból. Mennyivel könnyebb lenne a dolguk a pedagógusoknak, ha már Egerben Is lenne a Tanértnek szakboltja. Végté­re is Eger iskolavárosként volt ismert a múltban, és még inkább az a jelenben. llosvai Ferenc Eger le a játszótérből, akkorát, hogy az egyik hinta helye is belekerül. Érdeklődésünk­re azt a választ kapták, hogy trafóház épül, (a ré­gebbi helyett, ! mellett?!) s az éppen ott a játszótéren. Mindenesetre ők nem tehet­nek róla, az építési enge­dély megvan. Az épület vi­szont még nincs, így talán időben tolmácsoljuk az arra lakók kérdését: nem lehetne úgy, hogy a játszótér is megmaradjon. ,S még hozzá­tették nem minden célzat nélkül, mégiscsak a averekek éve lenne ez... reagált. Felszólította a lakó­kat, vegyék meg a kukát, s augusztus 1-vel megkezdik a gépesített szemétszállítást. Most az a helyzet, hogy megvannak az edények, ám a szemetet változatlanul a konténerbe teszik, (s van, aki mellé!), mert a szállítást nem kezdték meg. Remélik, reméljük, valóban csak át­meneti szünetről illetve ha­lasztásról van szó. Mert ak­kor minek kellett a kuka? —d.— Baranyi Imre Eger „Nem vagyunk angyalok” Válaszol qz Illetékes Felíiluiisgáljők a zöEcSségarakat Helytelen ívolt az intézkedés Egy szakbolt sokat segíthetne... Ismét egy játszótérrel kevesebb Hég egyszer s (remélhetőleg) utoljára MŰSOROK: Hűim KOSSUTH 8.27 Lányok, asszonyok. 8.52 Gyermekhősök talál­kozója. 10.05 Örökzöld dal. lamok. 11.03 A Vándor kórus énekel. 11.15 ókori kalandozások. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Ma­gyarán szólva. 12.45 Min­denki szórakozik. 13.45 Karbantartók. 13.55 Mo­zart: A-dúr klarinétötös. 14.30 Kenyerünkről. 15.05 Üj zenei újság. 15.40 Ope­rettfelvételek. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Jascha Heifeíz 1917—1955 között készült lemezfelvételeiből. 17.52 Operafelvételek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Közvetítés a kajak-kenu VB-ről. 19.20 Ki meg nem hal fiatalon. 20.21 Népda­lok. 20.47 Nagy siker volt! 22.15 Rádiószínház. 22.46 Madrigálok. ,23.05 Paulenc: Tirésias keblei (Kétfelvo- násos opera). PETŐFI 8.33 Millöcker operettjei­ből. 9.05 Válaszolunk hall­gatóinknak. 9.20 Szabad a színpad! 10.36 A bujdosó lány. 11.23 Vlagyimir Ci_ bin versei. 11.34 Fiatalok­nak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Kyoto. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A Magyar Rádió szórakozta­tózenei hete. 15.20 Cigány­dalok. 15.52 A három test­őr. 16.33 ötórai tea. 17.30 Közkívánatra! 19.26 Három szerző — három sláger. 19.40 A Magyar Rádió szó­rakoztatózenei hete. 20.33 Közvetítés az Ü. Dózsa— Volán bajnoki labdarúgó­mérkőzésről. 20.50. Gondo­lat. 22.00 Félóra a Vízöntő együttessel,. 22.30 Angot asszony lánya 23.10 Sláger­múzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 8.30 Hírek, időjárásjelentés — Lapszemle — Visszapil­lantó — Információk, tu­dósítások, riportok a hét eseményeiről — 9.00 Észak-magyarországi kró­nika — 24 órával az ünnep előtt — Heves megyei ese­mények — Piaci jelentés — Műsorelőzetes. T 9.00 Tévétorna, '9.05 Kuc­kó. 9.35 Mindenki közle­kedik ... 9.50 A tenger tit­kai 10.40 Négyszemközt Michelaneglóval. 11.00 A bűvész (Amerikái filmso­rozat). 14.20 Nagy ameri­kai burleszkek. 14.35 Bo- vári úr (Tévéjáték). 16.15 Hangoskodó. 16.50 „Zöld erdőben, zöld mezőben”. 17.10 Több, mint lát­vány ... 17.40 Keményka­lap és krumpliorr. 18.30 M,unkahangverseny. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétoma. 19.30 Tv- híradó 20.00 A lovascsend­őr (Olasz filmvígjáték). 21.25 Űrdiszkó. 21.50 Suk- sin-sorozat. Vörös kányafa (Szovjet film). 23.30 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18.00 Rakéta a Holdra (An­gol film). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Mire megvénülünk (Tévéfilmsorozat). 21.00 Tv_ híradó 2. 21.20 Zenés tv- szíhház. Suppé: Boccaccio (Nagyoperett). ■i {©». £***»«í V»rga Béla) 1979. augusztus 18., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom