Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-18 / 193. szám
Országos tanácskozáson a Heves megyei könyvtárosok Visszhang Á legjobb gyógyszer Legyünk figyelmesebbek, udvariasabbak! Az országban járva-kelve tapasztalható, hogy mi, magyarok, az utóbbi időben egyre inkább kezdünk figyelmesebbek, udvariasabbak lenni. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy több város bejáratánál különböző figyelmességekről tanúskodó tábla található. Például ilyen: „Üdvözöljük a városunkban érkező kedves vendégeinket!” Ez a kedvesség azért is jólesik az embernek, mert úgy érzi, hogy szeretettel és körültekintéssel várják az ideérkezőket. ♦ Éppen ezért teszi szóvá brigádunk, hogy Egerben miért nincs ilyen tábla? Mi talán nem vagyunk udvariasak? Dehogynem! Bizonyítja ezt többek között az is, hogy esetenként a különböző rendezvényekre vonaton érkező vendégeket a vasútállomáson külön köszöntik. Miért ne lehetne tehát egy maradandóbb üdvözlési formát is bevezetni, a megyeszékhelyen. Gergely hászióné brigádvezető Csepel Autógyár, Eger A második tatárjárás... Tanultuk annak idején, hogy a tatárok (valójában mongolok) 1241—42-ben feldúlták Magyarországot. Ba- tu kán (Dzsingisz kán unokája) félelmetes, kegyetlen mongol sereggel söpört végig hazánkon. IV. Béla próbálta megállítani őket, de a mohi csatában megsemmisült a magyar sereg. Ez 1241. április 11—12-én történt. A tatárjárás után IV. Béla újjáépítette és megerősítette az országot. (Nem azért mondom, mert őt is Bélának hívták, de ő volt valóban egyik legrendesebb királyunk ...) Üjabb tatárjárásra nem került sor... Gondoltuk eddig... De egyik polihisztor barátom felfedezte, hogy második tatárjárás is volt... A dolog úgy történt, hogy azt írta a Magyar Nemzet (79. VII. 14.) A magyar színészet első ál- modója c. cikkében, hogy az első magyar színjátszásról azért nem maradt emlék, hirdetmény, mert: „a XVII— XVIII. század fordulójakor erre járt tatárok, s utánuk a labanc seregek ...” elpusztítottak minden. És lejjebb írják még: „az 1698. évtől országszerte pusztító tatárok és labancok” gyújtogattak és raboltak ... Így hát az a Felvinczy György, aki „169fi-ban szerezte meg I. Lipót király” engedélyét arra, hogy Erdélyben játszhassék vándor- színészeivel, nem hagyhatott az utókorra emlékeket. Ezeket a második tatárjárás (és a labancok) elpusztították (1696 után!). Lehet, hogy Felvinczy, „a magyar színészet első álmodója” ezt a második tatárjárást csak ál- mondta? Vagy más álmondta helyette?... A tatárjárás a XIII. században (1241—42) volt! A labancok, a Habsburgok zsoldosai, jó 490 évvel később pusztítottak nálunk! Lehet, hogv volt közöttük i = tatár? ... Nem hiszem. Ebben az évben Veszprém város adott helyet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete szokásos vándorgyűlésének. Több mint ötszáz közművelődési, műszaki, tudományos és szakkönyvtár dolgozója vett részt a tanácskozáson. Heves megyét ezen a konferencián 30 fős delegáció képviselte. A tanácskozáson több külföldi küldöttség is részt vett. A vegyipari egyetemen megtartott tanácskozás témája a különböző könyvtár- hálózatok együttműködése volt. Beszámoló hangzott el a Veszprém megyei települések központi ellátásáról, amely országosan is új kísérletnek számit, így nálunk is alkalmazható módszerekről volit szó. Igen sok probléma adódott már az összeférhetetlenség következményeiből. Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy mi jó is lehet abban, hogy szomszédainkat nem hagyjuk békén, velük szemben becsületsértő szavakat használunk, beleszólunk dolgaikba és azt keressük, mivel is keseríthetjük meg életüket. Jó lenne, ha azt a bizonyos seprűt, csak a saját ajtónk előtt használnánk és a szálkát se keresnénk mások szemében, ha a magunkéban a gerendát se vesszük észre. A békés, szocialista együttélést csak az egymáshoz való jóindulatú alkalmazkodás teheti lehetővé, hiszen sohasem tudhatjuk, mikor szorulunk pont arra a szomszédunkra, akit megsértettünk, vagy fordítva. „A zöldség horoszkópja” címmel foglalkoztunk a megyében kialakult, s a zöldségértékesítéssel kapcsolatos helyzettel. A cikkre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztályáról dr. Soós Lajos főosztályvezető-helyettes a következő információt adta: „A megyei Zöldért Vállalat árképzési tevékenységét a cikkben szereplő termelő- szövetkezeteken túlmenően több gazdaság is kifogásolta. Ennek alapján a tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottság augusztus 1-i ülésén a vállalatok felvásárlási és fogyasztói árképzési munkáját A Népújság 1979. augusztus 4-i számában megjelent, „Ha rövid a szöveted...” c. cikkel kapcsolatban, a következőkről tájékoztatom a Szerkesztőséget: A 0,80 m bútorszövet levágásának megtagadása a Domus Áruház dolgozói ré- részéről helytelen volt és ellentétes az idevonatkozó utasítással. Ezért a vásárlót azonnal értesítettük, hogy a kívánt mennyiség a rendelkezéseié Az előadásokat követően a különböző munkaterületeken dolgozó könyvtárosok, (zenei, gyermek, módszertani, műszaki stb. területek) szekcióüléseken beszélték meg közös problémáikat. Szó esett többek között az oktatástechnikai eszközök fel- használásáról, javaslatok hangzottak el egy-egy meglevő tudományos bázisra alapított, szakosított információs illetve könyvtári szolgáltató rendszerek működésével kapcsolatban is. A tanácskozás résztvevőd megismerkedhettek a veszprémi és környékbeli oktatási kulturális intézményekkel. Ne lássuk a másikat se rosszabbnak, mint magunkat. A tartózkodó udvariasság még mindig jobb, mint a nagy barátságból származó ellenségeskedés, ami sok esetben túl a megengedett határon, becsületsértő egymásra kiabálás lesz, s még rendőri beavatkozást ig igényel. Ezek az esetek a közösség nyugalmát veszélyeztetik és az egymás mellett való élétet keserűvé teszik. Próbáljuk belátni, hogy ezzel a magatartással a magunk életét és idegeit is őrüljük. Próbáljuk meg szabad időnket hasznosabb, nemesebb célokra felhasználni és legyünk tekintettel szomszédaink nyugalmára, hogy rhi is nyugodtak lehessünk. Beke Jánosné Eger megtárgyalta és javítására határozatot hozott. Gondoskodott arról, hogy a vállalatok a jövőben tudatosabb árpolitikát folytassanak, amellyel a termelői érdekeltség mellett a fogyasztói árak kiegyensúlyozottságát is biztosítani tudják. A Zöldért Vállalatok ármunkájának felülvizsgálására az Országos Anyag- és Árhivatalt is felkértük. A tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottság pedig októberben újra megvizsgálja a vállalatok által alkalmazott felvásárlási és fogyasztási értékek alakulását. A vásárlás még a cikk megjelenésének napján meg is történt. A vásárlótól, az őt ért bosszúságért, valamint az áruház dolgozóinat helytelen intézkedéséért levélben elnézést kértünk és egyben intézkedtünk, hogy hasonló eset a jövőben ne forduljon elő.’ Báry József a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Váll. igazgatója Olvastam egy cikket a Népújságban ezzel a címmel: „A gyógyító munka”. A cím — mint a szerző is megjegyezte — valóban szokatlan volt. Az írás már az első bekezdésben azzal foglalkozik, hogy: „Az értelmes munka ugyanis gyógyszer lehet, hozzásegítheti ahhoz a beteg embert, hogy visszataláljon a társadalomba. Ha nem is mindig a „kinti” világba, de megtanulnak általa teljesebb emberi kapcsolatot teremteni a szűkebb világukban. És ez is egy lépés a gyógyuláshoz.” — A cikk az egri megyei kórház kultúrtermében megrendezett kiállítással foglalkozott, amelyen az ideg- és elmeosztályokon ápoltak munkáit — a festészettől a különböző kézimunkákig — mutatták be. Kissé talán furcsán hangzik, hogy az ideg- és elmeosztály betegei foglalkoznak ilyesmivel, sőt olyannyira, Olvasom a Köznevelésben, hogy újabb boltot nyitott az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat Zalaegerszegen a nyár elején. Még tart a vakáció, de már őszi felhangokkal: javában tart a tanszerek árusítása, fogynak az iskolaköpenyek és a táskák. Az új iskolaévre való felkészülés azonban már sokkal hamarabb elkezdődött. Még be sem fejeztük tisztességgel az 1978—79-es tanévet, az iskolák megkapták a Tanérttől a gazdag választékú listát, benne valamennyi tantárgy szemléltetőeszköze, amiből rendelni lehet. Aggódó szülő keresett bennünket. Az egri Bartók Béla téren van egy cseppnyi, fák között elrejtett játszótér. Ideálisan és jól használták fel a parányi park adta lehetőséget a város illetékesei , arra, hogy az ott lakó apróságok játszhassanak. Még védett is a terület bizonyos fokig. Ám jaj, amit adtak az egyik kézzel, most úgy látszik elvették a másikkal. A napokban a- szülők meglepődve vették észre. hogy az ÉMÁSZ emberei „kitűzik” a területet, jókora darabot kanyarítanak szólnánk az egri vásártéren lakók panaszáról. A tavaszon panaszkodtak az egri Galagonyás utcában, s a környéken lakók az egri vásártéren elhelyezett konténer körülötti állapotokról. A konténer mellett „illegális” szemétlerakó keletkezett, s a konténert sem vitték el túl sűrűn. Még azt is felajánlották, inkább vesznek lakásonként egy-egy kukát. Az illetékes vállalat, amely felelős a köztisztaságért, példamutató gyorsasággal hogy még kiállítást is rendeznek az „alkotásaik”-ból. Pedig ebben szerintem semmi furcsaság nincs. Azoknak a betegeknek az a munka egyáltalán nem „hobby”, hanem a szó legszorosabb értelmében: a legjobb gyógyszer. Ezt talán csak azok tudják igazán megérteni, akik hasonló helyzetben élik — nem éppen örömteli — életüket, az idegbetegek. Csak az orvosok a megmondhatói, hogy az ilyen beteg embernek mit jelent az, hogy ha olyan munkát végezhet, amit kedvvel készít. Aki az ilyenek helyzetét még nem élte át, az talán el sem hinné, hogy ez mit jelent egy beteg embernek. Sok esetben az egész életüket, az életkedvüket, a lelkesedésüket s ezzel együtt a gyógyulásukat segíti elő. Dávid József Gyöngyös Igen. Csakhogy éppen most forr minden: nemrég került bevezetésre a tanterv. vannak új tantárgyak a hozzájuk igazodó szemléltetőeszközökkel, amiből alig ismerünk (honnan ismernénk?) valamit. Rendelni viszont szakmai köteleségünk a Tanért által felkínált igen bő választékból. Mennyivel könnyebb lenne a dolguk a pedagógusoknak, ha már Egerben Is lenne a Tanértnek szakboltja. Végtére is Eger iskolavárosként volt ismert a múltban, és még inkább az a jelenben. llosvai Ferenc Eger le a játszótérből, akkorát, hogy az egyik hinta helye is belekerül. Érdeklődésünkre azt a választ kapták, hogy trafóház épül, (a régebbi helyett, ! mellett?!) s az éppen ott a játszótéren. Mindenesetre ők nem tehetnek róla, az építési engedély megvan. Az épület viszont még nincs, így talán időben tolmácsoljuk az arra lakók kérdését: nem lehetne úgy, hogy a játszótér is megmaradjon. ,S még hozzátették nem minden célzat nélkül, mégiscsak a averekek éve lenne ez... reagált. Felszólította a lakókat, vegyék meg a kukát, s augusztus 1-vel megkezdik a gépesített szemétszállítást. Most az a helyzet, hogy megvannak az edények, ám a szemetet változatlanul a konténerbe teszik, (s van, aki mellé!), mert a szállítást nem kezdték meg. Remélik, reméljük, valóban csak átmeneti szünetről illetve halasztásról van szó. Mert akkor minek kellett a kuka? —d.— Baranyi Imre Eger „Nem vagyunk angyalok” Válaszol qz Illetékes Felíiluiisgáljők a zöEcSségarakat Helytelen ívolt az intézkedés Egy szakbolt sokat segíthetne... Ismét egy játszótérrel kevesebb Hég egyszer s (remélhetőleg) utoljára MŰSOROK: Hűim KOSSUTH 8.27 Lányok, asszonyok. 8.52 Gyermekhősök találkozója. 10.05 Örökzöld dal. lamok. 11.03 A Vándor kórus énekel. 11.15 ókori kalandozások. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva. 12.45 Mindenki szórakozik. 13.45 Karbantartók. 13.55 Mozart: A-dúr klarinétötös. 14.30 Kenyerünkről. 15.05 Üj zenei újság. 15.40 Operettfelvételek. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Jascha Heifeíz 1917—1955 között készült lemezfelvételeiből. 17.52 Operafelvételek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Közvetítés a kajak-kenu VB-ről. 19.20 Ki meg nem hal fiatalon. 20.21 Népdalok. 20.47 Nagy siker volt! 22.15 Rádiószínház. 22.46 Madrigálok. ,23.05 Paulenc: Tirésias keblei (Kétfelvo- násos opera). PETŐFI 8.33 Millöcker operettjeiből. 9.05 Válaszolunk hallgatóinknak. 9.20 Szabad a színpad! 10.36 A bujdosó lány. 11.23 Vlagyimir Ci_ bin versei. 11.34 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Kyoto. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A Magyar Rádió szórakoztatózenei hete. 15.20 Cigánydalok. 15.52 A három testőr. 16.33 ötórai tea. 17.30 Közkívánatra! 19.26 Három szerző — három sláger. 19.40 A Magyar Rádió szórakoztatózenei hete. 20.33 Közvetítés az Ü. Dózsa— Volán bajnoki labdarúgómérkőzésről. 20.50. Gondolat. 22.00 Félóra a Vízöntő együttessel,. 22.30 Angot asszony lánya 23.10 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 8.30 Hírek, időjárásjelentés — Lapszemle — Visszapillantó — Információk, tudósítások, riportok a hét eseményeiről — 9.00 Észak-magyarországi krónika — 24 órával az ünnep előtt — Heves megyei események — Piaci jelentés — Műsorelőzetes. T 9.00 Tévétorna, '9.05 Kuckó. 9.35 Mindenki közlekedik ... 9.50 A tenger titkai 10.40 Négyszemközt Michelaneglóval. 11.00 A bűvész (Amerikái filmsorozat). 14.20 Nagy amerikai burleszkek. 14.35 Bo- vári úr (Tévéjáték). 16.15 Hangoskodó. 16.50 „Zöld erdőben, zöld mezőben”. 17.10 Több, mint látvány ... 17.40 Keménykalap és krumpliorr. 18.30 M,unkahangverseny. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétoma. 19.30 Tv- híradó 20.00 A lovascsendőr (Olasz filmvígjáték). 21.25 Űrdiszkó. 21.50 Suk- sin-sorozat. Vörös kányafa (Szovjet film). 23.30 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18.00 Rakéta a Holdra (Angol film). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Mire megvénülünk (Tévéfilmsorozat). 21.00 Tv_ híradó 2. 21.20 Zenés tv- szíhház. Suppé: Boccaccio (Nagyoperett). ■i {©». £***»«í V»rga Béla) 1979. augusztus 18., szombat