Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
Eger és környéke földrengésveszélyes terület. A rengések okait és a közelmúlt jugoszláviai földrengéseinek tapasztalatait vizsgálja mai összeállításunk. Mi is föltesszük a kérdést: lehet-e előre jelezni a rengéseket? A technika történetéből A világ első távíróvonala — Érdekes fiziológiai kísérlet — Fénysebesség mérése — Alpesi jármüvek 135 évvel ezelőtt, 1844-ben nyílt meg a világ első távíróvonala Washington és Baltimore között, amely Morse-rendszerű távíróval működött. ★ 130 éve, 1849-ben semmisítették meg az 1651-ben Cromwell által kiadott és Anglia tengeri uralmát megalapozó Act of Navigationt, amely szerint a gyarmatokról csak angol hajó, más területről pedig csak a származási ország vagy Anglia hajója szállíthatott. ★ Arnold Berthold göttinge- ni fiziológus híres kísérletét ugyancsak 130 évvel ezelőtt hajtotta végre: 6 kakas ivarmirigyének eltávolítása, illetve a hasüregbe való átültetésével arra az eredményre jutott' hogy e szervek hatása nem idegi jellegű, hanem a mirigyek hatnak a vérre, onnan a hatás továbbterjed az egész szervezetre. Ezzel a hormonkutatás alapjait fektette le. ★ — Armand Fizeau (1819— 1896) francia fizikus 130 éve mérte meg először* laboratóriumi kísérlettel a fény sebességét: egy fogaskerekeket forgatott, melynek hézagain egy fényforrás fényét bocsátotta át. A fény aztán továbbhaladt a messzire elhelyezett tükörig, amely azt visszaverte. A fény sebességét — meglepő pontossággal — a forgási sebesség és a fény oda-vissza vezető útja viszonyából állapította meg másodpercenként kereken 300 000 kilométerben. ★ A postakocsikon való személyszállítás korábban nagy fontosságú volt, csak a vasút kiszorította. Azonban Svájc hegyes vidékein még 90 évvel ezelőtt, 1889-ben is állítottak be személyszállító postakocsit 20—30 kilométerenként váltóállomásokon váltották a lovakat, úgyhogy például a Genf—Milánó utat 60 óra alatt tették meg. Legtovább a svájci szövetségi és kantoni posta járművei őrizték meg díszes kocsijaikkal, a kocsisok öltözetével és a postakürtök hangjával az egykori pos- tillion-ok ma már feledésbe ment romantikáját. Kováts Andor A svájci posta nyolrüléses Qoupé-Landauerjei az Alpok fontosabb őrhelyei között 188 9-től 1922-ig közlekedtek. Simplon-hágó alpesi járőrszánja 1954-ig közlekedett. Földrengésbiztos építkezések A földrengéskutatók és az építészmérnökök együttes munkája már megteremtette a rengésbiztos építkezés módszereit. Sikerült olyan eljárásokat találni, amelyeknek segítségével az épületek még a kivételesen erős, romboló hatású rengéseket is nagyobb károsodások nélkül átvészelhetik. Szov jet kutatók vizsgálatai szerint az olyan épületek a leginkább rcngcsállóak, amelyeknek szobái kör alakúak, s az épület külső burkolata sem szögletes, hanem legömbölyített. Az eddigi nagy földrengések során bebizonyosodott, hogy a vasbeton váz jó védelmet nyújt, még magas épületek esetén is, különösen akkor, ha kemény, szilárd talajon állnak az épületek. A legjobb és aránylag legkönnyebben megvalósítható földrengcsvédelmi mód az építkezéseknél a betonkoszorúk alkalmazása. A talaj mozgásában a vasbeton vázas, betonkoszorús épületek egységesen vesznek részt, tehát nem hullanak szét elemeikre. Képünkön egy szovjet tudományos intézetben földrengésbiztos építészeti módszerekkel kísérleteznek. Ha megmozdul a föld... AZT A CÍMET is adhatnánk írásunknak: „Amiről Egerben beszélnek”. Nézzünk szembe ezzel a „várható” természeti jelenséggel és utána tegyünk a végére pontot. Miért éppen Egerben? A földrengést kiváltó okokat már régebben három csoportba osztották: beszakadá- sos, vulkánikus és tektonikus (földszerkezeti) eredetűekre. Ismeretes, hogy Eger város területét föld alatti üregek, pincék, vízfolyások hálózata tarkítja. Ezek eltüntetése, kivédése sok millióba kerül népgazdaságunknak. A_ pontos feltérképezés előttünk nem ismeretes. De valamelyikének a beomlására volt már példa és lesz is. Az ilyen beomlás veszélye kis területre korlátozódik. MÜKÖDÖ VULKÁN hazánk területén nincs. így ennek az eshetősége nem áll fenn. Marad tehát a harmadik, egyben a legrombolóbb és alattomosan jelentkező kiváltó ok: a tektonikus — szerkezeti földrengés. Földünket képzeletben átszelve azt tapasztalnánk, hogy nem egységes szerkezetű, hanem övezetekre, úgynevezett gömbhéjakra különül, mint egy csonthéjas gyümölcs. A Föld sugara kereken, közepes értékben 6371 kilométer. Hőmérséklet, sűrűség, halmazállapot s kémiai ösz- szetétel szerint a következő rétegekre bontható: szilárd kéreg, külső és belső köpeny, maghéj és belső mag. E rétegeket jól elkülöníthető határfelületek választják el egymástól. A rétegződések valódiságát éppen a földrengés tovaterjedő hullámainak a viselkedéséből következtetik. A földrengés folyamatai a legkülső rétegben, a kb. 30 kilométer vastagságú szilárd kéregben zajlanak le. Hazánk területén — az 1956. évi du- naharaszti földrengés tapasztalatai alapján — ez az ériék 27 kilométer, de a Balkánfélszigeten 60 kilométerre becsülik a kéreg vastagságát. A tektonikai földrengés keletkezésének okát régóta vizsgálják. A földrengések keletkezését a régi tapasztalatok alapján mind behatóbban keresik. A szakemberek okosabbak lettek mind a bukaresti, mind az ez évi április 15-i kotori-öböli katasztrofális rengés tanulmányozása után. Richter geofizikus az elképzelhető legerősebb rengést 10. fokra minősítette. E skála szerint a jugo- ' szláviad rengés 7,2 fokot ért el. A GEOGRÁFUS a Föld felszínén kontinenseket, óceánokat és tengereket lát. A geológus a földrészeken belül különböző méretű kéregtáblákat, tudományos szóval tektonikai lemezeket különböztet meg. Egy-egy földrészt néhány nagy és több kisebb lemez alkotja. Ez a négy-öt éve ismeretes lemez- tektonikai elmélet keresi a földrengések okait. Erről a Népújság szakavatott cikke részletesen ír, (június 26.). De mi a magyarázata az Egerben évtizedenként visz- sza-visszatérő, érezhető, vagy alig feltűnő földrengéseknek? Várható-e itt is katasztrófa? Amikor 1922. után a város vezetőségé arról tanácskozott, hogy Eger vízellátása hogyan oldható meg, felkérték Schré- ter Zoltán főgeológust, hogy a helyszíni vizsgálatok alapján készítse el a város és környéke geológiai kereszt- metszetét. Ez el is készült. Abból kitűnik, hogy a Bükk- hegység nyugati lábánál a főleg triász-mészkőből álló tömb öt-hat törést szenvedett. A letört darabok a mélybe zökkenték. A törésvonal a felszínen is kinyomozható. Egyik ág a Szala- patak völgyén át vezet a város központja felé. Az Eger- patak mentén húzódó másik ággal éppen a hévforrások, fürdők területén találkozik. Innen magyarázható meg, hogv a törésvonalak találkozásánál törtek fel a források vizei. A törésvonal tényérő] bárki meggyőződhet. Lépkedjék lefele a Kazamata borozó lépcsőién. A pince jára- ratai riolittufába vágjak. Ezt a tufát az első egri kút fúrásakor 40 méter mélyen találták meg a Petőfi tér alatt. A törés vonala, a vetésik ma is él. De ha a borozó léocsőjén haladunk lefelé. olykor a cipőnk vízbe merül, mivel a régi, de eleven törésvonal mentén víz tör fel. ami nem az énítők hibájából származik. Röviden : Eger városa törésvonalon fekszik. Ha a „lemeztektonika” elméletét elfogadjuk és annak a logikájával gondolkozunk, arra a következtetésre jutunk. hogv itt két szerkezeti lemez találkozik. Ezek időnként ütköznek egvmással. vagy egyik a másik alá igyekszik nyomulni. A mozgásuk és helyezkedésük okozza a kéreg rengését, amit pár éve éreztek is Eger város több pontján. Egerben 1676. Ili, 26-áról említik a legrégibb földrengést. 1829. július 1-én és augusztus 9-én ez a rengés megismétlődött. Az Egri Üj- ság szerint a július 1-i délelőtt 9 órakor jelentkezett. „Az ablakok megrázattak, a Tsillagvizsgáló-Toronyban a másodpercre járó óra meg- állott.” Ezt követően a legújabb időkig 25 rengést említenek. Ezek közül az Egri Üjság az 1925. január 31-i rengésről ír legrészletesebben. Akkor a fészekmélységet 4000 méterre becsülték, (a mostanában lezajlott kotori-öböli rengés hipocentruma, fészke 20 ezer méter mélységből pattant ki). Ezek szerint minden évtizedre esik nálunk egy-két földmorajlás. Ebből arra következtethetünk, hogy ezután ts várható Egerben földmozgás, mert a törésvonal él. LESZ, DE AZT IS HOZZÁTESSZÜK, nem lehet az katasztrofális mértékű. Miért? A geológusok szerint a nagyobb földrengések előtt az érintkező, egymásnak ellenálló lemezek között állandóan nő a feszültség. Nos — Eger határában az eleven törési sík csökkenti, feloldja a feszültséget, mint egy biztosító szelep,' nem engedi ennek a pattanásig való fokozódását. Ha csak órákra is előre tudnánk jelezni a földrengés közeledtét, ekkor anyagiakban nem is, de emberéletek megmentésében nagy szolgálatot tehetnénk. Pedig lehetne Egerben, Hévízen és Miskolc-Tapolcán erre megfelelő mód. A forrásvizek a törés mentén lassan áramlanak fölfelé, (Schréter főgeológus szerint az egri hévforrások vize 400—600 méter mélységből tör a magasba). Közben hidegebb talajvízzel is találkozik, emiatt csökken a hőfoka. Ám egy 1000—2000 méter mélységű kéregmozgás a víz feltörését feltétlen meggyorsítaná, a karsztvíznek nem lenne ideje hidegebb vízzel keveredni és lehűlni, íme a magasabb hőmérséklet a mélyben meginduló kéregmozgást elárulná. A forrásvizek hőmérséklete pedig mérhető. De van az egri forrásvíznek más tulajdonsága is. Ra- dioemanációt, gázt hoz magával. Ennek a minőségében beálló változás is intő jel lehet. A „FÖLDRENGÉS-ELŐREJELZÉST” meg kellene szervezni, s akkor, ha ez veszélyt jelez, el lehetne rendelni a „földrengéskószültsé- get”. Dr. Zétényi Endre i RASIG KOSSUTH 8.25 Slágermúzeum. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Hobbidominó. 10.41 Donizetti: Rita. 11.40 Magányos utazás. 12.35 Grafikai bienná- lé Ljubjanában., 12.50 Zenemúzeum, 14.37 Népi muzsika. 15.33 Folytatásos mese, amelyben feldobnak egy szörnyet. 15.51 Tanár úr, kérem. 16.05 Tandori Dezső: A meghívás fennáll. 16.15 Magyar előadóművészek. 17.07 Olvastam valahol. 17.27 Hollós Lajos: öt régi tánc. 17.33 Zárómérleg. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Kamarazene. 20.38 A gyorsuló idő nyomában. 20.58 Emlékek szárnyában. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Szabolcsi Bence tanít... 23.30 Brahms: amoll vonósnégyes. PETŐFI 8.20 Amerika, 1979. 8.33*1 Napközben, 10.36 Zenedél- előtt. 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.53 Kapcsolás a pécsi stúdióba. 13.23 Gyermekek könyvespolca. 13.28 Éneklő ’ ifjúság. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Zenés játékokból. 16.35 Idősebbek hullámhosszán, 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Barangolás régi hanglemezek között. 18.49 A cigánybáró (operettrészletek). 19.55 Slágerlista. 20.33 Evita, avagy történelem rockban. 21.33 Ajánlok másokat. 22.00 Nótacsokor. 23.15 Dzsesszfelvételek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István — A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Lap- és műsorelőzetes. .. Tű 16.20 Kutyahűség (szovjet film). 17.30 Nemzetközi gyermekév, 1979. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Drága jótevőnk (tévéjáték). 21.30 Rátóti napok. 22.10 Tv-híradó 3. 22.20 A Szovjetunió népeinek VII. nyári spartakiádja. 2. MŰSOR 20.01 Van képünk hozzá! 20.40 A rajzfilmek kedvelőinek. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Tárlat az utcán. 22.00 Egészségünkért. 1979. augusztus 2., csütörtök
