Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

KISKERTÜNKBEN ■ * " * " ... .............I \.............i/ihu.iw.im^vwibu.V é l/"" ...................... T udniualok az alBatok biztosításáról Zöldség—gyümölcs Takarítsuk be, ami megtermett A háztájiban és a kisegítő gazdaságokban tartott álla­tokra különféle biztosítások köthetők, önállóan köthető biztosítás a kisgazdasági tu­lajdonban lévő lovakra, szarvasmarhákra, sertésekre, juhokra, kecskékre. Az ÁB nem köt biztosítást baromfi­félékre és más kisállatokra: így a nyulakra és a galam­bokra sem. A méhekre. a mezőgazdasági épületbiztosí­tás mellé kiegészítő biztosí­tás köthető. A lovakra egyedi biztosí­tást lehet kötni, mely lovan­ként, a 25 ezer forintos ér­tékhatáron belül, tetszés sze­rinti összegig terjedhet. A biztosítás e formája 6 hóna­pos kortól 15 éves korú lo­vakra érvényes. Minden esetben csak állatorvosi vizs­gálat után lehet a lóbiztosí­tást megkötni. A vizsgálat díját az ÁB fedezi. A bizto­sítás kiterjed a betegségből vagy esetleges balesetből eredő elhullásra és kényszer- vágásra, valamint a kórházi gyógykezelésre. Ahol több ló van, mindegyikre külön kell biztosítást kötni. A biz­tosítás évi díja: a biztosított összeg 10 százaléka. A szarvasmarhák kétféle­képpen biztosíthatók: 25 ezer forintos keretszerző­déssel, illetve egyedileg. A biztosítás díja a keretszerző­dés esetén az összeg 4 száza­léka, ez egyedi biztosítás dí­ja az összeg 5 százaléka. Ha a díjat elmulasztották kifi­zetni, a biztosító nem viseli a kockázatot. Egyedi biztosítás esetében a szarvasmarhák évközi cse­réjét a változást 15 napon be­lül, írásban kell bejelenteni a biztosító területileg illeté­A növényvédő szerek, gyomirtó szerek többsége méreg, használatuk, kezelé­sük közben pontosan be kell tartani az előírt rendszabá­lyokat, óvintézkedéseket. El­lenkező esetben a növényzet­ben, állatokban, s környe­zetben kárt okozhatunk, sú­lyosabb esetben a magunk, vagy mások egészsége is kárt szenvedhet. Fontos tehát, hogy felhasz­nálás előtt mindig olvassuk el figyelmesen a használati utasítást. s csak ezután kezdjünk munkához. A sze­reket mindig csak azokra a növényekre permetezzük, amelyek védelmére alkal­masak, s ügyelni kell az elő­írt töménységre is. A fel­használók számára ajánlott vagy kötelező védőeszközö­ket — álarc, gumikesztyű, kalap, szemüveg stb. — sem mellőzhetjük. A permetezett területre csak az előírt mun­kaegészségügyi várakozási idő leteltével mehetünk be, terményeket pedig szigorúan csak az élelmezés-egészség­ügyi előírások betartásával fogyaszthatunk, vihetünk piacra. A növényvédő szerek helytelen tárolása sok bal­eset forrása. E szereket le­hetőleg a lakóháztól távo­labb, zárt helven, külön el­zárható ládában tartsuk, hogy gyerekek, állatok, vagy avatatlan személyek ne fér­hessenek hozzá. A raktár­ban mindig legyen rend, s nem árt, ba beszerzésekről, kés fiókjának. Tehénbiztosí­tás esetén a változás beje­lentésének végső határideje, kockázatviselési időszak vége. Az elhullásból eredő káro­kat a kötvényben meghatá­rozott biztosítási összegnek megfelelően térítik meg: te­henenként 15 ezer, növendék szarvasmarha esetén 5000 fo­rintot. Ha az elhullott állat­tal azonos, egészséges állat forgalmi értéke alacsonyabb a káreset időpontjában el­hullott állat biztosítási össze­génél, akkor az alacsonyabb összeggel kártalanítjuk a tulajdonost. Ha a biztosított tehén a biztosítás időtarta­ma alatt túllépi a 15 éves korhatárt, a kártalanítás a tehén értékének fele: A sertések biztosítására 1979. január elsejétől két új biztosítási formát is be­vezettek. A hathónapos tar­tamú biztosítást azok köthe­tik meg, akik növendék- és hízósertéseiket értékesítési szerződéssel lekötötték. Az értékesítési szerződést nem kötő állattartók növendék- és hízósertéseikre, valamint az anyakocákra, juhokra és a kecskékre csak 12 hónapos időtartamú biztosítást köt­hetnek. A sertések biztosítási díja 10 darabig, darabonként 100 forint, 11—15 darab között (egyenként) 95 forint. 12—20- ig 90 forint, 21—25 között darabonként 85 forint, 26 darabon felül minden sertés biztosítási díja 80 forint. Az állatbiztosítások (szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék esetében) a balesetből vagy betegség­bőd eredő elhullásra, illetve permetezésekről naplót ve­zetünk. Feleslegesen ne tá­roljunk permetezőszert. Ha minden elővigyázatos­ság ellenére is mérgezés tü­neteit tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz. Ha növényvédő szerekkel, gyomirtókkal dolgozunk, óhatatlanul hulladékok is keletkeznek. E maradvá­nyokkal éppoly óvatosan kell bánnunk, mint a sze­rekkel, hiszen mérgezéseket okozhatnak, s ha szabályta­lanul szétdobáljuk, súlyosan fertőzhetik a környezetet.. Arra kell törekedni tehát, hogy mindig csak a valóban szükséges mennyiségeket szerezzük be. Ha nincs fe­lesleg, maradék, azonnal kevesebb a nehezen eltüntet­hető hulladék, szermarad­vány is. Még a legkörültekintőbb vásárlások mellett is akad tennivalónk a hulladékkal, például a szerek csomagoló­anyagát, a palackokat, pa­pírdobozokat sem dobhatjuk hatástalanítás nélkül az egyéb hulladékok közé. Szi­gorúan tilos szermaradékot, csomagolóanyagot kutak, ta­vak, folyóvizek, lakott he­lyek közelében eldobni. Kiskertekben túl sok hul­ladék nem gyűlik össze. Legcélszerűbb, ha a szerma­radványokat — még ha csökkent hatásúak is — ki­permetezzük, így azok idő­vel elbomlanak, a csomago­lóanyagokat pedig a háztól, ólaktól távol elégetjük. A kényszervágásra érvényesek. Az egyedi értékkel biztosí­tott anyaállatok a szerződés­ben megjelölt értékben té­rülnek meg. Minden más esetben a sertések kártéríté­si mértéke (mindkét biztosí­tás alapján) elhullásnál ki­lónként 20 forint, kényszer- vágásnál 16 forint. A térítés: maximum egymázsás állatra vonatkozik. örvendetes, hogy nemcsak a nagyüzemekben tekinthető tartósnak a tehén- és a juh- tartási kedv, hanem a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban is. Az állattartás azon­ban nemcsak több tejet, húst, gyapjút jelent, hanem több takarmányt is igényel. Éppen ezért minden lehető­séget ki kell használni nem­csak az abraktakarmányok, hanem a szálas takarmányok, a füvek termésének betaka­rítására. Nem lebecsülendő az a mennyiségű fű, mely ha­zánkban az árokparton, az utak mentén, a vasúti tölté­sek oldalain terem évente. Ezzel kapcsolatosan a na­pokban jelent meg a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közleménye, mely szerint a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelés­fejlesztése érdekében a he­lyi tanácsok gondoskodtak arról, hogy az árokpartok, árvízvédelmi és vasúti tölté­sek és egyéb kihasználatlan gyepterületek fűtermése hasznosításra kerüljön, illet­ve a szarvasmarhatartók e termést ingyenesen megkap­hassák kaszálásra. Egy ko­rábbi minisztertanácsi hatá­rozat alapján a helyi taná­csok mindenütt számba vet­ték ezeket a területeket, me­lyekről tulajdonosaik (ke­szilárd anyagokat — mű­anyag flakon, üveg, és fém­palack — szód ás vízzel meg­tisztítjuk, s összetörjük, hogy használhatatlanok le­gyenek. Az így hatástalaní­tott és összezúzott anyagok már az egyéb hulladékhoz keverhetők. A törvény világosan ki­mondja, hogy aki másnak gondatlanul vagy szándéko­san kárt okoz, kártérítési felelősséggel tartozik. Ez ter­mészetesen a növényvédő szerek és gyomirtók haszná­latára is vonatkozik. Minden kiskerttulajdonos érdeke tehát, hogy e veszé­lyes szerek használatakor a legnagyobb körültekintéssel járjon el, pontosan tartsa meg az óvórendszabályokat. Hiszen nemcsak saját nö­vényei láthatják kárát a fe­lületességnek, hanem mások veszteségeiért is felelnie kell. Természetesen a környe­zetnek, a szomszédoknak is mindent meg kell tenniük, •hogy a szabályszerű munka ne tehessen kárt. Hiába ke­resi igazát a bíróságon az a kárvallott, aki a veszteséget elháríthatta volna, de sem­mit sem tett ezért. Kertszomszédok, kertészek és méhészkedők — a viták gyakori szereplői — vala­mennyien jobban járnak, ha utólagos civakodús helyeit betartják az előírásokat, s ügyelnek más értékeire is. H. L. A házikertekből, hétvégi telkekről származó friss gyümölcs és zöldség nagy érték, függetlenül attól, hogy a termelő családja fogyaszt­ja el, vagy kereskedelmi forgalomba kerül. Az elmé­leti számítások azt mutat­ják — és a gyakorlati ta­pasztalatok is azt bizonyít­ják —, hogy a megtermett «gyümölcs és zöldség egy része (még pedig olykor számottevő hányada) ilyen vagy olyan okok miatt saj­nos egyáltalán nem hasz­nosul, veszendőbe megy. AMI A FÁN MARAD Igen gyakran tapasztal­juk, hogy — időhiányra hi­vatkozva — a gyümölcs egy részét a kertek műve­lői nem szedik le a fáról. Nem kétséges, hogy a ker­ti termények jórészt olyan növényekből állnak, ame­lyek termésének a betaka­rítása sok munkával, fárad­sággal jár. De azt is tudo­másul kell vennünk, hogy ezeknek a forgalmi < értéke éppen azért jelentős, mert zelőik) a teljes fűtermést nem tudják betakarítani és az összegyűjtött igények alapján a szarvasmarhatar­tással foglalkozó, kistermelők között ezt ingyenesen szét­osztották az idén május 15-ig. Ha azonban a tulajdono­sok (illetve kezelők) vagy az ingyenes kaszálásban ré­szesülő kistermelők a füvet 1979. június 5-ig nem ka­szálják le, a kaszálatlan út­menti árokpartok, utak, vas­úti, árvízvédelmi töltések és rétek fűtermését bárki, kü­lön engedély nélkül, ingye­nesen betakaríthatja. Fontos cél, hogy minden füvet időben betakarítsa­nak. Ugyanakkor a MÉM közleménye szerint a ren­delkezések kiterjednek a rétművelési ágban nyilván­tartott mezőgazdasági ren­deltetésű földekre is, mi­szerint a be nem takarított rétterület aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelmének az ezer­szeres . forintösszegét köteles a gazdaság büntetésként megfizetni. A magánszemé­lyek be nem takarított rét­területét a helyi tanács szakigazgatási szervének ja­vaslatára a járási földhiva­tal — határozattal — állami tulajdonba veheti és jogában áll szankciót is érvényesí­teni ellene. Azért, hogy mindenütt le­kaszálják, betakarítsák ami megtermett, sokat tehetnek a nagyüzemek, a helyi taná­csok, a KPM és a vízügyi szervek is. Nyújtsanak se­gítséget a közös gazdaságok a fűtermés hazaszállításához ott, ahol erre igény van. Több tejhez, húshoz csak több takarmánnyal jutha­tunk. Azt pedig ami ráfor­dítás nélkül, ingyen megter­mett, kaszálják le minde­nütt. Június 5-e után erre bárkinek joga van. Szente Erzsébet A GYÖNGYÖSI MÁTRA KINCSE MGTSZ felvételt Eiirdet ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ELÁRUSÍTÓHELY ÜZEMELTETÉSÉRE. Jelentkezni lehet a tsz főkönyvelőjénél. Gyöngyös, Szurdokpart 9. Belépés azonnal. bennük sok emberi munka testesül meg. Ezek közé tartozik a cseresznye és a meggy, amely többnyire tényleg terjedelmes fákon érik, ezért a leszedése las­sú és nem is egészen ve­szélytelen munka. Mégis arra kell törekedni, hogy minden érett gyümölcsöt leszedjünk már csak azért is, mert a fán maradó cse­resznyében fejlődnek ki a cseresznyelégy hernyói (a „kukacok”), amelyek onnan kiszabadulva fertőzik a kö­vetkező évi termést. Aprólékos munka a meggy, a ribiszke, a kösz­méte és a szamóca szürete is. A kisebb fákról és a bokrokról azonban szapo­rábban halad a szedés, ezért a termés is jobban hasznosul. Kisebb a veszély a zöld­ségféléknél, Itt inkább ab­ból származik fölösleges termény, hogy a kertész- kedök rosszul becsülik meg a bevetendő terület mérté­két. AMI TŰLÉRIK Gyakran származik vesz­teség abból, hogy a ker­tészkedő embernek nincs ideje éppen akkor szüretel­ni a terményét, amikor az a legmegfelelőbb érési álla­potban van. Előfordul a zöldbabbal, hogy túlérik, az uborka tökméretűvé nő, a málna éretten lepotyog, a nyári alma és körte lehull a fö'dre. Ezzel a veszéllyel minden kertészkedőnek szá­molnia kell és bizony úgy kell a szüreti munkát meg­szervezni. hogy minél ki­sebb veszteség érje a csa­ládot. Ami lehull, azt sem kell feltétlenül veszendőben hagyni; a földről felszedett őszibarack, kajszi, szilva, alma házi feldolgozással jó minőségű lekvárrá, dzsem­mé, gyümölcslévé dolgozha­tó fel. Végső esetben cefrét készíthetünk belőle és té­len kifőzhetjük pálinkává. A túlérett zöldborsó, zöld­bab hüvelyeit most már hagyjuk beérni, megszárad­ni: jó vetőmag származik belőle a következő évre, AMIT MEG KELL JEGYEZNI Általános szabály, hogy minden gyümölcsöt és zöldségét lehetőleg korán reggel, a harmat felszára­dása után, de még az idő felmelegedése előtt szüre­teljünk le. Kíméletesen szedjünk! A fáról a gyümölcsöt ne ráz­zuk le. A meggyet, a szil­vát, az almát és a körtét kocsánnyal szüreteljük. Ügyeljünk, hogy a jövő évi termőrészeket ne tépjük le a gyümölccsel együtt! Szedőedényként lapos és nem nagy méretű kosarakat, rekeszeket, műanyag ládi- kákat használjunk, ame­lyekben az egymásra rakott rétegek nem nyomják egy­mást túlságosan. Ez különö­sen a nagyon gyorsan romló gyümölcsöknél, zöldségek­nél (málna, őszibarack, sa­láta, paradicsom) fontos. A leszedett terményt ha­ladéktalanul szállítsuk hű­vös helyre, lehetőleg kam­rába vagy pincébe. A leg­romlékonyabbakat tegyük hűtőszekrénybe, ahol 3—4 fokos hőmérsékleten napo­kig is elállnak. Dr. Bálint György Apróhirdetés ÁLLÁS Termelőszövetkezet­nek termény. és tápértékesítést vál­lalok ,,Fehér róz&a” jeligére a Magyar Hirdető Hm.-i köz­pontjába^ _____________ F iatalasszony bár­milyen bedolgozói munkát vállai saját lakásán. ,.Anita” jeligére a Magyar Hirdető Hm.-i köz­pontjába. A GÉP- ÉS MŰSZERIPARI SZAKKÖZÉP­ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Eger, Rákóczi u. 2. sz. alatt TAKARÍTÓNŐ­KET VESZ FEL szerződéses munkaviszony létesítésével, melyre nyug­díjasok is jelent­kezhetnek. Jelentkezés az intézmény gazdasági vezetőjénél, a fenti címen. TAKARÍTÓNŐT FELVESZÜNK. PIÉRT Kér. V. 26. sz. lerakata. Eger, Raktár út 1. sz. alatt. Vées, Kákúczi út 13. a’att ke Mes családi ház eladó, kéUzoüa­, »PANORAMA” VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT pályázatot hirdet a Gyöngyösön megnyíló önkiszolgáló étterem ÜZLETVEZETŐI és -HELYETTESI munkakörök betöltésére. Pályázati feltételek: üzletvezetői, vagy ennél magasabb szakképesítés; hatósági erkölcsi bizonyítvány; szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet: személyesen, vagy írásban a személyzeti osztályon. konyha, melléképü­lettel 326 n.-öl. Ér­deklődni Eger, Kal- lómadom út 48. 1/3. Hartman._________ V ennék Egerben üres telket, vagy ro­mos házat. ,,Kész­pénz” jeligére a Ma­gyar Hirdető Heves megyei központjába. Fiatal értelmiségi házaspár egy gyer­mekkel üres egy, vagy másfélszoba- összkomfortot bérel­ne i évre. Csebok- szári előnyben. „Viktória” jeligére a Magyar Hirdető Heves megyei köz­pontjába _____________ K is méretű pince eladó. Érdeklődni Eger. Kertész út 152. Sarudon eladó 2158 m2 kert. Érdeklődni lehet Eger, Puky U. 6. 8—14-lg._____ K ál, Tábor u. 13. alatti 2 és fél szo­bás családi ház el­adó. Érdeklődni ugyanott és Ady E. 45. sz. alatt lehet. Elcserélném belváro­si 1 szobás, össz­komfortos lakásomat hasonlóra. Csebok- s/.ári is érdekel. ..Sétálóudvar” jel­igére a Magyar Hir­dető Hm.-i központ- iába. Túladó Hatvanban, a vasútállomástól gya­log 10 percre, kettő­ezernégyszáz négy­szögöl, részben gyü­mölcsös lakóházzal. Érdeklődni Miskolc, Mikes Kelemen utca 30. II. 3. Gyöngyösön sürgő­sen eladó egyszo­bás, szövetkezeti la­kás megegyezéssel. Verseny u. 12/1. III. 29. Gyöngyös, Jókai u. 26. alatti családi ház eladó. Érdeklődni levélben Tóth István, 8900 Zalaegerszeg, Fürst Sándor u. 17. 1/6. Eladó 2 szoba-össz­komfortos szövetke­zeti lakás kp + OTP, azonnal be­költözhető. Eger, Zalka M. út 15. 1/3. Érdeklődni 16-tól. Novaj belterületén kertes ház eladó. Érdeklődni Nagy Sándor, Novaj, Pe­tőfi 33. 2 szoba-konyha szö­vetkezeti lakás el­adó. Érdeklődni ugyanott. Eger. Zal­ka M. 29. III/10. Debreceni 2 szobás, összkomfortos taná­csi lakásomat ha­sonló gyöngyösi, vagy hatvanira cse­rélném. Kovácsné, Debrecen, Barna u. 11. Telefon: 22-804. 170 000 Ft kp + OTP- átvállalással lakás- megoldást keresek. „Gyorsan” jeligére az egri hirdetőbe. JÁRMŰ CM-es Trabant el­adó. Érdeklődni Gyöngyöshalász, Al­kotmány u. 14. 18— 20 óra között. Vennék 250 cm3-es négyütemű Simson motorkerékpárt, üzemképtelent is* Búzás János, Fel­német, vasútállo­más. Fatüzelésű bojler eladó. Eger. Vécsey- völgy út 27. Farkas Albert. 2 darab sodrott ha­sas ló és 1 darab 3 1 2 tonnás billenős kocsi eladó. Füzes­abony, Tárkányi út 40. sz. Tudnivalók a permetezőszerekről Szente Erzsébet Takarmány az utak mentén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom