Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

Mire képes az Iskolatelevizió? Egy kandidátus műhelyében A lyan egyéniség, akit igen sokan ismernek, tisztelnek és szeretnek. Me­gyénk pedagógustársadalma — többek között — iskola- televíziós szakembernek em­legeti dr. Nagy Andort, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszékének vezetőjét. Őszin­te szavakkal méltatja nem­csak tájékozottságát, hanem megnyerő közvetlenségét, szerénységét és emberségét !s. A neves kutató mintegy másfél évtizede foglalkozik — az úttörők szerepkörét is vállalva — telepedagógiával. így hát nem véletlen, hogy kandidátusi disszertációját — ezt májusban védte meg a Magyar Tudományos Akadé­mián — is ebből a téma­körből írta. Dolgozatában el­sősorban arra keresett vá­laszt, hogy az Iskolatelevízió adásait miként használják fel az általános iskola hu­mán tárgyainak oktatásában. Nemcsak a pillanatnyi hely­zetet mérte fel, hanem a gyakorlatban megvalósítha­tó javaslatok regimentjét is felsorakoztatta. Az egyetemen kezdődött A film iránti érdeklődés­sel kezdődött. Még 1954-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. — Az egyes alkotásokban rejlő nevelőerő izgatott. El­szomorított az, hogy a taní- tók-tanárok erről egy kissé megfeledkeznek, vagyis könnyedén lemondanak egy igen hatásos eszközről. Olyanról, amelyet mással aligha lehet pótolni. így az­tán nem csoda, hogy a té­vé is megbabonázott. A nagyszerű lehetőségre figyel­tem fel. Korunk egyre töb­bet vár a oedagósiától. Ke­vesebb idő alatt. több ismeretet kell nyújtani úgy hogy közben a nevelés ered­ményességét is fokozzuk. Vi­lágosan láttam: ha ez csak a korszerűség teljes fegy­vertárának bevetésével old­ható meg, akkor az iskola­tévének főszerepet kell kap­nia. Cikkek, tanulmányok A gondolat mindinkább foglalkoztatta, s elhatározta, hogy képességeit a nemes ügy szolgálatába állítja. Hitte azt, hogy napjaink gyermeke nemcsak igényli a képernyő ajándékait, hanem annak jelrendszerét is elsajátította, s egyre kevesebbé fogadja szí­vesen a csak krétát haszná­ló tanárt, aki kizárólag az előadásmód varázsára eskü­szik. Akár kényelemből, akár téveszmétől vezérelve. — Megismerkedtem a ve­zérkarral, s közös haditer­vet alakítottunk ki. Elhatá­roztuk : fokozatosan felszá­moljuk az idegenkedést. Színhelyül Heves megyét, il­letve Egert választottuk. Már 1964 őszén — néhány hónappal az ITV születése után — városi-járási jellegű szemináriumot rendeztünk, s itt az alkotókat hoztuk ösz- sze a felhasználókkal. Egy évre rá a programot megyei jellegűvé szélesítettük. Ké­sőbb országossá, majd nem­zetközivé vált. Ez egyben azt is jelzi — s kollégáimmal együtt ezt örömmel vettük tudomásul — hogy felkeltet­tük az érdeklődést, nem dolgoztunk hiába. Erre utalt az is, hogy cikkeim, tanul­mányaim mind szélesebb visszhangra leltek, s a Tan- könyvkiadó által megjelen­tetett A televízió és a pe­dagógia című könyvem né­hány hét alatt elkelt. így aztán egyre nagyobb lelke­sedéssel munkálkodtam to­vább. Bizonygatva azt, hogy Comenius közismert tétele a szemléltetve és cselekedtet- ve elv általában megvalósul az egyes műsorokban. Meg akartam győzni mindenkit: ezek csak akkor válhatnak jobbakká, ha hozzáértően ér­tékelik, bírálják őket. Az esetenként tapasztalt közöm­bösség elkeserített. Rájöttem: az adásokat az alsó tagoza­tos nevelők készséggel alkal­mazzák. a felsősök kevésbé rendszeresen, a középiskolai­ak viszont igen ritkán. Ez­zel kapcsolatosan tennivalók regimentjére bukkantam, s n£m óhajtottam kitérni elő­lük. Ötévi műn'tálkodás így aztán természetes, hogy ebből a körből dokto­rált. Méghozzá summa cum laude, azaz a legnagyobb di­cséretet érdemelve ki. Pro­fesszora dr. Jausz Béla, a magyar neveléstudomány korszakalkotó alakja, ö biz­tatta: semmiképpen ne hagy­ja abba, vizsgálódjon, tájé­kozódjék, böngéssze a meg­lehetősen szerény hazai és külföldi szakirodalmat, s olyan kandidátusi disszertá­ciót írjon, amely mint min­den igazi tudományos mű, ezer szállal kötődik a való­sághoz, s új eredményeivel annak jobbá formálását se­gíti elő. A témát öt esztendővel ezelőtt jelentette be a Ma­gyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bi­zottságának. Érezte: nem kis feladat vár rá, hiszen túl kell jutnia a nyelvi, a filozófiai, a szakmai vizsgá­kon — az akadályokat köny- nyedén vette — kísérletek­kel kell megbirkóznia. Nem torpant meg, mert a rég ál­modott célt látta, s ezért nem talált soknak semmi­lyen áldozatot. Neki lett igaza, hiszen művét nemcsak hazai, ha­nem európai viszonylatban is újszerűnek iránymutató­nak minősítették. — Ezt a pillanatot nehéz elfelejteni. Dehogy gondol­tam ekkor arra, hogy esz­tendőkig nem volt szabad időm. Az egyikori egyetemi hallgató nagy álma teljesült. Adhatott abból, amit valaha kapott önzetlen mesterétől, útnakindítójától.. . értékes favasiatok Arról is szó esik, hogy milyen gyakorlatban hasz­nosítható ötleteket ajánl a katedrán tevékenykedő kol­légáinak. s az oktatásügy irányítóinak. fmo egy csokorra való be­lőlük! — A műsorok tervezőinek, alkotóinak mind a kutatók­kal. mind a tanárokkal az eddiginél jóval szorosabb kapcsolatot órrjemos létesí­teniük. Több bázisintéz­ményre lenne szükség az országban, s ezekben megvi­tathatnák a forgatókönyve­ket, elemzéseket készíthet­nének, mérhetnék az egves műsorok hatásfokát. A je­lenleginél több iskolateleví­ziós kérdést kellene publi­kálni a szakfolyóiratokban, mert a nevelők széles köre csak ígv gyarapíthatja isme­reteid. Ha kiépül a kettes csatorna, akkor a pedagó­gusoknak előzetesen le le­hetne vetíteni minden prog­ramot. A központilag össze­állított munka- és feladat­lapok is meskönnvítenék a hétköznapi munkát, a látot­tak feldolgozását. Az ipar a mostaninál jóval olcsóbb képmagnókat gyárthatna. Az egyetemek és főiskolák hallgatóikat felvértezhetnék a telenedagógiával összefüg­gő tudnivalókkal. Mindezek érdekében igen sokat tehet­ne az Oktatási Minisztérium és az Országos Pedagógia Intézet. Annál is inkább, mert az oktatás fejlődése szempont­jából a könyvnyomtatás fel­tételezése óta a televízió az egyik legnagyobb lehetőség. Pécsi István Tallózás a tv harmadik negyedévi műsorából Aktuális témájú doku­mentumfilmek, mai magyar szerzők műveiből készült tv-játékok, és -filmek, nagy filmművészek alkotásaiból összeállított sorozatok fém­jelzik a televízió harmadik negyedévi műsorát. Július 17-én, kedden este sugározzák a Megtörhetetle- nek című dokumentumfilmet, amelyet Vietnamban forgat­tak nemrégiben a MAFILM híradó- és dokumentumfil­mesei. A közeljövőben kezdik ve­títeni azt a nyolcrészes, szí­nes sorozatot, amely az em­beri test felépítésével, szerv- rendszereinek működésével ismerteti meg a nézőket. Még a nyáron képernyőre kerül a tv dokumentumfil­meseinek egyik,nagy vállal­kozása, a Színészosztály cí­mű film. Tóth Benedek: Nincs visz- szaút című — a Szépirodalmi Könyvkiadó pályázatán dí­jat nyert — kisregényéből Hajdúíy Miklós készített tv- filmet. Polgár András Gyer­mekjáték című alkotása egy 16 éves állami gondozott fiú életbe indulásának, felnőtté válásának első lépéseit, ke­serves igazságkereső útjának csalódásait boncolgatja. 1979. július 15., vasárnap Parádés szereposztás jel­lemzi a Szántó Tibor, Gyár­fás Miklós és Kamondy Lász­ló egy-egy novellájából ké­szült Szemetes trilógia cí­mű filmet. A műsor Páger Antal. Komi ős Juci, Toma- nek Nándor, Sztankay Ist­ván és a nemrég elhunyt Gyenge Árpád főszereplésé­vel a társadalom elesettjei­nek, a napról napra élőknek a szemszögéből mutatja be valóságunkat — szívet me­lengető emberséggel. Kertész Ákos: Aki mer, az nyer című tv-játéka is a harmadik negyedévben kerül a képernyőre. Napjainkban játszódik Szi- lárdi János : Találkozások című tv-játéka. Két fősze­replőjét — Almási Éva és Oszter Sándor alakítja — egy kórházba sodorja egymás mellé a véletlen. Több sorozat vetítését kez­di meg a tv a következő he­tekben. Az éjszakák és nap­palok című, 12 részes len­gyel film: a Maria Dabrows- ka nagy családregényéből ké­szült feldolgozás a múlt szá­zad második felében lezaj­lott nagy felkeléstől az első világháborúig terjedő kor­szak, a századvég izgalmas krónikája. A fiatalon el­hunyt szovjet művész Suk- sin munkáiból öt filmnek, Makk Károly kilenc müvé­nek, és a nagy francia szí­nész, Jea-n Gabin nyolc film­jének vetítését kezdik meg a harmadik negyedévben. (MTI) 1. Fekete Opel gördült az is­mert kisbársonyi lovaspálya bejáratához. A kocsiból In­gyenes Béla kászálódott ki, a NEBUKJKI Intézet igaz­gatója. A kissé testes férfi orrát megcsapta a lótrágya csípős szaga, s rögtön fel­ébredtek benne a szunnyadó gyerekkor emlékképei. Lát­ta a nagypapát díszkeretes fotón első világháborús hu­száregyenruhában, s szinte hallotta — már a demokra­tikus rendszerben elért sike­rei nyomán — rekedtes hangját: — Feltörtél, fiam, mint a huszárfenék... Ez a dicséret akkor hang­zott el, amikor Béluskát, a család kedvencét kinevezték a NEBUKJKI Intézet igaz­gatójának. Az intézet igen fontos, de nem reklámozott tevékenységet folytatott. In­gatag pozíciójú gazdasági vezétőket „erősített meg” abban, hogy „tartani tudják a frontot”. Pontosabban: magukat. A képzés igen sok. oldalú volt. A tantárgyak közt szerepelt mindaz, ami­vel ..tartósítani” lehetett a jelen gazdasági körülmények közt egy ..tarthatatlan” ve­zetőt. A modern vezetéstu­domány eredményeitől a pszichoanalízisig térjedt a skála. A módszerek különö­sen azóta finomodtak, mió­ta a vállalatok ..szelekcióját” kezdték emlegetni „ott fönt”. S az érdeklődés is jelentő­sen megnőtt az intézmény munkája iránt. A bentlaká­sos tanfolyam vendégházá­nak portáján állandóan csen. gett a telefon, Kvassay Bó­dog zsilipszerűen zárta el az illetéktelen jelentkezők előtt az utat. Az intézet legnépszerűbb tantárgyai Az állami hitelek megcsapolása, valamint A támogatások kicsikarásának ezer módja voltak. De ha­sonló érdeklődéssel hallgat­ták az előadást az igazga­tók, főkönyvelők, főmérnö­kök, akkor is, ha a Lavíro- zás, lébecolás című tárgy titkait ismertette dr. Hum­bug Elemér, a Szélhámosság tanszék docense. A virágzó (és nélkülözhe­tetlen) intézmény igazgató­ja, Ingyenes Béla most hagy­ta a gondokat, kikapcsolódni jött a kisbársonyi lovasisko­lába, ahol — mint említet­tük — megütötte orrát a ló­citrom szaga. És ellenállha­tatlan vágy tört rá: nvereg- be pattanni, s ügetni árkon- bokron át. A géokocsiveze- tő. Kanyar Oszkár szolgá­latkészen meredt főnökére. Ilyen vidámnak csak akkor látta Ingyenes arcát, amikor A gazdasági csőd eltakará­sának módja mérleghamisí­tás által című doktori disz- szertáoióját megvédte: — Oszkár! hovaqolni fo~ gunk! — ütött a köpcös férfi vállára az igazgató. — Egy Az áldozat: a családtag Az utóbbi időben több olyan bűncselekmény tör­tént a megyében, amely foglalkoztatja a közvéle­ményt. E bűncselekmények­nek emberéletek estek ál­dozatul, és az áldozatok ke­vés kivétellel a családta­gok (!). Férj, vagy feleség, apa vagy fia. A besenyőtelki Petrik családban a férj állandóan szekírozta, bántalmazta a feleségét, egy ízben olyany- nyira. hogy fiukat elkapta az indulat... és az apa egy pillanat múlva már véré­ben feküdt, holtan. Mátra- füreden fejszét ragadtak a veszekedők. csak a gyors orvosi közbeavatkozásnak köszönhető, hogv nem tör­tént végzetes dolog. Nem­régiben részletesen beszá­moltunk a demjéni Fran- csics Károly esetéről. aki megmérgezte az anyósát és a feleségét. Az anyósának már nem tudták az életét megmenteni. Ludason a fél- tékenvség motiválta az em­berölési kísérletet: egv het­venéves férfi a tőle 17 év­vel fiatalabb feleségét ka­lapáccsal bántalmazta. Az asszony szerencsére életben maradt. És most itt az újabb eset, ami a gyöngyö­si Visonta utca egyik laká­sában történt. Huszár Já­nos 58 éves nyugdíjas em­ber megölte a feleségét. ★ Az asszony 55 éves volt s egy esztendeje kötöttek házasságot. Hirdetés útján ismerkedtek meg a fővá­rosban — Huszár ott élde­gélt. s későbbi felesége is odaiárt Gyöngyösről dol­gozni — s hamarosan egy­bekeltek. Huszárné tehát megosztotta egvszoba-össz- komfortos lakását és az életét ezzel az emberrel. Me"esleg Huszárnak ez volt a harmadik házassága, de a szomszédok vallomása szerint hamar kiderült, hogy nem választónak jól. A szóváltás, a durvaság szinte mindennanos volt, s az asszony gyakran kere­sett menedéket ittas férje elől a szomszédoknál. Két­szer adta be a válókerese­tet. de Huszár mindkétszer ígéretekkel ráK"széjte. hogv vonja vissza. Harmadszorra lovat akarok! — Ingyenes elvtárs! Be kéne kukkantani az irodába’ ott többet tudnának... — Igazad van, Oszkár! Az ügetőpályák szélén szerény egyemeletes kacsa­lábon forgó irodaépület emelkedett. Körötte gondo­san ápolt, nyírt gyep zöl- dellt. s a díszcserjék elegán­san formázták ki a lóalako­kat. A titkárnő előtt rózsaszínű telefonok sorakoztak, a fa­lon élretört lópofák vigyo­rogtak, zászlók, érmek, ku­pák körös-körül a vitrinek­ben. A hazai lósport fel­legvárához méltó környezet fogadta Ingyenes Bélát. — Kihez van szerencsém? — érdeklődött kissé flegmán a titkárnő, jelezve, jöttek ide már nagyobb autón is... — Ingyenes Bélát, a NE' BUKJKI Intézet igazgatóját jelentse be, legyen olyan drága. .. — Az igazgató elvtárs kül­földi szakemberekkel tárgyal. Ha sürgős, megvárhatja. .. Ingyenes Béla azonban úgy mosolygott, hogv a titkár­nőnek borsózni kezdett a há­ta. Aztán előszedte a név­jegyét, amelynek arany be­tűin megcsúszott az irodába beszűrődő napfény. — Nagyon kérem, vigye be ezt... — l-i'igen — mondta a nő engedékenyen, és eltűnt a párnázott ajtó mögött. Pár pillanat múlva kiro­hant Lovánszky Vazul, és magához ölelte Ingyenes Bé­lát. A régi tanítványok majd mindig ilyen kitörő lelkese­déssel fogadták volt taná­raikat. — Lapossvári elvtársi — szólt be a hangosba. — Jöj~ jön egy pillanatra. Lapossvári kisuhant. — Kísérd el a vendége­ket. én nem érek rá... Mi azonban már nem volt haj­landó erre. A tárgyalást június 15-ére tűzték ki. Huszár viszont — akinek bevallása szerint senkije nincs a világon, előbbi há­zasságából született gyer­mekei hallani se akarnak róla — nem akart elválni! Talán — a lakástól? Ez majd kiderül a bizonyítási eljárás során. Mindenesetre most a vizsgálatot végző nyomozó előtt sírva bi­zonygatja, hogy nem érti mi történhetett vele, ő na­gyon szerette a feleségét. A válni szándékozó 55 éves asszonyt, aki sokszor megbánta már a házassági hirdetést, június 14-én haj­nalban több kalapácsütés­sel megölte, aztán önként jelentkezett a rendőrségen. ★ A körülmények alapos felderítése természetesen a bizonyítási eljárás feladata, amikor a végső szót is ki­mondják. Mindenesetre va­lóban nem lehet közöm­bösen elmenni az ilyen — szinte már sorozatos — tra­gédiák mellett. Érdemes hivatkozni a Francsics ügy ítéletében elhangzott bírói indoklásra, amelyben a sú­lyosbító körülmények kö­zött értékelték: a vádlott közeli hozzátarto­zóinak az életére tört! Törvényeink hangsúlyo­zottan foglalkoznak az em­beri élet- és testi épség vé­delmével, s a legszigorúbb büntetéseket helyezik kilá­tásba. Mégis megtörténhet­tek az említett esetek. Igen, mert a büntetés önmagában mindent nem old meg: büntetést szabnak ki az el­követőre a bűncselekmény társadalmi súlyának megfe­lelően, ugyanakkor feltétele­zik a büntetés visszatartó erejét is. De hát — ez is kevés, ha egymást nem tartjuk vissza. Sokszor em­legetjük a türelmetlenséget, a meg nem értést, az elha­markodott lépések követ­kezményeit, és beszélünk — a közömbösségről is. Vajon hogyan érvényesülhet a visszatartó erő, ha mind­ezekkel még ma is számol­nunk kell? Kátai Gábor pedig elnézünk egy nyugod- tabb helyre... — karolta át Ingyenes vállát Lovánszky. — Ahol beszélgethetünk... A kellemes hűvös présház teraszán üldögéltek néhány percet, s gyönyörködtek a nyavalyodi tó víztükrében. — Térjünk a tárgyra —■ javasolta Lovánszky. — Tu­dom, hogy elfoglalt ember vagy... — Tudod, szeretnék kijár* ni lovagolni... A testsúlyom* az egészségem... Szóval, ér­ted. .. Kell egy kis mozgás ebben a korban. — Kedves Bélám! Ne is folytasd! A legjobb kancát adom alád. Csák a jogalapot hozd... Én azonnal intézke­dem. Tudod, mi állami cég vagyunk, magáncélra nem adhatunk lovat... Biztosan van valami megoldás... Épp nálatok ne lenne... — Rendben van — állt fel Béla. — Néhány nap múlva újból jelentkezem. — A ló miatt ne aggódj! — kiáltott utána Vazul, és nyihogó nevetése felverte a szőlőhegy csendjét. ★ A NEBUKJKI Intézet szakszervezeti bizottsága so­ron következő ülését tartot­ta. Nyalóka Ádám, a titkár terjesztette elő a napiren­det, amikor váratlanul be­toppant Ingyenes Béla. — Micsoda megtiszteltetés — emelte magasba papírja­it a titkár. A jelenlevők bó­lintottak. — Nem számítot­tunk. .. Ingyenes mosolyogva el­hárította az udvariaskodást. — Engedjék meg, hogy részt vegyek ülésükön... Rég találkoztunk... S volna egy javaslatom... Ha majd szót kapok. — De Ingyenes elvtárs! Hogy képzeli... Az öné a szó, máris. (Folytatjukt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom