Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

XXX. évfolyam, 155. szám ÄRA: 1,30 FORINT 1979. július 5., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Az ENSZ főtitkára hazánkba látogat Púja Frigyes külügyminiszter meghívására dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára és felesége hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Brezsnyev amerikai vendége A hadászati támadó fegy­verzetek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés­ről tárgyalt Leonyid Brezs­nyev Robert Byrd amerikai szenátorral. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió "Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke a Krímben fo­gadta a demokrata párt sze­nátusi többségének vezető­jét, aki a legfelsőbb tanács parlamenti csoportjának meghívására érkezett a Szov­jetunióba. (Folytatás a 2. oldalon) Berlini tanácskozás Nemzetközi és ideológiai kérdésekről tanácskoznak az NDK fővárosában 11 szocialista ország testvérpártjainak képviselői. A képen a magyar küldöttség, Övári Miklóssal (jobbról a harmadik) az élen. (Népújság telefotó — ADN/ZB—MT1—KS) Képviselők a bálteremben Somozát törvényen kívül kell helyezni... Nemzeti érdek A hétköznapod sodrában ** néha megállunk és kö­rültekintünk: jó irányba ha­ladunk-e? Évfordulók vagy más ünnepélyes pillanatok alkalmával tesszük ezt, ki­emelkedő események, neve­zetes találkozók idején. Ma­ga a nemzetközi helyzet is ilyen elmélkedésre késztet: jól szolgál juk-e ebben a gon­dokkal terhes világban nem­zeti érdekeinket, vannak-e szilárd, megbízható társaink? Kádár János és Leonyid Brezsnyev budapesti talál­kozóján fogalmazódott meg e kérdésre a válasz: a két ország kapcsolatai - messze­menően szolgálják a magyar nemzeti érdekeket. Nem mentenek fel sem a kemény munka alól, sem a gondok fölmérésétől, sem a gondol­kodástól, sem az erőfeszíté­sektől. De biztonságérzetet nyújtanak. A nemzeti érdekek szol­gálata csak történelmi mér­cével mérhető. Visszatekin­tünk a múltba, számba vesz- szük a nép sorsfordulóit, le­vonjuk a tanulságokat és ezek fényében ítéljük meg e jelent. A helsinki záróok­mány aláírásaikor, még a finn fővárosban lezajlott nagy csúcstalálkozón mondta Kádár János, hogy Magyar- ország évszázadokon át a hadak útjának kereszteződé­st pontján élt és mérhetet­len vóráldozatot hozott a fennmaradásért. Megtanulta becsülni a békét, amelyben most több mint három év­tizede része van. Tegyük hozzá, nemcsak e mozgal­masság gyötört, hanem az az állapot is, amelyet hajdan Zrínyi Miklós a kettős szo- rongattatás jelképébe fog­lalt, s amelyet később nem is olyan régen, így fogal­maztak meg: egyedül va­gyunk! Évszázadok nyomták rá így bélyegüket a nemzet sor­sára. de ez most alapvetően megváltozott. Nem hányó­dunk többé kétes ígéretek és hatalmi játékok hullámain. Biztonságos, tartós szilárd rendszerhez tartozunk, tár­sunk e szövetségben a Szov­jetunió. az a világhatalom, amely katonailag kikezdhe­tetlen, politikailag nagy te­kintélyű, gazdaságilag segí­tőkész. Nem vagyunk többé egyedül. Szerencsés helyzetben van e szempontból Magyarország. Gazdaságunk külső szükség­leteit alapvetően garantálja a szövetségi rendszer, terv­szerűen dolgozhatunk. Érez­zük ugyan a külső viharokat, de azok átszűrtén érkeznek el hozzánk. De túl a gazdaságon, ha­zánk a kormány kiegyensú­lyozott politikája, embersé­ges szemlélete következtében tekintélynek örvend a föld más tájain is. Soha a mo­dern nemzeti lét egy-másfél évszázada alatt nem volt ilyen jó kapcsolatunk a kül­földdel. A világ ismeri Ma­gyarországot, milliók utaznak hozzánk és milliószámra lá­togatunk a határon túlra. Becsüljük és élvezzük a bé­két, azért küzdünk erőnkhöz mérten karöltve a Szovjet­unióval, hogy se itt, se má­sutt Európában ne húzód­jon többé a hadak útja. S minden nehézség elle­nére több reménnyel tesszük ezt, mint bármikor a múltban.- ^,.. Tatár Imre MANAGUA (SAN JOSE), LONDON: Szerdán összeült a nicaira- guai kongresszus és a tör­vényhozó testülethez közelál­ló források szerint „valószí­nűleg Somoza utódlásáról lesz szó” — jelentették egy­behangzóan a hírügynöksé­gek. Erre utal az is, hogy ezút­tal az ellenzékben levő kon­zervatív párt képviselői is részt vesznek a tanácskozá­son, miután eddig többször hangsúlyozták: addig bojkot- tálják az ülést, ameddig nem Somoza távozásáról lasz szó. Mint már beszámoltunk róla, Somoza liberális pártja az elmúlt héten többször próbálta összehívni a kong­resszust, de csak most sike­rült elérnie, hogy határozat- képes létszámban jelenjenek meg a képviselők a mana- guai Intercontinental Szálló ideiglenes parlamentnek be­rendezett báltermében. Ugyancsak szerdán érke­zett vissza Managuába Law­rence Pezzullo amerikai nagykövet is, akinek megbí­zatása ellenére sem sikerült lemondásra bírni Somozát. A nagykövet azért járt Wa­shingtonban, hogy Warren Christopher külügyiniszter- helyettessel vitassa meg a nicaraguai fejleményeket. A sandinisták a jelentések szerint bevették az ország Szerdán Kiss • Sándorral, a megyei pártbizottság * őszi tályvezetőjével az élen kul­turális delegáció utazott Egerből Poriba, a finn—ma­gyar testvérkapcsolatok je­gyében. Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola Női Kara — melynek Tar Lőrinc a karnagya — viszonozza a déli részén elterülő Rivas tar­tomány hasonló nevű szék­helyét? ezzel megtörve Somo. za déli védelmi vonalát. A korábbi tervek szerint Ri- vasban kívánt berendezked­ni a nemzeti újjáépítés kor­mánya. Ugyanakkor a felke­lők sikeresen verték vissza a nemzeti gárda Masaya visz- szahódítására indított táma­dását. A nicaraguai helyzettel kapcsolatosan tanácskozott Rafael Angel Calderon Costa Rica-i és Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter Me­xikóvárosban. Calderon el­mondotta: a megbeszélések célja, hogy közös álláspontot alakítson ki Mexikóval és az Andok-paktum öt országá­val (Kolumbiával, Bolíviá­val, Ecuadorral, Venezuelá­val és Peruval) Somoza utód­lását illetően. Julio Cesar Turbay Ayala kolumbiai elnök Londonban, kijelentette: „Somozát tör­vényen kívül kell helyezni, mert képtelen demokratiku­san kormányozni országát és az általa okozott konfliktus most már azzal fenyeget, hogrj“ túlmegy az ország ha­tárain. Turbay Ayala síkra- szállt az Amerikai Államok Szervezete határozatának megvalósításáért, és hangsú­lyozta, hogy országa is igyekszik nyomást gyakorol­ni Somozára, hogy lemond­jon. finn Kataya munkáskórus elmúlt esztendei látogatását. Tíznapos útjuk során több hangversenyt adnak majd. Műsorukon Liszt, Bartók, Kodály, Karay és Kocsár- művei mellett szerepel Ko­fái Lászlónak ez alkalomra komponált két finn nyelvű kórusrnúve isi Egri kulturális delegáció utazott Finnországba Ismerkedés a Thorez bányaüzemmel és Kiskörével Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja Heves megyébe látogatott Sarlós István a külszíni fejtésen Fekete József kotrómcs- terrel beszélget Hűvös, esős volt az idő, amikor Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára Heves me­gyei látogatásának első szín­helyére, a gyöngyösi járá­si pártbizottság székházába érkezett. Első kérdése az volt, hogy a megyében szükség van-e még az eső­re, vagy nem? A vendég­látók, elsősorban Vaskó Mihály, a KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács el­nöke megnyugtatták, hogy bár az esős idő késlelteti az aratást, azért a kapá­soknak igen'jól jön, hiszen a hosszúra nyúlt aszály kö­vetkeztében megcsappant a talaj nedvességtartalma. A járási pártbizottságon Sarlós Istvánt Gyöngyös vá­ros, valamint a járás éle­téről Kónya Lajos városi pártbizottsági első titkár valamint Oláh István, a já­rási pártbizottság titkára tájékoztatta. Részt vett a beszélgetésen Molnár Jó­zsef, a Központi Bizottság instruktora és Szekszius Mihály, a járási hivatal el­nöke is. Az ipari, a kultu­rális eredmények mellett Sarlós István elvtárs fő­ként a mezőgazdasági kilá­tások iránt érdeklődött. Vaskó Mihály elmondotta, hogy bár a megyében a búza és az árpa termésho­zama várhatóan kisebb lesz, mint tavaly, úgy néz ki — legalábbis a mostani helyzetet figyelembe véve —, hogy más növényekből, főként kukoricából és nap­raforgóból sikerült - bepó­tolni* a kalászosok kiesését. Oláh István megerősítette, hogy hasonló a helyzet a gyöngyösi járásban is. Sar­lós István arról is érdek­lődött, hogy a Baranya me­gyei kedvező tapasztalatok alapján — különösen a sző­lőkre való tekintettel — nem tervezik Heves me­gyében a jégelháritó ra­kétarendszer kiépítését? Vaskó Mihály és Fekete Győr Endre elmondták, hogy az elkövetkezendő időszakban Hevesben is ki­épül majd a rendszer, mert a jégelhárítás jelentősen csökkentheti a károkat. Gyöngyös után Sarlós István, a megye vezetőinek kíséretében a Thorez bá­nyaüzemhez, Visontára lá­togatott, ahol Győry Sán­dor, a Mátraalji Szénbá­nyák igazgatója adott tájé­koztatót a Thorez bánya­üzem munkájáról. Elmon­dotta, hogy a bánya tíz éve termel és évente mintegy hétmillió tonna lignitet biztosít a Gagarin hőerőmű számára. Sarlós István elvtárs behatóan érdeklő­dött a lignitkészletekről, és arról, hogy vajon a hő­erőmű a Thorez bányaüzem által biztosított lignitből ol­csón, vagy drágán termeli-e az energiát. Elismeréssel hallgatta a megnyugtató vá­laszt, hogy . érdemes Vison- tán energiát termelni. A tájékoztató után Sarlós Ist­ván és kísérete a helyszí­nen is megtekintette a kül­színi fejtést, valamint az úgynevezett rekultivációs kísérleteket, melyek célja a meddők mezőgazdasági ter­melésre alkalmassá tétele. A gyöngyösi járás után a vendégek Poroszlóra lá­togattak, ahol Antal Lajos, a füzesabonyi járási párt- _ bizottság első ■ titkára és Tóth Mihály, a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte őket. Sarlós István és kísérete Porosz­lón hajóra szállt, és a Ti­szán tette meg az utat Kis­köréig, a Tisza II. vízlép­csőig. Szabó Lajosnak, a hevesi járási pártbizottság első titkárának köszöni ő szavai után — Tiszay Jó­zsefnek, a szakaszmérnök­ség helyettes vezetőjének kalauzolásával — a ven­dégek megtekintették a duz­zasztóművet, a hajózsilipet, majd tájékoztatót hallgat­tak meg a vízlépcső jelen­tőségéről, az öntözés lehe­tőségeiről. Sarlós István elvtárs hangsúlyozta, hogy a beruházás megvalósításá­ban igen jelentős szerepe volt a tervezőknek, a mér­nököknek, de igen nagy szerepe volt a munkások­nak is, akik az építést vé­gezték. Érdeklődéssel hall­gatta, hogy a későbbiekben megépítendő tiszai vízlép­csőkkel a folyó teljes ma­gyarországi szakasza hajóz­hatóvá válik, sőt, ha meg­épül, majd a Duna—Tisza csatorna, akkor a Tiszáról a Fekete-tengerhez is el­juthatnak a hajók. Sarlós István és kísére­te ezután a hevesi Rákó­czi Termelőszövetkezetbe látogatott, ahol Gulyás Sán­dor termelőszövetkezeti el­nök számolt be a közös gazdaság munkájáról. Sar­lós István elvt&rs elismerően szólt a gazdaság jelentős eredményeiről, majd az esti órákban Budapestre utazott. A kiskörei vízlépcső vezérlőtermébcn (Fotó: Szántó György) « c

Next

/
Oldalképek
Tartalom