Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) I. r A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság meghallgatta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról szóló jelentést. A magyar kommunisták, a magyar nép örömére szolgált, hogy iámét hazánkban üdvözölhettük a testvéri szovjet nép képviselőit, a küldöttség vezetőjét, Leonyid lljics Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa' Elnökségének elnökét, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakját, igaz barátunkat A Központi Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott legfelsőbb szintű tárgyalások eredményeit. A tárgyalások újabb lendületet adnak pártjaink, népeink, országaink kapcsolatai erősítésének, testvéri barátsága elmélyítésének, internacionalista együttműködése fejlesztésének. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a magyar- szovjet barátság megingathatatlan alapokra, elveink, céljaink, érdekeink azonosságára épül. A minden területre kiterjedő gyümölcsöző együttműködés a Szovjetunióval biztonságot ad és szilárd támaszt jelent a magyar nép szocialista építőmunkájához. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közel- . múltban születtek, jól szolgálják a magyar— szovjet gazdasági együttműködés elmélyítését, sokoldalú kapcsolataink fejlesztését. A tárgyalásokon ismételten kifejezésre jutott, hogy a nemzetközi helyzetet azonosan ítéljük meg. Céljaink változatlanok, törekvéseink közösek. A jövőben is együttműködünk az enyhülés eredményeinek megszilárdításáért és 'katonai területre történő kiterjesztéséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nemzetközi biztonságért, a helsinki ajánlások megvalósításáért. Közösen lépünk fel a vitás nemzetközi kér- ídések igazságos, az érintett népek érdekeinek megfelelő politikai rendezése, a helyi háborús feszültségek megszüntetése érdekében. A magyar—szovjet tárgyalások megerősítették a két nép szolidaritását a kínai agresszió következményeinek felszámolásáért küzdő szocialista Vietnammal. A Magyar Szocialista ‘Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek megbeszélésein kifejezésre jutott, hogy a két I» párt egyáránt érdékélt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megerősítésében, a testvérpártok közötti elvtársi együttműködés fejlesztésében. Pártjaink értékelik a Marx, Engels, Lenin tanításait alkalmazó és továbbfejlesztő kommunista és munkáspártok alkotó útkeresését, ami akkor eredményes, ha egyaránt tekintettel van az osztályharc, a szocialista átmenet és építés általános törvényszerűségeire, valamint az adott ország konkrét sajátosságaira. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségű eseményként értékelte a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének magyaror-/ szági látogatását, amely a magyar és a szovjet nép testvériségének elmélyítése mellett jól szolgálta ■ a szocialista közösség országai ösz- szefogásának, egységének erősítését, a társadalmi haladásért, a békéért folytatott nemzetközi küzdelmet. 2. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Bolgár Nép- köztársaságban hivatalos, baráti látogatást tett párt- és kormányküldöttségünk jelentését. A Kádár János elvtárs és a Todor Zsiv- kov elvtárs által vezetett küldöttségek baráti tárgyalásain ismételten kifejezésre jutott, hogy azonos módon ítéljük meg a szocialista építés, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom, valamint a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseit. A látogatás, a tárgyalások tovább mélyítették a pártjaink, országaink közötti együttműködést népeink és a szocialista közösség javára. 3. Hazánk és a szocialista országok együtt- fcnűködésének, sokoldalú kapcsolatainak további fejlődését szolgálták a magyar—szovjet ) ’és a magyar—bolgár kormányfői tárgyalások, a Kubai Köztársaság parlamenti küldöttségének budapesti látogatása, valamint a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a koreai, a lengyel és az NDK-beli testvérpárt vezető képviselőivel folytatott megbeszélések. 4. A Központi Bizottság megemlékezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulójáról. Hangsúlyozta, hogy a KGST-ben megvalósuló együttműködés eddig is jelentősen segítette a tagországok műszaki-tudományos fejlődését, gazdasági felemelkedését. A KGST pótolhatatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra váltásában. Pártunk és kormányunk a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági integráció a1 nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően hozzájáruljon országainkban a fejlett szocialista társadalom sikeres építéséhez. 5. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve a Központi Bizottság rámutatott: a világbéke megőrzése, a biztonság megszilárdítása szempontjából meghatározó fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Álamok kapcsolatainak alakulása; Ezért a magyar közvélemény örömmel üdvözölte a mécsben megtartott szovjet—amerikai csúcsJllálkozót, s annak eredményeit. A SALT—II. aláírása az eddigi legnagyobb lépés, amelyet a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében tettek. A megállapodás végrehajtása jelentősen hozzájárulhat a világháború veszélyének elhárításához, az általános és teljes leszereléshez szükséges bizalom erősítéséhez, kedvezően befolyásolhatja a nemzetközi enyhülés további előrehaladását, a katonai feszültség enyhítését szolgáló más tárgyalásokat. A szocialista közösség országai folytatják az enyhülés eredményeinek megerősítésére irányuló összehangolt nemzetközi tevékenységüket. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának májusi budapesti közös nyilatkozata fontos új kezdeményezésekkel egészítette ki a Politikai Tanácskozó Testület korábbi konstruktív javaslatait a bé_ kés egymás mellett élés politikájának előmozdítására. Az európai országok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada részvételével megtartandó konferencia eredményesen szolgálná a katonai enyhülést elősegítő intézkedések közös kidolgozását, újabb garanciát nyújtana a fegyveres konfliktusok megelőzésére. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagországaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni minden építő szándékú javaslatot, kezdeményezést, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősítésére, a katonai enyhülésre, a leszerelésre irányul. 6. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű országokkal Európában és a földrész határain túl. A jószomszédság szellemében eredményesen fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok további szélesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok képviselőháza küldöttségének magyarországi látogatása kedvező alkalmat teremtett az államközi kapcsolatok továbbfejlesztésében mutatkozó lehetőségek kölcsönös áttekintésére. Eredményesen szolgálták az együttműködést a Szíriái Arab Köztársaság Népi_ Tanácsa küldöttségének budapesti megbeszélései. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletén elfogadott elveknek megfelelően, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcsolatait valamennyi testvérpárttal. Pártunk képviselőinek részvétele az olasz, a belga, a francia és a portugál testvérpárt közelmúltban megrendezett kongresszusán, valamint a finn, a görög, az NSZK-beli testvérpárt vezetőivel Budapesten tartott megbeszélések megerősítették szolidaritásunkat a tőkés országok kommunista pártjainak a mopoltőke uralma ellen vívott küzdelmével, eredményesen szolgálták közös céljainkat. A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, a Délafrikai Kommunista Párt, a Panamai Néppárt, a Tanzániai Forradalmi Párt küldöttségével folytatott megbeszélések során ismételten kifejeztük szolidaritásunkat e pártoknak a nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetés ellen, a- többségi uralomért, a társadalmi felemelkedésért vívott harcával. A Központi Bizottság pozitívan értékelte a forradalom és, demokrácia témakörében 39 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével Tihanyban megtartott nemzetközi elméleti konferenciát. A tanácskozás eredményesen szolgálta a nemzetközi kommunista mozgalmat foglalkoztató egyes kérdésekre adható válaszok együttes kimunkálását, a közös célok eléréséhez szükséges vélemény- és tapasztalatcserét. 8. Az elmúlt időszakban tovább bővültek a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresszusán, megbeszéléseket folytattak a belga szocialisták vezetőivel. E találkozók elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését a békét és a nemzetközi biztonságot, az egyetemes emberi haladást szolgáló .együttműködés kérdéseiben. II. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és a további tennivalókat. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok megoldása érdekében. Népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-, társadalmi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követelményekhez, a gazdasági vezetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfelelően — a termelésnél lassabban, a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. 2. Az ipari termelés a tervezettet megközelítően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a termelésnél nagyobb mértékben, a kivitel — a terv céljaival összhangban — a belföldi értékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segítette a kiegyensúlyozott energiaellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a korábbinál nagyobb mértékben csökkent; a munkaerő-gazdálkodás javítására tett kezdeményezések hatása kedvező, mérséklődött a munkaerőhiány és a nemkívánatos munkaerő-vándorlás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban levő építkezések valamelyest meggyorsultak. 3. A mezőgazdasági üzemek az esedékes munkákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a koratavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mezőgazdasági dolgozók eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek ellensúlyozására, és megfelelően felkészültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégítően fejlődött. Az állatállomány kedvezően alakult; a takarmányellátás biztosított. Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati termékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatrészekből hiányos volt az ellátás. 4. A közlekedés és a szállítás nagy erőfeszítések árán alapvetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszállításban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielégítő együttműködése. 5. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számítottnál valamelyest lassabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami beruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szándékainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszakában. A készletek növekedési üteme mérséklődött. Ä lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal; a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgazdaságból származó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályozás és a bérgazdálkodás jobban igazodik gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak. 6. Tovább fejlődtek külgazdasági kapcsolataink, növekedett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású áruforgalom általában kiegyensúlyozott; a KGST-tagorszá- gok együttműködésének eredményeként elsősorban a gépek, berendezések, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak árucseréje bővült. A nem rubelelszámolású kivitel növekedése törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont meghaladta a tervezettet. 7. A Központi Bizottság, értékelve a gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban levő kedvező tendenciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás változó feltételeit. A világpiacon újabb jelentős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s ennek gazdasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell' teljesíteni az export- és importelőirányzatokat. További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a termelési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világpiaci viszonyokat és népgaz. daságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a következő ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél következetesebb munkára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségi követelményeivel összhangban álló teljesítményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelmezettebb munkával, lelkiismeretes, takarékos gazdálkodással törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság, áttekintve az 1979.' évi terv teljesítésének eddigi eredményeit és tapasztalatait, rámutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremtsük további előrehaladásunk' biztos alapjait. íü. A Központi Bizottság megvitatta a párí soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát 1980 márciusára összehívja. (MTI) A Csepel Autó egri gyárának új üzemcsarnoka (Fotó: Szántó György)
