Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-27 / 174. szám
\ Rongylabda, méta, bábu ilBépmíiwelcilc, bábosok Felsötärkänyban Csalóka Péter történetét próbálják a budapesti Deák báb- együttes diákjai, Polák László tanár vezetésével A gyerekek és a felnőttek egyaránt szorgosan húzogatták egy foglalkozáson a spárgát, vagy a fonalat: kis kézi szövőszéken szőni, fonni tanultak. A felsőtárkányi táborban július 19-e és 26-a között azonban nemcsak e mesterségbe pillanthattak bele az ország különböző vidékeiről érkezett népművelők, pedagógusok, bábosok és úttörők, hanem megtanulták például az egyszerű anyagokból elkészíthető játékok csínját-bínját, vagy éppenséggel egy népi tánc alapelemeit. A megyei bábjátékos táborba — az idén először — a Népművelési Intézet szervezésében most az ország megyei művelődési központjaiban dolgozó népművelők is meghívást kaptak. Amint azt Hollós Róbertné, az intézet munkatársa elmondta, elsősorban azok, akik gyerekekkel foglalkoznak. A bábjátékos szaktáborban négy csoportban 80 gyermek vett részt, ezenkívül a továbbképzésekben harminc felnőtt. Természetesen ott volt megyénk neves együttese, a Harlekin is, így szerencsésen találkoztak gyerekek, felnőttek. A közös öröm, a játék, az alkotás volt itt az igazi élmény, hiszen együtt készítettek rongylabdát, formáltak agyagból szobrot, faragtak, métáztak, táncoltak. A „szakmai” kérdésekről neves előadók tájékoztatták a résztvevőket, s az előadásokról a kisebbek sem voltak kitiltva. A Népművelési Intézet munkatársai mellett meghívták dr. Szilágyi Dezsőt, az Állami Bábszínház igazgatóját, Trencsényi Lászlót, a Magyar Úttörő Szövetség munkatársát, Kovács Katit, a tv gyerekosztályának rendezőjét, Deme Tamás szociológust, s népművészeket. A Harlekin vezetője, Demeter Zsuzsa elmondta, hogy a gyerekek egymásnak is báboztak, kicserélték „módszertani tapasztalataikat”, s maguk is készítettek figurákat. Mi több, a megyei KISZ-bizottság vendégeként itt-tartózkodó 30 fős francia küldöttség tagjai is szorgosan bekapcsolódtak az előadásokba, a „mesterségek” elsajátításába. Szerdán este a Vidróczki együttes tartott táncházat búcsúzóul a tábor majd kétszáz lakójának. fi- P ) Gulliver Jonathan Swift mondanivalója nemcsak a gyerekekhez, hanem a felnőttekhez is szól. Erről igyekszik meggyőzni a nézőket a Rajnai András rendező irányította stáb, amely a Gulliver az óriások országában című regény tévéváltozatát készíti. Gulliver nem először szerepel a tévében, öt évvel ezelőtt sugározták a Gulliver a törpék országában című Swift-regény tévéváltozatát. II békéén, a leszerelésén A háború nélküli világ megteremtéséért folytatott harc, az enyhülés, a leszerelés előmozdítása a világ haladó ifjúságának szívügye. Ezt igazolja a 280 haladó és demokratikus ifjúsági tagszervezetet tömörítő Demokratikus Ifjúsági Világszövetség idei második félévi programja is — mondotta Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára. — Augusztus elején ott lesz delegációnk Japánban, az atom- és hidrogénbomba ellen küzdők hirosimai és nagasaki világkonferenciáján. A háborút csak tankönyvekből ismerő fiatalokban tudatosítanunk kell, hogy a pusztításhoz, a fegyverkezési hajszához egyedül a legreakciósabb imperialista köröknek fűződik érdeke. A II. világháború kitörésének 40. évfordulójára is emlékezünk a szeptember 1-én Varsóban kezdődő nemzetközi szemináriumon. — A nemzetközi gyermekév gondolatai hatják át szeptember 4-eés 11-e között a hagyományos chilei szolidaritási hét eseményeit. Kolumbiában ez év őszén nemzetközi szemináriumot rendezünk. A DÍVSZ képviselői is ott lesznek november elején Portugáliában a palesztin néppel vállalt szolidaritást kifejező világkonferencián. Az arab országokban élő fiatalok helyzetének áttekintésére decemberben Adenben rendezünk regionális konferenciát. a tv-ben Ezúttal az óriások birodalmába látogat Gulliver, akit Kozák András alakít. A király Szokolay Ottó, a királynő Drahota Andrea. A két udvarhölgy: az újvidéki magyar színház tagja, Ladik Katalin és Szilágyi Zsuzsa. A díszleteket Nagy Sándor tervezte. A forgatás a végéhez közeledik, a produkciót előreláthatólag 1980- ban tűzi műsorra a televízió. A nagymama — Eredj, Jancsika, majd nagymama felöltöztet! — Nagymama! Legyen szíves, vigyázzon a gyerekekre! — Meg kellene varrni ezeket a zoknikat! Majd nagymama. — Olyan töltött káposztát senki sem tud főzni, mint nagymama. Az ember mind a tíz ujját megnyalja utána. Manapság drága kincs a háznál egy nagymama. Es ha ráadásul ez a nagymama még elég fiatal ás egészséges Is ahhoz, hogy dolgozni tudjon, akkor egyenesen főnyeremény. — Hová mentek? — Moziba. — Es a gyerekek? — Majd a nagymama..' — Boldogok lehettek, mert nektek van egy nagymarttá-’ tok! De boldogok-e a nagymamák? — Mennyi idős, kedves nagymama? — Hatvanhárom, aranyoskám, de hála Istennek, még nagyon jól bírom. — Mióta lakik ímréékkel? — Hatvankilencben hoztak ide, amikor baleset érte szegény uramat. Én neveltem fel mind a két gyereket. Tudja, Imréék dolgoznak egész nap. Sárikát is nagyon leköti a hivatal és fáradtan jönnek haza mindig. Délben csak az a kis üzemi koszt, persze hogy jólesik a nagymama főzte vacsora. — Mikor tetszik reggel felkelni? Nevet. — Tudja, lelkem, a magamfajta öreg már kevés alvással is beéri, ötkor már a konyhában vagyok. Mire felébred-' nek, jóformán asztalon a reggeli. Délelőtt magam vagyok; üres a ház. Ilyenkor megyek bevásárolni, kötögetek. — Mi a kedves szórakozása? összecsapja a tenyerét. — Szórakozni? Két ilyen kis sárkány mellett? — Mégis! Jár valahová? — Legfeljebb a tv. Azt nézem. Meg hallgatom a Szabó családot. — Névnapra, születésnapra kerül-e egy kis meglepetés? — Igen. Nekem nagyon jó gyermekeim vannak. A menyemre sem panaszkodom. De a születésnapomról bizony elfeledkeztek az idén... — Autózni elviszik-e néha? — Egyszer hazavittek a húgomékhoz. — Akad-e egy kis idő, amikor a szobájában csendben, békességben maradhat? — Mennyi kérdés! — csodálkozik, de azért válaszol. —: Csak éjszaka, ha felébredek, mert nem hagy aludni a kösz- vény. — Boldognak érzi-e magát, nagymama? — Boldog vagyok. Csak... És könnybe lábad a szeme. Ki tudná kifürkészni, hogy miért? Igen. Egy jó nagymama megfizethetetlen a háznál. Mindössze kevés figyelem, kis előzékenység, parányi gyöngédség kell ahhoz, hogy fizetség nélkül is boldog legyen.. j Szalay István Csörgő Júlia és Lukács Marianna, a visznek! Csibészke bábcsoport tagjai, a báli maszkot készítik (Fotó: Tóth Gizella) a vakációban SZÍNTŰ PÉTER: »ok éve. .Jatt Dominót... A diákok vakációznak, „tankönyvcsúcs” van viszont a kiadóknál, a nyomdákban, a könyvkereskedőknél. — Valamivel rosszabbul állunk, mint az elmúlt tanév előtt. Tavaly ilyenkor már több tankönyv várta nálunk, hogy eljuttassuk az iskolákba, a könyvesboltok raktáraiba — mondotta Drucker Tibor, a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója az MTI munkatársának. — A vállalatnak összesen 2490-féle tankönyvet kell 390 könyvesbolton keresztül 8900 oktatási intézmény között. elosztania, a korábbi 75 nap helyett — a hosszúra nyúlt tanév miatt — gyakorlatilag az idei vakáció hatvan napja alatt. A tankönyvek több mint 85 százaléka a tankönyvkiadó gondozásában jelenik meg. — A szeptember eleién kezdődő tanévre 1179-féle tankönyvet, munkafüzetet és 1979. július 2?., péntek feladatlapot bocsátunk az általános és középiskolai tanulók rendelkezésére — mondotta ezt követően Petró András, a Tankönyvkiadó Vállalat Igazgatója. — Ebből 481-et újonnan jelentetünk meg, s 147-féle kötet az új tantervek bevezetéséhez készül. Ezzel folytatódik az 1978—79-ben indult tankönyvprogram az általános iskolákban és szakközépiskolákban, s megkezdődött a gimnáziumban. Napjainkig 366-féle tankönyv kész az újakból, s az előrejelzések szerint jelenleg úgy tűnik, 24-féle alsó- és középfokú iskolai tankönyv augusztus utolsó napjaira, tizenkettő pedig csak szeptember eleje után készül el. Az általános iskolai könyvek közül napjainkban még 17-féle hiányzik, de csak háromféle nem lesz ott az első csengőszóra az iskolákban. Egyik ezek közül az általános iskolai ötödik— nyolcadik osztályos rajz munkafüzet., amelynek elkészítéséhez később- fogott hozzá a nyomda, mint ahogy megállapodtunk. (MTI). * 2. Még mindig a fánál ülnek. Pipecz arra gondol: hát nem valósult meg a régi álom, már sose fogják eljátszani azt az őrült Rock’n’rollt. Pedig szinte látja, amint a zsúfolásig megtelt táncpalotában a parkettra robban két nagydudájú német lány, és úgy táncolnak, hogy billegni kezd az erősítő, ö pedig adja a szólót, üveghangokon, amelyek elcsuklóan sírnak, egyre följebb botladozva... Ilyen őrült dolgokat,- mint Charlie, Pipecz is csinált. Az elmaradt próba után tegnap délelőtt például átmentek Badacsonyba: Vera, Gödény és Pipecz. Most már ő se érti, mi történt. Utálja az almavodkát, útál inni. de beivott. Vera két palacsintát vett hármójuknak, ő meg dühében vett — állítólag — ötven palacsintát Verának, s mivel a huszonhar- madik után már nem tudtak többet enni, Pipecz szakszerűen kiteregetve egyenként a sétány aszfaltjához csapkodta a palacsintákat. Később azután rettenetesen szenvedett. A százötven forint — kétnapi keresete, s ezt is csak akkor kapja meg. ha szeptember 30-án majd elszámolnak Miklós úrral. Meg szégyellte is ezt az ostoba dolgot; úgy nézhettek ki, mint valami dilis Jancsi és Juliska, akik lencse helyett túrós és vegyesmákos palacsintával jelölik a hazaidat. Az utolsó hajót természetesen lekésték, a fél Balatont körbestoppolva érkeztek meg. Gödény kicsit ijedt volt, vajon mit zenél Charlie Jánossal kettesben. A közönség aligha fogja észrevenni, hisz az öregek még a Gyertyafény-keringőt se szeretik erősítővel, a fiatalok meg rég leszoktak róluk a Gyertyafény-keringő miatt. — Istenem, csak ne kéne a pénz! —. sóhajtotta Gödény. — Tudod, mit csinálnék?! Először is megdöngetnék egy olyan basszusfutamot, hogy Miklós úr be- lezöldülne, azután kiszórat- nék minden asztalt, és táncparketté alakítanám az egész Aranypartot! De csak rockra! Már az országúiról hallhatták a gyanús csöndet. — Befuccsoltunk, fiúk — mondta Charlie a fonott széken ülve. — Befuccsoltunk. Miklós úr közölte, hogy fel van nekünk mondva. — De hát ezt nem lehet! — kiáltotta Gödény. — Hiszen nekünk szerződésünk van! — Fogd be a pofád, te hülye! — Charlie orreimpája reszketett, szemében gyanús csillogás. — Hol az a szerződés?! Arcukra árnyék vetődött. Olyan komor és fenyegető, hogy u oóhán-fr lézengő vendég is felfigyelt. — Jobb lesz, ha eltűntök — mondta Holló, a fekete, hollóarcú pincér, míg koszos körmű ujjaival kabátját igazgatta. — A főnök üzeni, és igaza van. Csak a mi lóvénkat zabáljátok. — A főnök szavát adta, hogy szeptember 30-ig játszunk — mondta János. — Napi kétszáznyolcvan ruppót vesztek el tőlünk. Menjetek szépszerével, amíg szigorúak nem leszünk! — Igen? — Charlie fölállt, bicegve kettőt lépett. — De amíg tartott a szezon, kellettünk? Nekünk szerződésünk van! És azt is ki kell fizetnetek, amit eddig játszottunk! Holló picit meglökte Char- liet. aki visszaesett a fonottszékbe: — Szerződésetek? Hol? Mutasd szépen a bácsinak! — Szóval nem akarnak fizetni? — döbbent meg Pipecz. — Nem fizetnek az elmúlt két hónapért?! János szó nélkül besietett az irodába. Ültek maguk elé. Papírjuk nem volt, Miklós úr azt mondta, az ilyenről nem szoktak, s így még csúszik nekik egy kis nyereség is — úriember nem csibész! Mikor János ttz percre nem jött, uláname'ntek. Olt ült a fiú uz Irodában, vérző arccal, körülötte ryrlc markos piiücér, weg MfUóy úr, a hentesek vezére. Pipecz szólni se tudott, máris akkora pofont kapott, hogy ledöntötte a tintatartót az íróasztalról. Még látta, hogy Holló a sarokba rúgja Gödényt, azután Miklós úr elkapta a haját, és ütni kezdte a fejét az asztalba.. A raktári hátsó kijáraton dobták ki őket, meg se lássa a vendég. Most itt ülnek. Pipecz nyög, megnyalogat- ja vasízű ajkát, véraláfutásos arca faj. Elkapja a gitárt, lassú bluesba kezd a jó öreg Fats Dominótól. Néhány cincogó hangot fog odafönn, azután hirtelen leszalad az alapakkordhoz, hadd sírjon az a rohadt gitár! Belezenéli a Balatonba a pofonokat, a hulló szirmokat, hogy nem lesz több erősítő, hogy banda se lesz most már. Charlie hirtelen bekapcsolja kisrádióját. Pipecz megpróbálja túlpengetni, de a dobos is erősebbre csavarja a zenét: Elvis Presley, Könnyezve a kápolnában! Pipecz egy pillanatra közel áll ahhoz, hogy megölje Charliet, azután megérti az egészet. — Égy éjjel a rock’n’roll kigyalogol a világból — sóhajt János. — Talán épp ma éjszaka. Később már nem, lesz nehéz... Csak reggelig kibírjuk! A susogó nádból furcsa árnyak surrantak, kavarj kód és cstilog*í pára Cjak reggé1 m.. . _ .(VáSK)
