Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Aratás a hegyvidéken A hegyvidékeken gazdál­kodó termelőszövetkezetek gabonatábláin az aratást nemcsak a szeszélyes időjá­rás, hanem a lankás, dim­bes-dombos terület is nehe- zítette. Embert, gépet egy-: aránt próbára tett a ter­mény betakarítása, mini pél­dául a mátraderecskei tér- melőszövetkezetben. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 174. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. július 27., péntek Gyümölcs hasznosítván ne maradion! C zép látvány a gyümöl- ^ csőt érlelő fa. Annál' elszomorítóbb, ha a ker­tekben, telkeken, ültetvé- / nyékben vagy akár utak, mentén rothadó gyümölcs­től roskadó fákat látunk. ( Minden le nem szedett,,/ vagy más okból veszendő­be ment gyümölcs kártl okoz a termelőjének, s a( fogyasztóknak is, mert az / ilyen gyümölcs nem kerülj piacra, vagy a feldolgozó- iparba. Az első félév kedvezőtlen/ időjárása károsan hatott a, nagyüzemi gyümölcsökre' is. Ennek következtében a( várható termés mennyisége/ is csökken. Emiatt még) fontosabb követelmény,) hogy a házikertek, a zárt­kertek és a szórványgyü-/ mölcsösök termését az ed-; diginél sokkal gondosab­ban takarítsák be. Az úttö­rőszövetség, az Állami If-) júsági Bizottság, az Okta-' tási, a Munkaügyi és a( ^Mezőgazdasági és Élelme-^ zésügyi Minisztérium, va-J, lartiint a Hazafias Nép-/ front Országos Tanácsa; ezért fordult közös felhí­vással a fiatalokhoz: segít­senek a gyümölcsszüretben.) Mindenekelőtt azoknak az) idős embereknek, akik sa-( ját maguk nem tudják a/ gyümölcsféléket betakarj-) tani és értékesíteni. Meg kell menteni az el­hagyott szórványgyümöl- csösök termését is, melyet a tulajdonosok, vagy a bér­lők eddig nem hasznosítot­tak. Ebben az általános is­kolai úttörő- és napközis táborok tanulóinak a mun­kájára számítanak elsősor­ban. A gyümölcsbetakarí­tásba az általános iskolák 'VII. és VIII. osztályos ta­nulóit lehet bevonni. A munka sikeréhez nélkülöz­hetetlen a tanácsok és a Hazafias Népfront-szerve­zetek és az iskolai úttörő csapatok együttműködése a munkák megszervezésében. Hogy hol, milyen segít­ségre van szükség, azt a helyi tanács közli. Ugyan­csak a helyi tanács és a HNF-aktivisták mérik fel és szervezik meg a zárt kerttel és házikerttel ren­delkező idős embereknek nyújtandó segítséget is. Ha a betakarított terű-' letnek magánszemély a tu-( lajdonosa és a betakarítás ( szóbeli megállapodás alap­ján történt, a leszedett és' értékesítésre átadott gyü-( mölcsért kapott pénz fele/ az úttörőcsapatot, fele atu-, lajdonosf. illeti meg. Ha a' tanács által kijelölt, a tu-( lajdonos által elhagyott, nem gondozott, vagy álla-' mi tartalékterületek szór- [ ványgyümöl esőseinek ter-( imését szedik le az iskolá-, sok, akkor a teljes összeg' az úttörőcsapatot illeti ( Imég. 1 Több jó példa is van már ( (arra, hogy ahol ezt a mun- .kát az illetékesek megszer-' 'vezik, a gyerekek szívesen ( (vesznek részt benne. Szor­galmasán dolgoznak, sze-' ídik- a■-fákról a gyümölcsöt,! /ha értelmét látják munká-( íjuknak. (Sz E ) Kádár János fogadta a Svájci Munkapárt főtitkárát •• ülést tartott a Minisztertanács Kádár János fogadta Armand Magnint, a Svájci Munkapárt főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában fogadta Armand Magnint, a Svájci Munka­párt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására szabad­ságának egy részét hazánk­ban tölti. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a magyar, illetve a svájci testvérpárt helyzetéről, te­vékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi hely­(Népújság telefotó — MTI — zet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. A tárgyaláson széles körű egyetértés nyilvánult meg valamennyi érintett kérdés­ben. Megerősítették azt a törekvést, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Svájci Munkapárt kapcsola­tai az internacionalista szoli­daritás szellemében tovább fejlődjenek. A találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je. (MTI) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Ilié Verdettel, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterelnökével foly­tatott tárgyalásairól. A kor­mány jóváhagyólag tudo­másul vette a tájékoztatót. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési kor­mánybizottság ülésszakáról. A kormány a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott az ülésszakon elfogadott meg­állapodások végrehajtására. A kormány elfogadta a pénzügyminiszter és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének beszámoló je­lentését az államigazgatási munka egyszerűsítése érde­kében végzett tevékenység­ről és meghatározta a to­vábbi feladatokat. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett a hulladékanyagok és a másodlagos nyersanyagok begyűjtéséről és felhasználá­sáról. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. Egyben kötelezte az illetéke­seket, hogy tegyenek továb­bi intézkedéseket a jelentős kiegészítő nyersanyagforrás gazdaságos hasznosításának fokozására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Munkában a kombájn a lejtős területen Többet gondolkodni és cselekedni Munkásgyűlés Tatabányán Munkásgyűlést tartottak csütörtökön Tatabányán, a Tatabányai Szénbányák Vál­lalat központi műhelyében. A mintegy 400 résztvevő a város valamennyi bányáját és üzemét képviselte. Az el­nökségben helyet foglalt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Kovács Katalin, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tata­bányai üzemének szocialista brigádvezetője, Mokri Pál, a Komárom megyei pártbizott­ság első titkára, Mucsi Jó­zsef Állami-díjas vájár, Papp István, a. szénbányák köz­ponti műhelye pártvezetősé­gének titkára, Rozmann Lászlóné, a Komárom me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat Állami-díjas kőműves brigádjának tagja és Szu- nyogh László, a városi párt- bizottság első titkára. Szunyogh László megnyi­tójában szólt arról, hogy a gazdag munkásmozgalmi ha­gyományokkal rendelkező bányászváros lakói tudják: a párt mindig megkülönböz­tetett figyelmet fordít arra, hogy a nagy horderejű kér­désekről szót váltson a dol­gozókkal, párttagokkal és pártonkívüliekkel. Ezért ke­rült sor a munkásgyűlésre is. Havasi Ferenc a munkás­gyűlésen mondott beszédé­ben részletesen foglalkozott az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásával. Ki­emelte, hogy a gazdasági életben néhány kedvező ten­dencia kezd kibontakozni, ezek mértéke és üteme azon­ban még nem elegendő sem a tervhez, sem a jelenlegi gazdasági helyzet követel­ményeihez képest. Különö­sen sokat kell tenni a kül­kereskedelmi áruforgalmi egyenleg és a fizetési mér­leg javításáért, amely nem a tervnek megfelelően ala­kult, bár itt is reményteljes tendencia tapasztalható. Igen fontos, hogy a közgaz­dasági ösztönzés egész esz­köztárát a gazdasági egyen­súly javításának szolgálatába állítsuk. A legjelentősebb in­tézkedések között említette az 1980-ban bevezetésre ke­rülő új termelői árrendszert, amely szoros kapcsolatot te­remt a termelői és a fo­gyasztói árak között. Ehhez az egészséges változáshoz kapcsolódnak a július 23-án végrehajtott fogyasztói ár­emelések is. Ennek okait, céljait ismertetve a Köz­ponti Bizottság titkára utalt arra,, hogy nemcsak az ár­emelés struktúráját és mér­tékét, hanem a bérek és tár­sadalmi juttatások kiegészí­tésére szolgáló összegek meg­állapítását is mélyreható elemző munka előzte meg. Ezek az összegek — ame­lyek a lakosság legkülönbö­zőbb rétegei érdekeinek egyeztetése alapján alakul­tak ki — az áremelés jelen­tős részét pótolják, a teljes kompenzálást azonban csak a hatékony munka és a ta­karékosság biztosíthatja. A gazdálkodás egész me­netében többet h&it -ögíictol­kodni és cselekedni. A hibák ellen valamennyi szinten az eddiginél gyorsabban és ha­tározottabban kell fellépni, s fontos tényező az állhata-. tos nevelő munka is, amely ráébreszti az embereket ar­ra, hogy az elért életszínvo­nal megtartásáért a terme­lésben, az alkotómunkában mindennap meg kell har­colni. Kemény munkára lesz szükség — hangsúlyozta — e tervek teljesítéséhez, a már elért életszínvonal megtartá­sához, s ahhoz, hogy né­hány év múlva ennek növe­lésében is előrelépjünk. Havasi Ferenc beszéde után a munkásgyűlés felszó­lalói a Komárom megyei munkások véleményét tol­mácsolták. A meredek domboldalon ürítik a gépek a learatott ter­ményt a szállító járművekbe. (Fotó: Perl Márton) A japán parlamenti küldöttség programja Az országgyűlés meghívá­sára ■ hazánkban tartózkodó japán parlamenti küldöttsé­get — amelyet Yasui Ken, a felsőház elnöke vezet — csütörtökön hivatalában fo­gadta Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Tájé­koztatta a vendégeket Buda­pest városfejlesztési tervei­ről, eredményeiről, kitérve a lakásépítés programjára, a közlekedési és a közműháló­zat bővítésének teendőire, az oktatás, az egészségügyi el­látás, a kereskedelem, a szolgáltatások kérdéseire, a környezetvédelem tenniva­lóira, s képet adott a fővá­ros kulturális életéről, ide­genforgalmáról. A tájékoztatón és aZ ezt követő megbeszélésen jelen Iván Arhipov látogatása Fejér és Tolna megyéken Iván Vasziljevics Arhipov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese és kísérete Marjai József mi­niszterelnök-helyettes tár­saságában csütörtökön láto­gatást tett a Dunai Vasmű­ben és a paksi atomerőmű építkezésén. A Dunai Vas­műben a küldöttséget Csé- pányi, Sándor kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes, a megyei és városi vezetők, valamint Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgató­ja fogadták. Ezt követően a vendégek megtekintették a paksi atomerőmű építkezését. Az építkezés menetéről Szili Géza, nehézipari miniszter- helyettes és Szabó Benjá­min, a paksi beruházás kor­mánybiztosa adott tájékoz­tatást. Mind Dunaújvárosban, mind Pakson helyszíni meg­beszélést folytattak a láto­gatás magyar és szovjet résztvevői a magyar—szov­jet együttműködésről, a szovjet műszaki segítséggel épülő beruházások helyzeté­ről-, a további közös felada­tokról. volt Sugihara Shinichi. st japán budapesti nagykövet. A japán parlaménti kül­döttség délelőtt a Hősök te­rén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János, az országgyű­lés alelnöke és Stadinger István, a fővárosi tanács el­nökhelyettese. Ezt követően a Parla-J mentben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A ma­gyar tárgyalócsoportot Ap­ró Antal, az országgyűlés elnöke, a japán küldöttsé­get Yasui Ken, a felsőház elnöke vezette. A tárgya­láson kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két ország törvényhozó testületének munkájáról, időszerű felada­tairól, hazájuk társadalmi, gazdasági életéről. A kül­döttségek eszmecserét foly­tattak az időszerű nemzet­közi kérdésekről, véleményt cseréltek a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségeiről. A szívélyes légkörű meg­beszélést követően az or­szággyűlés elnöke ebédet adott a japán parlamenti küldöttség tiszteletére a Par­lament Gobelin-termében. Ugyancsak csütörtökön Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a Parlament Nándorfehérvári termében fogadta a japán küldöttséget. A tárgyaláson és a délutá­ni programokon részt vett Péter János, az országgyű­lés alelnöke, jelen volt Su- gihara Shinichi. (MTIfc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom