Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

\ Cikkünk nyomán Felelősségre vonlak a mulasztókat Július 11-i számunkban „Mostoha gyermektábor” címmel adtunk hangot a szil­vásvárad! gyermektábor tej­ellátási gondjainak. A cikk­re a Borsod megyei Tejipari Vállalat egri üzemének igaz­gatója, Vass Péter válaszolt: „Üzemünk 1979. júl. 1-től tért át a számítógépes adat­feldolgozásra. Nyilván gépi számla nem érkezett a tá­bor tej rendeléséről, de ugyanakkor a hagyományos számlát kiírták és a szállí­tást végző raktárnak el is küldték. Sajnos az áttérés­sel kapcsolatos nehézségek miatt hagvták véletlenül fi­gyelmen kívül a tábor szám­láiét. Amikor a táborveze­tők jelezték a hibát, azon­nal intézkedtünk, de azon a napon meg a tejszállító ko­csi miatt annvit. késett a tej, hogv a táborban már nem tudták az.nap átvenni. A hiányosságot elkövető dolgozót felelősségre vontuk, s intézkedtünk a további el­látás zavartalan biztosításá­ra.” Íme, doktor Mechanikus laboratóriuma. Asztalok, pultok, könyves­polcok, falitáblák mindenütt, papírlapokból felhalmozott tornyok, hokedlik, füzetek, papírgalacsinok itt meg ott, mindenfelé gépek, némelyek mozdulatlanul, üres és poros csövekkel, csavarokkal, má­sikak meg sisteregtek és re­megtek, áttekinthetetlen cső­kígyó bennük, mintha egyik pillanatról a másikra fel akarnának robbanni. Gőz, füst, zúgás, morajlás áradt összevegyülve egyikből a másikba és a lepárlókészülék tetején egy csésze kamilla­tea gőzölgőit, amit doktor Mechanikus tett fel mele­gedni. Amikor a kamilla meleg lett, doktor Mechani­kus előbújt egy kis és nagy számokkal teleírt papírha­lom mögül, és levette a csé­szét a készülékről. Akkor Rafé meglátta kopasz fejét, bagoly-szemüvegét, karját és nyakát, amely kilátszott vi­rágmintás köpenyéből. — Azt hittem, hogy a tu­dósok öregek, szakállasak, és fekete ruhát hordanak — suttogta Rafé Endecaídecá- nak. — Ügy van, doktor Me­chanikus is ilyen — vála­szolta a mágus. — De ép­pen egy fiatalítási kísérletet végez magán. Minden évben kettővel kevesebb lett, és most újból harmincéves. Ügy is öltözik, mint a fia­talok, egy dolgon azonban nem lehet változtatni: a rondaságán. Es minél több új dolgot fedez fel, annál rútabbá válik. Mechanikus lehunyt szem­mel szürcsölte a teát, ami­kor egy dörrenés hirtelen felugrasztotta karosszékéből. Egy háromlábú állványon levő gömbben forrt valami, és hatalmas kék lángok csaptak ki. Mechanikus várt egy darabig, hogy a fém­gömb heves kitöréseit el­lenőrizze, amely úgy reme­gett, hogy szinte darabokra esett szét, aztán rohangász- ni kezdett a papíroktól a falitábláig, a füzettől a fal­ra írt jegyzetekig, a jegyzet­tömbtől a fokmérőig, a mik­roszkóptól a golyós számoló­gépig, a körzőtől a piros és kék ceruzákig, a szótártól a forgó indikátorig, a feszmé- rőtől a teleszkópig, a számí­tógéptől egy papírdarabkáig, amit a szemétkosárból halá­szott ki. Rohangászva szét­szórt papírokat, könyveket, újságokat; asztalokba, ho­kedlikbe verte térdét, fejét a lámpaernyőbe; elszórta a ceruzákat, elvesztette és megkereste a szemüvegét; a levegőbe dobálta a kémcsö­veket, táblázatokat; türel­metlen és fájdalmas üvöl­téssel ordítozott. Amikor - is a nagy fém­gömb fütyült, fújt, sóhajtott, és egy nagy remegéssel be­fejezte. Doktor Mechanikus kifulladva dőlt egy székre, kopasz fejét két keze közé fogta, és mozdulatlan ma­radt a gőzben, amely áradt ezer alumínium- és üvegcső­ből. — Megint nem sikerült — mondta a mágus, újra be­takarva az üvegpadlót a szőnyeggel. — De mit mesterkedett éppen? — Egy nagy kísérletet — mondta bizalmasan Endecai- deca egy körtét hámozva. — Doktor Mechanikus szinte mindent feltalált már: mű­szívet, robotgépeket, holdjá­ró űrhajót, a paradicsom és a tyúkok növekedését segítő hormonokat, repülő vonatot, tengeralattjáró helikoptert, megtanította beszélni a maj­mokat három nyelvre, le- kottázta az elefántok trom­bitálását, dobozba sűrítette a napenergiát. Csak egyet­len dolog nem sikerült neki még soha, bár évek óta küszködik vele: feltalálni a vajszeletelő gépet. Fordította: , Angyal János Cecilienhof, a potsdami egyezmény megkötésének színhelye A város idegenforgalmi érdekessége a Naueni-kapu. 1755- ben épült a két neogótikus körbástya, hozzásimuló szárny- épületekkel. Potsdami nyár Az Idegenvezető — törté­nelemórák stílusában — ta­náros lendülettel eleveníti fel a harmincnégy évvel ez­előtti eseményt, amikor az egész világ Potsdamra fi­gyelt: v — Cecilienhof a potsdami egyezmény történelmi em­lékhelye. 1945. július 17-től augusztus 2-ig a Hltler-elle- nes koalícióban részt vevő nagyhatalmak delegációi itt vitatták meg plenáris ülései­ken a legyőzött fasiszta Né­metország sorsát... Az angolpark dús lombú fái, díszcserjés ligetei között visz az autóbusz, a nyugal­mat árasztó környezetben távolinak tűnnek azok a forró nyári napok, amikor Postdam jelentős szerepet töltött be az európai népek együttélésének, biztonságá­nak megalapozásában. A három évtizedes messze­ség történelmi hangulatát még jobban érzékeljük, ami­kor a park mélyén feltűnik a szolid stílusban épült, an­gol vidéki kúriákra hasonlí­tó kastély. — Az utolsó Hohenzollem (trónörökös) építette még 1918-ban, itt lakott feleségé­vel, róla nevezte el a 176 szobás rezidenciát Cecilien- hofnak — mondja kísérőnk, amikor áthaladunk a bolt­íves kapu alatt. Az épületben végigjárjuk az angol, amerikai, szovjet küldöttség dolgozószobáit. A folyosó falát tablók borít­ják: képek a romokban he­verő Sztálingrádról, Rotter­damról, a deportálásról, a varsói gettóról, a szétrom­bolt birodalmi kancelláriáról. Aztán a nagyhatalmak tahe- ráni, jaltai tanácskozását megörökítő fotók következ­nek, svégül „élőben” látjuk a potsdami konferencia szín­helyét, amikor belépünk a fagerendás, sötét falépcsős terembe: középen hatalmas kerekasztal, rajta a szovjet, az amerikai és az angol zászló, körülötte melegvörös bársonyszékek. A csendben ott lüktet a történelem. A Nyugat-Berlinne! hatá­ros Potsdam megőrizte a régmúlt idők örökségét. A várost bejárva meghökken­tő változatossággal tárulnak elénk a különböző korokat idéző épületek, egészen a XIV. századtól napjainkig. Történelmi fénykorát II. Nagy Frigyes idején éli, aki a várostól nyugatra fekvő, erdőktől övezett szőlődom­bon valóságos Versailles-t teremt. A Sanssouci-park és kastélyai válóban még ma is a „gond nélküli” pihenést nyújtják. A természet és építészet csodálatos' harmó­niája tárul a turisták elé, olyan gazdagságban, mely­hez fogható kevés van Eu­rópában. Három kilométer hosszú fasor vezet a barokk Neues Palais-hoz, a holland és angol mintára készült Üj kastély fényűző termeivel nem kevesebb, mint három­millió aranytallérjába ke­rült a királynak. Míg a fa­soron végighaladunk, a „potsdami rokokó” remek­művei, nyári paloták, szökő­kutak, szobrok, francia, hol­land, délolasz és kínai ker­tek kötik le a figyelmet. Va­lamikor a királyi vendégse­reg szórakozott itt — most a Sanssouci-park a világ minden tájáról ideérkező tu­risták találkozó elye. Horváth Anita Potsdam Brandenburgi-kapuja 1770 óta a város egyik nevezetessége A teraszos függőkertek mentén 132 lépcsőfokon vezet az út a rokokó stílusú Sanssouci­kastélyhoz * (Fotó — KS) n lI 1 műsorok: j KOSSUTH 8.27 Don Juan. 8.57 Nóták. 9.43 Kacor király. 10.05 MR 10—14 különkiadás. 10.35 Zenekari muzsika. 11.40 A sziget. 12.35 Tör­vénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. Rákóczi (dal­játék). 14.30 Forradalmak dalai. 14.40 Egy egész nép dalol. 15.10 Fúvósművek. 15.30 Robin Hood. 10.05 Népi zene. 16.30 Kókai Re­zső műveiből. 17.07 Nők a képzőművészetben. 17.32 Madrigálok. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Opera-művész- lemezek. 20.00 A próféta zöld zászlaja. 20.30 A he­gedű virtuózai. 20.59 Egy régi udvarház utolsó gaz­dája. 22.15 Sporthíradó. 22.25 Világtörténelem dió­héjban. 22.35 Otto Klem- perer vezényel. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. 8.33 Tár­salgó. 10.36 Zenedélelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Meló­diákoktól. 13.25 Növény­kedvelőknek. 13.30 Arató- daL 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Operettfelvételek. 19.00 Népdalkörök. 19.20 „Javí­tott” kiadás. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Gencs- apáti életképek. 21.30 Né­pi zene. 22.30 Könnyűzene. 23.15 Ziehrer művek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00, Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt — Az igazság­ügy fóruma. Dr. Timár László jegyzete — A ha­szonélvezet. A haszonélve­zet megváltozott társadal­mi szerepe. Kapcsolata az özvegyi joggal. Korlátozása és megválthatósága — San­zonok — 18.00 Észal*-ma- gyarországi krónika — Ma­gyar—lengyel barátsági nagygyűlés Miskolcon — Lap- és műsorelőzetes... Pv I ■JJLJ 16.40 A nagy ív (Csehszlo­vák film). 18.10 A szegedi dóm. 18.40 NDK-magazin. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Veszélyes nyomozás (NDK tévéfilm­sorozat). 20.50 A tenger titkai. 21.40 Filmszem. 22.30 2. MŰSOR 20.01 Százhuszonnyolc... 20.50 Négyszemközt Mi- chelangelóval (Olasz film­sorozat). 21.05 Tv-híradó 2'. 21.30 Parabola. 22.00 A Szovjetunió népeinek VII. nyári szpartakiádja. 1979. július 24., kedd 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom