Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-19 / 167. szám
Kinek van ennyi...? Az egri Finomszerelvény- gyárban — Szabó István műszaki igazgató tájékoztatása szerint — tavaly csak a köz- világításra 190 ezer forintot fizettek ki, pedig itt már szinte mindenkit megelőzve bevezették a „féléjszakás” világítást. Kilenc órától 11- ig, tehát a műszakváltás idején teljes a világítás, utána az automata kapcsoló felére csökkenti a világító lámpák számát. Tavaly már harminc százalék megtakarítást hozott ez az ötlet, amit az idén júniustól rendeletben is előírtak. .. A vállalat egyébként ebben az évben 1,5 millió forint megakarítását tervezte az energiafelhasználásban, s az első félév végén 990 ezer forintnál tartottak, különösen a szén, a tüzelőolaj, s a már említett meddő villamos energia költségeiből tudtak sokat ..lefaragni”. Az újabb megtakarításokhoz nagyrészt már beruházásokra volna szükség, ele még mindig vannak egyéb tartalékok is — vélekedett beszélgetésünkkor a műszaki igazgató. EGER VILLANYSZÁMLÁJA Az utak éjszakai kivilágítása a közlekedés biztonságának feltétele. Emberéletek kockáztatása révén nem érdemes takarékoskodni. Mi az, amit e téren mégis visz- sza lehet fogni? — Először is: azt el kell mondani, hogy az ország energiafelhasználásában mindössze 0,8 százalék a köz- világítás — mondta az ÉMÁSZ üzemigazgatója. Az igazi, nagy fogyasztók a vállalatok, rájuk kell figyelni jobban. A munkahelyeket is inkább az éjszakai fogyasztásra ösztönözzük, hiszen ismert, hogy éjszaka az erőműveket csökkent teljesítménnyel dolgoztatják, s a változó terhelés sok pénzbe kerül az energiatermelésben. Eger város a közvilágításért 530—640 ezer forintot fizet havonta, s a költségek csaknem hetven százaléka a fenntartás, javítás. Ettől függetlenül a féléjszakás közvilágítást hónapokkal ezelőtt kísérletképpen már kipróbáltuk a Kistályai úton. Ott már adott volt a kettős kapcsolás lehetősége. Szemlét tartottunk este a közlekedésrendészet vezetőjével, a közlekedési ügyésszel, biztonságosnak találtuk, s este tíz után itt már félerővel világítanak a lámpák. — Az ilyen kísérletek mellett viszont igen fontos volna mielőbb elérni a lépcsőzetes munkakezdést. Nemcsak a közlekedés gondja ez, sokmilliós megtakarítást hozhat, na- ha a fogyasztási csúcsokat széthúzhatnánk. Sajnos, ezt sem Egerben, sem másutt nem sikerült még az elképzelések szerint megvalósítani, pedig az élet előbb-utóbh erre is rákényszerít bennünket. A másik dolog: sokkal hatékonyabb felvilágosító munkával kellene a tervezők, a villanyszerelő kisiparosok szemléletén is változtatni. A mostani lakásokban nem is nagyon lehet takarékoskodni a villannyal, mert olyan a felszerelés. A nem hőtárolós villanykályhák használatától én például óvok mindenkit: gazdaságtalan, igen nagy a fogyasztása. — Szóval, lehetne még erről sokat beszélni, példákat felsorolni, de inkább tenni kellene jóval többet a takarékosság érdekében. Az eddigiek alapján mi sem mondhatjuk: utoljára szóltunk az energiatakarékosságról. Beszélünk, míg lesz rá energiánk... Hekeli Sándor Az olvasó most bizonyára felsóhajt: már megint az energiáról van szó, hogy kevés, hogy takarékoskodjunk, csépelik a szót, mást nem tudnak mondani, írni. Jogos a véleménye. Valóban úton- útfélen erről hall, s ki tudja még. meddig. Mert viszont az is igaz: hiába beszélünk róla olyan sokat, még mindig nem jutottunk el oda, hogy a gon- dolkodásmódbam a döntésekben természetes velejáróként mindig ott legyen a takarékosság szemlélete. Nemcsak drága az energia, a nagyobb baj az, hogy kevés van belőle. S mi pazaroljuk! KEZDEMÉNYEZŐ A TUDOMÁNYOS EGYESÜLET Szabó István, az Észak' magyarországi Áramszolgáltató Vállalat egri üzemigazgatója június elején készített egy tervezetet, amely a vil-, lamos energia takarékosabb felhasználására ad ötleteket, javaslatokat. Az aláírásnál ott szerepel az is: „a Magyar Elektrotechnikai Egyesület egri csoportjának elnöke”. Az áramszolgáltatók feladata, hogy rendben tartsák a hálózatot, biztosítsák az ellátást, összegyűjtsék az érte járó díjat. Tulajdonképpen bevételtől esnek el, ha a tervezetben leírt jó tanácsokat megfogadják a fogyasztók. De az üzemigazgatóságon dolgozó szakemberek látják a legjobban, hol, milyen mértékű az indokolatlan energiafelhasználás, s tanácsaik igencsak megszívlelendők. A takarékosságra vonatkozó tennivalók összegyűjtését vállalta magára a tudományos egyesület lelkes aktívákból álló csoportja. Az élet is őket igazolta; a június elején általuk megfogalmazottak némelyike ott szerepel a június végén megjelent nehézipari miniszteri rendeletben is. NEMCSAK A VILLANYRÓL — A vállalat és áz egyesületünk tavasszal ankétot rendezett az energiagazdálkodás kérdéseiről — tájékoztatott az üzemigazgató. Előadó az energiafelügyelet igazgatója volt, s' kértük, szólaljanak fel az üzemek, vállalatok felelős vezetői is. Nemcsak a villamos energiáról volt szó, hanem a többi energiahordozóról is. Itt hangzott el: a Heves megyei üzemek közül hol gazdálkodnak kirívóan rosszul az energiával, s honnan lehetne jó tapasztalatokat gyűjteni. Sajnos. a mezőgazdasági üzemek többsége, ahol bizony a legtöbb lenne a tennivaló, nem képviseltette magát ezen az ankéton. Mi az a módszer, aminek alapján az áramszolgáltatók is megállapíthatják, hol nincs tervszerű energiagazdálkodás? Egy-egy üzem. műszakjainak, technológiájának terve alapján készíti el villamosenergia-fogyasztásá- nak programját. Ezután szerződik az áramszolgáltatókkal. A tarifák napszakonként különbözőek, s ha, mondjuk, csúcsidőben az előre szerződöttnél többet fogyasztanak, a büntető díj két-háromszo- rosa is lehet az eredetinek. Sok pénzt el lehet így szórni, megéri rendszeresen figyelni a fogyasztást. Ott, ahol van erre szakember és törődnek is vele, nem lépik túl a tervezett fogyasztást. De nagyon sok a dupla, háromszoros díjat fizető gazdaság, üzem is... A FINOMSZERELVÉNY- GYÁRIPÉLDA A nagy iparvállalatoknál, ahol a legtöbb energia fogy, ott kell keresni leginkább a takarékosság lehetőségeit. Hosszadalmas szakmai elemzésekbe bocsátkozhatnánk most például arról, hogy az úgynevezett meddő energia fogyasztása (a transzformátorok, nem dolgozó villamos gépek eszik ezt az energiát), amit a szakemberek „cosinus fi”-vel jelölnek, mennyi felesleges kiadást jelent. Igaz, beruházásokra van szükség hozzá, de hosszú távon megéri az ilyen energiát kondenzátorokból vételezni. Aztán ott a világítás. Az üzemekben nappali a fény éjszaka is; ez felesleges, viszont olyan fényerőt mégsem lehet így adni. mint a munkahelyek közvetlen megvilágításával. Ezeket a kis lámpákat pedig ki lehet kapcsolni akkor, ha megáll a gép. Napjaink drága, egyre drágább kincse: az energia. ; Kinek van annyi, hogy pazarolni is tudjon? Nekünk, • sajnos, nincs. Összeállításunk mai témaköre az ener- ! giatakarékosság. Galilei kísérleteit a gyakorlatban is hasznosította: az ingamozgást ingaóra készítésére használta fel. Vinzenzo Viviani rajza a müncheni Deutsches Múseumban. felfedezéseket tett a csillag- világban: felfedezte a Venus és a Mars fényváltozásait, a Hold hegyeit, a Saturnus ,,gyűrű”-jét, a Jupiter bolygó holdjait, a napfoltokat és a Tejút néhány csillagját. E felfedezései bizonyossá tették számára, hogy helytelen korának geocentrikus világ- szemlélete: a Föld mozgására vonatkozóan a kopernikuszi heliocentrikus rendszer igazát vette védelmébe. Ezzel kivívta maga ellen a klérus dühét. Ádáz küzdelmet indítottak ellene, az inkvizíció kétszer is perbe fogta és kényszerítette tanai visz- szavonására. Élete a tudomány és a materialista világszemléletért folytatott harcot szimbolizálja, alakját festők, drámaírók örökítették meg. — A „cár kolokol” — a harangok királya a moszkvai Kremlben található. A világ legnagyobb harangja 200 tonna súlyú, 6,14 méter magas és átmérője 6.60 méter. Két egyszerű orosz harangöntő, Iván Fj odorovics és Mihail Ivanovics Matorin Munkába fogott szél A technika történetéből A materialista világnézet előfutárt A botygók megismerése — A harangok királya Az ember ősi törekvése a szél munkába állítása, energiájának kihasználása. A történelem során a vitorláshajókkal sikerült ezt a legjobban elérni, ám a vitorláshajókat kiszorították a drágább, de gyorsabb hajózást lehetővé tevő gőzgépek. Mára a gőzhajók is ritkaságnak számítanak, mert jött a még drágább, de kényelmesebb, tisztább olaj. A szárazföldeken a szélmalom „fogta” a szelet, szélenergiával őrölték a búzát, illetve emelték a vizet. Érdekes, hogy a perzsák már a VII. században használták. Európában a XII. század óta ismeretes. Hollandiában a XVII—XVIII, században terjedt el. Négy, vászonhuzattal vagy zsalusan kiképzett szárnya tengelyt forgatott; a szárnyakat kormánylapát állította a széliránnyal szembe. Kis teljesítménye miatt azonban már ez is jórészt a múlté. Korunk energiaszegény világában azonban újra feltámadtak a remények a szélenergia munkába fogására. A modernizált fazonú szárnyak már nem is emlékeztetnek a régi szélmalmokra. de a cél itt is ugyanaz: tengely forgattatása. A forgómozgás villamos generátorhoz jut amely elektromos áramot állít elő. Edöntötte 1735-ben. Az 1737-es nagy tűznél megsérült és levált róla egy 11,5 tonnás rész. Sohasem töltötte be hivatását, nem harangoztak vele, 1836-ban helyezték el a Kremlben. Érdekes, hogy nem a most is a Kremlben látható harang az egyetlen „harangkirály”. Orosz mesterek már Borisz Godunov idejében öntöttek egy 35 tonnás, 5,5 méter átmérőjű harangot, amely tűzvész alkalmával leesett és összetört. 325 évvel ezelőtt, 1654-ben újból öntetett Alekszej Mihajlovics cár egy 5 ezer púd súlyú „harangkirályt”. Amikor készen lett, senki sem tudta felhúzatní a toronyba. Végre, 1668-ban egy 25 éves orosz paraszt jelentkezett és olyan szerkezetet készített, mellyel 100 ember fel tudta húzni a harangot. A műveletet le is rajzolták és megjelent egy 1674-ben kiadott könyvben. 1701. június 19-én ezt is tűzvész pusztította el, a fából készült haranglábazat elégett s a harang lezuhant, összetört. Kováts Andor dig általában csak kis teljesítményű, 20—50 kilowat- tos széleröműveket építettek, de kísérleteznek több száz, sőt több ezer kilowatt teljesítményű berendezésekkel is. A hasznosítható energia arányos a lapátok által súrolt területtel és a szélsebesség köbével. A világon rendelkezésre álló szélenergia igen nagy, ezért sokfelé foglalkoznak hasznosításával. Alkalmazásának lehetőségét azonban korlátozza, hogy a szél megbízhatatlan energiaforrás, gyakran a szélerőmű forgatására sem elég, máskor meg a viharos szél veszélyezteti magát a gépet. Hátrányos az is, hogy az egységnyi súlyú levegő szélenergiája a többi energiahordozóhoz viszonyítva igen kicsi, ezért a mai szerkezeti anyagok által megszabott korlátok miatt a teljesítmény növelése rendkívül bonyolult feladat. Képünkön: új típusú szélmotorok a holland tengerparton. — A fizikát és a csillagászatot teljesen új alapokra helyezte Galileo Galilei (1564—1642) olasz fizikus, csillagász és matematikus azzal, hogy a kísérleteket, a tapasztalatokat tette meg a megismerés forrásának. Fizikai kísérletei során megállapította a szabadesés, a hajítás, az ingamozgás törvényeit, megalapozva ezzel a mechanikát. Saját maga által készített távcsövével a korábban rendkívül nagy fontosságú Energia és a villanykörték RÁDIÓ KOSSUTH 8.46 Örökzöld dallamok. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.38 Haydn: Élet a Holdon. 11.40 A sziget (Robert Merle regénye). 12.35 A rendőr sétál az utcán. 12.50 Zenemúzeum. 14.16 Szabadpolc- 14.46 Nóták. 15.1Ö Kóruspodium. 15.30 Robin Hood. 15.51 Tanár űr kérem. 16.05 Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából. 16.15 Változatok zongorára. 17.07 A harangos- kút tájéka. 17.37 A lengyel rádiószínház műhelyében. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 A Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenye. 20.40 Zenei néphagyomány a mazoviai tájon. 21.18 Lemezfelvételek. 21.40 A Dunánál. 22.15 Közvetítés az országos súlyemelőbajnokságról és a Pannónia Kupa nemzetközi versenyről. 22.25 Kína 30 éve. 22.35 Századunk operáiból. 23.26 Az Amadé trió Haydn-felvételeiből. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.36 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 A gyógyító természet. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Térzene. 14.00 Szine- java. 16.00 Római regék. 16.21 Munkásdal-feldolgo- zások. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 17.50 Disputa. 18.20 Közvetítés az országos súlyemelő-bajnokságról. .. 18.33 A Ganz-MÁVAG koncert- fúvószenekara játszik. 18.53 Operettfelvételek. 19.25 Félóra a Sebő-együttessel. 19.55 Slágerlista. 20.33 Közvetítés az országos súlyemelő-bajnokságról. .. 20.45 Történetek a történelemben — szótárakról. 21.10 Kabarécsütörtök. 22.10 A tegnap slágereiből. 23.15 Zenés játékokból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárásjelentés — Fiatalok félórája. Szerkeszti: Dobog Béla — Építőtáborban — John Travolta új dalaiból — Környezetünk — világunk. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Aratási helyzetkép Heves megyében — A bodrogközi vizek horgászhatósága — A gombamérgezések megelőzéséről — Lap- és műsorelőzetes. .. 16.25 A rejtelmes sziget (Francia—olasz—spanyol filmsorozat). 17.20 A szent tulajdon ellen. 18.05 Olimpia 1980. 18.20 Falujárás. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Libera, szerelmem (Olasz film). 21.45 A legszögedibb szögedi. 22.35 Tv-hiradó 3. 22.45 Tv-tükör. 2. MŰSOR 20.01 Van képünk hozzá! 20.35 Kisfilmek a nagyvilágból. 22.10 Zenés nyári esték. MwsUfá 1979. július 19., csütörtök
