Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-26 / 147. szám
Krleza: Léda, tv-játék Léda Krleza trilógiájának harmadik része, a Léda pén teken került sorra. Az Agóniát, a trilógia második részét már korábban, 1974- ben átdolgozta tévére Dö- mölky János. Ez alkalommal a Glembayaknak végső felvonulását a történelmi családnak félig-meddig nevetségesnek ható felbomlását, vagy inkább vonag- lását dolgozta fel a Lédában. Lehet, hogy puszta tévedés az a hitünk, miszerint ez a Léda-adaptáció azért sikerült így és ezért egv l>.«é félre, mert a rendező t.v'.ti tudott ellenállni a csábításnak. A darab tengelyében álló hőst alakító Darvas Iván minden jellemábrázoló készségét, min. den változatban az utolsó szóig, 'az utolsó gesztusig ajcarta kiaknázni. Kétségtelen, hogy a mai magyar színházi és filmestévés szereplésekben kevés az olyan egyéniség, mint amilyen Darvas Iván. Mégis úgy gondoljuk, hogy a dráma tévés változata mindenképpen nyert volna azzal, ha a darab kéziratát dtt-ott meghúzzák, az ismétléseket, vagy a túldagá- lyosra, túlrészletezőre méretezett jeleneteket meg- kurtitják. Ezáltal az események is pergőbben követték volna egymást, ml sem türelmetlenkedtünk volna a képernyő előtt. Mert az volt az érzésünk, hogy a rendező a mi időnkkel — a nézőkével — és lélektani helyzetünkkel sem gazdálkodott helyesen. Megint le kell írnunk nézői védekezésül, vagy mentegetőzésül, azt a mindenki által ismert aranyszabályt: másképpen vagyunk hallgatóság a színházban, ahol a rivaldán minden átjöhet, másképpen vagyunk közönség a moziban és megint másképpen otthon, a családi kényelemben és nyugalomban. Ha a rendező jó ritmusú képekben pergeti le előttünk a test cselekedeteit és a lélek ezernyi rezdületét, egészen közelről vallatva meg a cselekvő ember arcát, egy villanásnyi idő alatt, egy tekintet egy remek fintora következtében sorsokat, tragédiákat ábrázolhat. Gondoljunk csak Darvas Iván egyszemélyes színházára, az Egy őrült naplójára, s mindjárt kitetszik, mire gondolunk. Ebben a Krleza-drámában vagy a szerzőt tisztelte túlságosan a rendező — egyébként értője e félmúlt világnak, amely itt teljes nyíltságában jelenik meg —, vagy Darvasnak akart teljesen nyílt pályát biztosítani mindahhoz, ami itt eljátszható volt. A darab is, a színész is, a közönség is nyert volna azzal, ha ez a drámai hős, lovag, Oliver Urban kevesebb szöveggel bizonyította volna, mennyi rothadás és jellemtelenség, önzés és élősdiség tud megférni egv normálisnak látszó test bőrzete alatt és a koponya védőcsontjai között. Másképp és más hatással éltek volna a főfigura körül azok is, akik ebben az egyébként értékes és némely részletében magával ragadó játékban részt vettek. Szilágyi Tibor rusztikus pénzbárója kabinetalakítás. Kár, hogy nem volt módja igazán összecsapnia a lovaggal; nem is tudjuk, miért kerülte ki azt a nagy lehetőséget Krleza. Haumann Péter nem érezte jól magát a festő szerepében. Viszont a két asz- szony, Szemes Mari és Szakács Eszter kitűnően hozták azt az asszonyi állapotot, amiben oly töprenke- dően és izgatottan leledzet- tek ezek a félvilági dámák. Kádár Flóra, Gyöngyössy Katalin, Temessy Hédi és Kern András a farsangi éjszaka komorabb hátterét elevenítették meg jó eszközökkel. Ikarosz bukása A Csehszlovák Televízió estjének drámai anyagát Jiri Hubác tévéfilmje szolgáltatta, Frantisek Filip rendezésében. Az alkoholista zongoraművész és apa viszonylagos tragédiája nem rázott meg. Amikor a ^darabnak csaknem kétórányi — tehát teljes színházi bemutatóra elegendő történet — vetítése befejeződött, egy nem egészen ildomos kérdés nyomakodott előbbre a kétkedés hátsóbb rétegeiből:az író miért nem azzal kezdte ezt a darabot, hogy a zongoraművész és kisded családja már lakott ennél a csúnyalelkű, de legalább is önzőén nagyképű nagybácsinál és csakis az ő arcátlan gőgje, parancsolni vágyása és „okossága” tette azzá a zongoraművész apát, amivé, vagy akivé végül is lett? A szemünk láttára csak annyi történik s ez a folyamat kritikus része —, hogy az apa egyetlen éjszaka éppen végzős zenenövendék fiának és a feleségének a sorsát, boldogságát és hitét is tönkreteszi. Ezzel a megoldással a dolgok könnyebbik végét fogta meg a szerző, mert egy állapotot sokkal könnyebb és veszélytelenebb leírni, mint megrajzolni azt a kálváriát, amelyen egy ilyen gyengébb idegzetű embernek az alkohol alsóbb poklaiba alá kell szállnia. Az már késői magyarázat, hogy ez a parvenü-nagybácsi még a búcsúzáskor is belerúg egyet-kettőt a szerencsétlenbe, akihez a munkahelyi környezet is méltányosabb, megbocsátóbb volt mint ő. A nem kellőképpen megalapozott drámai összecsapás egy sor jelenet hitelét megkérdőjelezte. Vagy az is lehet, hogy mi nem a tragédia betetőzésére, hanem a bűn elindulásának perceire lennénk csak kíváncsiak? Amikor alkoholról van szó? Farkas András A rock meséskönyvéből (3.) I am the hing of rocknrol! Ejtsünk néhány szót Antoine (Fats) Dominóról. Öt is láthattuk a Eégi idők rockzenéjében. Fats Domino már első jelentkezésekor is olyan vastag ujjakkal rendelkezett, mint egy-egy derék darab havana szivar, s a néző alig értette, hogyan képesek ezek az ujjak olyan hihetetlen virtuozitással sza. ladgálni a zongora billentyűin. Fats Domino a rockhoz a kreol zongorastílust, a bluest és gitár helyett a szaxofonszólót adta. A színpad tiszavirágéletű királyaihoz hasonlóan őt is szenvedély taszította le a dobogóról: a szerencsejáték. A Las Vegas-i Flamingo Hotelban több mint egymillió dollárt veszített ruletten, melynek ajmm 1079. június 26., kedd következtében szinte adósrabszolgaságba került. Kény. télén volt megalázó szerződést kötni, több évig kellett a bárban zenélnie, majd — miután híveit, hírnevét már elveszítette — utcára lökték. A nagy „revivál” idején a Beatles fordította újra felé a közvélemény reflektorait, mikor egy régi számát, a Lady Madonnát Lennon szövegével, McCartney hang- szerelésében több milliós példányszámban adták el a lemezboltok. Utóbb a „régi idők” világturné is segített az öregedő muzsikus megtépázott babérain. A filmben mi is láthattuk, ahogy Domino mikor a zongorához ül, hogy eljátssza régi dalát, a Blueberry Hillt, bizony könnyezik. Már-már a következő nemzedékhez tartozik az extravagáns Jerry Lee Lewis, akit egy ízben a tűzoltók mentettek meg, mert egy húszperces zongoraszólója után felpattant a hófehér hokedliról (mindig ezen játszott), és benzinnel leöntötte, felgyújtotta a hófehér zongorát, majd beleugrott a tűzbe. No, persze, azért ez megrendezett mutatvány volt. Lewis hetedik felesége tizenhárom éves kislány volt, s ez már a rock-sztárok botrányos világában is elég ok volt, hogy a furcsa egyéniségű, eredetien tehetséges zongorista-énekest a különféle szervezetek örökre leparancsolják a színpadról. No és Richard Wayne Pen- niman, akit Little Richard- ként ismerünk! A szemét forgató „üvöltő dervis” szintén nem kért kölcsön, ha extravaganciára volt szüksége. Fellépés előtt a száját rúzsozta, szemét gondosan kifestette, műszempillát ragasztott. az extázis közepén pedig levetkőzött, ruháit fáradt mozdulattal a közönség közé hajította. A hatvanas évek végén „Én vagyok a rockandroll királya!" felkiáltással, s á haA demjéni méregkeverő • 1978. szeptember 5-én az egri Megyei Kórházban a leggondosabb kezelés ellenére meghalt a 78 esztendős, demjéni özv. Szuromi Jánosné. A halál oka: mérgezés. Lányát, Francsics Ká- rolynét hasonló — de enyhébb — tünetekkel szeptember 6-án utalta be a kórházba a körzeti orvos, ahonnan szeptember 12-én gyógyultan távozott. 1979. március 21-én emberölés kísérletének alapos gyanúja miatt Francsics Károly demjéni lakost letartóztatták. „Öreg ember nein vén ember...” Ez az évődőnek tűnő megállapítás alaposan ráillik a 65 esztendős Francsics Károlyra, bár ezúttal szomorú tartalommal. Hentes és mészárosszakmát tanult, ebben dolgozott a felszabadulásig, majd ezután váltogatta a munkahelyeit az 1974-ben történt nyugdíjazásáig. 1932-ben nősült először, de hét hónapra rá elvált. Második házasságát 1955- ben kötötte, de sajnos ez sem tartott sokáig, mert felesége — gyanítva, hogy Francsics viszonyt folytat mostohalányával — öngyilkos lett. Demjénbe 1909-ben költözött, amikor harmadszor nősült meg. Itt sem maradt nyugton sokáig: megismerkedett egy eger- szalóki özvegyasszonnyal, s hamarosan hozzá költözött. 19 hónapig éltek együtt, de közben Francsics ingajáratban volt élettársa és a felesége között. Élettársa tör- r vényesíteni szerette volna kapcsolatát, s ezért pénzt is adott az idős férfinak a bontóper megindításához. Később Francsics mégis elállt a keresettől, s 1977-ben visszaköltözött a feleségéhez. Közben azonban küldözgette a szerelmesleveleket és a csomagokat Sza- lókra, amit az asszony természetesen nem nézett jó szemmel. Elég egy kávéskanálryí is A boncolás tapasztalatai arra ösztönözték az orvost, hogy vegyi szakértői vizsgálatot kérjen. Év végére megérkezett a szakvélemény: az idős asszony halálát a Gramoxon nevű gyomirtószer okozta, olyan erős méreg, amelyből elég egy kávéskanálnyi is egy ember életének a kioltására. Az egyik falubeli férfi jelentkezett a rendőrségen és közölte, hogy többszöri kérésére gyomirtás céljából egy tokaji aszusüvegben decinyi Gramoxont adott Francsics Károlynak, figyelmeztetve, hogy igen veA „Gyilkos” — így becézték Jerry Lee Lewist. Lewis a zongoránál, mindjárt fölgyújtja! sonló című nagylemezzel jelentkezett, de sztárkodása, nevetséges manírjai csak a közönség gúnykacaját hozták a Lucille, Long Tall Sally és a Good Golly Miss Molly szerzőjének. Szántó Péter (Folytatjuk) szélyes méreg. Rá is írta az üvegre. Szeptember 2-án anyósa megkérte Francsicsot, hogy daráljon kukoricát a jószágnak. Az idős vő erre hajlandónak mutatkozott, így özv. Szuromi hálából hozott egy féldecis üvegben rumot. Veje egy kicsit kortyintott belőle, aztán — elhatározta magát! Kellő pillanatban „kipótolta” a hiányt a méreggel és kedvesen megkínálta az anyósát: — így ék, maga is, mama. .. Nem sok biztatás kellett, mert az idős asszony szerette az italt. A méregből néhány cseppet felesége maradék kávéjába is öntött, aki akkor éppen Egerben járt. Déltájban tért haza, megmetegitette, majd megkóstolta a kávét, aztán kiköpte. — Romlott ez a kávé, kóstold csak meg... Francsics megkóstolta, azonnal kiköpte (hiszen tudta, hogy mitől „romlott”), sőt még a száját is kiöblítette. .. Az ítélet A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy eléggé áldatlan állapotban élt a három ember a demjéni házban. Ivott az anyós és mindenbe beleszólt. A feleség két évvel ezelőtt szakított végleg az itallal, de már így sem tudták visz- szaállítani a harmóniát. Nem, hiszen Francsics már elhatározta, hogy elveszi a szalóki özvegyasszonyt... Ebben az akadályozta meg, hogy jövendőbelije, megunva a várakozást, más párt választott. Francsics elkeseredett, vagy talán remélt még? A bíróság előtt mindenesetre azt vallotta, hogy méreggel el akarta tenni láb alól az anyósát é= a feleségét, s aztán ő is öngyilkos akart lenni. Erről a szándékáról akkor mondott le, amikor látta, hogy a felesége életben maradt. (Természetesen nem hívott orvost, amikor az anyósa egyre rosszabbul lett a méregtől. ..) Eltüntette a bűnjeleket, amelyeket a ren*» őrség később megtalált és reménykedett, hogy nem terelődik rá a gyanú. Ráterelődött. Az Egri Megyei Bíróság büntetőtanácsa Francsics Károlyt több ember ellen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 12 évi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésül pedig nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Enyhítő körülményként értékelték a vádlott büntetlen előéletét, idős, beteges voltát, amely enyhe fokban befolyásolta cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében. Súlyosbítóként szerepelt a bűncselekmény elkövetési módja, az, hogy közeli hozzátartozóinak tört az életére, s figyelembe vették az élet elleni bűn- cselekmények gyakoriságát, súlyos társadalmi veszélyességét. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Kátai Gábor Nyáresti muzsika Egerben Az Agria-rendezvények szignálja hívta szombaton az egri Lajosvárosba, vasárnap este a Csebokszári-lakótele- pen zenés esti programra a muzsika kedvelőit. Mindkét alkalommal jó idő szerencséltette a terv kigondolóit, elsősorban a Megyei Művelődési Központot, a hangversenyek házigazdáját. Az Egri Szimfonikus Zene. kar a tarkán és lazán szerkesztett zenei anyaggal nemcsak hangulatot akart vinni a két egymástól távol eső, összetételében is különböző városrész közönségének, hanem a műsorral ébresztgetni is kívánta a komoly zene iránti érdeklődést. Az iskolaudvar egyáltalán nem nevezhető ideális környezetnek egy szimfonikus zenekar számára, főképp, ha a lebetonozott udvaronJ az egész nap játszadozó gyerekek, labdázva és bringázva még a műsor alatt tovább is foly. tátják a nekik kijáró szórakozást, lévén nyár és vakáció. A szívós egri zenészek azonban — Farkas István karmester tudna erről mesélni — sok mindent vállalnak azért, hogy a zenei kultúra terjedjen a „végeken” is. Nem könnyű küzdelem ez.' Este fél nyolckor, szombaton még csak kapható az átlagpolgár, hogy néhány száz métert megtegyen a hangverseny szíhelyéig és leüljön hat-nyolc zeneszám végighallgatására — Lajos- városban szép számú közönség tette ezet —, de vasárnap?! Amikor a tévében a krimi megérkezik, a környező házak ablakai elsötétülnek, mert az izgalom egyelőre még nagyobb „művészi érték”, mint a muzsika. Az Egri Szimfonikusok Erkel Hunyadi-nyitányával indítottak, majd Brahms V. magyar tánca következett, Bizet Carmenjének előjátéka, Berlioz Rákóczi-induló. feldolgozása, O. Metra Spanyol szerenádja, Csajkovszkij Hattyúk tavának két részlete és a Radetzky-indu- ló az ifjabb Johann Strauss- tól. Fekete Alajos színművész konferált. Nemcsak az egyes művek zenetörténeti érdekességeit elevenítette fel, de énekelt is, egy operett és egy musical hangulatát idézve meg a kedélyes számokkal. (f. a.) „Sokadik" királyság Először áprilisban olvastam az András kovács királysága forgatásáról. Egy cikkecskében a rendező is nyilatkozott, s többek között elmondta, hogy a Széchenyi Könyvtárban . végzett kutatások• révén jutottak a jezsuita szerző művéhez. Semmi kétség, így igaz. Csakhogy: öt évvel ezelőtt Egerben, fent a várban már járt az a bizonyos András kovács, bemutatták a XVIII. századi komédiát. Erről a változatról azonban nem beszélnek a tévéjáték alkotói. A Film Színház Muzsika június 9-i számában sem említi, noha a népszerű hetilap egy egész oldalt szentel a készülő tévéjátéknak. Sebaj! Bizonyára elfelejtették, hogy 1975 júliusában épp Szentes Reginaid művével nyitott kaput az Agria Játékszín, az ország akkor legfiatalabb nyári színháza Pedig az András kovács királysága Köves István átdolgozásában, Romhányi László rendezésében, Bessenyei Ferenc főszereplésével nagy sikert aratott az egri várban. S a vaskos komédiát nemcsak a csillagkupolás színház tízezernyi nézője láthatta, hanem a tévénézők milliós tábora is. 1976. január 1-én ugyanis felvételről közvetítette a televízió az egri előadást. Lehet, hogy a csütörtök este bemutatásra kerülő tévéjáték dramaturgja erről is megfeledkezett. A Rádió és Televízió Újságban közzétett előzetes ismertetőjében — feltétlenül. Az információt kiegészítendő, most már a remek szórakozás reményében érdeklődéssel várom András kovács soron következő királyságát. Hisz még Kolumbus után is sokan felfedezték Amerikát. gondolom, egy nár-már feledésbe menő drámai emleknek sem árt. ha i - ni >' t e Iten újra felfedezik. (márkusz)
