Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 137 szám ÄRA: 1,30 FORINT 1079. június 14., csütörtök Ünnepi ülés az Országos Béketanácsnál Ünnepi ülést tartott az Országos Béketanács. Ezen felszólalt Boldizsár Iván, a szervezet 30 éves évfordulója alkalmából. Részt vett az ünnepségen Romes Chandra, a Béke-világta- nács elnöke (jobb oldalt). (MTI fotó — Petrovics László felv. — Népújs. telefotó—KS) A balatoni üdülőövezet helyzetéről tárgyalt a Minisztertanács A mi pénzünkről van szó... AZ ORSZÁGGYŰLÉS nyá­ri ülésszaka ugyan kevésbé nyári, de minden évszakban egyaránt fontos témát tűz napirendre a Minisztertanács ajánlása alapján. Előrelátha­tólag a ma délelőtt tizenegy órakor összeülő parlament ugyanis a tavalyi költségve­tés végrehajtásáról és az ál­lami pénzügyekről szóló tör­vényjavaslatot tűzi napi­rendre. A termelésben, a szerve­ző munkában, az irányítás tervszerűségében, s általá­ban: az élet minden terüle­tén döntő a pénzügyek sze­repe. Igényekben, gondok­ban, de sikerekben is egy­aránt ott érezhetjük a fo­galomnál is nagyobb jelen­tőségét. Ezért nem véletlen, hogy a Magyar Népköztár­saság országgyűlése évente két alkalommal tárgyal költ­ségvetési, illetve zárszámadá­si témákat. Egyszerűbben szólva beszámol és értékeli gazdálkodásunk, pénzügyünk helyzetét, eredményeit, és a lehetőségek őszinte ismerte­tésére támaszkodva javasol az újabb esztendő nagy fel­adataira megfelelő, a „taka­ró és a nyújtózkodás dialek­tikájára” mért keretet. A mostani ülésszakot elő­készítendő, a különböző ál­landó bizottságok és a me­gyei képviselőcsoportok ta­nácskozásain keresztül is le­mérhető, hogy az elmúlt esz­tendő tapasztalatai, eredmé­nyei meghatározó szerepet játszanak gazdaságunk to­vábbi fejlesztésében. A gaz­daságos export növelése, a termékszerkezet átalakítá­sa, vagy éppen a ráfizetéses­nek bizonyuló termelés visz- szaszorítása döntő feladatot jelentenek népgazdaságunk­nak. Ahogy azonban kide­rült, ez a munka a vártnál lassabban haladt, nem be­szélve arról, hogy a fo­gyasztás gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél. Okok? Vannak, s ezt a tanácskozá­sokon őszintén feltárták: tervezettnél nagyobb beru­házások, a készletek egész­ségtelenül nagy felhalmozá­sa, vagy éppen a vállalatok közötti kapcsolatok gyenge­sége, az együttműködés for­malitása. AZ EGYIK állandó bizott­sági ülésen a pénzügymi­niszter és több képviselő is fejtegette, hogy sokkal szé­lesebb körben kell megvaló­sítani a jobb, a gazdaságo­sabb munkát segítő diffe­renciálást. Ehhez gyors, kö­vetkezetes és természetszerű­leg kimutathatóan eredményes munkát kell a jövőben vé­geznünk. Országgyűlésünk tehát várhatóan másfél-kétnapos nyári ülésszaka „könyvelést” végez, s ezt a komoly mun­kát igen nagy érdeklődés előzte meg. Az állami pénz­ügyekről szóló törvényterve­zet felöleli költségvetésün­ket, a hitel- és devizagazdál­kodást, s szabályozza az ezekkel a feladatok ellátásá­val megbízott intézmények tevékenységét. Tegyük még hozzá, hogy az új törvény- tervezet — megfelelően a szocialista törvényalkotás moráljának — szervesen il­leszkedik a népgazdasági tervezésről, az állami válla­latokról, a szövetkezetekről és a tanácsokról az elmúlt években alkotott legmaga- j sabto szintű jogszabályok so- 1 Iraba. A béke és barátság hónap­jának lezárása alkalmából, valamint az első magyar bé­kekongresszus 30. évfordu­lójára emlékezve ünnepi ülést tartottak szerdán az Országos Béketanácsnál. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, és Romesh Chand­ra, a Béke-világtanács el­nöke. Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke megnyitójában Leonyid Brezsnyev pénte­ken utazik Bécsbe, a szov­jet—amerikai legfelsőbb szintű találkozó színhelyére, hogy Carter elnökkel együtt jóváhagyja és aláírja a ha­dászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló újabb megállapodást s megbeszé­lést folytasson vele a két or­szág kapcsolatáról, az idősze­rű nemzetközi kérdésekről. A SALT-megállapodás létrejöttét természetesen megelégedéssel fogadják a szovjet fővárosban, hiszen az elmúlt évek során a hadá­szati támadó fegyverek kor­látozásáért elsősorban és mindenekelőtt a Szovjetunió lépett föl következetesen. A jelenlegi megállapodást olyan ésszerű kompromisz- szumnak tekintik, amely —, ha nem is a legjobb me^l- dás — mindkét fél érdekei­nek, biztonsága követelmé­nyeinek megfelel és alkal­mas arra, hogy kulcsfontos­ságú ponton fékezze a fegy­verkezési versenyt. A megál­lapodás jelenlegi formájá­ban megfelel annak, amit a két ország vezetői annak idején Vlagyivosztokban je­löltek meg célként, sőt bizo­nyos mértékig előrelépés is ahhoz képest. Ugyanakkor magától értetődő, hogy a SALT—2 önmagában még nem felel meg annak a cél­nak, amelyet a szovjet vezetés béke és barátság hónapjának rendezvényein százezrek tet­tek hitet a béke, a haladás, a szolidaritás mellett, s megemlékeztek a nemzetkö­zi, valamint a magyar bé­kemozgalom három évtized­del ezelőtti zászlóbontásáról. Ezt követően Boldizsár Iván, az OBT elnökhelyet­tese idézte a három évtize­des múlt történelmi pillana­tait, elemezte a magyar bé- kezmozgalom tevékenységét. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy szinte napra pon­tosan, 1949. június 17-én ült össze az országos békeérte_ a legfontosabbnak tart: a fegyverzet korlátozása és a tényleges leszerelés céljai­nak. Miben látják ilyen körül­mények között Moszkvában a SALT—2. és általában a bécsi csúcs jelentőségét? Mindenekelőtt abban, hogy a következetes politika si­kere, s mint ilyen, alap a továbblépésre, az immár tényleges leszerelést jelentő SALT—3. megállapodás elő­készítésére. Moszkvában már ennek az újabb állomásnak terveire is előkészülnek: a SALT—3. például magában foglalhatná a támadó fegy­verek számának tényleges csökkentését, az új típusú tö­megpusztító fegyverek kidol­gozásának, gyártásának és rendezésének teljes tilalmát — egy szovjet megfogalma­zás szerint annak garantálá­sát, hogy a fegyverfejlesztö mérnökök ne előzhessék meg a leszereléssel foglalkozó dip­lomatákat — és bizonyos megállapodásokat az euró­pai térségben elhelyezett fegyverekre vonatkozóan. Ez az utóbbi tényező, minde­nekelőtt Nyugat-Európa ál­lamainak eltérő véleménye miatt elég nehéz feladat, de nem megoldhatatlan. A SALT—2. aláírásának második fontos fejleménye lehet az, hogy ösztönzést ad­hat a szovjet—amerikai kap­csolatok fellendítésének, an­kezlet, amelyet az első bé­kekongresszusnak tekinthe­tünk. A továbbiakban han­goztatta : — A magyar békemozga­lom kezdettől fogva mind a mai napig népünk létszámát figyelembe véve az arányo­kat meghaladó módon vette ki részét a nemzetközi béke. mozgalomból. Nem volt a nemzetközi békemozgalom, nak olyan kezdeményezése, amelyet ne vettünk volna át, ha ugyan nem mi magunk javasoltuk, nem volt olyan békés hadjárata, amelyben a magyarok ne küzdöttek vol­na az első sorban, A pári­zsi első világkongresszus után az, első nemzeti kong­resszus is Budapesten ült össze. Így a nemzeti béke­mozgalom története a ma­gyar békemozgalomé is. — Harminc évvel ezelőtt a békemozgalom nehezebb, ma bonyolultabb körülmé­nyek között tevékenykedik — mutatott rá az OBT el­nökhelyettese. Az a korszak, amelyben ma élünk, Helsin­kiben kezdődött, s r»a már a békemozgalomban az eny­hülés visszafordíthatatlanná tételének éveiről beszélünk. A mai körülmények között még nagyobb szükség van a nemzetközi helyzet ismereté­re, a másik oldal érveinek ismeretére. Ezért az Orszá. gos Béketanács feladatai sem csökkentek az enyhülés korában, hanem növekedtek. Az ünnepi megemlékezést követően Kovács Béla, az OBT főtitkára a szocializ­mus építésében és a béke­mozgalomban kiemelkedően tevékenykedő 35 aktívának átnyújtotta a békemozgalom kitüntető jelvényét. (MTI) nak, hogy ezek a kapcsola­tok valóban azon az alapon fejlődjenek, amelyet annak idején a két állam vezetői együttesen határoztak meg. Ebbe a kategóriába nemcsak a két ország gazdasági, kul­turális és egyéb kapcsolatai tartoznak, hanem azok a nemzetközi leszerelési kérdé­sek is, amelyekről kettejük között már folynak tárgya­lások — bár ezeknek a té­máknak egy része még csak a kidolgozás előkészítésénél tart. A kedvezőbb légkör egyút­tal elősegíti a fellendülést azokon a nemzetközi tárgya­lásokon is, amelyek a lesze­relés egyik, vagy másik kér­déséről folynak a két ország részvételével. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán — az MSZMP buda­pesti Oktatási Igazgatóságá­nak székházában — Lukács József, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Filozófiai In­tézetének igazgatója tartott előadást „Egyházak és val­lásosság a szocialista Ma­gyarországon” címmel. Ä kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. A Minisztertanács elfogad­ta az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tését a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési tervéről; jóváhagyólag tudomásul vet­te az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökének jelentését a Balaton vízminősége és az üdülőövezet környezetvédel­me érdekében szükséges in­tézkedésekről szóló kor­mányhatározat végrehajtá­sának helyzetéről: elfogadta a balatoni vízgazdálkodás fejlesztési programjának korszerűsítéséről készített Június 14—21. között a két országban egy időben rendezik meg az ötödik ma­gyar—finn, illetve a finn— magyar barátsági hét ren­dezvénysorozatát. Helsinki­ben és Budapesten 300—300 tagú küldöttséget köszönté­nek ma a vendéglátó orszá­gok képviselői és a fővárosi programok után a testvér- városok — az egrieket a poriak, a poriakat az egriek — látják vendégül a dele­gációkat. A magyarországi esemény- sorozaton állami és társa­dalmi életünk több vezető személyisége fogadja a finn delegáció vezetőit és a ven. dégek az országgyűlés nyári ülésszakán is részt vesznek. A két nép történelmi barát­ságát, valamint — a helsin­ki záróokmány végrehajtása­ként — a különböző társa­dalmi berendezkedésű or­szágok példás együttműkö­dését reprezentáló találkozó során az idén először meg­rendezik í a finn—magyar testvérvárosok konferenciá­ját is. A nemzetközi munkaügyi szervezet konferenciáján, Genfben szerdán szólalt fel Timmer József, a SZOT tit­kára. — Pozitívan értékeljük, hogy a nemzetközi munka­ügyi szervezet 1978-ban az Egyesült Államok kilépése után is folyamatosan foly­tatni tudta tevékenységét. Ez arról tanúskodik, hogy a szervezet életképes, meg tudta oldani az 1978-ra ki­tűzött feladatokat. Tévedtek azok, akik úgy gondolták, hogy az Egyesült Államok kilépése következtében a szervezet nem lesz képes alkalmazkodni az új hely­zethez. — A munkavállalók és a szervezet hatékony tevé­kenysége szempontjából azonban az lenne a kívána­tos, ha a szervezet vissza­nyerné és megőrizné egye­Az előadáson megjelente­ket, a párt vezető propagad- distáit, ideológiai, politikai, társadalmi életünk képvise­lőit Mona Gyula, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megje­lenteti. (MTI) előterjesztést: valamint tu 2 másul vette a Somogy, a Veszprém és a Zala megyei tanács elnökének beszámo­lóját a balatoni üdülőkörzet terület- és telekgazdálkodá­sáról szóló kormányhatáro­zat végrehajtásáról. A kormány, összhangban az illetékes pártszervek ál­lásfoglalásával, áttekintette a cigánylakosság helyzeté­vel, társadalmi beilleszkedé­sük elősegítésével foglalkozó határozatok végrehajtását és kijelölte a további feladato­kat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) | A finn—magyar barátsági hét eseményeire tegnap Ko­vács Jánosnak, az MSZMP Eger városi Bizottsága tit­kárának és Dér Bélánénak, az egri városi tanács elnök- helyettesének vezetésével húsztagú delegáció — tagjai párt. és tanácsi vezetők, va­lamint Eger város üzemei­nek munkásküldöttsége — utazott Egerből Finnország­ba. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Veres István, a Hazafias Népfront Eger vá­rosi Bizottságának titkára búcsúztatta, majd ő köszön­tötte a hazánkba érkezett finn delegáció pori küldöt­teit, akik egy héten kérész, tül Eger, illetve Heves me­gye életével és munkájával ismerkednek majd. Az egri delegáció tagja­ként részt vesz a finn—ma­gyar barátsági hét finnor­szági eseményein Koós Jó­zsef, lapunk munkatársa is, aki riportsorozatban számol majd be az esemény jelen­tősebb finnországi rendezvé­nyeiről. temességét. Következéskép. pen tehát az is, hogy az Egyesült Államok ismét he­lyet foglaljon a szervezet­ben, de természetesen anél. kül, hogy előzetes feltétele­ket támasztana. Álláspon­tunk az, hogy egyetlen tir- szág sem kényszerítheti rá akaratát a tagállamok több­ségére. A SZOT titkára a továb­biakban rámutatott: — Hosszú évek óta folyik a vita a szervezet struktúrá. jának korszerűsítéséről. Meg­állapítottuk, hogy az ILO jelenlegi struktúrája elavult, korszerűtlen és igazságtalan, módszere pedig bürokrati­kus, nem felel meg a mai kor követelményeinek. Nézetünk szerint a szer­vezet struktúrájában mély­reható, demokratikus változ­tatásokat kell végrehajtani avégett, hogy tiszteletben tartsák az egyetemesség, a diszkriminációmentesség, az igazságos eljárás és az igaz­ságos képviselet elvét. Tud­juk, hogy e kérdésben is szoros együttműködésre van szükség a szakszervezetek között a munkavállalói ta­gozatban. Fokozni kell tehát az erőfeszítéseket a megöl, datlan kérdések tisztázására, így elsősorban az arányos és igazságos képviseleti elv be­tartására, illetve elérésére. — Bízom benne, hogy ész­revételeink és javaslataink érdeklődést keltenek és ösz­tönzik a megoldásra irány—» ló készséget — mondotta be­fejezésül Timmer József. emlékeztetett arra, hogy a Bécs előtt Elsőbbséget a leszereléssel foglalkozó diplomatáknak Lukács József előadása a Politikai Akadémián Június 14—21. y Finn—magyar barátsági hét a két testvéri országban Elutazott az egri, megérkezett a pori delegáció Magyar felszólalás az ILO genfi konferenciáján

Next

/
Oldalképek
Tartalom