Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
Petőfi”. Móra-emlékhelyok Félegyházán Betyárok dutyija A Hattyú-ház Budapesttől Szeged felé nagyjából az út kétharmadánál fekszik Kiskunfélegyháza. Az idegen csak papíron tudja megjegyezni a nevét, mert olyan hosszú, s a papírt mutogatja, mivel beletörne a nyelve a kiolvasásába. De mit kereshet ott az az idegen, a kiskunok városában? Talán a közeli híres pusztát, Bugacot, csárdájával, mutatóban tartott juhnyájával, széles szarvú gulyájával, mé_ nesével vagy sajátos homoki erdejével s benne itt-ott nehezen meghódítható kopár buckáival ? Mindezt érdemes fölkeresni — de Kiskunfélegyházán is van látnivaló. EGY MÉSZÁROS EMLÉKTÁBLÁJA Ne feledjük el, hogy — bár így tanuljuk s ezt fogadja el az irodalomtörténet: Kiskőrös Petőfi születési he_ lye — a nemzet nagy költőjét Félegyháza is a szülöttének vallja. Két épület is őrzi emlékét. Az egyik róla elnevezett utcában a 7. szám alatt állt és abban lak. tak Petrovicsék; a helyére épült házon emléktábla hirdeti, hogy „Itt élte gyermekéveit Petőfi Sándor...” A másik épületnek annyival több a köze a költőhÖA hogy eredeti: az egykori mészárszék és fogadó, amelyiket a költő apja, Petrovics István bérelte." Ezt a klasszicista stílusú, földszintes, árkádos épületet a homlokzatát díszítő figura után Hattyú-ház. nak nevezik. Ott áll a hajdani vendégfogadó a város főterén, a főútvonal mellett. Ezen is emléktábla van — az egyetlen, amelyik egy mészárosnak állít emléket! „A Hattyú-házat Félegyháza városa 181!)—20-ban vendéglő és mészárszék céljaira építtette. Petőfi Sándor atyja 1822-tői mint egyik bérlőtárs. az 1824—1830. években pedig mint egyedüli árendá- tor bérelte az épületben elhelyezett két mészárszéket .. ITT SZÜLETETT SZÁZ ÉVE MÖRA S ha éppen ez évben keressük föl a várost, ne felejtsük el meglátogatni azt a házat sem. ahol száz éve, 1879. július 19-én született a nagy író, Móro Ferenc. Ma az ő nevét viseli az utca, amelyben édesapja, Móra Márton szűcsmester Jászberényből Fél egyházára telepedve gyökeret vert a nád- föde!es kis házban ... S egy másik utca is őrzi az emlékét: a Daru utca. ahol azután felnövekedett. A Daru utcai ház falán is tábla emlékeztet a város nagy fiára és díszpolgárára.* A KISKUN KAPITÁNYSÁG Hanem ezúttal nem is e neves emlékehelyeket tűztük ki úti célul, hanem egy ódon emeletes házat. Ott áll a copf stílusú épület a főút mellett, s ma a Kiskun Múzeum otthona. Építése összefügg Fél egyháza városiasodásával, az pedig a kunság újratélepítésével. Mert igaz ugyan, hogy a kunokat részben még a tatárjárás előtt, s részben — azaz újra, visz- sza — utána is letelepítették az Árpád-házi királyok * az országban, de alföldi településeik a török hódoltság alatti országrészeken ugyancsak megritkultak később. Így kellett Félegyházát is újratelepíteni a török kiűzése után. Erre a l^VlII. század közepén került sör. Jászságiak jöttek a hívó szóra. S az újjáépült települést Mária Terézia nyilvánította várossá. A kunok és a jászok lakta területek kezdettől fogva bizonyos kiváltságokkal rendelkeztek, s nem a megyei közigazgatás alá tartoztak, hanem külön kerületet képeztek. A kiváltságok IV. Béla királytól erednek, aki a betelepülő kunokat védelmi szolgálataikért a székelyekéhez hasonlítható szabad paraszti jogokkal ruházta fel. A területeik székekbe szerveződtek. I. Lipót király 1702-ben eladta területeiket a Német Lovagrendnek. Mária Terézia hozzájárulásával a jászkunok 1745-ben megválthatták magukat, vállalva egyebek között azt, hogy ezer lovaskatonát állítanak a királynő rendelkezésére. Ezután területük főkapitánya a nádor lett, s a terület, három kapitány alatt három (jász, nagykun és kiskun) kerületre oszlott. A kiskun kerület kapitányi székhelye 1753-ban Kiskunhalasról Félegyházára került, abba a házba, ahol ma a múzeum van. Emeletes, mai formáját a század végén kapta az épület. BÖRTÖNMÜZEUM Innen igazgatták a Kiskunság 8 helységét és 34 pusztáját, s itt is bíráskodtak. így itt kellett elzárni is azokat, akik vétettek a törvény ellen, illetve akik súlyos gyanúba kerültek. Ennek emlékét híven őrzi itt az épület egykor börtönnek használt részében az ország egyetlen börtönmúzeuma. Számos eredeti tárgy és kép mutatja be. milyen volt egykor a „dutyi”, a szégyenpad, a kaloda, a deres, a büntetés eszközei — egészen az akasztófáig —. s milyen volt a közbiztonság. Látjuk a rabok időtöltésből készült munkáit. türelem játékait is. De a legmélyebb benyomást biztosan az teszi a látogatóra, hogy ezek mögött az alacsony, ódon vaspántos. régimódi zárás ajtók mögött őrizték a Kunság több fenegyerekét a múlt századi délalföldi betyárvilág több híres-hírhedt alakját! S amelyik még itt is legénykedett. az bizony — letekinthetünk a helyiségbe — elég riasztó sötétzárka „süllyesztőjébe” került. Humarszolgálat — A kis Marek gyakran késik az iskolából. Mindig talál valami kifogást: a szél lefújta a sapkáját, kiöntött a folyó. stb. Ma reggel ismét elkésett. A tanár megkérdezi tőle: , — Hát ma mi történt? — Rablók támadtak meg. — Értem. És mit vettek el tőled? — A házi feladatomat. — Odanézz. dupla Axel! — mondja a férj tv-nézés közben. — Most már ne igyál többet — mondja a feleség. ★ — Nagypapa, te még dolgozol? A te korodban irodába jársz! — Dolgozom, fiacskám, persze, hogy dolgozom! Tudod. már nagyon rosszul látok. az egyik fülemmel már egyáltalán nem hallok és a lábamat már alig tudom emelni. Hát mondd meg. mit tudnák otthon csinálni? ★ — ötezer líra a lakbér? Mit fog ehhez szólni a férjem? — Ö asszonyom, könnyebben talál egy új férjet, mint egy ilyen lakást. ★ Asszonyom, szeretném elvenni a lányát. — Mennyi van a takarék- betétkönyvében ? — Félreértett, asszonyom, én elvenni akarom a lányát, nem megvenni. ★ Egy veszekedés után azt mondja a feleség a férjnek: — Sajnálom, hogy nem hallgattam a mamára, amikor azt mondta nekem, hogy ne menjek hozzád! — Én is sajnálom — mondja a férj. }LELKES MIKLÓS VERSEI: Várfok Szúnyogszárny-erek, kényes hártyák, kékek. | átengednek csendvitorlás meséket. í Vitorla csillog elképzelt szelekben {csillám-vizeken csillag-képzeletben. I Ott szállsz, vitorla, újjászületően a sólymok ívét megsejtő időben? Hús utcamélyről fel-fclnéz a hűség, okos kutyaszem, jövőjéhez hű ég. A délután süt. Szarka csörren. Látod: > mindjárt osztják a mandulás kalácsot. \ Szemek csukódnak. Ellobban az ének. í Virág-kürt jelek hirtelen elégnek. ÍUlök egy kövön. S ha szólnék: mi fáj ma? j A vár-ablakban sárkány koponyája. \ Lent a najfy vízen elcsillog a látszat \ s visszavarázsol mindent a varázslat. Dombhát Tlicsökbang-húr feszül ég-pattanásig. Szőiőlcvélen szépség átvirágzik. Szőlőszemekből lecseppenő fények hívják a kékdongású messzeséget. Jóllakott rókák sunyorognak félre egy valaha-volt Aesopus-mesére. Földeres kézben kukorica sárga, kövérmosolyú fogsor-villanása. Ujjhegyeken csukódó alkony-lepkék várják tükrök kékcsendű holdezüstjét. Egy hangya ballag, hazatérő vándor. Részt kér a nyár utolsó csillagából. A donkihóték csontja eltemetve fűszál-jelekbe, csigaháznyi csendbe. ..©J Hányás vagy? Het- venötös? Te azt mondod: szűk hempergő, én azt mondom: vagy csak kör alakú, s mi tudjuk, hogy miről beszélünk, mert mi fél- szavakból is megértjük egymást. Te azt mondod: kiságy, én azt mondom: gyermekhordóka. Te: kis méretű kesztyű, én: sportkocsi... Most már ugyan egyik- másik ezek közül kapható, de emlékszel hetvenötös kor- és sorstársam, hogy 1975 őszén a hiánycikkek sokat emlegetett listájára került a kiságy, a gyermekhordóka, a kis méretű kesztyű, majd 1976-ban az olcsóbb gyermek sportkocsi és a hempergő? Nem volt 1/2-es méretű krepp kising, majd amikor kellett volna, akkor a 3/4-es és az 1-es méretű is eltűnt. Ugyanígy tett a 3/4- es méretű rékli. Nem volt tavaszra való kissapka, télre bélelt orkán kezeslábas megfelelő méretben, s elfogadható áron. Nem kaptunk pamutzoknit és pamutharisnyanadrágot. Illetve aztán mégis kaptunk, de csak olyat. ami. ha nedvesség éri (s. ugye. a mi esetünkben ez annak idején nemcsak mosáskor történt?) ereszti a színét. Gondolatok Amikor egy nőt az erényeiért szeretünk, az még nem veszélyes. Ha azonban elkezdjük szeretni a hibáiért, az már szerelem. (Sacha Guitry) — Társszerzővé kell fogadnia engem! — mondta az alma Newtonnak. (Lityeraturnaja Gazeta) Egy kérdőívről: Milyen tudományos fokozata van? — Homo sapiens! (Grigorij Jablonszkij) Az nem szörnyű, hogy vannak olyan emberek, akik mást beszélnek és mást tesznek. Sajnos, olyanok is akad. nak, akik még ezt sem teszik. ★ Ha valaki ellentmond neked, gondold meg: hátha nincs is igaza. > ~k A cél szentesíti az eszközt — különösen, ha állami anyagi eszközről van szó. ★ Az ember azzal is zavarhat — hogy nem akar zavarni. ★ Az ember nem köteles mindent elhinni, amit hall — de azért elmesélheti másoknak. megfelelő áron kap- j ható babakocsik en- < gém a szitakötőkre ! emlékeztetnek. A \ pótalkatrészek pedig j a dinosaurusokra, j kik tudvalevőleg vé- ; letlenül sem fordulnak elő, mivel a l földtörténeti középkorban éltek. Hányás vagy? Hét- < venötös? Akkor én! azt mondom, hogy < utalványos tejf mire j te megkérdezed, hogy < mi az? Akkor már J én tudom, hogy te' vidéki vagy. Mert a \ vidékiek hátrányos j helyzetben vannak.' A községekben és a < városok többségében \ nem árulnak ked- < vezményes — utal- í ványos — tejet. S majd elfeled- j tem, pedig fontos:1 számos játszótéren! kénytelenek vagyunk í az egyáltalán nem, szoba-, illetve ját- j szótértiszta kutyák- < kai társbérletben ké. < szülni a valamikor í eljövendő munkás- < hétköznapokra. Per- j sze te erre azt mon- j dód, hogy örüljek a < játszótérnek, mert • bezzeg nálatok az < sincs. És ezen én ve- ! led együtt felhábo- 5 rodom. A mi szá- j munkra ugyanis a < játék a munka, < vagyis a játszótér < munkahely. Te tehát < munkahely nélküli ] vagy!... Sok mindenről be- J szélhetnénk még, de j nem akarjuk a jóhi- < szemű felnőtteket op- < timizmusukban meg.! rendíteni. Azt hi- \ szem, ugyancsak ide- j je lesz már felnő- j nünk... Hányás vagy? Hetvenötös? Akkor mi értjük és megértjük egymást. De azért mindent mi sem érthetünk meg. Hogy mondod? Hogy menjünk még előbbre? Jó. Te azt mondod: kórház, mire én: szülészet; te: orvos, szülésznő, ápolónő, takarítónő, portás; én azt modom: hálapénz. Azaz ezt nem is én, hanem a papám mondja. Kezdjük elölről. Te azt mondod: kórház, én; szülészet, erre te: szájpenész. Én szintén kaptam. Mert születésünkkor még nem volt rend a kórházakban. Egyikbe lehetett vinni vágott virágot például, a másikba nem. Egyik.' ben kapott az újszülött ember szájpenészt, a másikban nem. Hányás vagy? Hetvenötös? Akkor én azt mondom, hogy Irsa, s te folytatod a Kosilival, és mi tudjuk, hogy miről beszélünk. Mert hol lehet kapni, hol nem Irsa és Kosili gyermekhabfürdőt. Ó, s mennyi ideig nem volt a boltokban árrés fültisztító pálcika: nem találtunk valódi szőrből készült hajkefét. megfelelő minőségű fésűt, siesta- cipöt. Mister béby műanyag cumisüveget, az angol Maws cumisüvegre való cumit, Colgate borated babahintőport, japán Terumo, kétperces hőmérőt, hálózsákot és olcsó — melegítő anyagból vagy frottírból készített — játszóruhát. (Két- százegynéhány forintért nagyon szép kötött ruhákat kínáltak, de bennünket még nemigen érdekel, hogy öltözékünk gyönyörködteti-e, vagy netán irigységet kelt-e a szomszédokban és a rokonokban.) Hányás vagy? Hét* venötös? Akkor te tudod, hogy mit jelent a rapszodikus bébiétel-ellátás. A fiatalabbak, a het- venhatosok, a het- venhetesek, de különösen a hetvennyol. casok, s bizonyára majd a hetvenkilen- cesek is, nem is sejthetik, hogy milyen bosszantó lehet, ha egyik napról a fná- síkra eltűnik a polcokról és a pultok alól, amit az ember megszokott. ■ Sokféle mély baba. kocsi közül lehet a boltokban választani. Az átlagos jövedelmű szülőknek Szente Szabolcs (remélhetőleg) utólagos jóváhagyásával Szente Pál Stílusficamok Eddig inkább arról panaszkodtunk, hogy az újságírás nyelvhasználatában feleslegesen burjánzott, el a színtelen, az íztelen nyelvi formákkal való élés. A közönség tájékoztatását szolgáló közlemények, nyilatkozatok, riportok szóanyaga sok szakszóval . és idegen kifejezéssel terhelt. Közömbössé válik a közlemény, ha elszaporodnak az egyéni szín nélküli, elszemélytelenített mondatsorok. Egy elrettentő példát ennek bizonyítására: „Az iniciatíve jól előkészített tervek konkrétan realizált célkitűzéseit szem előtt tartva, a termelékenység vonatkozásában jó évet zártak.” Talán ennek a stílustörésben is szenvedő nyelvhasználatnak elkerülése céljából újabban az ellenkező végletre találhatunk, az olvasót is meghökkentő példákat. Az egyik megyei lap hasábjain megjelent közleményből idézzük ezeket a mondatokat: „Arról panaszkodik a minap az egyik vállalat személyzetise, hogy mind gyakrabban kapja a letolást (?), mert sehogy sem sikerül Iskolapadba ültetni azokat, akik adósak a nyolc általános elvégzésével”. — „Megkísérelték őt begyömöszölni (?) a hetedik osztályba: ne piszkálják (?) őt tovább” stb. Stílusficam ez a javából! Először is: a letol ige túlságosan bizalmaskodó, nem ebbe a beszédhelyzetbe való. A jo stiliszta válogat: ezt kell tennie annak is, áki közérdeklődésre számot tartó közleményt fogalmaz meg. Ismernie kell, továbbá a megfelelő stílusminősíté- ket is. Csak a bizalmas vagy a gunyoroskodó tiszteletlenséget is tükröző szövegösszefüggésben juthatnak szerephez ezek a rokon értelmű igealakok: lekap, leszúr, le- baltáz, lehord, lemocskol, le- gorombít, leteremt stb. A letol is ‘ide vonható. Ezért stílustalan egy újságcikkben a vele való élés. Furcsa képzéteket kelt az olvasókban, ha valakit be akarnak gyömöszölni egy iskolai osztályba. A táskába, a bőröndbe begyömöszölhetünk bármit, de egy dolgozóval mégse tegyük ezt. Nem teszi színessé, személyes jellegűvé írásunkat az inkább rosszalló értékű piszkál ige használata olyan beszédhelyzetben, ami elénk tárul a rostára tett hírlapi cikkben. „ Dr. Bakos József 1 N. F.
