Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
Ketten Hevesről Szerelem, szex, szokások 4. Előítéletek és tabletták Nincs még egy olyan funkciója az embernek, amelyet annyi titok, hiedelem és szorongás venne körül, mint a nemi életet. Különösen a házasság előtti és a házasságon kívüli nemi életet korlátozza a társadalmi tudat — a szokásokra, erkölcsökre, ízlésre hivatkozva, valójában pedig a családközösség védelmében. Ezeknek a korlátozásoknak részben még ma is megvan a funkciójuk — hiszen a gyakori „házasságtörés” könnyen váláshoz, a család széthullásához vezethet —, másrészt azonban valóságos alapjukat elveszítették akkor, amikor az emberiség megoldotta a korszerű fogamzásgátlás problémáját. A szájon át szedhető szereknek a feltalálása voltaképpen forradalmi tett volt; felszabadította a szexuális életet a szorongás, a következményektől való félelem nyomasztó súlya alól, és igazi örömforrássá tette azt. A fogamzás- gátlás hagyományos formái egyébként mind a nők, mind a férfiak számára kellemetlenek, olykor illuziórombolók voltak, noha általában a nőket szokás az áldozat szerepében emlegetni. Igaz, ha a védekezés nem volt hatásos, és művi vetélésre került sor, a veszélyt a nőknek kellett vállalniuk. Sajnos, a művi vetélésről még sokáig nem lehet múlt- időben beszélni. A műtétek száma természetesen csökkent, mióla a tablettákat orvosi rendelvényre meg lehet venni, de még mindig magasabb, mint azt várni lehetne, ha azok, akik egészségi állapotuk alapján megtehetik, élnének a fogamzásgátlás megelőző lehetőségével. A szerek ellen számos kifogás forog közszájon. Ezek a kifogások egyedi esetekben indokoltak lehetnek, hiszen nem véletlen, hogy többféle készítmény van forgalomban; nem mindegyik jó mindenkinek. Hiszen minden gyógyszer- készítménynek lehetnek mellékhatásai; ezeket a gyógyszer csomagolásán fel is tüntetik. Az az állítás azonban, hogy a fogamzásgátlók ártalmasak lennének, ha a megfelelő módon szedik, és betartják az előírt szüneteket is; nem igaz. Magyarországon nem kerül gyógyszertári forgalomba olyan szer, amelynek káros hatását ki ne zárták volna. Másrészről minden készítménnyel vissza is lehet élni. Mi lehet az oka annak, hogy a nők — s különösen a kisebb városokban élők —.nem szívesen választják a fo. gamzásgátlásnak ezt a korszerű formáját? A mellékhatásoktól való félelem nyilván csak az egyik ok. Aki az egészségét félti,' miért választaná szívesebben a műtétet, amiről az orvosok is állítják, hogy nem veszélytelen, sőt későbbi meddőséghez vezethet? A tabletták alkalmazásának két igen egyszerű feltétele van. Az első, hogy el kell menni orvosi vizsgálatra, és a receptet fel kell íratni, majd kiváltani a gyógyszertárban. A második, hogy a gyógyszert rendszeresen be kell venni. Orvoshoz mindenki jár, eddig nem is lenne baj. Csakhogy az orvos rendszerint nincs egyedül; védőnő vagy nővér, adminisztrátor is ül a szobában. S ha az orvosban bízik is az ember, ki tudja, mit gondol róla a másik asz- szony, nem fogja-e kibeszélni, hogy miért jött? Ott, ahol mindenki mindenkit ismer, a nők, főként a hajadon nők nem mernek ilyen kéréssel bekopogtatni a rendelőbe. Nőgyógyászatra meg kiváltképpen csak akkor mennek el, amikor nagyon muszáj, s akkor rendszerint már késő. ..Majd a jövő hónapban” — halogatják a dolgot még azok is, akik már rászánták magukat a vizsgálatra. Mások elmennek ugyan, de arra már nem tudják rászánni magukat, hogy a receptet ki is váltsák. „A gyógyszertár mindig tele van emberekkel, de egy-egy néni biztosan ott toporog, amikor kiadják a dobozokat, és meglátják. mit vittem. Meg is kérdezik, ki a beteg, s akkor mit mondok?” Akik félnek a közösség ítéletétől, bizonyára el sem hinnék, hogy valaha — nem is olyan régen — még azt is megszólták, aki fürdőszobát építtetett a házába, később azt aki géppel mos, és még ma sem lehet száraztésztát venni itt-ott anélkül, hogy egy-egy idős asszony rosszallóan ne csóválná a fejét. Miért rázzuk le ezeket a maradi megjegyzéseket olyan könnyen, ás miért szégyenkezünk a tabletták miatt? Tudomásul kell vennünk, hogy nem csak a háztartásban következett be az utóbbi emberöltő alatt gvökeres változás. Szexuális szükségleteink nem szégyelniva- lóak, s ha ezeket kulturáltan, éretten, s nem • mások — akár születendő gyermekünk — rovására elégítjük ki, ebben nincs kivetnivaló. —Vége— K. J. Nyelvöltö Közvetlen, őszinte, felszabadult. Gyerekember még, de megnyilatkozásai olyanok, akár egy felnőtté. Nem véletlenül mozgalmi vezető, a hevesi Körzeti Általános Iskola Diákotthonának tanács- titkára. Csintalan Márta vagyok — mutatkozik be kedvesen, s alig kell kérdezni, magától mond el mindent, ami úttörőmunkájára, diákotthoni tevékenységére vonatkozik. Nyolcadikos, s öt éve lakik a nagyközségben — egyébként zaránki — s ez idő alatt nagyon megszerette az iskolát, a „várost”. Igen, városként említi, mint ahogyan már a benszülöt- tek is így nevezik Hevest. Megmutatja az intézmény körüli parkot, a fenyőket, amelyet annak idején még ők ültettek, s amire nagyon büszkék. Többes számban beszél, hiszen ezek a dolgok az egész „otthon tanács” munkájának köszönhetők, nem kizárólag az ő érdeme. — Egy vagyok a többi közül — mondja. — bár irányítással, szervezéssel bíztak meg az iskola vezetői, és társaim is. Hogy milyen módszerekkel dolgozik? — Kiabálással nem megyünk semmire — bizonygatja. — Megbeszéljük a tennivalókat, netalán megkeressük a nevelőtanárt, vagy magunk találunk gyógyírt a bajokra. Fontosnak tartom, hogy minél önállóbbak legyünk. Hát ez az alapja a munkánknak. És tanulás közben már készült a nagy nyári útra; Csebokszáriba, a Csuvas ASZSZK fővárosában jutalomtáborozáson vesz részt. Műsorral készülnek már most a táborozásra, ajándékokat készítenek a csuvas pajtásoknak, orosz dalokat tanulnak be, színes magyar népdalcsokrot állítanak ösz- sze. Említi, hogy már érdeklődött az elmúlt évben kintjárt gyerekektől, akiknek felejthetetlen élményt jelentett az út. Fürdés a Volgában, egy textilkombinát megtekintése, sok-sok vidám, változatos program. — Hát ez vár rám — mosolyog. Ősztől pedig a középiskola, felvették Egerbe, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba. Távlati terveiről óvatosan beszél, szeretné elvégezni a tanárképző főiskolát, s pedagógusként visszajönni ide, Hevesre. — Egyelőre rohanok — mentegetőzik — várnak a diáktanácsban. Hatodikos, csöndes nap- szemüveges kislány. A magymamánál találom meg, ott ebédel mindennap, s ide jön érte majd az anyuka, mennek Miskolcra, ahová hetente egyszer jár, a különleges tehetségek osztályába. Zongorázni előbb tanult meg, mint írni-olvasni. Tanárai szerint kiemelkedő adottságai vannak, s ha szorgalma továbbra is ilyen marad, nagy jövő állhat előtte. A mama kéri, ne említsük csodagyermekként. Kriszti, Borbáth Krisztina hallgat, néha közbeszól, de láthatólag nem szívesen beszél magáról. Azért mégis megtudom tőle, hogy Gödöllőre is utazgat, ahol vasárnaponként Torma Gabriella zongoraművésznő foglalkozik vele. Hevesen a zeneiskolát is látogatja, itt dr. Kádár Imréné a tanára. Az indulás? Gyermekdarabok- kal, etűdökkel kezdte, mint mindenki, aki a billenytűk- kel ismerkedik. Ma már Chopin a kedvence, szólónövendékhangversenyeken is legszívesebben a lengyel zeneszerző darabjait - játssza. Az iskolában méltányolják Kriszti elfoglaltságait, de így is részt vesz a mozgalmi munkában. A zene mellett a testnevelés a kedves tantárgya, ami természetesnek tűnhet, hiszen naponta órákat ül a zongora mellett, jólesik egy kis mpzgás a fárasztó gyakorlatok után. Az elmúlt esztendőben megkapta az „Együtt a világ gyermekeiért” kitüntetést, idén pedig kiváló úttörő lett. Az igazi „szerelem” mégis a zene, a harmóniák világa maradt. Két kislány Hevesről, látszólag olyanok, mint a többiek. Mégis mások, valamiben különböznek, társaiktól. Márti közösségi vezető, szervező, Kriszti pedig tehetséges zongorista. Nem különleges gyerekek. De szorgalmuk, tehetségük, példamutatásuk kiemeli őket az átlagosból, hogy a jövő igazi építőivé válhassanak. Káló Béla Ifjúsági parkok A nyári hónapokban a fiatalok szívesen szórakoznak az ifjúsági parkokban. Megyénkben három ilyen park található, s a „főszezon” előtt most az iránt érdeklődtünk; vajon hogyan is készülnek a nyárra? Gyöngyös Megyénkben legelőször Gyöngyösön nyitotta meg kapuit ifjúsági park. Az Orczy-kertben, a szabadtéri színpadból „lefaragtak” egy darabkát, s itt alakították ki több mint egymillió forint értékű társadalmi munkával 1974-ben a város fiataljainak kedvelt szórakozóhelyét. A Mátra Művelődési Központ igazgatója, Szívós József így összegez: — A hajdani nyitást követő két év igazán sikeresnek mondható. A rendezvényeken három hónap alatt nyolcezren is megfordultak. A rockzenekarok váltották egvmást, ám 1977-ben megszűnt itt a szeszes ital árusítása és megcsappant a forgalom. Pedig adottak a feltételek a kultúrált szórakozáshoz: van itt zene, tánc, asztali foci, pingpongasztal, kugli, s a napernyős asztalok mellétt lehet zsíros kenyeret enni, üdítőt, kávét inni. Természetesen nemcsak a „szesz-stop” miatt jöttek el kevesebben, hanem ebben az időben tört ki a „discó- őrület”. Csillagkupola helyett füstös, sejtelmes, villogófényes klubokba kezdtek járni a fiatalok. Városunk egyedülálló helyzetben van: itt a Mátra, a Sástó, a strand, az új művelődési ház. Ki járna akkor az ifjúsági parkba? A múlt évben már bérlettel is próbálkoztunk, elkelt belőle mintegy 80 darab, de így is csak 400- an fordultak itt meg. Füzesabony A nagyközség vasútállomásánál nyíl mutatja az irányt az ifjúsági parkba. A pályaudvartól két percre, a művelődési otthon és a mozi háta mögött alakították ki 1977-ben. Színpaddal, be- ton-táncparkettel, egy kis faházban pedig biliárd, asztalifoci, flipper várja a fiatalokat. A művelődési ház igazgatója, Szabó István: — A kezdés nem volt épp a legszerencsésebb, de tavaly óta, amikor is teljesen a mi hatáskörünkbe került az ifjúsági park, már nem ráfizetéses. Mintegy hatezer fiatal fordul itt meg májustól szeptemberig. Mindennap nyitva tartunk, már kialakult a törzsközönség is; ha nincs program, akkor is beugranak kuglizni, pingpongozni vagy csak beszélgetni. Eger Nem azért maradt utoljára a megye harmadik ifjúsági parkja, mintha ennek nem lenne „rangja”. Eger- • ben sokan ismerik, kedvelik a Fagylaltkertet és a népkerti sörözőt. E kettő az „ifjúsági park”. Május elején még nem tart nyitva ugyan a Fagylaltkert, de nyáron hetente, több alkalommal is lesz discó. A népkerti söröző már április 1- től várja a fiatalokat. A Sörkert vezetője, Litkei János: — Kedden és pénteken discót rendezünk, szombaton és vasárnap pedig egy- egy zenekar szolgáltatja a talpalávalót. Az idén a Pótkerék, az AGRIA és a Reflex együttes. A III. osztályú árak vonzóak, s naponta több mint ezer vendégünk van. Mintegy hónapja beállítottunk egy biliárdasztalt is, s ez reggeltől estig foglalt. Józsa Petéi Pisti: a 898.! Nyomós ok Ismeretség — mozi — gyöngéd sóhajok — séták a holdfényben — kis pad a park mélyén — vallomás — az első csók — házassági ajánlat — esküvő. E rég ismert és örökké fiatalos séma alapján fejlődtek a könyvelő Gálja és a vízvezeték-szerelő Misa kapcsolatai. És a házkezelőség kollektívája — ahol a mi Farhádunk és Sirinünk dolgozott — jóváhagyólag bólogatott. Li- dncska. a titkárnő pedig nyíltan is hangot adott az általános véleménynek: — Szép család lesz! Már a házassági ajánlatnál tartottak, mikor Misának kiszállásra kellett mennie. A szűkkörű — mondhatni: már családi — tanácskozáson úgy határoztak, hogy akkor tartják meg az esküvőt, ha Misa visszajön, de megrendelni már most megrendelnek mindent. Együtt választották ki a menyasz- szonyi ruha ragyogó selymét, együtt vitték cl a varrónőhöz is. Másnap reggel aztán Misa elutazott. A kiszállása jócskán elhúzódott. De a hideg szállodai szobában Gálja gyöngéd levelei felmelegítették a szerelmes vízvezeték-szerelőt. Am amidőn a távoli városban váratlanul beálltak a fagyok, és Misa foga vacogott a hidegtől, egyszerre csak elmaradtak a levelek. Misa átkozódva szidta a postát, a lelke mélyén azonban kétség lakozott. Félelme beigazolódott. Mikor berobbant a könyvelésre, Gálja bűntudatosan lesütötte a szemét, és megkísérelte, hogy az asztal alá rejtse jegygyűrűé jobb kezét. — Mi történt?!! — Ne haragudj, Misutka. Nagyon jól sikerült a ruha. Ügy szerettem volna mielőbb felvenni... ZS. IMANBERDIJEV - - (Zahamszky László fordítása) A nemzetközi gyermekév kapcsán természetesen felkerestük az egri megyei kórház szülészetét is, hiszen —: jogilag — itt kezdődik az a nagyszerű állapot, amit általában gyermekkornak nevezünk. Általában. Pisti azonban még csecsemő, és kérdé seinkre válaszolva elmondotta, hogy Heves megyében az idén ő volt a 898. újszülött, nemét tekintve fiú, súlya 3 kiló 60 deka, hossza 53 centi, hangja decibelekben mérve egy pillanatig sem szárnyalja túl a környezetvédelem határát. Viszont meggyőződéssel vallja, hogy ez az év márpedig az övé, mert ha valaki gyermek, akkor egy csecsemő aztán valóban gyermek. s aki ennél gyermekebb, pz már — csal... Oké, Pisti, azaz: Hargitai Pisti! Tied ez az év! MŰSOROK: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Vérnyomás rendben... 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Nóták. 9.48 Tarka mese, kis mese. 10.05 Csiribiri. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.49 A zeneirodalom remekműveiből. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.26 Szólítják, hattyú! 15.10 Nóták. 15.28 MR 10—14. 16.08 Kritikusok fóruma. 16.18 Kóruspódium. 16.45 Népszerű operettdalok. 17.07 Kilenc ország keres egy parlamentet. 17.35 Magyár előadó- művészek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Szülőföldemen. 19.40 Népdalest. 20.37 Vörösmarty Mihály verseiből. 20.57 Mi a titka? 22.20 A Boszportusz partján. 22.30 Kodály-kórusok. 22.45 Magyar színházak Moszkvában. 23.00 Anyegin. PETŐFI 8.20 Világtörténelem dióhéjban. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Az elvált asszony. 10.00 Zenedélelőtt. 11.27 Orosz nyelvű hírek. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Kávé-idő. 13.30 Éneklő vendégeink. 14.00 A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.05 Római regék. 16.35 Egészségünkért! 16.40 Fúvószene. 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 18.53 Moszkvai slágerkoktél. 19.25 Hálózsák és luxusszálló. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Közvetítés az FTC—ZTE bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 20.50 139-600, a Magyar Rádió automata közönségszolgálata. 22.47 Könnyűzene. 23.15 Zenés játékokból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Gyári belépő. Vidéki üzem, vagy szegény rokon? Szerkesztő-riporter: Tolnai Attila — A mezőkeresztesi „Aranykalász” Termelőszövetkezet népdalköre és ci- terazenekara muzsikál — Tíz perc mezőgazdaság. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula — Slágerpanoptikum — Sport — 18.00: Észak-magyarországi krónika — Borsod megyei Hazafias Népfront ülés — Mezőgazdasági előrejelzés — Élet-építészet — Lap- és műsoréi őzetes... 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskolatévé. 9.30 Óvodások filmműsora. 9.50 A hetedik kontinens ékszerei (NSZK filmsorozat). 10.15 Az Onedin család (Angol tévéfilmsorozat). 11.05 Delta. 11.25 Karéi Gott műsora. 16.20 A tenger titka. 17.10 öntözni kell! 17.35 Egy filmarchívum kincsei. 18.35 Staféta. 18.45 Könyvsátor. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Rugyin (Szovjet film). 21.35 Esti muzsika. 23.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 Unser Bildschirm — Nas Erkan. 19.30. Tv-híradó. 20.00 Nem felejtek és nem emlékezem. 20.45 Népdalok és népi táncok Északkelet-Japánból (japán film). 21.10 Tv-híradó 2. 21.35 Baráti szolgálat. (Angol tévéfilm). 1979. június ti., szerda (Fotó: Szántó György)
