Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

GInger Rogers még mindig táncol Ügy látszik, hogy Ered Astaire legendás partnerén Ginger Rogersen nem fog az idő. A most hatvanhét éves színésznő hallatlan vitalitással vetette bele magát hosszá 'ozünet után a zenés műfajba. „Valahányszor zenét hal­lok, azonnal ritmusra jár a labam. Nagy formában va­gyok..." És ami legalább ennyire jó, nemcsak a színész­nő megállapítása ez, hanem a nagyközönségé is. Las Ve­gasban bemutatott több mint egyórás show nűsorát nagy sikerű londoni turné követte, ahol eg" .«íásik ugyancsak örökifjú sztepptáncos oldalán léphetett fel. Donald O’Con- nor-ral együtt a kritika a legfelsőbb jelzőkkel emlegette mint a tánc és a muzsika hosszú távú bajnokait. 'Ginger Rogers magyarázata nagyon egyszerű. A csodá­nak egyetlenegy magyarázata van: a szerelem. A kö­zönség, a színpad, a tánc szerelme. A táncosnő bevallja, hogy sohasem fog visszavonulni, hiszen az ének és a zene fiatalít. Márpedig mindkettő a vérében van. Ginger Rogers régi fénykorában Az új filmekről szólva Ginger Rogers szomorúan álla­pította meg, a régi idők nagy zenés produkcióiból semmi sem maradt. A mai mozinak nincs varázsa, nincs szépsé­ge. egyáltalán semmije sincs. Minden fantázia nélkül szü­letik. a botrány, az üres szenzáció és főleg a pornográfia jegyében. Az erotika és az erőszak előtérbe kerülése a nézőt minden fantáziától megfosztotta. Mert hogyan ís volt régen? Amikor Mirna Loy és William Power szén. védél.yesen átkarolták egymást — emlékezik vissza a szí­nésznő. Ezt inkább sejteni, mint látni lehetett, hiszen a kamera kiskutyát mutatott, amelyik szemérmesen mellső lábával eltakarta szemét... De hát hol vagyunk már ettől... Mi­lyen megható gyöngédség! Vajon láthatunk még valaha is ilyen jeleneteket? A régi időkre visszaemlékezve elmondta, hogy Fred As- taire-nek az volt a rossz szokása, hogy állandóan a lábára lépett. ső+ olykor a tánc közben össze is ütközött vele, de sohasem haragudott meg érte. Clark Bagle a nyugodtsá­gáról volt híres, sohasem kiabált és olyan belső erő sugár­zott belőle, mint egy egész hadseregből.' James Cagney „imádnivalóan ellenállhatatlan volt és minden egyes sza­vára vigyázott” Gary Cooper pedig ártatlan naívjággal mindent elhitt, amit neki mondtak, az volt a partner érzé­se, hogy háromig sem tud számolni. De a saiát hibái beismerésében is legalább ennyire őszinte volt. És azt hi­szem, ez volt az igazi ereje. N. Gy. Á televízió mint elektronikus nevelőnő Négyezer évvel ezelőtt Wammurábi babilóniai ■ ki­rály törvénye halállal bün­tette mindazokat, akik kisko­rú gyermekeknek próbálták eladni portékájukat. Manap­ság egy átlagos amerikai fiatalnak 18 éves koráig mintegy 350 000 reklámszö­veget kell elviselnie, plusz kb. 20 000 gyilkosságot a képernyőn. A televíziózás klasszikus országában az is­kolás korú gyerekek kerek 15 000 órát töltenek el a televízió előtt, s csak mint­egy 11 000 órát az iskolában. Legtöbbet a négy és hat év közötti kicsinyek ülnek a bekapcsolt készülék előtt; napi 4 órát. Nem mindig önként — a szülők ugyanis sok esetben elektronikus ne­velőnőnek alkalmazzák a tele­víziót, egyszerűen rábízva gyermekeiket. A gyerekek már első osz­tályos koruk előtt oktatás­ban részesülnek, mégpedig a íévé „házi iskolája” révén. Mielőtt bármilyen fogalmuk is lenne a világról, egy-egy töredékét már ismerik a képernyőről. Kétségtelen, hogy a tévé mintegy „világ­ra nyitott ablak” a gyermek számára, s hogy a televízió bombázza a legerősebb in­gerekkel a kicsinyek tuda­tát. Tanulmányok íródtak azzal kapcsolatban, milyen mér­tékben és hogyan alakítja a televízió a gyerekeket. Egyik legszembetűnőbb dolog a gyerekek szókincsének ala­kulása. Társadalmi származá­suktól függetlenül úgyszól­ván létrejött egy .,televíziós anyanyelv’’, amelynek fogal­mai nem a gyermekek szo­ciális valóságában és tapasz­talataiban gyökereznek, ha­nem a tévéműsorok mester­séges világában. Vannak olyan kutatók is, akik egyenesen „tévé-gyer- mekkor”-ról beszélnek, s a televízióban a pótpapát, a nemzet óvodáját és iskoláját látják. Humorszo.gáSat A kis Marcel hazaérkezik a cirkuszból. — Képzeld el, papa, — meséli otthon — az a bácsi a cirkuszban felug­rott a lóra, a hasa alá csú­szott és magragadta a far­kát, majd a végén felmá­szott a nyakára és ezt mind úgy csinálta, hogy közben a ló futott! — Ez is valami? — legyint az apa. — Ezt mind én is be tudnám neked mutatni, ha először ülnék lóra. ★ Két nő beszélget egy kép- kiállitáson. — Én otthon a lakásban nem akaszthatnék fel egy ilyen képet — mondja az egyik. — Nekem 16 éves lá­nyom van. — És mi köze van ahhoz ennek a képnek? — csodál­kozik a másik. — Ennél az absztrakt fes­tészetnél az ember soha nem tudhatja. Hátha ez egy er­kölcstelen kép! OLÁH JÁNOS: A kertben a meggyfa és cseresznye lombok mögött a fal az egész kert a forró morgó nyári város hasaban lélegzetünknek épp elég sziget kútból fölrcmlő álmok ahonnan semmi fény nem jő elő semmi hang neve folyosó kongatásban nemismert hangfutás hullámütőin fönnakadva táncoló zavart jelek sok száz találkozásunk összcrcmlik ez vagyunk az elcsuklás idilli krétarajza a jóidő roncsolt kényére hagyva VERBÖCZY ANTAL: Eső-virág egy albérletre nézem hogy alszol este van bogár kering majd lezuhan remeg az égő gyenge fénye elfáradt míg a falat elérte háromszor négy az otthonunk párnán a csuklód kék-eres mindketten tudjuk meghalunk de ez a kevésbé lényeges eső-virág az ablakon csokorba kötni nem tudom mint aki üvölt hangtalan nézem hogy alszol este van — Tegnap McGregorral teniszteztem meséli a fiatal skót a barátjának — és nem tudod elképzelni, hogy mi­lyen sokat futottam ... — Miért? Hiszen McGre- gor nem is olyan jó játékos! — Azt tudom, de csak egy ütőnk volt! ★ Két cowboy beszélget: — Bili, haragszol rám? — Nem, miért? — Mert amikor reggel utánad lőttem, még meg sem fordultál! — Hallom, mégsem mész hozzá Eugénhez. Miért? — Nem elég gyakorlatias. Képzeld, amikor legutóbb nálam volt és kialudt a vil­lany, hirtelen felugrott é$ kiment megjavítani a bizto­sítékot! ★ A pszichiáternél: — Szépen feküdjék le, la­zítson és nyugodtan mondja el nekem, hogy mi a prob­lémája. — Doktor úr, maga az utolsó reménységem! Nem tudna nekem kölcsönadni 500 koronát? Hamisítatlan pre­mierhangulat fogad. ta azokat a szeren­csés érdeklődőket, akiknek sikerült be­jutniuk fővárosunk legszebb filmszín­házába a „Megjöt­tem" című új ma­gyar film bemuta­tójára. A nézők kö­zött felfedezhettük kulturális életünk kiemelkedő szemé­lyiségeit, továbbá a társadalmi szerve­zetek és a jegyüzé­rek képviselőit is. Az ifjú rendező­nek ez volt az első önálló alkotása, jól­lehet neve nem is­meretlen a filmbará­tok népes táborában, hiszen harmincéves filmes pályafutása alatt nem egy re. mekmű megszületé­sénél bábáskodott. Segédrendezőként dolgozott az azóta már világhírűvé vált „Csőtörés a Blaha Lujza téren” cimű dokumentumfilm ben, mely méltán nyerte el a Kuala Lumpur­ban megrendezett nemzetközi film- fesztivál nagyiíját, az Ezüst Moszfdtót. Sokoldalúságára jel. lemző, hogy n írta a „Flórián, üzletköz­pont Öbtidán” című folytatásos televízi­ós produkció forga­tókönyvét is. Ilyen előzmények után szavazott bizalmat a Dilettáns Stúdió ve­zetősége a tehetséges fiatalembernek. Ez a film kitűnő lehetőséget adott a rendezőnek, hogy be­bizonyítsa egyedül­álló problémaérzé. kenységét, művészi érettségét, érdeklő­dését társadalmunk gondjai iránt. Anekdoták MARK TWAIN ÉS A BECSÜLETESSÉG Amikor Mark Twain egyszer a becsületességről beszél­getett valakivel, elmondta a következő esetet: Még gyerek voltam, amikor mentem az utcán és meg­láttam egy dinnyékkel megrakott kocsit. Mivel nagyon szeretem a dinnyét, odalopakodtam a kocsihoz, és leemel­tem egyet. De akkor valamilyen furcsa érzés fogott el. Habozás nélkül döntöttem. Visszatérterrí a kocsihoz és a dinnyét visszalettem a helyére. Helyette egy érettebbet választottam! SHAW: AZ ÖREGSÉG ÖRÖMEIRŐL A neves-ír származású angol írót, G.'B. Shaw-t — aki mindig agglegény volt — öregkorában, amikor már kilenc­ven felett járt, megkérdezték, hogy miben látja az öregkor örömeit. Shaw így válaszolt: „Kevés időm van arra, hogy el­mondjam mindazokat az örömöket, amelyekben az öreg­kor részesít. Számomra például az öregkor egyik öröme abból áll, hogy mindazokra a nőkre gondolok, akiket nem vettem el feleségül”. EGYETLEN EGY SZÓ Egy társaságban a levelekről folytatott beszélgetés so­rán de Broglie, az őszülő hadvezér kapott szót? — A kevés levél közül, amelyeket életemben kaptam, a legjobban egy olyan levélnek örültem, amelyben csak egyetlenegy szó volt, de amelyet egy rendkívül szép nő írt nekem. — És milyen szó volt az? — érdeklődött a hallgatóság. — A hadvezér mosolyogva mondta: — Péntek. Az igényes, kivéte­les érzékenységű operatőri munka eredményeképpen végigkísérhettük egy penészfolt kialaku­lását a főhős szobá­jának falán. A külső felvételek Nizzában, Rio de Ja- neiroban és Holly­woodban készültek. Hollyivoodban sike­rült felépíteni a Síp utca és Dohány ut_ ca sarkának tökéle­tes mását, valamint a Halászbástyát. A „Megjöttem” parádés szereposz­tásban készült. Lát­hattunk két Kossuth. díjas, egy Kiváló művészt, négy Érde­mes művészt, es egy Jászai-díjast. Az ízléses jelme­zek és az ötletes — telefonvonal hangját i karikirozó — zene i is hozzájárultak az , alkotás sikeréhe.. ) Külön kiemelném \ még a vágó munká_ } ját, aki az általános í gyakorlattól eltérő- J cn nem keresztbe, ) hanem hosszába vág- ) ta meg a filmet. 1 A tomboló sikert > követő fogadáson S megtudtam, hogy ez ; a remekmű mind- j össze hatvanmillió > forintba került. Az ) ifjú rendező nyilat- \ kazata szerint követ- \ kező alkotása, mely- > nek munkálatai már j javában folynak, az > „Elmentem" lesz. Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy í ezt mindannyian i szeretnénk mielőbb j látni. Várnai Péter Iván 1 9*. Kipécéz A film főhőse, Edit, izig-vérig mai asszony. A negyven- nyolc éves telefonke- zelőnö egyedül neve. li három gyermekét és alkoholista fér­jét egy József-városi bérkaszárnya ne­gyedik emeleti al­bérletében. A főbér. lónő, Obergróf Zu- árdné lézüllött volt arisztokrata, szintén alkoholista. Edit erős egyéniség, de idegeit kikezdik a gyakori vonalbeázások, fél- rekapcsolások, férje mértéktelen iszá- kossága, és az, hogy le kell nyelnie fő. bérlőnője antimar- xista kijelentéseit. A szüzsé izgalmas, meghökkentő fordu­lata a brutális férj egyéves beutalása a nagyfai üdülőtelep­re. Edit magára ma. rád három gyerme­kével, de nem egé­szen ... Egyre erő­sebb érzelmif szálak fűzik Palihoz, a ház. mester fiához, aki csak P ajtaja elől viszi el a szeme­tet. A gonosz főbér- lőnő, látra a fiata­lok vonzalmát, felje. lenti Editet a lakó­bizottságnál és a Nötanácsnál. A meg­hurcolt asszony ide­gei akkor mondják fel a szolgálatot, amikor megtudja, hogy Palit elcsábí­totta a sarki Közért üzletoezetönöje. S amikor arról értesül, hogy a Váci csőtörés miatt harmincezer telefonkészülék ne­műit el Budapesten, öngyilkosságot kísé­rel meg, három üveg szeszmentes sör elfo­gyasztásával. Életét csak a gyors orvosi beavatkozás menti meg. Férje, akinek beutalását harma­dolták, meglátogat­ja a kórházban. Megígéri, hogy új életet kezd, dolgozni fog, már el is he­lyezkedett a Likőr- gyárban. Edit boldo­gan borul férje nya­kába, és Pali gyer­mekével a szíve alatt könnyes szemmel hallgatja a rádiót. Éppen hírül adják, hogy a béázott vo­nalak kijavítását a szakemberek éjt nappallá téve dől. goznak. Ennyi a tör­ténet. Egyöntetű elisme­rést váltott ki az a merész megoldás, hogy a film a VÉ­GE felirattal kezdő, dött. Filmbemuta­tóknál ritka, hangos tetszésnyilvánításnak lehettünk tanúi a la­kóbizottsági elnök lakásában játszódó tortadobálási jele­netnél. Túl szigorú hangnemben megírt levelet kaptunk a címbeli szóalakkal kapcso­latban. Levélírónk vélemé­nye szerint az igényes nyelv, használatban nem illik vele élni. Mintha arra is utalna egy mondatában, hogy a kerülendő idegen szavak kö­zött tartja számon a pécéz ige alábbi származékait is: kipécézés, kipécézö, kipécez- tet stb. Három felkiáltójel­lel adott nyomatékot kéré­sének: írjuk meg mi a mai nyelvművelők véleménye. Először is: nem minősít­hetjük a szóban forgó szó. család tagjait az idegen jel­zővel. Nem is új alakulatok. Valamikor ezeket a jelen­téstartalmakat és használa­ti értékeket nevezték meg kipécéz igével: kijelöli va­laminek a helyét karókkal, kijegyzi, meghatározza vala­minek a határát cövekkel. Csokonai ilyen értelemben él vele ebben a versmonda­tában: „A vizek a szegény emberekre nézve / Tőlök munkált fákkal el vágynak pécézve” (Csokonai: Az est­ve). Később elvontabb jelen-- tésben ezeket a cselekvése­ket nevezték meg a kipécéz szóval: kijelöl, megjelöl, ki­választ, kiszemel, stb. Hosz- szabb ideig elsősorban a bizalmas stílusértékű meg­nevezések között számoltak el. Hogy levélírónk olyan szigorúan ítélkezett a kipé- cézről, annak talán az az oka, hogy mai nyelvhaszná­latunkban csak rosszalló ér­telemben élünk vele szóban és írásban egyaránt. Ez az idézet is ezt bizonyítja: „Miért éppen egy kiváló nyelvész botlását pécézném ki" (Kolozsvári Grandpierre: Kritika, 1978. 2. sz. 12.). Ma tehát ebbe a rokon értelmű kifejezés- és szó­sorba illeszthető igénk: ki­választ: céltáblául vesz hi­bákat, gyengeségeket, kínos és neliez feladatra kijelöl valakit; rosszindulatból fel­hívja a figyelmet a vélt vagy valódi hiányosságokra; kiszemel valakit a közösség­ből, hogy rossz példának ál­lítsa okolásul stb. Van azonban a kipécéz igealaknak tréfás hangulatú használati értéke is. Baráti körben nem bántó szándék­kal is felhasználjuk, s ek­kor a jelentése valójában csak ennyi: szóid tesz, meg­említ. Az azonban igaz, hogy sajátos mimika is kí­sérni szokta a kipécéz ige ilyen jellegű felhasználását. Reméljük, levélírónk elfo­gadja véleményünket, s a jövőben megértőbb lesz a kipécéz és szócsatádja, használalával kapcsolatban. I)r. Bakos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom