Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
GInger Rogers még mindig táncol Ügy látszik, hogy Ered Astaire legendás partnerén Ginger Rogersen nem fog az idő. A most hatvanhét éves színésznő hallatlan vitalitással vetette bele magát hosszá 'ozünet után a zenés műfajba. „Valahányszor zenét hallok, azonnal ritmusra jár a labam. Nagy formában vagyok..." És ami legalább ennyire jó, nemcsak a színésznő megállapítása ez, hanem a nagyközönségé is. Las Vegasban bemutatott több mint egyórás show nűsorát nagy sikerű londoni turné követte, ahol eg" .«íásik ugyancsak örökifjú sztepptáncos oldalán léphetett fel. Donald O’Con- nor-ral együtt a kritika a legfelsőbb jelzőkkel emlegette mint a tánc és a muzsika hosszú távú bajnokait. 'Ginger Rogers magyarázata nagyon egyszerű. A csodának egyetlenegy magyarázata van: a szerelem. A közönség, a színpad, a tánc szerelme. A táncosnő bevallja, hogy sohasem fog visszavonulni, hiszen az ének és a zene fiatalít. Márpedig mindkettő a vérében van. Ginger Rogers régi fénykorában Az új filmekről szólva Ginger Rogers szomorúan állapította meg, a régi idők nagy zenés produkcióiból semmi sem maradt. A mai mozinak nincs varázsa, nincs szépsége. egyáltalán semmije sincs. Minden fantázia nélkül születik. a botrány, az üres szenzáció és főleg a pornográfia jegyében. Az erotika és az erőszak előtérbe kerülése a nézőt minden fantáziától megfosztotta. Mert hogyan ís volt régen? Amikor Mirna Loy és William Power szén. védél.yesen átkarolták egymást — emlékezik vissza a színésznő. Ezt inkább sejteni, mint látni lehetett, hiszen a kamera kiskutyát mutatott, amelyik szemérmesen mellső lábával eltakarta szemét... De hát hol vagyunk már ettől... Milyen megható gyöngédség! Vajon láthatunk még valaha is ilyen jeleneteket? A régi időkre visszaemlékezve elmondta, hogy Fred As- taire-nek az volt a rossz szokása, hogy állandóan a lábára lépett. ső+ olykor a tánc közben össze is ütközött vele, de sohasem haragudott meg érte. Clark Bagle a nyugodtságáról volt híres, sohasem kiabált és olyan belső erő sugárzott belőle, mint egy egész hadseregből.' James Cagney „imádnivalóan ellenállhatatlan volt és minden egyes szavára vigyázott” Gary Cooper pedig ártatlan naívjággal mindent elhitt, amit neki mondtak, az volt a partner érzése, hogy háromig sem tud számolni. De a saiát hibái beismerésében is legalább ennyire őszinte volt. És azt hiszem, ez volt az igazi ereje. N. Gy. Á televízió mint elektronikus nevelőnő Négyezer évvel ezelőtt Wammurábi babilóniai ■ király törvénye halállal büntette mindazokat, akik kiskorú gyermekeknek próbálták eladni portékájukat. Manapság egy átlagos amerikai fiatalnak 18 éves koráig mintegy 350 000 reklámszöveget kell elviselnie, plusz kb. 20 000 gyilkosságot a képernyőn. A televíziózás klasszikus országában az iskolás korú gyerekek kerek 15 000 órát töltenek el a televízió előtt, s csak mintegy 11 000 órát az iskolában. Legtöbbet a négy és hat év közötti kicsinyek ülnek a bekapcsolt készülék előtt; napi 4 órát. Nem mindig önként — a szülők ugyanis sok esetben elektronikus nevelőnőnek alkalmazzák a televíziót, egyszerűen rábízva gyermekeiket. A gyerekek már első osztályos koruk előtt oktatásban részesülnek, mégpedig a íévé „házi iskolája” révén. Mielőtt bármilyen fogalmuk is lenne a világról, egy-egy töredékét már ismerik a képernyőről. Kétségtelen, hogy a tévé mintegy „világra nyitott ablak” a gyermek számára, s hogy a televízió bombázza a legerősebb ingerekkel a kicsinyek tudatát. Tanulmányok íródtak azzal kapcsolatban, milyen mértékben és hogyan alakítja a televízió a gyerekeket. Egyik legszembetűnőbb dolog a gyerekek szókincsének alakulása. Társadalmi származásuktól függetlenül úgyszólván létrejött egy .,televíziós anyanyelv’’, amelynek fogalmai nem a gyermekek szociális valóságában és tapasztalataiban gyökereznek, hanem a tévéműsorok mesterséges világában. Vannak olyan kutatók is, akik egyenesen „tévé-gyer- mekkor”-ról beszélnek, s a televízióban a pótpapát, a nemzet óvodáját és iskoláját látják. Humorszo.gáSat A kis Marcel hazaérkezik a cirkuszból. — Képzeld el, papa, — meséli otthon — az a bácsi a cirkuszban felugrott a lóra, a hasa alá csúszott és magragadta a farkát, majd a végén felmászott a nyakára és ezt mind úgy csinálta, hogy közben a ló futott! — Ez is valami? — legyint az apa. — Ezt mind én is be tudnám neked mutatni, ha először ülnék lóra. ★ Két nő beszélget egy kép- kiállitáson. — Én otthon a lakásban nem akaszthatnék fel egy ilyen képet — mondja az egyik. — Nekem 16 éves lányom van. — És mi köze van ahhoz ennek a képnek? — csodálkozik a másik. — Ennél az absztrakt festészetnél az ember soha nem tudhatja. Hátha ez egy erkölcstelen kép! OLÁH JÁNOS: A kertben a meggyfa és cseresznye lombok mögött a fal az egész kert a forró morgó nyári város hasaban lélegzetünknek épp elég sziget kútból fölrcmlő álmok ahonnan semmi fény nem jő elő semmi hang neve folyosó kongatásban nemismert hangfutás hullámütőin fönnakadva táncoló zavart jelek sok száz találkozásunk összcrcmlik ez vagyunk az elcsuklás idilli krétarajza a jóidő roncsolt kényére hagyva VERBÖCZY ANTAL: Eső-virág egy albérletre nézem hogy alszol este van bogár kering majd lezuhan remeg az égő gyenge fénye elfáradt míg a falat elérte háromszor négy az otthonunk párnán a csuklód kék-eres mindketten tudjuk meghalunk de ez a kevésbé lényeges eső-virág az ablakon csokorba kötni nem tudom mint aki üvölt hangtalan nézem hogy alszol este van — Tegnap McGregorral teniszteztem meséli a fiatal skót a barátjának — és nem tudod elképzelni, hogy milyen sokat futottam ... — Miért? Hiszen McGre- gor nem is olyan jó játékos! — Azt tudom, de csak egy ütőnk volt! ★ Két cowboy beszélget: — Bili, haragszol rám? — Nem, miért? — Mert amikor reggel utánad lőttem, még meg sem fordultál! — Hallom, mégsem mész hozzá Eugénhez. Miért? — Nem elég gyakorlatias. Képzeld, amikor legutóbb nálam volt és kialudt a villany, hirtelen felugrott é$ kiment megjavítani a biztosítékot! ★ A pszichiáternél: — Szépen feküdjék le, lazítson és nyugodtan mondja el nekem, hogy mi a problémája. — Doktor úr, maga az utolsó reménységem! Nem tudna nekem kölcsönadni 500 koronát? Hamisítatlan premierhangulat fogad. ta azokat a szerencsés érdeklődőket, akiknek sikerült bejutniuk fővárosunk legszebb filmszínházába a „Megjöttem" című új magyar film bemutatójára. A nézők között felfedezhettük kulturális életünk kiemelkedő személyiségeit, továbbá a társadalmi szervezetek és a jegyüzérek képviselőit is. Az ifjú rendezőnek ez volt az első önálló alkotása, jóllehet neve nem ismeretlen a filmbarátok népes táborában, hiszen harmincéves filmes pályafutása alatt nem egy re. mekmű megszületésénél bábáskodott. Segédrendezőként dolgozott az azóta már világhírűvé vált „Csőtörés a Blaha Lujza téren” cimű dokumentumfilm ben, mely méltán nyerte el a Kuala Lumpurban megrendezett nemzetközi film- fesztivál nagyiíját, az Ezüst Moszfdtót. Sokoldalúságára jel. lemző, hogy n írta a „Flórián, üzletközpont Öbtidán” című folytatásos televíziós produkció forgatókönyvét is. Ilyen előzmények után szavazott bizalmat a Dilettáns Stúdió vezetősége a tehetséges fiatalembernek. Ez a film kitűnő lehetőséget adott a rendezőnek, hogy bebizonyítsa egyedülálló problémaérzé. kenységét, művészi érettségét, érdeklődését társadalmunk gondjai iránt. Anekdoták MARK TWAIN ÉS A BECSÜLETESSÉG Amikor Mark Twain egyszer a becsületességről beszélgetett valakivel, elmondta a következő esetet: Még gyerek voltam, amikor mentem az utcán és megláttam egy dinnyékkel megrakott kocsit. Mivel nagyon szeretem a dinnyét, odalopakodtam a kocsihoz, és leemeltem egyet. De akkor valamilyen furcsa érzés fogott el. Habozás nélkül döntöttem. Visszatérterrí a kocsihoz és a dinnyét visszalettem a helyére. Helyette egy érettebbet választottam! SHAW: AZ ÖREGSÉG ÖRÖMEIRŐL A neves-ír származású angol írót, G.'B. Shaw-t — aki mindig agglegény volt — öregkorában, amikor már kilencven felett járt, megkérdezték, hogy miben látja az öregkor örömeit. Shaw így válaszolt: „Kevés időm van arra, hogy elmondjam mindazokat az örömöket, amelyekben az öregkor részesít. Számomra például az öregkor egyik öröme abból áll, hogy mindazokra a nőkre gondolok, akiket nem vettem el feleségül”. EGYETLEN EGY SZÓ Egy társaságban a levelekről folytatott beszélgetés során de Broglie, az őszülő hadvezér kapott szót? — A kevés levél közül, amelyeket életemben kaptam, a legjobban egy olyan levélnek örültem, amelyben csak egyetlenegy szó volt, de amelyet egy rendkívül szép nő írt nekem. — És milyen szó volt az? — érdeklődött a hallgatóság. — A hadvezér mosolyogva mondta: — Péntek. Az igényes, kivételes érzékenységű operatőri munka eredményeképpen végigkísérhettük egy penészfolt kialakulását a főhős szobájának falán. A külső felvételek Nizzában, Rio de Ja- neiroban és Hollywoodban készültek. Hollyivoodban sikerült felépíteni a Síp utca és Dohány ut_ ca sarkának tökéletes mását, valamint a Halászbástyát. A „Megjöttem” parádés szereposztásban készült. Láthattunk két Kossuth. díjas, egy Kiváló művészt, négy Érdemes művészt, es egy Jászai-díjast. Az ízléses jelmezek és az ötletes — telefonvonal hangját i karikirozó — zene i is hozzájárultak az , alkotás sikeréhe.. ) Külön kiemelném \ még a vágó munká_ } ját, aki az általános í gyakorlattól eltérő- J cn nem keresztbe, ) hanem hosszába vág- ) ta meg a filmet. 1 A tomboló sikert > követő fogadáson S megtudtam, hogy ez ; a remekmű mind- j össze hatvanmillió > forintba került. Az ) ifjú rendező nyilat- \ kazata szerint követ- \ kező alkotása, mely- > nek munkálatai már j javában folynak, az > „Elmentem" lesz. Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy í ezt mindannyian i szeretnénk mielőbb j látni. Várnai Péter Iván 1 9*. Kipécéz A film főhőse, Edit, izig-vérig mai asszony. A negyven- nyolc éves telefonke- zelőnö egyedül neve. li három gyermekét és alkoholista férjét egy József-városi bérkaszárnya negyedik emeleti albérletében. A főbér. lónő, Obergróf Zu- árdné lézüllött volt arisztokrata, szintén alkoholista. Edit erős egyéniség, de idegeit kikezdik a gyakori vonalbeázások, fél- rekapcsolások, férje mértéktelen iszá- kossága, és az, hogy le kell nyelnie fő. bérlőnője antimar- xista kijelentéseit. A szüzsé izgalmas, meghökkentő fordulata a brutális férj egyéves beutalása a nagyfai üdülőtelepre. Edit magára ma. rád három gyermekével, de nem egészen ... Egyre erősebb érzelmif szálak fűzik Palihoz, a ház. mester fiához, aki csak P ajtaja elől viszi el a szemetet. A gonosz főbér- lőnő, látra a fiatalok vonzalmát, felje. lenti Editet a lakóbizottságnál és a Nötanácsnál. A meghurcolt asszony idegei akkor mondják fel a szolgálatot, amikor megtudja, hogy Palit elcsábította a sarki Közért üzletoezetönöje. S amikor arról értesül, hogy a Váci csőtörés miatt harmincezer telefonkészülék neműit el Budapesten, öngyilkosságot kísérel meg, három üveg szeszmentes sör elfogyasztásával. Életét csak a gyors orvosi beavatkozás menti meg. Férje, akinek beutalását harmadolták, meglátogatja a kórházban. Megígéri, hogy új életet kezd, dolgozni fog, már el is helyezkedett a Likőr- gyárban. Edit boldogan borul férje nyakába, és Pali gyermekével a szíve alatt könnyes szemmel hallgatja a rádiót. Éppen hírül adják, hogy a béázott vonalak kijavítását a szakemberek éjt nappallá téve dől. goznak. Ennyi a történet. Egyöntetű elismerést váltott ki az a merész megoldás, hogy a film a VÉGE felirattal kezdő, dött. Filmbemutatóknál ritka, hangos tetszésnyilvánításnak lehettünk tanúi a lakóbizottsági elnök lakásában játszódó tortadobálási jelenetnél. Túl szigorú hangnemben megírt levelet kaptunk a címbeli szóalakkal kapcsolatban. Levélírónk véleménye szerint az igényes nyelv, használatban nem illik vele élni. Mintha arra is utalna egy mondatában, hogy a kerülendő idegen szavak között tartja számon a pécéz ige alábbi származékait is: kipécézés, kipécézö, kipécez- tet stb. Három felkiáltójellel adott nyomatékot kérésének: írjuk meg mi a mai nyelvművelők véleménye. Először is: nem minősíthetjük a szóban forgó szó. család tagjait az idegen jelzővel. Nem is új alakulatok. Valamikor ezeket a jelentéstartalmakat és használati értékeket nevezték meg kipécéz igével: kijelöli valaminek a helyét karókkal, kijegyzi, meghatározza valaminek a határát cövekkel. Csokonai ilyen értelemben él vele ebben a versmondatában: „A vizek a szegény emberekre nézve / Tőlök munkált fákkal el vágynak pécézve” (Csokonai: Az estve). Később elvontabb jelen-- tésben ezeket a cselekvéseket nevezték meg a kipécéz szóval: kijelöl, megjelöl, kiválaszt, kiszemel, stb. Hosz- szabb ideig elsősorban a bizalmas stílusértékű megnevezések között számoltak el. Hogy levélírónk olyan szigorúan ítélkezett a kipé- cézről, annak talán az az oka, hogy mai nyelvhasználatunkban csak rosszalló értelemben élünk vele szóban és írásban egyaránt. Ez az idézet is ezt bizonyítja: „Miért éppen egy kiváló nyelvész botlását pécézném ki" (Kolozsvári Grandpierre: Kritika, 1978. 2. sz. 12.). Ma tehát ebbe a rokon értelmű kifejezés- és szósorba illeszthető igénk: kiválaszt: céltáblául vesz hibákat, gyengeségeket, kínos és neliez feladatra kijelöl valakit; rosszindulatból felhívja a figyelmet a vélt vagy valódi hiányosságokra; kiszemel valakit a közösségből, hogy rossz példának állítsa okolásul stb. Van azonban a kipécéz igealaknak tréfás hangulatú használati értéke is. Baráti körben nem bántó szándékkal is felhasználjuk, s ekkor a jelentése valójában csak ennyi: szóid tesz, megemlít. Az azonban igaz, hogy sajátos mimika is kísérni szokta a kipécéz ige ilyen jellegű felhasználását. Reméljük, levélírónk elfogadja véleményünket, s a jövőben megértőbb lesz a kipécéz és szócsatádja, használalával kapcsolatban. I)r. Bakos József
