Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
Hol koidődik az oktalanság ? Sugarlandi hajtóvadászat A film főcímében azt olvassuk, hogy egy tíz évvel ezelőtti valós esemény film- változatát látjuk ebben a mesterien lefotografált történetben. Lou Jean szőke fiatalasz- szony. Néhány lopás után elkapták, megállapították, hogy kétéves gyermeke nevelésére alkalmatlan. Baj van az apá. val is, a Clovis nevű fiatalemberrel, mert ő is a büntetés harmadik harmadában jár. A gyermeknek szülő kell, tehát a hatóság egy idős házaspárnak odaadja a kis Langstont, örökbe. Ez ellen lázad fel megállíthatatlanul Lou Jean, az anya. Vissza akarja szerezni a gyermeket, aki az örökbefogadóknál valóban mindent megkap — anyagiakban. Magát a históriát nem illik elmesélni, azt látni kell, a képi hatás anélkül is le-' nyűgözi a nézőt, ha bármit bele akarnánk magyarázni. Itt inkább, arra a kiáltó veszélyre hívnánk fel a figyelmet, mekkora tragédia támadhat abból, hogy ha az élet, a játszma sakkpartijában a kezdő lépés rossz. Addig nincs semmi baj, amíg Lou Jean vissza akarja kapni — szerezni a kis Langstont. Talán még az is megbocsátható, ha türelmetlen, bár az ésszerűség azt diktálná, hogy várja ki férje még hátralevő négy hónapját. De neki sürgős, neki most kell az adott pillanatban, mert ha nem szerzi vissza a gyereket, vége a világnak. A lépés azonban nem számítható ki előre, főképp az nem, hogy az első lépésre mi következik. A fogságba ejtett rendőr, Síidé sorra elmondja a büntető törvénykönyv tételeit, mikor és milyen vétséget követtek el Lou Jean és Clovis, de mindez őket nem érdekli. Ha már benne vannak a játszmában, végigcsinálják. Meg se fordul az agyukban, hogy az államgépezet több okból nem hagyhatja magát velük szemben alulmaradni. Nem is hagyja! Az autókból összeáll egy olyan pléh- csorda, hogy a nézőben szorongás ébred: így és ennyire fontos az életveszélybe került rendőrjárőr, Síidé élete ennek a hatalomnak? Vagy minden áron meg kell mutatni, hogy a rend őrét senki nem fenyegetheti, senki nem gyűrheti le? Pedig hamarosan kiderül, — az ak_ dót vezető százados sem süket annyira! —, hogy ez a házaspár valóban nem akar mást, mint a gyerekét. Kisül az is, hogy ezek a felnőttek valójában neveletlen koravének, akik a legválságosabb percekben Is bolondoznak, isznak, ha tehetik. De a teljes technikai apparátusával megjelenő rend, urh- val, önkéntesekkel, az erős és megfontolt férfiakkal felvonul, cselekszik, határoz és újból cselekszik. Mert van a végzés a gyermek és a szülők sorsa felől, van az örök- befogadó komoly és érett házaspár a pénzével. Ugyanakkor van a másik Texas, asszonyok és gyermekek világa, ahol megértik ezt a két bolondos ámokfutót. Ki tudja, hol kezdődik itt az oktalanság és hol végződik a rend? Steven Spielberg, a rendező egyértelműen Lou Jean és Clovis oldalán teszi le a garast, mint ahogyan Síidé, a rendőrjárőr is egy életre kiábrándulhatott ebből a hatalomból. Gáláié Haton, William Atherton és Michael Sacks elnyerik a nézők rokonszen- vét ebben az elgondolkoztató filmtörténetben, amelynek operatőri munkáját Zsigmond Vilmos nevével jegyzik. Farkas András Móricz-művek új kiadásban A hazai könyvkiadók a Móricz-centenárium kapcsán gazdag, sokrétű választékot kínéinak: fő művei új kiadásban jutnak el az olvasókhoz, s nagy számban jelenik meg a magyar irodalom kiemelkedő alakjáról szóló kiadvány is. Több tudományos mű, a népszerűsí- , tést szolgáló ismeretterjesztő könyv, tanulmány és esz- székötet sokoldalúan mutatja be az író életét, munkásságát. A centenárium alkalmából több mint húsz kötet jutott, illetve jut a könyvesboltokba. A ,,Boldog , ember” című szociografikus ihletettségű munkája önálló kötetben, és az öt regényét közreadó remekírók sorozatban is napvilágot látott a Szépirodalmi Kiadónál. A Móricz Zsigmond életmű sorozat hatodik kötete már az év elején a könyvesboltokba került, s négy regényét, köztük az önéletrajzi „Életem regényé”-t is tartalmazza. Néhány év alatt immár negyedszer, külön kötetben jelenik meg az „Erdély". Hiányt is pótol a jubileumi könyvkiadás: a Móra, a „Pipacsok a tengeren” című, korai — bár végleges formájában csak 1938- ban kinyomtatott — Móricz- regényt tette közzé. A népszerű olcsó könyvtár sorozatban is négy alapvető művét adták ki a jubileumra. A Fáklya „A pillangó”, a „Kivilágos kivir- radtig” és az „Úri muri” címűt. A Móriczról szóló irodalom is bő választékban jelenik meg, A fiatalok számára ad összefoglaló képet az íróról az „így élt...” sorozatban Móricz régi híve és barátja, Kiss Tamás költő, A könyvet a sorozat eddigi köteteihez hasonlóan bőséges fénykép és dokumentumanyag teszi szemléletessé. Az évfordulóra készül néhány speciális Móricz-kiadvány is: a Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtár Móricz műveinek külföldi fogadtatásáról állít össze bibliográfiát, a tan- könyvkiadó pedig Móricz- elbeszélések, elemzések címmel jelentetett meg kötetet. (MTI) eíMfíűisM | 1070. iiín?»!« 23" STomKnt Alacsonyabb színpad — Másodikától helyszíni próbák Épül a nyári színház Mire lejár Medárd 40 napja, s remélhetőleg ismét jó idő lesz, megnyitja kapuit Egerben a csillagkupolás nyári színház. A várban, a gótikus palota előtti téren, az ezerszemélyes nézőtér és a játékok színtere már készen áll. A színpadépítőknek már csak a világosítótornyokat kell felépíteniük. A színpad egyébként alacsonyabb lett, hogy a szép ívű gótikus árkádok jobban látszódjanak — több „szerepet” kaphassanak a díszletekben —, s így természetesen a nézők is kényelmesebben nézhetik végig az előadást. Nagy az érdeklődés az Ag- ria Játékszín idei bemutatója, Vámos Miklós Háromszoros vivát című képtelen krónikája iránt. Csupán csak hétfőtől árusítják a jegyeket Egerben, a Műsorrendező Irodában, ám az első előadásokra elővételben szinte minden jegy elkelt. Nemcsak a törzsközönség biztosította előre helyét, hanem az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek is ötvenesével, százasával váltanak jegyeket. A színpadépítők június 25- én fejezik be munkájukat, s adják át a helyet a díszlete- zőknek, a hangosítóknak. A színészek pedig július 2-ától kezdik meg a helyszíni próbákat az egri várszínházban. & televízióból jelenljlk Móricz Zsigmondra emlékezve Mago ncni vette meg Tiszacsecsén azt a házat, amelyben Mórirzék laktak. Az idős néni (az előtérben) ma az emlékház gondnoka. Vele készíti a felvételt Müller Magda szerkesztő és Sasvári Károly hangmérnök. (W ittner Géza felvétele — KS) Móricz Zsigmond születésének századik évfordulója alkalmából a tv nagy apparátussal, gondos, körültekintő munkával jó fél esztendeje készíti már a nagy magyar író életút járói szóló, kétrészes dokumentumfilm- jét. Ez a születésnapi összeállítás nem annyira a múltnak, mint inkább az író életműve jelenének szól. Azt hivatott felidézni, miként és kik emlékeznek ma Móricz Zsigmondra. A szerkesztő Müller Magda irodalmi tanácsadónak a kitűnő Móricz-kutatót, több Móriczról szóló kötet szerzőjét, Czine Mihály irodalomtörténészt kérte fel. A film első fejezete a Legenda és valóság, személyekhez kötődő vallomásokból, emlékekből állt össze. Ezek a vallomások nyomon követik Móricz Zsigmond életét. Czine Mihály többször is végigjárta ezt az életutat. Móricz emlékének és írásainak szentelt kötetei ezt ékesen bizonyítják. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor Móricz születésének 75. évfordulóját ünnepeltük és most a készülő tv-dokumentum- film ideje alatt is megtette azokat a hosszú kilométereket, amelyeket a „gyalogolni jó” hirdetője és, vallója élete során maga is végigjárt. Az elmúlt évtizedekben eltávoztak az élők sorából a hajdani tanúk, barátok, társak. Elmentek csaknem mindazok, akik személyesen ismerték a nagy írót. Ebben a filmben néhány egykori fiatal szólalt meg, akik találkozhattak Móricz Zsigmonddal. Olyanok mint Ujszászy Kálmán, sárospataki tudós,, Túszig Mária, miskolci tanárnő vagy szülőfalujából, TiszacSécséről a gyerekkori barátok leszármazottai, így a csécsei nagytiszte- lendő fia. A dokumentumfilm második részét „Móricz műhelye” címmel forgatták. Ebben az összeállításban jelentős személyiségek emlékeznek: Borsós Miklós, Illyés Gyula, Keresztury Dezső és mások. Ezek az emlékek, bár a múltban fogantak, életsorsokon, pályákon át ívelnek a mába, s megfogalmazzák írók, költők, irodalomtörténészek kötődéseit a móriczi világhoz, a Fáklya, a Rózsa Sándor-trilógia, az Árvácska, vagy akár az Erdély írójának világához. Szubjektív, egyéni ízű vallomások ezek egytől egyig, de nyíltan hirdetik, vallják szoros kötődésüket a nagy magyar íróhoz és műveihez, amelyek mellett nem mehettek el nyomtalanul, s amely egészében formálta írói világukat. SZ. B. Tudomány és technológia a fejlődésért Nemzetközi fórum Budapesten Az ENSZ „Tudomány és technológia a fejlődés szolgálatában” címmel augusztus 21. és 30. között világ- konferenciát rendez Bécsben — jelentették be pénteken az Országos Béketanácsnál, ahol a világkonferencia előkészületeként nemzetközi fórumot rendeztek. Simái Mihály akadémikusnak, az OBT alelnökének megnyitója után Pál Lénárd A rock meséskönyvébőí (1.) Zajos ügyek. csendes évfordulója Pár hónap híján negyed- százados a rock-muzsika, s lassan az idők távolába vész az a dátum is, amikor első világsikerét aratta a liverpooli együttes, a Beatles. Ma már a beat (pop, rock, stb.) elüzletiesedett, kiveszőben levő zene, kopaszodó, pocakos sztárokkal, s a bármilyen áron elért siker felé kacsingató ifjú titánokkal, néhány elhivatott muzsikussal — egyszóval bevett, elfogadott tö- megszórakozássá vált. Úgy tűnik, ideje áttekinteni és értelmezni ezt a negyedszázadot. A rock névtelen vagy már általunk is ismert „klasszikusai” — talán egv ilyen jelentős zenei. életmódbeli gondolkodási változásokat hozó mozgalomnál már nem is lenne -szükség az idézőjelre; hisz nem véletlenül mondta Jonh Lenno-n: népszerűbbek vagvunk, mint Krisztus — tehát a klasszikusok, valamint a muzsika ezen stílusát az egész világgal elfogadtató Beatles-egvíittes ezután ismertetendő története csak néhány fejezet a rock meséskönyvéből. Ez a néhány fejezet azért is szükséges, mert ellentmondó híreszteléseken, blöffökön túl alig valamit tudunk ezen egyéniségekről. A Hangverseny Bangla Deshért, a Régi idők rock- 7“nőío című filmeken, no Bili Haley egy amerikai koncerten, 1957-ben meg néhány tárgyi tévedésekben is bővelkedő, de azért felettébb hasznos tanulmányon, könyvön kívül Magyarországon vajmi keveset láthatunk, olvashatunk a témáról.Mi a rock? Úgy mondhatnánk: a rock merített az amerikai néger folklórból, ennek lassú, szomorú dalkészletéből, lemásolta ennek még négysoros versszakát is — a lassúságra viszont nem adott, mert például egy cáfolat a lehetségesek közül: Lennon- McCartney Get back című dala, illetve a Nehéz nap éjszakája;' mindkettő a bluessémát követi, de annál hétszer-nyolcszor gyorsabban — ugyanígy lemásolta az európai dalformát is. Értelemszerűen a dallam zenei kísérete megegyezik az elődökével, előadását érdekessé teszi a szóló és a vokál — illetve a vokálok — egymással való versengése, valamint az, hogy e zene fő hangszerévé a gitár lépett elő. Ha még jobban le akarunk szállni a zenetudomány magas lováról, határozzuk meg így: a rock gitárzene, amelyre énekelni, tapsolni, táncolni, kiabálni lehet... Honnan származik az elnevezés? Alán Freed, az egyik nagy amerikai rádióállomás könnyűzenei szerkesztője, a világ első lemezlovasa azt állítja, ő találta ki. Pontosabban van a néger szlengben egy vaskos kifejezés a férfi és nő bizalmas együttlétére, ezt alkalmazta ő az új zenére. Található egy másik változat, szintén Freedhez kapcsolva, de itt már nem ő az ötletmester. Rádióműsorának szignálja 1954-től egy akkoriban igen sikeres boogie-woogie refrénje volt. A dal nem a hagyományos stílusban, ritmusban szólt, feszesebb, keményebb volt, zongora helyett a gitár vitte a főszerepet, s az énekes érd es-furcsa, rekedtes hangja is sokakat vonzott. így hangzott a dal nem túl épületes szövege: kezdj ringatózni, kezdj fordulni, és íme, kész a boogie; ringatózik mindenki (rock everbody) fordul mindenki (roll everybody) íme a fordulva ringatózó boogie. Freed találta ki? A dalt előadó testes, korán kopaszodó énekestől leste el? F.gy biztos: ezt az énekest Bili Haleynek hívták. 9rleőzícáüoed etaoih snrdlu (Folytatjuk) Szántó Péter akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tartott előadást a tudomány és a technológia korunkban betöltött szerepéről. Az elmúlt évtizedekben jelentős változások következtek be az anyagi javak termelésében, a szükségletek alakulásában, az emberiség és a természet viszonyában, az emberek életmódjában és e változások egyik hajtómotorja a tudomány és technológia volt — hangsúlyozta.1 Az ENSZ által Bécsben szervezendő nagyszabású konferenciának az a célja, hogy előmozdítsa a tudomány és a technológia közreműködését a fejlődés meggyorsításában, a tudományos és technológiai eredmények megfelelő elterjesztésében, alkalmazásában. Szólt arról, hogy a tudomány és a technológia igazán csak akkor segítheti a fejlődést, ha tervszerűen kapcsolódik egy adott gazdaság tényleges szükségleteihez. Ezt követően korreferátumok következtek. A nemzetközi fórum az előadás és a korreferátumok fölötti vitával, hozzászólá- sokkal ért véget. _______ Kisdobosok parlamentje A hevesi járás kisdobosainak és úttörőinek III. parlamentjére tegnap került sor a hevesi körzeti általános iskolában. A megnyitó elhangzása után a kisdobosok és az úttörők beszámoltak az elmúlt parlament óta eltelt három év alatt végzett munkájúikról, majd szekcióüléseken folytatták munkájukat — melyet ifjonti jókedv, s egyben felnőttes komolyság is jellemzett —akispajtások. Pihenésként, kikapcsolódásként később parlamenti játékokat is engedélyezték maguknak, majd a szekcióülések eredményeinek ösz- szegzése után megválasztották a megyei parlamenti küldötteket, s ezzel befejezte munkáját a hevesi járás kisdobosainak és úttörőinek III, parlamentje.
