Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
Szavak és tettek Pl émoszthenész, a görög U bölcs kavicsot tett a nyelve alá, hogy úrrá legyen beszédhibáján és ékesen tudja hirdetni eszméit. Hogy hangjának erejét fokozza, a tenger zúgása mellett gyakorolta a szónoklást, s gyenge tüdejét hegymászással erősítette. így emelkedett Dé- moszthenész a világtörténelem legjobb szónokai sorába. Neve több mint két évezred múltán is az ékesszólás jelképe. S eme ékesszóló férfi dicsőségénél, képességénél mégis több, hatásosabb és nagyobb egy hétköznapi dolog: a cselekedet. Ezt az igazságot példázza mai életünk. Mindenekelőtt azok a kommunisták, akik szerények, ha beszélni kell, de serények, és „ékesszólók”, ha tettekkel kell szólni, ha munkára kerül a sor. Ezek az elvtársak — soksok társukkal együtt, akik valamennyien felelősséget éreznek azért, ami körülöttük történik —, a tettekkel váltják valóra az eszmét, amelynek zászlaja alá álltak, s amelyet hirdetni • kötelességüknek éreznek. S bizony, sokkal jobb szolgálatot tesznek ügyünknek, mint azok, . akik szépen felépítve, okos szóval mondják meg, hogy mit kell csinálni, de amikor meg kell valósítani a jó elképzeléseket, vagy valakinek a segítségére kell sietni, vagyis a tettekben, a munkában már korántsem olyan „gördülékenyek”, mint a beszédben. Az emberek nem a szavak, hanem a tettek alapján ítélnek. S azt becsülik; aki munkával vallja magát az új társadalom hívének. Az új társadalom eszméjének azok szereznek új híveket, és azok erősítik az embereknek a párt ügyébe vetett hitét, akik mindennapos munkájukkal, személyes példá. jukkái adnak nyomatékot sza. vaiknak. Az üzemi alapszervezetek titkárai, a pártcsoportbizal- miak munkásemberek, nem ügyintézők. Mégis: gyárukból is, lakóhelyük környékéről is sok „ügyfelük” van. Egy asszony családi ügyben kér tan-ácsot, egy másik azt panaszolja, hogy a gázszámla kétszer akkorra, mint amennyire számított. Egy férfi abban kér segítséget, hogy elakadt újítási ügyében intézkedjenek. És ezek a kommunisták segítenek, ahol tudnak. Családi bé. kítő bíróként igyekeznék eloszlatni a házasság fölötti felhőket, leveleket írnak, az újítási rendeletek, az utasítások szellemében pirítanak rá arra, aki elfekteti az ügyet. S örülnek, ha eredményt érnek el. Röviden szólva: mind több kommunista elmondhatja, 'hogy a legkülönbözőbb ügyekben fordulnak hozzá tanácsért, segítségért. A kommunisták tekintélyének az irántuk érzett fokozott bizalom megnyilvánulásának apró jelei ezek. Az ügyek, amelyeket említettünk, látszólag meglehetősen távol esnek a politikától. A tekintélyes, közmegbecsülésnek örvendő embereknek szól a megbízatás, a kérés, „Segíts, a gondomban!” Nem túlzás azt állítani, hogy a kommunisták nagy többsége olyan ember, akit tisztelnek, becsülnek a gyárban, a termelőszövetkezetben, a hivatalban, vagy lakóhelyen, s bizalommal fordulnak hozzájuk személyes dolgokban éppúgy, mint köz. ügyekben. D üszkék lehetünk a ® köztiszteletben és közmegbecsülésben álló, széles körű népszerűségnek örvendő kommunistákra, akik a köz érdekében végzett munkával vívták és vívják ki maguknak ezt a rangot, mert a közvélemény becsüli aki gondoskodik és fáradozik a köz ügyében. Kőszegi Frigyes Tülslb figyelmet ca személyiségnek Lapunk munkatársa elutazásuk előtt kereste fel a Heves megyében tartózkodó bolgár szakszervezeti delegáció két tagját, Marina Golcsevát, Targoviste megye szakszervezeti elnöknöjét és Völev Könevet, akikkel a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről beszélgetett. — Hogyan lesz valakiből Bulgáriában szakszervezeti vezető? MARINA GOLCSEVA: Ha megfelel a saját példám, akkor így. Tizenkét évig dolgoztam az iparban. Eredeti foglalkozásom kémikus, mérnök. Innen kerültem a megyei tanácshoz, majd a szakszervezethez. — m volt a Heves megyei látogatás célja? VÖLEV KÖNEV: Egyrészt a szakszervezeti aktívák képzését, továbbképzését vizsgáltuk, másrészt arról szerettünk volna képet kapni, hogy a társadalmi aktívák hogyan dolgoznak a munkahelyeken, milyel eszközökkel érvényesítik, szakszervezeti munkájukat a való életben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan működik, él a szocialista brigádmozgalom. Azt kell mondanom, hogy jó, pozitív tapasztalatokat szereztünk. benyomásaink kedvezőek voltak. Természetes, hogy minden protokolláris látogatásnál a házigazdák a pozitív oldalt mutatják be nagyobb súllyal, de hát ezért jöttünk. A jó tapasztalatokat kívánjuk alkalmazni majd odahaza. — Melyek azok a dolgok, amelyek megnyerték tetszé- sét ? VÖLEV KÖNEV: Nagyon tetszett a munkahelyek kulturáltsága, tisztasága, hogy a bemutatott munkahelyeken jók a szociális feltételek. Gondolok itt az öltözőkre, a mosdókra, a munkahely esztétikai kialakítására, az étkezőkre. A másik dolog, ami nagyon tetszett, az üdültetési rendszer. Jónak tartjuk az üzemi és szakszervezeti formát. — Találtak-e hasonló vonásokat, esetleg közös feladatokat a szakszervezeti munkában? MARINA GOLCSEVA: Igen, azt hiszem, van egy nagyon fontos feladatunk. Nekünk is otthon és önöknek is itt. Mindkét szakszervezet fontos törekvésének kell lenni, hogy még közelebb kerüljön a dolgozókhoz. Élőbbé kell tegyük a szak- szervezeti munkát. Amikor mi a dolgozók érdekvédelméről beszélünk, akkor ne csak általában elvontan A Dolgozó és csupa nagybetűvel A Dolgozók Érdeke jelenjen meg előttünk. Többet keli foglalkoznunk az egyénnel, a személyiséggel. Én úgy gondolom, hogy ma már a társadalmi haladásnak abban a szakaszában járunk, ahol időt és figyelmet kell szakítani arra, hogy a nagy osztály- és rétegérdekeken belül az egyén apró, hogy úgy mondjam finom érdekeit is munkánk hatáskörébe tudjuk ■ vonni, így is szolgálva a dolgozók érdekeit. Nálunk ezt a célt . határozottan megfogalmazta a központi vezetés is. Az elbürokratizálódás veszélye a társadalmi fejlettség bizonyos szintjén, amikor már nagyon differenciálódnak a munkák, fennáll és éppen a szakszervezeteknek kell talán a legtöbbet tennie ellene. — A látogatás tehát mun- kajellegű volt? — Igen. Azonkívül, hogy mi Bulgáriában nagyon fontosnak tartjuk Targoviste és Heves megye kapcsolatát — már több munkáskollektíva cserelátogatására került sor és ezt, remélem, folytatni fogjuk — és a látogatás a folytonosság fenntartását is szolgálta, itt kimondottan tapasztalatgyűjtés volt a cél. Összeülünk a Heves megyei elvtársakkal és elmondjuk a szerzett benyomásokat és mivel két testvérmegye test- vérintózményéről van szó, természetes, hogy mi is elvárjuk az alkotó párbeszédet, a kritikai észrevételeket, hiszen ezzel elősegítjük a szakszervezeti munka magasabb szintre emelését. Ennek pedig csak a dolgozó ember látja hasznát. És itt hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy a Népújság nyilvánosságát felhasználva köszönetét mondjak azoknak a munkáskollektíváknak, amelyek fogadtak bennünket —, hozzáteszem: nagyon szívélyesen fogadtak —, s őszintén tájékoztattak bennünket a munkakörülményekről, bepillantást engedtek nyújtani munkahelyi gondjaikba is, s így reális képpel térhetünk haza, ahol sokat fogunk alkalmazni a Heves megyében látottakból. Szigethy András Tisztuló égbolt egy hatvani szövetkezet fölött Rendkívüli ülést tartott ez év április 5-én a hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet . vezetősége. Nem kevesebbről volt szó, mint hogy Kiss László elnök és Csizmadia Gyuláné főkönyvelő benyújtotta lemondását. Az ügy, a két legmagasabb szintű vezető távozása mégsem kavarta fel az indulatokat, nem keltett meglepetést. . Rövid működési idejükhöz néhány olyan intézkedés tapadt, ami megnehezítette a szövetkezet helyzetét, gazdasági válságot eredményezett. A bérszínvonal emelkedése például csaknem tíz százalékkal meghaladta az engedélyezettet, s az ebből adódott probléma máig rende~ zetlen. A vezetőség elfogadta tehát a lemondást, majd a párt. és tanácsi szervekkel, valamint a KISZÖV elnökségével történt egyeztetés alapján Hegedűs Ferenc- né műhelyvezetőt bízta meg ideiglenesen az elnöki teendők ellátásával, Csizmadiáné helyére pedig Ignácz Ta- másné került főkönyvelőnek. Változatlan minőség Az eset elgondolkoztató, de túl sokáig nem szabad rajta meditálni. A megváltozott összetételű vezetőség is iá' ítélte meg a helyzetet, s immár harmadik hónapja azon munkálkodik, hogy a 211 tagot számláló szövetkezet híréhez, rangjához méltóan dolgozzon. Különösen a kötött gyermekruházati cikkeknél törekszenek a minőség megőrzésére, mivel ezekkel jutnak legtöbb árbevételhez, s rövidesen talán külföldi piachoz. Háromrészes, kétrészes csecse- mőrugdalózó garnitúráikkal, mackóikkal, sapkáikkal már a tavaszi szabadkai vásáron érdeklődést keltettek, csak éppen nem mertek üzletkötésre vállalkozni, mert a kapacitás belső átcsoportosítását követelte volna. Augusztusban azonban finn kiállításon, Turkuban lépnek nemzetközi porondra, ami komoly lehetőségeket kínál. Az ott elérhető „Kiváló Fórum Hungária” címet ugyanis Európa-szerte jegyzik, fölkeltve a szocialista és tőkés kereskedelmi cégek figyelmét. S a piac ismeretében már érdemes a termék- szerkezeten módosítani! Természetesen olyan formában hogy a dolognak ne legyen hátulütője, ne jelentsen túlzott kockázatot. Szigorú gazdálkodás Amikor kockázatmentes termelőmunkát, az árucikkek széles körű. négy megyére szóló terítését, az esetleges exportot emlegetik a Házi-, Kézmű. és Bőripari Szövetkezetben, harmadik hónapja mindig hozzágondolják a szigorú, fegyelmezett gazdálkodást is. Ennek a valóságba átültetett tanúsága néhány, pénzügyi adat, ami a május utolsó napjáig megtett út jellemzője. Éves árbevételi tervük például 56 millió forint, amiből a jel. zett időpontig 23 millió folyt be a közös kasszába. Itt időarányosan ugyan van némi elmaradás, ez azonban nem jelent semmit, mivel a májusban megtermelt kötöttholmik, konfekcionált női ruhák, valamint munkaruházati cipők egy részéi júniusban szállították ki az üzletfeleknek. A bázishoz viszonyítva felhasznált 42 százalékos bértömeg, vagy a csaknem másfél millió forintnyi tervezett és hozott nyereség azonban már egy. értelműén fegyelmet, átgondolt és megfontolt irányítást feltételez. Továbbá azt, hogy a szövetkezeti tagok bizalma, munkakedve töretlen! KISZÖV és a normás Hogy kik segítették a' megszilárdulást, a viszonylag kis ipari szövetkezet egyensúlyának helyrebille. nését? Bevezetőben hivatkoztunk már a helyi párt- és tanácsi szervek operatív szerepére az anomáliák föltárásában. Az utóbbi hóna. pok kibontakozásában komoly segítséget jelentett azonban a KISZÖV revizori irodájának ténykedése is, amely kiterjed a szövetkezet műszaki, adminisztrációs: munkaterületére egyaránt. Korábban nem gondolt a vezetőség erre az irodára! Holott néhány hónap múlt n tízezer forintokban mérhető, hogy mit jelent csak egy központi normás, akit tanácsukra állított be a vezetés. Nyolcvan különböző cikknél reálisabb immár a bérezés, s a kifizetett pénz mögött megtermelt áru sorakozik. Ennek a tudatában nyugodtabban lehetett meg. kötni a második félévre szóló szerződéseket is, sőt meg. történt a rendelések feldolgozása. Sajnos, nem minden igényt tudnak kielégíteni csecsemőruházati cikkekből. E gondban osztozott a hatvaniakkal a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, leadva a nagykereskedelmi árrést, ami új munkaerők beállítását, a termelés növelését teszi le. hetővé. Honorálja is a szövetkezet, az egész megyét ellátva gyermekholmival. Idő és szándék Mondhatjuk ezek után, hogy a veszéllyel terhes felhők eltakarodtak a Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet portája fölül? Ezt korai lenne kijelenteni. Ami bizonyos: a vezetésben fölmerült anarchikus jelenségek megszűntek, több tápot kapott a közösségi szellem fent és a kötőgépeknél, továbbá nincs létbizonytalanság. Ha ehhez a különböző telepek tökéletes egysége társul, a pártalapszer. vezet pedig kefcfö felelősséggel végzi tudatformáló, kö- zösségafakítö munkáját, s ügyel az üzenni demokrácia játékszabályaira, akkor nemcsak a szövetkezet erkölcsi súlya növekszik meg, hanem a termelés volumenét tekintve is komoly gyarapodás tanúi lehetünk. Persze, ez idő kérdése. De igazán a szándékon múlik... Moldvay Győző Július 1-én életbe lép Áz új Büntető Törvénykönyv (3.) Mellékbüntetések és intézkedések LEGUTÓBB, a főbüntetésekről szólva megemlítettük, hogy kimondhat a bíróság mellékbüntetéseket is. Mint a nevük mutatja: ezeket a főbüntetés mellett szabják ki. Vannak azonban olyan esetek, amikor mellékbüntetést — például járművezetéstől eltiltást — önálló büntetésként, főbüntetés nélkül alkalmaznak. Közéjük tartozik a már ismertetett pénzmellékbüntetés is. Szándékos bűncselekmény elkövetőit a bíróság végrehajtandó szabadságvesztés mellett a közügyektől eltiltásra is ítéli. Ez annyit jelent. hogy az elítélt — szabadulása után legalább egy és legföljebb tíz évig —nem vehet részt a közügyek intézésében. A törvény részletesen kifejti, hogy ezen mi értendő. Nem vehet részt népképviseleti szerv (vagyis az országgyűlés, a tanácsok) tagjainak választásában: nem lehet hivatalos személy (tehát. sem rendőr, sem olyan hivatalnok, akinek intézkedési joga van, de még köz ségi tanács hivatalsegéde sem. akinek alkalomadtán ugyancsak hivatalos személyként kell fellépnie). Kiterjed a közügyektől eltiltás arra is, hogy az ilyen büntetéssel sújtott nem működhet népképviseleti szerv testületében vagy bizottságában — tehát például községi tanács és tanácsi bizottság munkájában sem vehet részt. Társadalmi szervezetben, szövetkezetben] egyesületben nem viselhet tisztséget. Vonatkozik a közügyektől eltiltás arra is, hogy az erre ítélt személy nem érhet el katonai rendfokozatot és nem kaphat kitüntetést. Amennyiben a felsoroltak közül valamilyen tisztsége, rendfokozata, kitüntetése van, a közügyektől eltiltással mindezeket elveszti. MÁSIK FAJTÄJA a mellékbüntetésnek a foglalkozástól eltiltás. Ezt olyanokkal szemben alkalmazzák, akik bűncselekményüket szakképzettséget igénylő foglalkozásuk szabályainak megszegésével, illetve foglalkozásuk felhasználásával, szándékosan követik el. Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha például egy újonnan elkészült épület teteje beomlik, mert nem jól állították össze a tetőszerkezetet — az ezért felelős ácsot nemcsak szabadságvesztésre ítélhetik a károkozás miatt, hanem eltilthatják az ácsmesterség gyakorlásától is. Másik példa: ha az orvos elmulasztja kötelességét és ez halálesetet okoz, természetesen megbüntetik a bűncselekményért, I de orvosi gyakorlatától is eltilthatják legalább egy, legföljebb tíz évre. Akiről bebizonyosodik, hogy foglalkozásának gyakorlására alkalmatlan — végleg is eltiltható attól. Külön szól az új Büntető Törvénykönyv a járművezetéstől, eltiltásról. Közismert tény, hogy hazánkban az utóbbi években — a gépkocsik számának emelkedésénél jobban és azzal nem indokolhatóan — nagyon elszaporodtak a közlekedési bűncselekmények. (Ezekről a későbbiekben még lesz „ szó.) A mások életét és testi épségét veszélyeztető járművezetők ellen a törvény szigorúan lép fel, s azon túl, hogy cselekményükért esetleg szabadságvesztés büntetést kell' elszenvedniük — éppen a többi közlekedő, gyalogosok és autósok érdekében — eltiltják a járművezetéstől is. Végleg eltiltható, aki alkalmatlan járművek vezetésére, (Ezt a körülményt szakértőkből álló bizottság bírálja el.) .BIZONYOS esetekben ki lehet tiltani valamely helység területéről, illetve az or: szag valamelyik részéből olyan személyeket, akiknek ottléte a társadalom szempontjából nem kívána'tos. így például, akit közveszélyes munkakerülésért vagy hasonló jellegű bűncselekményekért a bíróság szabadság- vesztésre ítél. kitiltható abból a városból vagy a vidékről. ahol tartani lehet tőle, hogy szabadulása után, régi társaságát megkeresve hasonlókat követne el. Budapest és a Balaton környéke különösen vonzza az ilyen elemeket, a bíróság innen vagy az ország más tájairól, megszokott környezetükből azért tiltja ki az ilyen elemeket, hogy megnehezítse számukra a bűnös életmód folytatását. Igen sok külföldi fordul meg az utóbbi években hazánkban, s — ha kis számmal is — akadnak köztük bűnöző elemek. A Btk ismeri a kiutasítást, mint büntetési formát. Ezt azokkal a nem magyar állampolgárokkal szemben alkalmazzák, akik bűncselekményt követtek el az ország területén (természetesen szabadságvesztés büntetésük kitöltése után). Mellékbüntetésként vagyonelkobzást kell kimondani . a törvényben külön meghatározott esetekben olyan bűn- cselekmények elkövetőivel szemben, akik tettüket haszonszerzés céljából követték el és megfelelő vagyonuk van. Három évnél súlyosabb, ilyen jellegű bűncselekményért kiszabott szabadság- vesztés büntetés mellett a bíróságnak ki kell. envhébb szabadságvesztes mellékbüntetéséül ki lehet mondani a vagyonelkobzást. Elrendelhető az elkövető egész vagyonára, annak egy részére, s olyan vagyontárgyra is, amelyet az elkövető azért ruházott át másra — az illető tudtával — hogy elkerülje a vagyon elkobzását. A FÖ- ÉS MELLÉKBÜNTETÉSEK felsorolása és rész. letes ismertetése után a törvény intézkedik a büntetés elévüléséről. Kimondja, hogy a legsúlyosabb — 15 évi és ezen felüli szabadságvesztés büntetés 20 év alatt évül el. Ha az elkövető ennyi ideig elkerüli a felelősségre vonást, illetve a büntetést, ezután már nem hajtható végre a büntetés. Tíz évnél hosszabb, de 15 évnél rövi- debb idejű büntetés elévülési ideje 15 év, 5—10 év köztieké 10 év. az 5 évnél rövidebb idejű szabadság- vesztés 5 év. A pénz-mellékbüntetés 3 év elteltével 1 évül el. Háborús bűntettért kiszabott 15 évi szabadság- vesztés 5 év. A pénzmel- büntetés, valamint az emberiség elleni bűncselekményért kiszabott bármilyen tartamú büntetés — soha nem évül el. (Folytatjuk) Várkonyi Endre MßMkMQ 1979. június ZZ., péntek
