Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

Szavak és tettek Pl émoszthenész, a görög U bölcs kavicsot tett a nyelve alá, hogy úrrá le­gyen beszédhibáján és ékesen tudja hirdetni eszméit. Hogy hangjának erejét fokozza, a tenger zúgása mellett gyako­rolta a szónoklást, s gyenge tüdejét hegymászással erősí­tette. így emelkedett Dé- moszthenész a világtörténe­lem legjobb szónokai sorába. Neve több mint két évezred múltán is az ékesszólás jel­képe. S eme ékesszóló férfi dicsőségénél, képességénél mégis több, hatásosabb és nagyobb egy hétköznapi do­log: a cselekedet. Ezt az igazságot példázza mai életünk. Mindenekelőtt azok a kommunisták, akik szerények, ha beszélni kell, de serények, és „ékesszó­lók”, ha tettekkel kell szólni, ha munkára kerül a sor. Ezek az elvtársak — sok­sok társukkal együtt, akik valamennyien felelősséget éreznek azért, ami körülöttük történik —, a tettekkel vált­ják valóra az eszmét, amely­nek zászlaja alá álltak, s amelyet hirdetni • kötelessé­güknek éreznek. S bizony, sokkal jobb szolgálatot tesz­nek ügyünknek, mint azok, . akik szépen felépítve, okos szóval mondják meg, hogy mit kell csinálni, de amikor meg kell valósítani a jó el­képzeléseket, vagy valakinek a segítségére kell sietni, vagyis a tettekben, a munká­ban már korántsem olyan „gördülékenyek”, mint a beszédben. Az emberek nem a sza­vak, hanem a tettek alapján ítélnek. S azt becsülik; aki munkával vallja magát az új társadalom hívének. Az új társadalom eszméjének azok szereznek új híveket, és azok erősítik az emberek­nek a párt ügyébe vetett hitét, akik mindennapos mun­kájukkal, személyes példá. jukkái adnak nyomatékot sza. vaiknak. Az üzemi alapszervezetek titkárai, a pártcsoportbizal- miak munkásemberek, nem ügyintézők. Mégis: gyá­rukból is, lakóhelyük kör­nyékéről is sok „ügyfelük” van. Egy asszony családi ügyben kér tan-ácsot, egy másik azt panaszolja, hogy a gázszámla kétszer akkorra, mint amennyire számított. Egy férfi abban kér segítsé­get, hogy elakadt újítási ügyében intézkedjenek. És ezek a kommunisták segíte­nek, ahol tudnak. Családi bé. kítő bíróként igyekeznék el­oszlatni a házasság fölötti felhőket, leveleket írnak, az újítási rendeletek, az utasí­tások szellemében pirítanak rá arra, aki elfekteti az ügyet. S örülnek, ha ered­ményt érnek el. Röviden szólva: mind több kommu­nista elmondhatja, 'hogy a legkülönbözőbb ügyekben fordulnak hozzá tanácsért, segítségért. A kommunisták tekintélyének az irántuk ér­zett fokozott bizalom meg­nyilvánulásának apró jelei ezek. Az ügyek, amelyeket emlí­tettünk, látszólag meglehe­tősen távol esnek a politiká­tól. A tekintélyes, közmeg­becsülésnek örvendő embe­reknek szól a megbízatás, a kérés, „Segíts, a gondom­ban!” Nem túlzás azt állíta­ni, hogy a kommunisták nagy többsége olyan ember, akit tisztelnek, becsülnek a gyárban, a termelőszövetke­zetben, a hivatalban, vagy lakóhelyen, s bizalommal for­dulnak hozzájuk személyes dolgokban éppúgy, mint köz. ügyekben. D üszkék lehetünk a ® köztiszteletben és közmegbecsülésben álló, szé­les körű népszerűségnek ör­vendő kommunistákra, akik a köz érdekében végzett munkával vívták és vívják ki maguknak ezt a rangot, mert a közvélemény becsüli aki gondoskodik és fára­dozik a köz ügyében. Kőszegi Frigyes Tülslb figyelmet ca személyiségnek Lapunk munkatársa elutazásuk előtt kereste fel a Heves megyében tartózkodó bolgár szakszervezeti delegáció két tagját, Marina Golcsevát, Targoviste megye szakszerve­zeti elnöknöjét és Völev Könevet, akikkel a szakszerve­zeti munka időszerű kérdéseiről beszélgetett. — Hogyan lesz valakiből Bulgáriában szakszervezeti vezető? MARINA GOLCSEVA: Ha megfelel a saját példám, akkor így. Tizenkét évig dolgoztam az iparban. Ere­deti foglalkozásom kémikus, mérnök. Innen kerültem a megyei tanácshoz, majd a szakszervezethez. — m volt a Heves me­gyei látogatás célja? VÖLEV KÖNEV: Egyrészt a szakszervezeti aktívák kép­zését, továbbképzését vizs­gáltuk, másrészt arról sze­rettünk volna képet kapni, hogy a társadalmi aktívák hogyan dolgoznak a munka­helyeken, milyel eszközökkel érvényesítik, szakszervezeti munkájukat a való életben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan működik, él a szo­cialista brigádmozgalom. Azt kell mondanom, hogy jó, po­zitív tapasztalatokat szerez­tünk. benyomásaink kedve­zőek voltak. Természetes, hogy minden protokolláris látogatásnál a házigazdák a pozitív oldalt mutatják be nagyobb súllyal, de hát ezért jöttünk. A jó tapasztalato­kat kívánjuk alkalmazni majd odahaza. — Melyek azok a dolgok, amelyek megnyerték tetszé- sét ? VÖLEV KÖNEV: Nagyon tetszett a munkahelyek kul­turáltsága, tisztasága, hogy a bemutatott munkahelyeken jók a szociális feltételek. Gondolok itt az öltözőkre, a mosdókra, a munkahely esz­tétikai kialakítására, az ét­kezőkre. A másik dolog, ami nagyon tetszett, az üdültetési rendszer. Jónak tartjuk az üzemi és szakszervezeti for­mát. — Találtak-e hasonló vo­násokat, esetleg közös fel­adatokat a szakszervezeti munkában? MARINA GOLCSEVA: Igen, azt hiszem, van egy nagyon fontos feladatunk. Nekünk is otthon és önök­nek is itt. Mindkét szakszer­vezet fontos törekvésének kell lenni, hogy még köze­lebb kerüljön a dolgozókhoz. Élőbbé kell tegyük a szak- szervezeti munkát. Amikor mi a dolgozók érdekvédel­méről beszélünk, akkor ne csak általában elvontan A Dolgozó és csupa nagybetű­vel A Dolgozók Érdeke je­lenjen meg előttünk. Többet keli foglalkoznunk az egyén­nel, a személyiséggel. Én úgy gondolom, hogy ma már a társadalmi haladásnak abban a szakaszában járunk, ahol időt és figyelmet kell szakí­tani arra, hogy a nagy osz­tály- és rétegérdekeken be­lül az egyén apró, hogy úgy mondjam finom érdekeit is munkánk hatáskörébe tudjuk ■ vonni, így is szolgálva a dol­gozók érdekeit. Nálunk ezt a célt . határozottan megfogal­mazta a központi vezetés is. Az elbürokratizálódás veszé­lye a társadalmi fejlettség bizonyos szintjén, amikor már nagyon differenciálód­nak a munkák, fennáll és éppen a szakszervezeteknek kell talán a legtöbbet tennie ellene. — A látogatás tehát mun- kajellegű volt? — Igen. Azonkívül, hogy mi Bulgáriában nagyon fon­tosnak tartjuk Targoviste és Heves megye kapcsolatát — már több munkáskollektíva cserelátogatására került sor és ezt, remélem, folytatni fogjuk — és a látogatás a folytonosság fenntartását is szolgálta, itt kimondottan tapasztalatgyűjtés volt a cél. Összeülünk a Heves megyei elvtársakkal és elmondjuk a szerzett benyomásokat és mi­vel két testvérmegye test- vérintózményéről van szó, természetes, hogy mi is el­várjuk az alkotó párbeszédet, a kritikai észrevételeket, hi­szen ezzel elősegítjük a szakszervezeti munka maga­sabb szintre emelését. En­nek pedig csak a dolgozó ember látja hasznát. És itt hadd ragadjam meg az al­kalmat, hogy a Népújság nyilvánosságát felhasználva köszönetét mondjak azoknak a munkáskollektíváknak, amelyek fogadtak bennün­ket —, hozzáteszem: nagyon szívélyesen fogadtak —, s őszintén tájékoztattak ben­nünket a munkakörülmé­nyekről, bepillantást enged­tek nyújtani munkahelyi gondjaikba is, s így reális képpel térhetünk haza, ahol sokat fogunk alkalmazni a Heves megyében látottakból. Szigethy András Tisztuló égbolt egy hatvani szövetkezet fölött Rendkívüli ülést tartott ez év április 5-én a hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet . vezetősége. Nem kevesebbről volt szó, mint hogy Kiss László el­nök és Csizmadia Gyuláné főkönyvelő benyújtotta le­mondását. Az ügy, a két legmagasabb szintű vezető távozása mégsem kavarta fel az indulatokat, nem keltett meglepetést. . Rövid működési idejükhöz néhány olyan intézkedés tapadt, ami megnehezítette a szö­vetkezet helyzetét, gazdasági válságot eredményezett. A bérszínvonal emelkedése például csaknem tíz száza­lékkal meghaladta az enge­délyezettet, s az ebből adó­dott probléma máig rende~ zetlen. A vezetőség elfogad­ta tehát a lemondást, majd a párt. és tanácsi szervek­kel, valamint a KISZÖV el­nökségével történt egyezte­tés alapján Hegedűs Ferenc- né műhelyvezetőt bízta meg ideiglenesen az elnöki teen­dők ellátásával, Csizmadiáné helyére pedig Ignácz Ta- másné került főkönyvelőnek. Változatlan minőség Az eset elgondolkoztató, de túl sokáig nem szabad rajta meditálni. A megvál­tozott összetételű vezetőség is iá' ítélte meg a helyze­tet, s immár harmadik hó­napja azon munkálkodik, hogy a 211 tagot számláló szövetkezet híréhez, rangjá­hoz méltóan dolgozzon. Kü­lönösen a kötött gyermekru­házati cikkeknél törekszenek a minőség megőrzésére, mi­vel ezekkel jutnak legtöbb árbevételhez, s rövidesen talán külföldi piachoz. Há­romrészes, kétrészes csecse- mőrugdalózó garnitúráik­kal, mackóikkal, sapkáikkal már a tavaszi szabadkai vá­sáron érdeklődést keltettek, csak éppen nem mertek üz­letkötésre vállalkozni, mert a kapacitás belső átcsopor­tosítását követelte volna. Augusztusban azonban finn kiállításon, Turkuban lépnek nemzetközi porondra, ami komoly lehetőségeket kínál. Az ott elérhető „Kiváló Fó­rum Hungária” címet ugya­nis Európa-szerte jegyzik, fölkeltve a szocialista és tő­kés kereskedelmi cégek fi­gyelmét. S a piac ismereté­ben már érdemes a termék- szerkezeten módosítani! Ter­mészetesen olyan formában hogy a dolognak ne legyen hátulütője, ne jelentsen túl­zott kockázatot. Szigorú gazdálkodás Amikor kockázatmentes termelőmunkát, az árucik­kek széles körű. négy me­gyére szóló terítését, az esetleges exportot emlegetik a Házi-, Kézmű. és Bőripari Szövetkezetben, harmadik hónapja mindig hozzágon­dolják a szigorú, fegyelme­zett gazdálkodást is. Ennek a valóságba átültetett tanú­sága néhány, pénzügyi adat, ami a május utolsó napjáig megtett út jellemzője. Éves árbevételi tervük például 56 millió forint, amiből a jel. zett időpontig 23 millió folyt be a közös kasszába. Itt időarányosan ugyan van né­mi elmaradás, ez azonban nem jelent semmit, mivel a májusban megtermelt kö­töttholmik, konfekcionált női ruhák, valamint mun­karuházati cipők egy részéi júniusban szállították ki az üzletfeleknek. A bázishoz viszonyítva felhasznált 42 százalékos bértömeg, vagy a csaknem másfél millió fo­rintnyi tervezett és hozott nyereség azonban már egy. értelműén fegyelmet, átgon­dolt és megfontolt irányítást feltételez. Továbbá azt, hogy a szövetkezeti tagok bizalma, munkakedve töret­len! KISZÖV és a normás Hogy kik segítették a' megszilárdulást, a viszony­lag kis ipari szövetkezet egyensúlyának helyrebille. nését? Bevezetőben hivat­koztunk már a helyi párt- és tanácsi szervek operatív szerepére az anomáliák föl­tárásában. Az utóbbi hóna. pok kibontakozásában ko­moly segítséget jelentett azonban a KISZÖV revizori irodájának ténykedése is, amely kiterjed a szövetke­zet műszaki, adminisztrációs: munkaterületére egyaránt. Korábban nem gondolt a ve­zetőség erre az irodára! Ho­lott néhány hónap múlt n tízezer forintokban mérhe­tő, hogy mit jelent csak egy központi normás, akit tanácsukra állított be a ve­zetés. Nyolcvan különböző cikknél reálisabb immár a bérezés, s a kifizetett pénz mögött megtermelt áru sora­kozik. Ennek a tudatában nyugodtabban lehetett meg. kötni a második félévre szó­ló szerződéseket is, sőt meg. történt a rendelések feldol­gozása. Sajnos, nem minden igényt tudnak kielégíteni csecsemőruházati cikkekből. E gondban osztozott a hat­vaniakkal a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, leadva a nagyke­reskedelmi árrést, ami új munkaerők beállítását, a termelés növelését teszi le. hetővé. Honorálja is a szö­vetkezet, az egész megyét ellátva gyermekholmival. Idő és szándék Mondhatjuk ezek után, hogy a veszéllyel terhes felhők eltakarodtak a Há­zi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet portája fölül? Ezt korai lenne kijelenteni. Ami bizonyos: a vezetésben fölmerült anarchikus jelen­ségek megszűntek, több tá­pot kapott a közösségi szel­lem fent és a kötőgépeknél, továbbá nincs létbizonyta­lanság. Ha ehhez a külön­böző telepek tökéletes egy­sége társul, a pártalapszer. vezet pedig kefcfö felelősség­gel végzi tudatformáló, kö- zösségafakítö munkáját, s ügyel az üzenni demokrácia játékszabályaira, akkor nemcsak a szövetkezet er­kölcsi súlya növekszik meg, hanem a termelés volume­nét tekintve is komoly gya­rapodás tanúi lehetünk. Persze, ez idő kérdése. De igazán a szándékon mú­lik... Moldvay Győző Július 1-én életbe lép Áz új Büntető Törvénykönyv (3.) Mellékbüntetések és intézkedések LEGUTÓBB, a főbünteté­sekről szólva megemlítettük, hogy kimondhat a bíróság mellékbüntetéseket is. Mint a nevük mutatja: ezeket a főbüntetés mellett szabják ki. Vannak azonban olyan esetek, amikor mellékbünte­tést — például járműveze­téstől eltiltást — önálló bün­tetésként, főbüntetés nélkül alkalmaznak. Közéjük tarto­zik a már ismertetett pénz­mellékbüntetés is. Szándékos bűncselekmény elkövetőit a bíróság végre­hajtandó szabadságvesztés mellett a közügyektől eltil­tásra is ítéli. Ez annyit je­lent. hogy az elítélt — sza­badulása után legalább egy és legföljebb tíz évig —nem vehet részt a közügyek inté­zésében. A törvény részlete­sen kifejti, hogy ezen mi értendő. Nem vehet részt népkép­viseleti szerv (vagyis az or­szággyűlés, a tanácsok) tag­jainak választásában: nem lehet hivatalos személy (te­hát. sem rendőr, sem olyan hivatalnok, akinek intézke­dési joga van, de még köz ségi tanács hivatalsegéde sem. akinek alkalomadtán ugyancsak hivatalos személy­ként kell fellépnie). Kiterjed a közügyektől el­tiltás arra is, hogy az ilyen büntetéssel sújtott nem mű­ködhet népképviseleti szerv testületében vagy bizottságá­ban — tehát például községi tanács és tanácsi bizottság munkájában sem vehet részt. Társadalmi szervezetben, szövetkezetben] egyesületben nem viselhet tisztséget. Vonatkozik a közügyektől eltiltás arra is, hogy az erre ítélt személy nem érhet el katonai rendfokozatot és nem kaphat kitüntetést. Amennyiben a felsoroltak közül valamilyen tisztsége, rendfokozata, kitüntetése van, a közügyektől eltiltás­sal mindezeket elveszti. MÁSIK FAJTÄJA a mel­lékbüntetésnek a foglalko­zástól eltiltás. Ezt olyanok­kal szemben alkalmazzák, akik bűncselekményüket szakképzettséget igénylő fog­lalkozásuk szabályainak megszegésével, illetve foglal­kozásuk felhasználásával, szándékosan követik el. Gya­korlatban ez annyit jelent, hogy ha például egy újon­nan elkészült épület teteje beomlik, mert nem jól állí­tották össze a tetőszerkeze­tet — az ezért felelős ácsot nemcsak szabadságvesztésre ítélhetik a károkozás miatt, hanem eltilthatják az ács­mesterség gyakorlásától is. Másik példa: ha az orvos el­mulasztja kötelességét és ez halálesetet okoz, természete­sen megbüntetik a bűncse­lekményért, I de orvosi gya­korlatától is eltilthatják leg­alább egy, legföljebb tíz év­re. Akiről bebizonyosodik, hogy foglalkozásának gyakor­lására alkalmatlan — végleg is eltiltható attól. Külön szól az új Büntető Törvénykönyv a járműveze­téstől, eltiltásról. Közismert tény, hogy hazánkban az utóbbi években — a gépko­csik számának emelkedésé­nél jobban és azzal nem in­dokolhatóan — nagyon el­szaporodtak a közlekedési bűncselekmények. (Ezekről a későbbiekben még lesz „ szó.) A mások életét és testi ép­ségét veszélyeztető járműve­zetők ellen a törvény szigo­rúan lép fel, s azon túl, hogy cselekményükért esetleg sza­badságvesztés büntetést kell' elszenvedniük — éppen a többi közlekedő, gyalogosok és autósok érdekében — el­tiltják a járművezetéstől is. Végleg eltiltható, aki alkal­matlan járművek vezetésére, (Ezt a körülményt szakér­tőkből álló bizottság bírálja el.) .BIZONYOS esetekben ki lehet tiltani valamely hely­ség területéről, illetve az or: szag valamelyik részéből olyan személyeket, akiknek ottléte a társadalom szem­pontjából nem kívána'tos. így például, akit közveszé­lyes munkakerülésért vagy hasonló jellegű bűncselekmé­nyekért a bíróság szabadság- vesztésre ítél. kitiltható ab­ból a városból vagy a vi­dékről. ahol tartani lehet tő­le, hogy szabadulása után, régi társaságát megkeresve hasonlókat követne el. Bu­dapest és a Balaton környé­ke különösen vonzza az ilyen elemeket, a bíróság innen vagy az ország más tájairól, megszokott környezetükből azért tiltja ki az ilyen ele­meket, hogy megnehezítse számukra a bűnös életmód folytatását. Igen sok külföldi fordul meg az utóbbi években ha­zánkban, s — ha kis szám­mal is — akadnak köztük bűnöző elemek. A Btk ismeri a kiutasítást, mint büntetési formát. Ezt azokkal a nem magyar állampolgárokkal szemben alkalmazzák, akik bűncselekményt követtek el az ország területén (termé­szetesen szabadságvesztés büntetésük kitöltése után). Mellékbüntetésként vagyon­elkobzást kell kimondani . a törvényben külön meghatá­rozott esetekben olyan bűn- cselekmények elkövetőivel szemben, akik tettüket ha­szonszerzés céljából követték el és megfelelő vagyonuk van. Három évnél súlyosabb, ilyen jellegű bűncselekmé­nyért kiszabott szabadság- vesztés büntetés mellett a bíróságnak ki kell. envhébb szabadságvesztes mellékbün­tetéséül ki lehet mondani a vagyonelkobzást. Elrendel­hető az elkövető egész va­gyonára, annak egy részére, s olyan vagyontárgyra is, amelyet az elkövető azért ruházott át másra — az ille­tő tudtával — hogy elkerül­je a vagyon elkobzását. A FÖ- ÉS MELLÉKBÜN­TETÉSEK felsorolása és rész. letes ismertetése után a tör­vény intézkedik a büntetés elévüléséről. Kimondja, hogy a legsúlyosabb — 15 évi és ezen felüli szabadságvesztés büntetés 20 év alatt évül el. Ha az elkövető ennyi ideig elkerüli a felelősségre vo­nást, illetve a büntetést, ez­után már nem hajtható vég­re a büntetés. Tíz évnél hosszabb, de 15 évnél rövi- debb idejű büntetés elévü­lési ideje 15 év, 5—10 év köztieké 10 év. az 5 évnél rövidebb idejű szabadság- vesztés 5 év. A pénz-mel­lékbüntetés 3 év elteltével 1 évül el. Háborús bűntettért kiszabott 15 évi szabadság- vesztés 5 év. A pénzmel- büntetés, valamint az embe­riség elleni bűncselekmé­nyért kiszabott bármilyen tartamú büntetés — soha nem évül el. (Folytatjuk) Várkonyi Endre MßMkMQ 1979. június ZZ., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom