Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

* fiz atomrobbantások veszélyes köveíkezménye Fertőzött vizek e c h n i a Történelmi jelentőségű; ezt a jelzőt kapta a napokban | aláirt SALT—II. szerződés, amely korlátozta, de nem szüntette meg az egész emberiséget veszélyeztető atom-( háború lehetőségét, összeállításunk fő témája is figyel­meztető tények bemutatása. A technika történetéből Az első vonatszerencsétlenség Herendi porcelán — A lemezjátszó A televíziózás kezdetei — 140 évvel ezelőtt, 1839. október 30-án történt az első vonatszerencsétlenség a wien —brünni vonalon és ettől kezdve vezették be a vasúti biztonsági berendezéseket. — A világhírűvé vált ma­li gyarországi herendi porce­Ennek elvére Alexander Bain skót kutató 1843-ban jött rá, azonban 95 évvel ez­előtt, 1884-ben Paul Nipkow német mérnök (1860—1940) készítette el az első ilyen képfelbontó készüléket, amit róla Nipkow-tárcsanak ne­veztek el. Ennek lényege az, hogy egy kerek tárcsán, csi­gavonalban lyukakat fúrnak Nipkow—Bain televizor lángyárat 140 éve, 1839-ben Stingl pápai fazekasmester alapította, egy kunyhóban kezdett el dolgozni és Fi­scher Móric tőkepénzes fi­gyelt fel i-á. — A gramofon (lemezját­szó) feltalálást az amerikai Emil Berliner nevéhez fűzi a technikatörténet (1887). Egy nemrég előkerült kézirat szerint azonban ezt megelő­zően, 95 évvel ezelőtt, 1884- ben a szintén amerikai Ta- inter már kidolgozta a le­mezjátszó tervét, mégpedig a telefon feltalálójának, Ale­xander Graham Belinek tár­saságában. Ezen és a többi, régi lemezjátszón, a lemez függőleges síkban forgott. — A televízió története a találmányok hosszú sorát tartalmazza. A sok közül itt csak egyre szeretnénk utal­ni. arra, ami a felevízió fej­lődése során nem változott. Azt már korán felismerték, hogy az egész képet egyazon pillanatban továbbítani nem lehet és ezért mindenfajta televíziós rendszer a képet felbontja és úgy továbbítja. Földünk szénhidrogén, és vegyianyag-szennyezettsége évtizedes probléma, negyed­század óta központi kérdés. Van azonban egy súlyos, láthatatlan fertőzés, amelyet sepimiféle ismert környe­zetvédelmi módszerrel megszüntetni nem lehet. A világ sós- és édesvizeinek radioaktív tricium-szennye. ződése ez — a meggondolat­lan atom- és H-bomba rob­bantások tragikus és vészé, lyes következménye. Az atomcsend előtt Az amerikai Manhattan- terv végrehajtói az első atombomba robbantása előt­ti korban több ezer számí­tást végeztek, elsősorban a nukleáris robbantások eset­leges rádióaktív mellékhatá­saival kapcsolatban, de konkrét eredményre nem ju­tottak. Utólag kiderült, hogy a nukleáris szerkezetek robbantása rádióaktív ko­baltot és striciumot hoz lét­re. Mint ismeretes, további két bomba robbant 1945- ben, egy uránbomba Hiro- sifnában, majd egy plutó­nium-szerkezet N agaszaki­ban. Sajnos ezután elszaba­dult a pokol. Teller első hidrogénbombáját még sok száz követte, míg végre alá­írták az atomcsend-egyez- ményt. Sajnálatos, hogy két nagyhatalom: Kína és Fran­ciaország tovább végezte ve­szélyes kísérleteit, nem szá. malva a súlyos következmé­nyekkel. A kaliforniai La Jolla egyetem laboratóriuma már 1953-ban felhívta a figyel, met: a nukleáris robbantá­sok 50—100 millió fokos hőmérséklete rendszeresen „termeli” a súlyosan mér­gező rádióaktív anyagot, a triciumot, azaz: a legnehe­zebb vizet Ez a rendes víz­zel keveredve bejut az élő szervezetbe, s minthogy részt vesz az anyagcsere-fo­lyamatokban, súlyos, élet­veszélyes mérgezést, sőt ha­lált okozhat. (Ha tengeri halat fogyasztunk, az ered. mény ugyanaz lehet.) Nehéz — legnehezebb A Föld vizeinek 99,86 szá­zaléka HsO — közönséges víz, míg a fennmaradó 0,14 százalék deutérium, azaz nehézvíz. Ez utóbbi a meg­adott százalékos arányban — kis koncentrációban — nem mérgező. A vízmoleku­lát (a normál, a nehéz és a legnehezebb víz szem­pontjából) a hidrogénatom — a proton — határozza meg, A normál H-atomban a pozitív töltésű protont egy negatív elektron semlegesí­ti. A nehézvíz abban külön­bözik az előbbitől, hogy H- atomjában van egy kis „súlyfelesleg” — egy sem. leges, töltés nélküli neut­ron. A tricium atomjában két neutron van s ez utób­bi mérgezővé, radioaktívvá, teszi az egész vízmólekulát (amely külsőre normális víznek tűnik). A tricium felezési ideje 12,3 év. Ez annyit jelent, ho:;y a trici­um mennyisége a megadott idő alatt a felére bomlik. Tricium — mai ismerete­ink szerint — csak két eset­ben jön létre. Az egyik: az említett nukleáris robbantó, sok melléktermékeként. A másik eset: a világegyetem minden irányból egyenlete­sen érkező, nagy sebességű, nagy energiájú kozmikus sugárzás a légkör H-atom- jaival ütközve évenként mintegy 3—4 kilogramm triciumot „termel”. Vgy lát­szik azonban, hogy a ter­mészet bölcsebb, mint az ember. A légkör ugyanis el­bontja a létrehozott triciu­mot, felhalmozódás nincs. Légkörünk sohasem lesz mérgező. A magyar tenger Az említett kaliforniai in­tézet adatai szerint az 1945 —75 években a nukleáris robbantások során mintegy 700—800 kilogramm olyan tricium keletkezett, amely elkeveredett a Föld vizei­vel. (Nincs adat a száraz­földek szennyezettségéről, s senki sem tudja, hogyan le. hetne ezt kimutatni.) Eleinte a Csendes-óceán volt a legkevertebb, a tri- ciumnak, több mint a fele ott szennyezte a vizet. Je­lenleg az Atlanti-óceán a „legpiszkosabb”, az átválto­zás okát nem ismerik. Az Atlanti-óceánnak az egyen­lítőtől északra fekvő vizeiből vett minta szerint itt még több mint 100 kilogramm tricium van. A világ összes vizeinek triciumkészlete most mintegy 300 kilo­gramm, ebből a szárazföl­dek édesvizeiben 45 kilo­gramm úszik. Ha megszüntetnék a to­vábbi nukleáris robbantáso­kat. a tricium keletkezésé­nek forrását, akkor a mér­gező anyag a következőkép, pen tűnne el: 1990-re 150 kilóra fogyna, 2003-ban már csak 75 kiló lenne, s 2015- re mindössze 37—38 kilo­gramm maradna. A kontinensek belső vi_ zeit szennyező triciumból Európára mindössze 3—4 kilogramm jut. A bennünket is érintő és a több országot átszelő Duna .triciumkészlete 0,1 grammnál kevesebb. A számítások szerint a mint­egy 600 négyzetkilométer felületű magyar tenger, a Balaton 6—10 köbkilométer víztömege 1 grammnál ke­vesebb triciumot tartalmaz. Ez csak akkor lenne veszé­lyes, ha — mondjuk néhány ezer ember — néhány nap alatt kiinná az egész Bala­tont ..; Minden adat fontos fi. gyelmeztető jel! Minden nukleáris robbantást örökre be kell szüntetni, mert a palackból kiengedett nukleá­ris szellem megmérgezheti az emberiséget. Gauser Károly Hirosima túlélői és a tárcsát a közvetítendő kép előtt forgatják. A lyu­kak így egymás alatt levő sorokat alkotva haladnak el a kép felülete előtt és végül is súrolják a kép egész fe­lületét. Ez a tárcsa a közve.- títendő kép és egy fotocella között van elhelyezve, tehát a képről visszavert kép a tárcsa nyílásain keresztül juthat a fotocellába. Ezzel a mechanikai eljárással kb. 24 sorra lehet bontani a képet, ami rendkívül durva bontás. Ezért a mechanikus képbon­tást nem használják, hanem elektronikus megoldással bontják fel a képet, az Eu­rópában használt készülé­keknél 625 sorra. Kováts Andor A hirosimai atombomba által kisugárzott gammasu. garakból és neutronokból ál­ló keverék pusztító követ­kezményeiről sokat írtak a szaklapok, amerikai és ja­pán forrásokból egyaránt pontos beszámolók állnak rendelkezésre. Az atombom­ba japán áldozatainak utó­lagos megfigyeléséből és vizsgálatából szármázó isme. retek alapján az összes su­gárártalom heveny és idült, valamint késői károsodások­ra osztható fel. Azokban az esetekben, amelyekben a dózis 5000 rém, vagy annál több volt, a központi idegrendszer ká­rosodott, és ez halált oko­zott Ugyanez a kórkép ak­kor is, ha csupán az érin. tett személy feje volt kité­ve ugyanilyen sugáradagnak. A sugárbetegség e formá­jának kezdeti stádiumát rosszullétek és hányás jel­lemzik, ezt apátia és az erő gyors elveszítése követi, vé­gül görcsök és remegés lép fel. A halál néhány óra alatt bekövetkezik. Ha az egész testet egy al­kalommal 800—1200 rém közötti adaggal sugározzák be, az emésztőrendszer ká. rosodik. Klinikai tünetei a rosszullét, a hányás, és a súlyos hasmenés. Ha az egész testet. 300—800 nagy­ságú sugáradag éri, elpusz­A hirosimai atomtámadás egyik áldozatának kezeit termikus sugarak égették meg. (MTI Külföldi Képszolgálat) túl a vérképző szervek min­den eleme, főként a csont­velő. A vérben csökken a fehérvérsejtek és vérlemez- kék száma, később a vörös- vértestek száma is. A fehér­vérsejtek hiánya a szervezet védekező erejének a gyen­güléséhez vezet, a sugárbe­teg ennélfogva a legkülön­félébb fertőzésekkel szem­ben védtelenné válik. Hiro­simában sok sugárbeteg nem közvetlenül sugárbetegség­ben, hanem fertőzésben, pél­dául: szepszisben, vagy tu­berkulózisban halt meg. A Környezetvédelmi naszád A svéd parti őrség speciá­lis naszádot alkalmaz a ten­gerparti vizek tisztaságának ellenőrzésére. A „TV 04” tí­pusjelzésű naszád hossza 35 méter, szélessége 8 méter, vízkiszorítása pedig 450 ton­na. A naszádot két. egyen­ként 600 lóerős, dízelmotor hajtja. Orrsugár-propellere rendkívüli manőverképessé­get biztosít a naszád számá­ra. A naszád sebessége 12 cso­mó személyzete 10 fő. A ha­jótest acélból, a felépítmény alumíniumból készült. A ha­jó navigációját Arma Brown giro-kompasz, szonár, vala­mint Decca radarnavigációs rendszer segíti. A környezetvédelmi naszád parancsnoka összesen 7 par­ti szárazföldi rádióállomás­sal tart állandó kapcsolatot. A naszád személyzetének fő feladata a parti vizek ellen­őrzése a szennyezés szem­pontjából. A szennyezett ten­gerrészek koordinátáit je­lentik rádión. A naszád fe­délzeti laboratóriumában kü­lönféle analíziseket lehet vé­gezni a szennyanyag milyen­ségének és koncentrációjá­nak megállapítása érdeké­ben. sugárzás -késői ártalmai kö­zé sorolható elsősorban a rák és leukémia. Mindkét megbetegedésre jellemző, hogy sok-sok évvel, vagy évtizeddel a sugárhatás után alakulnak ki. A sugárhatás és a megbetegedés közötti idő a lappangási idő. Leu­kémia esetén a lappangási idő alsó határa öt év, felső határa azonban nincsen. Az atombombázást túlélők között rákos daganatok hal­mozott keletkezését figyel­ték meg. A tulajdonképpeni rákos daganat lappangási ideje legalább 15 év, felső határ itt sincs, mert az atomtámadást túlélők között évről évre új rákos megbe­tegedések figyelhetők meg. Mindezen okok miatt a Nemzetközi Békeiroda kez- demén.yezésére minden év­ben július 22-én tudomá­nyos és békemozgalmi ak­ciósorozat kezdődik Japán­ban. S a neutronbomba gyártásának a felvetése ide­jén nem is felesleges ez az emlékezés, hiszen a neut­ronbomba hatása is — su­gárhatás. KOSSUTH 8.27 Nóták. 846. Örökzöld dallamok. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.41 Teie- mann: Pimpinone. 11.39 A sziget. 12.50 Zenemúze­um. 14.32 Szabadpolc. 15.10 Gyermekkórusok. 15.29 Robin Hood. 15.51 A Gyer­mekrádió műsora. 16.15 Filmzene. 16.23 Lemezmú­zeum. 17.07 Írott malaszt. 17.32 Fúvósesztrád. 17.46 Délutáni rádiószínház. Chat noir. 18.15 Esti me. se. 19.15 Régi híres éne­kesek műsorából. 19.35 Szimf. hangverseny. 20.30 Népi zene. 21.10 Operett- felvételekből. 21.40 A Du­nánál. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Kamarazene. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.35 Ze- nedélelőtt. 12.33 Német népdalok. 12.52 Tisza men­ti táborhelyek. 13.27 Dzsessz. 14.00 Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? 15.00 Ön kérdez . .. 16.00 Nóták. 16.35 Idősebbek hullám­hosszán. 17.30 Zenei tü­kör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szocioló­giai figyelő. 21.03 Kabaré­csütörtök. Rátóti különki­adás. 23.15 Szovjet operet­tekből. SZOLNOK 17.00-töl—18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Történelmi tanulság. Dr. Fodor László jegyzete. — Fiatalok félórája. Csanyiki KISZ-iskolán — Szerkesz­tőriporter: Dobog Béla — Egy gitár és egy hang. Mai dalok. — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztőri­porter: Jakab Mária. 18.00 —18.30 Észak-magyaror­szági krónika. — Rendelő­intézet-avatás. Özdon. Or­szágos hidrológiai tanács­kozás Kazincbarcikán. Munkásélet fotókon. — Lap- és műsorelőzetes. Tea 5.00 Tévétorna. 8.05 1 TV. 15.35 ITV. 16.15 Hírek. 16.20 A világ nagy hegyei. Az Alpok. 17.05 Tizen Tú­liak Társasága. 17.45 Rek­lám. 17.50 Ipari sikerek­kel a sikerekes olimpiáért. 11. r. 18.15 Falujárás. 19.10 Esti mese. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 össz­munka bűnügyben. Kana­dai filmsorozat. Ékszerek egy táskában. 20.50 Gőz­fürdő. 21.00 Fiatalok órája. 22.00 Ifjúsági súlyemelő EB—VB. 22.30 Tv-híradó. 2. MŰSOR 20.01 Barbárok. Tévéfilm. 20.50 Jerzy Duda-Graz. Lengyel film. 21.05 Tv-hír_ adó. 21.35 Tudósklub 79. rNÉIüUsiff 7 1979. június 21., csütörtök i A

Next

/
Oldalképek
Tartalom