Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

Áramellátó rendszerek, antvnnaerősítők A békéscsabai Híradótechni­kai Vállalat különböző tel­jesítményű áramellátó rend­szereket és antennaerősítőket is gyárt. Az előbbit rádió- és tv-adóállomások és a posta különböző területein alkal­mazzák. az ant^nnaerősítők- kel pedig a tv-adások vételi lehetőségeit lehet javítani. Az áramellátó rendszerek kö­zül a kis teljesítményűeket és az antennaerősítőket ex­portra ts készítik. A képen Háló Mihály az an­tenna erősítőket méri. (MTI Fotó — Fehér József felvételei — KS) Információ az információról NAPJAINKBAN az USA­ban a foglalkoztatottak 6 százaléka a mezőgazdaság­ban, egynegyed részük az iparban dolgozik, míg 46 százalékuk információ-előál­lítással és -szolgáltatással keresi kenyerét. Az arány egyértelműen eldönti az in­formáció árujellegéről foly­tatott vitát. Az információ áru, hiszen közvetlenül ad- ják-veszik és „féltik mint a kincset” —, de beépülve a termékbe és a piacba, köz­vetetten is gazdát cserél. Hol tartunk ma Magyar- országon? Az OMFB hatás­körében működő Országos Műszaki Könyvtár és Doku­mentációs Központban (OMKDK úgy vélik, hogy most érkezett el a minőségi változás ideje. Már nálunk is annyi az információ, hogy hagyományos .módszerekkel nem lehet feldolgozni, tehát segítségül kell hívni a szá­mítógépet. Ez az eszköz vi­szont racionalizálja és gyor­sítja az információ gyűjté­sét, rendszerezését, továbbí­Nézzük előbb az OMKDK hagyományos módszereit, az úgynevezett referáló lapo­kat. Tizennyolcadik évfolya­mát jegyzi a Műszaki Lap­szemle, amely 16 szakosított témában ad kivonatot több mint 3 ezer külföldi és ha­zai folyóirat cikkeiből. A kivonatok csak a figyelem felkeltésére, illetve irányítá­sára alkalmasak, ezután a kutatónak kézbe kell vennie az eredeti publikációt. (Ha nem beszéli az adott nyelvet, akkor a Központnál meg­rendelheti a fordítást is.) Ennél bővebb, ábrákkal is ellátott tájékoztatást nyújt a Műszaki Információ soroza­ta (ennél már nem szüksé­ges az eredeti folyóirat kéz­bevétele). A sorozat darab­jai elég széles témát ölelnek fel, például anyagmozgatás, üzemi raktározás; ipari au­tomatizálás, környezetvéde­lem: szabványosítás. Jelle­gében az előbbi kiadványhoz hasonló a Műszaki-Gazdasá­gi Információ sorozat. Eb­ből is emeljünk ki néhá­nyat: beruházás-fejlesztés; piacszervezés-értékesítés; trendek, prognózisok; válla­lati szervezés. Mindkét so­rozat kiadványai havonta egvszer vagy kétszer -^len­nek meg. Az eddigieknél modernebb információ-gyűj­temények a számítógéopel készülő gyorsindexek. Ilyen gyorsindex jelenik meg ha­vonta az építéstervezésről, az ipargazdaságról és a kor­rózióvédelemről is. HAGYOMÁNYOSNAK te. kintett információgyűjtési mód a témafigyelés. A vál­lalatok, kutatóintézetek 3—4 ezer rendszeresen megfigyelt témából választhatnak, de ezen túl is adhatnak meg­rendelést a központnak. Mi­nél szűkebb terület figyelé­sét kéri valaki, annál keve­sebb, de tartalmasabb anya­got kap, annál célratörőb­bek a benne foglalt infor­mációk. Amiről eddig szó esett, az a múlt. A jövő a számítógé­pes témafigyelésé. Nemrég vezették be új szolgáltatás­ként — egy R—20 típusú számítógép segítségével — a témára irányuló gépi infor­mációterjesztést. A megren­delők által kért címadatokat, referátumokat mágnesszalag­ról olvassa le a gép. Ez idő szerint az INSPES és az INIS küld szalagokat az OMKDK-nak. Az első rövi­dítés az angol Villamosmér­nökök Egyesületének (IEE) adatbázisát jelöli, amelynek gyűjtési köre a fizika vala­mennyi ágára, az elektroni­kára, az automatizálásra és a számítástechnikára terjed ki; Az INIS a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bé­csi központjának nukleáris adatbázisa, amely tartalmá­ban az atomfizikától a nuk­leáris méréstechnikáig ter­jed. Mindkét rendszer, töb­bek közt folyóiratcikkeket, konferenciaelőadásokat ku­tatási jelentéseket tartal­maz. A számítógép által adott címszavak és referá­tumok nyomán természete­sen vissza lehet keresni az eredeti publikációt is. A központ 2500—2800 vál­lalattal áll kapcsolatban, ennyien rendelnek tőlük fo­lyóiratot, illetve témafi­gyelést. És mi lesz ezekkel az információkkal? Vissza­jelzés ritkán érkezik. Nem­rég történt, hogy egy inté­zetet igazgató egyetemi ta­nár magas kitüntetésben ré­szesült. Miután a központ munkatársai évekig gyűjtöt­ték számára az információt (természetesen abban a témá­ban, amelyért az elismerést kapta) így küldtek neki egy gratuláló táviratot, amely a következőképpen zárult: örülünk, hogy szerény segít­ségünkkel hozzájárulhattunk munkássága elismeréséhez. A táviratból sértődés lett: az információkat szolgálta­tók részesedni akartak a di­csőségben. AMÍG A KUTATÓK (az információkat hasznosítók) egy része így értékeli a tá­jékoztatást, addig nagyon aktuálisak Csurgay Árpád­nak, a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazga­tójának gondolatai, amelye­ket egy nemrég adott inter­jújában olvashattunk: „Sze­rintem társadalmunknak ru­galmasabbá és szervezetteb­bé kellene válnia, hogy kel­lőképpen ki tudjuk használ­ni a számítógépeket, az elektronikai berendezéseket. Az informatika pedig vár­hatóan rohamszerű fejlődés­nek lódul. Azt hiszem, a következő évek kulcskérdése az, hogy képes lesz-e a ml iparunk átvenni ennek a ro­hamnak a tempóját, üte­mét.” — ncmeth — Nemzetközi agrometeoroióy.ui értekezlet Budapesten A Magyar Meteorológiai Szolgálat rendezésében Bu­dapesten tartotta a szoká­sos évi összejövetelét a szo­cialista országok agrometeo­rológiai munkacsoportja, Az aprometeorológusok közös munkája már több mint egy évtizedes múltra tekint visz- sza, a munkacsoport tagjai: a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Csehszlová­kia, NDK és Magyarország legkiválóbb agrometeoroló­giai szakemberéi. A korábbi esztendőkben több nagyszabású közös feladatot dolgoztak ki; fel­kutatták a részt vevő orszá­gok általános agrokllmatoló- glai erőforrásait, feltérké­pezték a téli és nyári idő­szak hőmérsékleti és csapa­dékviszonyainak területi és időbeli eloszlását. A főbb gazdasági növények — őszi búza. őszi árpa, szőlő — fe- nológiai és agroklimatoló- glai adatainak alapján kije­lölhetők azok a körzetek, melyekben az egyes növé­nyek optimális termesztésé­hez szükséges meteorológiai feltételek adottak. Az agro­meteorológiai jellemző érté­kek a mezőgazdasági terme­lés irányításához nélkülöz­hetetlenek, de fontos szere­pük van az új fajták beho­zatalában és a növények ég­hajlati igényeinek ismertv tésében is. A jelenlegi összejövete­len az egyes országok szak­emberei Ismertették a főbb mezőgazdasági kultúrák ter­méshozamának — elsősor­ban meteorológiai vonatko­zású előrejelzési módszereit, s megvitatták az egységes módszer alkalmazásának le­hetőségét. Nagy elismeréssel fogadták a tanácskozáson a magyar kutatók előadásait az őszi búza terméshozamá­nak időjárási alapon történő előrejelzéséről, valamint a kukorica öntözési és műtrá­gyázás! problémáiról. A jelenlegi tanácskozás célja: az eddig elvégzett fel­adatokkal kapcsolatos beszá­molók megvitatásán és a kutatási módszerek további egyeztetésén túl az újabb kutatási célok kijelölése. Az idei évtől elsősorban a kö­vetkező témák kerülnek elő­térbe: a műtrágya-hasznosí­tás és az öntözés kérdései az egyes növényfajták igé­nyeinek figyelembevételével, az időjárás függvényében egységes talajnedvesség-szá­mítási modellek kidolgozása, a káros agrometeorológiai tényezők (fagy, aszály) elő- re.ielezhetősége és az ellenük való védekezés lehetőségei. Csikós Gáborné Épül a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati „fogadókapuja” A hortobágyi táj hangu­latába illő nádtetős házak épülnek a debreceni és az egyek! útelágazásnál. Itt lesz a Hortobágyi Nemzeti 'Park fogadókapuja. A szolnoki Paár Nándor és Nagy István nívódíjas tervei alapján a Tiszafüredi Építő- és Ve­gyesipari Szövetkezet szak­ipari brigádjai és a tiszaörsi tsz nádazói húzzák fel a há­rom, ma már építészeti rit­kaságnak számító épületet. Az úgynevezett „kanfaros” gazdasági épületben kocsi­színt és lóállásokat alakíta­nak ki, a kúptetős galérián a pusztai növény, és állat­világot bemutató kiállítás kap helyet. A nagyedköríves főépületben információs iro­da és szálláshelyek várják a Hortobágyra látogató kirán­dulókat, turistákat. AR7 ßUCHWALV ld ’ i egyre több és több emb^r került szembe a szőr. nyű dilemmával: vajon meghosszabbítsák-e használt autójuk életét, tudván tud­va, hogy gyógyíthatatlanok, vagy hagyják őicet meghal­ni békében, méltóságban. Hám is ez a döntés várt, amikor az autóklub a múlt héten elvontatta a kocsimat a legközelebbi szervizál ta­máshoz. A szerelők főnöke, az Amerikai Szerelők Egyesü­letének tagja kijött és fel­nyitotta a tetőt, miközben én idegesen álldogáltam mellettük. Egy fogóval né­hányszor megkopogtatta a motort, aztán félrehúzott engem a kocsi hallótávolán túlra. — Becsületes leszek ön­nel. Nem tudom, meddig tudjuk életben tartani. Sok mindenen ment át. A sze. relőim minden tőlük telhe­tőt meg fognak tenni, hogy a motor járjon még egy da­rabig, de ez nem lesz in­gyen. Az ujjaimat harapdáltam. — Nem lenne jobb. ha egyszerűen hátravinné és lelőné? — Azt nem tehetem. Ami­kor szerelő lettem, esküt tettem rá, hogy bármilyen állapotban van is egy autó, én megjavítom. Mi nem dönthetjük el, hogy melyik autó éljen, melyik haljon. Ez olyan lenne, mintha ma­gukra vállalnánk isten sze­repét. —WDe hiszen látszik, hogy úgy szenved — érveltem. — Az akkumulátor félhalott, a motor köpköd, és az ajtók folyton leesnek. Az életben tartása engem gyakorlatilag csődbe juttatna. Azt hiszem, ö maga is boldogabb lenne egy roncstelepen. — ön engem kegyelem­gyilkosságra akar rábeszél­ni, ezt pedig tiltja az Ame­rikai Szerelők Egyesülete. Ha a használt kocsik euta­náziája megengedett dolog lenne, sok ember kihasznál­ná arra, hogy új kocsit ve­hessen. A mi hivatásunk megköveteli, hogy ha az életnek legcsekélyebb jelét is látjuk egy járműben, ak­kor az úton tartsuk azt, ha. csak néhány órára is. — De hát bizonyára lá­tott már sok olyan kocsit, amelyeknek jobb lenne, ha örökre elaltatnák őket. Mi­ért kell a reményt megcsil­lantani a tulajdonos előtt, mikor a szíve mélyén ön tudja, hogy nincs mód a megmentésre? — kérdeztem. — Remény mindig van — szólt, miközben átkarolta a váltam. — Láttam már olyan kocsit is, amely rósz_ szabb állapotban volt mint a magáé, és a tulajdonos könyörgött, hogy süllyesszem a Potomac folyóba. Ám órákkal később a vezető ott ült a kormánykerék mögött, vígan fütyörészett, és rá­dudált mindenkire. Amikor valaki a kocsik életével és halálával foglalkozik, hinnie kell a csodákban. — De vannak olyan gát­lástalan szerelők, akik csak úgy tesznek, mintha meg tudnák menteni az ember kocsiját, pedig tudják, hogy meghal, amint elhagyja a műhelyt. — Elismerem, ilyen is akad néhány. De a mi szak­mánk képviselőinek zöme odaadóan próbálja meghosz- szabítani az autók életét, mit sem adván arra, hogy az mibe kerül időben és tartalék-alkatrészben. Ter­mészetesen a döntés az öné. önnek kell megmondania nekünk, hogy megengedi-e, életben tartsuk a kocsiját a keserves utolsó percekig. Végignéztem a kocsimat. Az olaj könnyesen szivár­gott, a gundk belesüppedtek az út kövezetébe. A vissza­pillantó tükör megrepedezett, és az ülés szakadt volt há­rom helyen is. A reflektorok bánatosan néztek rám. ' A szerelők főnöke így szólt hozzám. — Fogadok, hogy sok csodálatos élményük volt együtt a régi szép napok­ban. — Ez igaz — ismertem el. Megmutattam neki az autó fényképét, mely akkor ké­szült, amikor megvettem.- — Szép volt — bólintott egyetértőén. Nos, hogy döntött? Csak nagy nehezen ruk­koltam ki a. válasszal: — Tegyen meg mindent a megmentéséért! Lehet, hogy szentimentális bolond va­gyok, de ha csak néhány napról van is szó, nem aka­rom, hogy a családomban bárki szememre hányja, hogy nem tettem meg min­dent. A szerelők főnöke mosoly­gott, és írni kezdett a no­teszébe. — Reméltem, hogy ez lesz a válasza. Nos, akkor azt hiszem, először is egy új áttételt kell betennünk, aztán majd ... Fordította: Zilahi Judit rM A V «ÉL i AI IM újsorok; SÍI 119 KOSSUTH 8.27 Tudomány és gyakor­lat. 8.57 Népdalok, néptán­cok. 9.44 Idegen tájakra vá­gyom. 10.05 MR 10—14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.39 A sziget. 12.35 Tör­vénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 13.59 Nóták. 14.40 A mongol népkölté­szet. 15.10 Fúvósművék. 15.28 Robin Hood. 15.53 Ta­nár úr kérem! 16.05 Zeng­jen a muzsika. 17.07 Fiata­lok stúdiója. 17.37 Két film­dal. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Déry Gabriella, 20.05 Válságok és teóriák. 20.35 Népdalok. 21.00 Miért sze­retünk félni a moziban? 21.36 Antal István zongo­rázik. 22.20 Világtörténe­lem dióhéjban, 22.30 Brahms-felvételek, 22.50 Meditáció. 23.00 Barokk muzsika. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.35 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.23 Barkácsolóknak. 13.28 Éneklő ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig ... 16.33 Csúcs- forgalom. 18.00 Tip-top pa­rádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Granada! vásár (Ope­rett). 19.20 Véleményem szerint... 19.30 Csak fia­taloknak. 20.33 Mindenki könyvtára. 21.06 Népzene­kedvelőknek. 21.36 A teg­nap slágereiből. 22.30 A Magyar Rádió Esztrádzene- kara játszik. 23.15 Dzsessz- klub-hangverseny. SZOLNOK 17.00-tői 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. — Hairmadvirágzás. Nyugdíja­sok műsora.- Szerkesztő- riporteir: Antal Magda. Mintagazdaságok a város peremén. — Ajtay Andor énekel — művészportrék, színháztörténeti érdekes­ségek. Beszéljünk a köny- nyűműfajról. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 18.00 Észak- magyarországi krónika a Borsod megyei TIT elnök­ségi ülésen. Építőtábor az LKM-ben. 18.15—18.30 Lap- és műsorelőzetes ... ■lív 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 10.50 Óvodások film­műsora. 11.10 Csata fekete­fehérben. 15.35 Iskolatévé. 16.20 A 19. miskolci film­fesztivál díjnyertes filmjei­ből. 17.10 Árcélek a köz­életből. 17.50 Olimpia 1980. 18.05 Lengyelország és a KGST. 18.30 Staféta. 18.40 Villanófény. 19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az Onedin család (Angol filmsorozat). 20.50 Helyszí­ni tudósítás a bolgár—ma­gyar barátsági nagygyűlés­ről, Szófiából. 21.50 Film­szem. 22.40 Tv-híradó 3. 23.00 Tv-tükör. 2. MŰSOR 20.01 Telesport. 20.55 Tv- híradó 2. 22.15 Dzsesszpó- dium. 1979. június 19., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom