Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-02 / 127. szám

€sehszlovikfa Szovjetunió Járművek és gépek exportja Képek orvosa A legkeresettebb cseh­szlovák gépipari exportcik­kek a megmunkáló- és tex­tilgépek. valamint a közle­kedési eszközök. Csehszlovákia a Diesel- és elektromos mozdonyok és villamosok legnagyobb ex­portőre a világon.' A prágai CKD Lokömotivka CME 3 motoros mozdonyából pél­dául — amely nehéz terhek tolatására és vontatására szolgál — a Szovjetunió már 2500 darabot importált. A SKODA Plzen Villany­mozdony Üzeme eddig több, mint 3600 villanymozdonyt gyártott, melyek teljesítmé­nye együttvéve 11 600 mega­watt. Ez Európa legnagyobb villanymozdonygyára. A vil­lamosok legnagyobb európai exportőre a prágai CKD TATRA üzem. Az NDK-ban például már mintegy 2000, csehszlovák villamos közle­kedik. Űjabban Magyaror­szág is vásárlóként jelentke­zett. Az autóiparban Csehszlo­vákia a terepkocsik legje­lentősebb gyártói közé tar­zik. A TATRA kocsik a ne­héz terepeken és a legna­gyobb hidegben is jól hasz­nálhatók. A csehszlovák JAWA üzem 1948-ban Párizsban kiállította a 250 cm3-es mo­torkerékpárját — és hosszú évekre meghatározta az egy­nyomú járművek fejlődési irányát. A JAWA 122 or­szágban szerzett piacot. Af­rikában, Ázsiában és Dél- Amerikában megvették a licencet. A háború utáni sikerek­hez tartoznak a Zetor-trak- torok is. A Zetorok gyártá­sánál vezette be a csehszlo­vák gyártó a biztonsági fül­két, amely évente ezrek éle­tét menti meg. Csehszlovákia a világ tíz legnagyobb megmunkáló­gép-gyártója közé tartozik. 1958-ban a csehszlovák kö­szörűgépek elnyerték a brüsszeli világkiállítás nagy­Lengyelország díját és 1971-ben a plzeni SKODA Művek Finnország­ba szállította a világ legna­gyobb horizontális, 67 mé­teres fúrógépét. A SKODA Művek óriás • esztergáit az USA és Japán legfejlettebb gyáraiban állították üzembe. Japánban licenc alapján gyártják az egyedi csehszlo­vák SMERAL sajtológépet. 1973-ban a Strojimport cseh­szlovák külkereskedelmi vál­lalat a megmunkálógépek exportjáért megkapta az európai kereskedelem Arany Merkur díját, ami üzleti kö­rökben olyan, mint a film­világban az Oscar-díj. Lézerceruza - sebészeknek 99 Lengyelország a világ azon kevés állama közé tar­tozik, ahol a lézert műtéti eljárásoknál alkalmazzák. Egy évvel ezelőtt — több száz eredményes állatkísér­let után — végezték el len­gyel sebészek az első műté­tet emberen az úgynevezett széndioxidos lézer szikével. Az elmúlt év végéig tíz si­keres műtétet hajtottak vég­re a berendezéssel. A ceruzához hasonló ala­kú, különleges operációs eszközt a Műszaki Katonai Akadémia Kvantumelektro­nikai Intézetének és az Or­voskatonai Akadémia Sebé­szeti Intézete I. sz. Kliniká­jának a munkatársaiból alakult tudóscsoport fejlesz­tette ki. A lézersugárral történő vágási eljárásnak sok elő­nye van: kisebb a vérveszte­ség, rövidebb a műtéti idő, lényegesen kisebb a fertő­zés veszélye az operáció után és a seb gyógyulási ide­je is gyorsabb. A „lézerce­ruza” különösen eredménye­sen használható a plasztikai, az idegsebészeti, az onkoló­giai beavatkozásoknál, égé­si sérülések gyógyításánál. A kutatók most a gégé­szetben alkalmazható léze­res operáló kések szerkesz­tésén dolgoznak. Próbálkoz­nak széndioxid helyett más anyagok alkalmazásával is. Egy XVII. századi itáliai mester képén 3 évig dolgozott Gleb Karszcn. A kép jelenleg a Puskin Múzeumban látható. HÁZI ÜZNÉZŐBEN Jugoszlávia A Trebisnica éltető vize 1970-ben, az oszakai Ex­po—70 világkiállításon a szovjet pavilonban fenyege­tő helyzet alakult ki: az ősi Oroszország művészetét képviselő ikonok festékréte­ge a rendkívül páradús le­vegő miatt kezdett leválni a deszkáról, amelyekre az ikonokat festették. Meg kel­lett menteni az értékes al­kotásokat. A műalkotásról az eredetivel megegyező nagy­ságú diaképeket készítettek, az ikonokat pedig vissza­küldték Moszkvába. A műalkotásokat fenyege­tő, szabadszepimel alig ész­revehető elváltozásokat az ikonokat kísérő restauráló, Gleb Karszen fedezte fel. Sohasem akart restaurátor lenni. Gyermekkorában egy moszkvai művészeti iskolá­ban tanult, majd kitűnően elvégezte a tartui képző- művészeti főiskolát. Festő diplomát kapott. Rajzot ta­nított egy középiskolában. Egy alkalommal séta közben Moszkvában véletlenül buk­kant rá arra a házra, ahol a központi restaurátormű- helyek \ oltak. Bement a házba és ma már 20 éve lesz annak, hogy restaurátorként gyógyítja a „megbetegedett” képeket. Nehéz lenne felsorolni mindazokat a képeket, me­lyeket Gleb Karszen „viszi szaadott az életnek”. — Ö a legjobb moszkvai restaurátorok egyike. Rend­kívül finom munkáinak eredményei észrevehetetle­nek. Hiszen a restaurátor feladata az, hogy teljes mér­tékben helyreállítsa a nagy művészek alkotásait anél­kül, hogy bármit, is változ­tatna, vagy hozzátenne azok­hoz. j KNDK Ősi könyvnyomtatás Egyes kutatók szerint a könyvnyomtatás Koreában mintegy 200 évvel régebbi múltra tekint vissza. mint Európában, ahol Gutenber- get tartják az ólombetűk fel­találójának. Ősi buddhista templomok feltárása közben bukkantak rá azokra a könyvekre, A hercegovinál Trebinje város szeszélyes folyója a Trebisnica. Alsó szakaszán nyaranta másodpercenként csupán 2,5 köbméter víz ha­lad át, egyes helyeken pe­dig a folyó végképp a föld alá bújik; a telet követő hó­olvadás és a tavaszi esőzé­sek időszakában azonban vízhozama csaknem 500-szo- rosára növekszik. A folyó völgyében fekszik a 40 000 hektár területű, félsivatagi jellegű Popovo Polje. Télen a Trebisnica ezt a vidéket nagy tárolómeden­cévé változtatja, amely több mint 700 000 köbméter, nagy mennyiségű termőtalajt is magával sodró vizet fogad magába. Nyáron viszont 4— 5 hónapig egyetlen csepp eső sem hull errefelé,' a le­vegő hőmérséklete pedig ál­landóan plusz 30 és 35 fo­kos. A búza, a kukorica és más mezőgazdasági növények elszáradnak, még mielőtt megértek volna. A Popovo Polje mezőgaz­dasági hasznosítására már a század elején is gondol­tak, a konkrét tervek meg­valósítását azonban a víz­erőművek és a tárolómeden­cék megépítése és a folyam- szabályozós • után kezdhetik el. A „Grancarevo” vízi erő­mű gátja és az itt keletke­zett 1,3 mijlárd köbméter befogadóképességű víztároló így megbízható védelmet nyújt a téli áradásokkal szemben, a „Caplina” hidro- akkumulációs vízerőmű tá- , rolómedencéje pedig min­den lehetőséget megteremt a nyári öntözéshez. A csator­nák és a töltések kiterjedt hálózata biztosítja a víz egyenletes elosztását az egész völgyben. A folyó medrét 65 kilométeres szakaszon be­tonburkolattal látták el. A jugoszláv szakemberek által, az ENSZ-szakértők részvételével kidolgozott ta­lajjavítási terv első szakasza 3000 hektár igen termékeny földművelésbe vételét irá­nyozza elő a Popovo Poljén. A szűzföldek első 100 hektár. ját már bevetették a legjobb minőségű búzával. A közeljövőben a tervnek megfelelően, szőlős- és gyü­mölcsöskertek létesülnek a Popovo Poljén, a szántóföld nagy részét pedig a legjobb minőségű búza-, kukorica- és zöldségfélék és más me­zőgazdasági növényfajták termesztésére használják. A talajjavítás néhány év múl­va Hercegovina egyik legna­gyobb mezőgazdasági komp­lexumává változtatja Popovo Poljét. E terület hasznosításával párhuzamosan folyik az új műút építése is, mivel a vi­dék lakossága most még ne­hezen juthat el a legközeleb­bi városokba. NDK Mongólia Irőportre A mai mongol irodalom legismertebb és legjelentő­sebb egyénisége az 50 éves, Állami-díjas Cevegmidin Gajtav. A költő 1929-ben született, pásztörcsaládban. Elvégezte a közgazdasági technikumot, egy ideig az Állami Terv­bizottságban is dolgozott. A tanárképző főiskolán 1952- ben fejezte be tanulmányait, majd különböző lapok mun­katársa, tudósítója lett. Gajtav igen fiatalon, alig 18 évesen, 1947-ben jelent­kezett első verseivel. A mongol irodalmi életben igen hamar felfigyeltek rá. Költészetének fő témaköre a szülőföld, a forradalom, a mongol hazafiak és a mun­kásmozgalom vezéregyéni­ségeinek munkássága. Több versében Marx, Engels és Lenin életének állít emléket. Nagyobb elbeszélő költe­ményt írt Csojbalszanról és Szuhe Bátorról. Költészeté­ben szívesen alkalmazza Majakovszkij verstechniká­ját. Az elmúlt évtizedekben sikeresen próbálkozott pró­zával is. Elbeszélései nép­szerűek. Művészi alapállása: szakadatlan törekvés, kuta­tás, hogy megértse és híven ábrázolja korunk eletét. ce thürmgim erdőben Bulgária Szófiai színházi esték A bolgár főváros kulturá­lis élete igen gazdag: Szófiá­ban évente több mint Hú ki­állítás nyitja meg kapuit A fővárosban 37 múzeum. 873 közkönyvtár, 44 filmszínház, 9 prózai színház, operaház és operettszínház várja az ér­deklődőket. Az Iván Vazov Nemzeti Színház legutóbb Shakespea­re Lear királyát, újította fel. A Nemzeti Színház Kamara- színházában 16. főleg mai tárgyú darabot adnak elő ez évben. A zenés színházak kiváló bolgár énekeseikkel naav vonzerőt gyakorolnak a kül­földiekre is. A legutóbbi be­mutatók között szerepel Of- fernbach Hoffmann meséi cí- jnű műve és Verdi Falstaff­jának felújítása. A muzsika bolgár követei az idén Cseh­szlovákia, Hollandia és az NSZK városaiban turnéznak. Ez év végén ünnepük meg a szófiai Operaházban a bolgár balett 50 éves jubi­leumát. Ez alkalommal Deli- bes Coppelia című balettjét tűzik műsorra Ászén Gavrilov érdemes művész koreográ­fiájával. Ebben az évben —; június 3. és 28. között — rendezik meg Szófiában a fiatal ope­raénekesek 7. nemzetközi versenyét, amely sok kiváló operaelőadásra nyújt majd alkalmat. A legutóbbi — 1973-ban megrendezett — verseny nagydíját Sass Syl­via nyerte; előtte mindössze egyszer ítélték oda ezt a dí­jat. .; !..... _____ . 4 Lütsche völgyzáró gát a Thüringiai-erdáben a környékbeliek vonzó kiránduló- és üdü­lőhelye. A medence egymillió köbméterével az egyik legkisebb tároló Thüringiában. Vizét korábban a mozdonyok kazánjának feltöltésére használták, ma az ipar ellátását szolgálja. Igazi horgászparadicsom is a festői Lütsche völgyzáró gát vízmedencéje. Sok horgász tölti itt szabadságát és dicsekszik aztán a nagyszerű fogással. amelyeket feltehetőn rézbe - ' tűs nyomdatechnika alkal­mazásával készítettek, vala­mikor a XII. században. Az. hogy Koreában abban az Időben már igen fejlett nyomdaipar működött, két­ségtelen tény. Elsősorban egyházi műveket nyomtattak, a fametszés felhasználásávaL. A munká elvégzésére eper­fából vésett betűket használ­tak. Ez az eljárás azonban nehézkes és igen fáradságos munka volt. Nyilván ez ösz­tönözte a korabeli mestere­ket arra. hogy új módszerek­kel kísérletezzenek. s így juthattak el fémekig. A réz­ből készített betűk, a leletek tanúsága szerint, igen jó mi­nőségűek voltak. Kuba A vasút fejlődése Kuba jelenleg általános vasútfejlesztési program végrehajtásán fáradozik. A fejlesztési program három szakaszban bonyolódik le: az első, amely 1972-ben kezdő­dött, lényegében már 1975- ben lezárult; a második 1976-tól 1980-ig tart; a har­madik pedig 1981—1990 kö­zött kerül majd végrehaj­tásra. Az első szakasz folyamán dolgozták ki a program ál­talános tervezetét és meg­kezdődött a Havannát San­tiago de Cubaval összekötő, több mint 11Ö0 kilométer hosszú vasútvonal teljes re­konstrukciója. A vonalakat úgy építették, illetve építik ki, hogy rajtuk a szerelvé­nyek az első szakaszban 140 km óra, a másodikban pedig már 200 km/óra sebes­séggel haladhassanak. Az 1970-es években a vo­nalhálózat teljes hossza megközelítette az 5100 kilo­métert. a mozdonyok száma 320 volt, a motorkocsiké 100, a vagonoké 150. A vasútnál mintegy húszezren dolgoz­tak. Az évi személyszállítá­si teljesítmény elérte a 11 milliót, a teherszállításé pe­dig meghaladta a 10 millió tonnát, _____' ■>

Next

/
Oldalképek
Tartalom