Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
Harkányban befejező szakaszába ért az ország legnagyobb termelőszövetkezeti üdülő jé. nek építése, és előreláthatólag augusztusban fogadja az első vendégeket a hétszáz ágyas gyógy- és pihenőüdülö. Létrehozására közös vállalat alakult és százhatvannégy tagja van: termelőszövetkezetek, szakszövetségek, tsz-szövetségek és maga a TOT is. A 'tagok részjegyeket váltottak, s annak arányában üdült'etik majd dolgozóikat. (MTI fotó — Bajkor József felvétele — KS) Tizenkilenc malmot hajtott valamikor az Eger-patak vize Oröltek-e búzát a Kallómalomban? EZ AZ ÍRÁS AKKOR kezdődött, amikor valaki megkérdezte : — Ki volt az a Kalló? — Miféle Kalló? — Hát, akiről a Kallómalmot elnevezték. Akié a malom volt. Még utca is van róla elnevezve a Csebokszá. ri-lakótelepen. Az igazság az, hogy a Kalló senkinek nem volt neve. A kallás egy mozzanat a posztókészítés láncolaté, bán s a malomhoz hasonló épületben történt. Nagy vízikerék hajtotta a hengereket, kalapácsokat, de búzát sohasem őröltek benne. Nem vitt oda egyetlen menyecske egyetlen véka búzát sem „pitiéltetni”. Csakhát elmúlt ez is, mint annyi minden, ami apáink, nagyapáink keze nyomát viselte. Életükkel elmúlt, ami életükhöz tartozott. A régi mesterségek szavai halványultak el leginkább. A kal_ lómalmot még őrzi utcanév, le a kalappal azok előtt, akik maradandóvá mentették az egyszer volt, hol nem volt malom emlékét. De ki tudja már néhány kedves öregasszony-anyámon kívül, mi volt a pitié. A szita, a sok szita, amit a malom szerkezete rázott, hogy minél finomabb legyen a lisr.t, ami kikerült a malomkövek morzsolásából. De hát, hogy is állunk a kallómalommal, meg a posztóval ? A posztó nevezetre ma már nem fülel senki. Ma szövetek vannak, vagy köny- nyű kelmék, szélükbe arany-, vagy ezüstbetűkkel beszőve a gyár, az ország neve, ahol a szövetet szőtték, tiszta gyapjúból, vagy műanyaggal kevert szálakból. A közhasználatú, a régi ünnepi férfiruhákhoz szükséges posztó a színlaposztó keserves rímeiben vérzett el. Kicsiny, öreg emberkék hordták szét valamikor még a két háború közt is a színlapokat az üzletekbe. A színházi idény utolsó színlapjához a kicsiny, öreg emberkék kis cédulát mellékeltek, amit valfpjielyik nyomda ingyen nyomott ki. A cédulán versezet, amely talán évszázadok óta ugyanazzal a rímmel kezdődött: Nincsen már pénz, nincsen posztó, búcsúzik a színlaposztó. Aki ezek után nem rótta le az illő borravalót, az nem értett a tiszta költészethez. amelybe szegény emberi bánatok vannak beletemetkezve. Különben ma is akad posztó, fekete a ravatalon, zöld a biliárdasztalon. veres posztó az ellenfelek ingerlésére, a szólásmondás szerint. Jó lesz, ha tisztázzuk az alapfogalmakat és bepillantunk a posztókészítés műhelyébe. MI A POSZTÖ? A szakkönyv azt mondja: sima szövedék, mely sajátos gyapjas. vagy inkább nemez- szefü fölszínét kallás. vá- nyolás által nyeri. Először megszövik a szövetet. Amikor lekerül a szövőszékről, nyers szövet a neve, németül loden, magyarul condra. Ekkor következik a kallómalom munkája. A szövetet végtelenítik, azaz két henger között összevarrják s úgy járatják e hengereket, hogy a szövet beleérjen az úgynevezett kallófészekbe, amiben poshadt vizelet és oldott szappan van. A szerkezet régebbi formája a ka. lapácsos, tengelyen levő kalapácsok verik az anyagot. Valamikor posztóverőknek is nevezték a posztókészítőket. Újabb változat szerint hengerekkel tömítik az anyagot, míg „nemezesül” vagyis a gyapjúszálak eltakarják a szövet fonalait, az anyag szinte fénylőén simává válik. Mindehhez bizonyos fokú meleg is szükséges. A művelet folyamán az anyag, hosszában mintegy 22—35, széltében 35—50 százalékot veszít méreteiből, köznyelven összemegy. Hová lettek az eltűnt méretek? Elkallódtak. Ezért van az, hogy amikor keresünk valamit, amit soha nem találunk meg, ami elveszett, azt mondjuk: elkallódott. HANEM AZÉRT NE rójuk meg azt, aki a kallót névnek sejtette. Sok malomnak volt neve, amiről emlegették. A tizennyolcadik század végén Sartory József mérnök az 1787-es fel. mérés szerint térképet készített Egerről. Ezen hét malmot jelöl meg az Eger- patak mentén. Ezek püspöki, vagy káptalani malmok voltak, aszerint, hogy a patak jobb, vagy bal oldalán épültek. A püspöki birtokok a patak jobb oldalán, a káptalaniak a patak bal oldalán helyezkedtek el. Ekkor még nem volt személynevük a malmoknak. Később magánosok megvették, vagy bérelték ezeket a malmokat s építettek is. Az Eger-patak szarvaskői ágánál volt a Füzér-malom. A tulajdonos (és nagyon sokan a szarvasköiek közül) szerényebb pénzű nyaralókat is fogadott. A Felsőtárkány felől folyó ágon volt, Felnémet határában, a rizskása. malom. Nevének eredete ismeretlen, aligha termeltek rizst ezen a környéken. Ezen alul következett a Po. lónyi-malom. Ez már komoly teljesítményű őrlőmalom volt, később Engler- malomnak, majd a tulajdonos névváltoztatás^ után Egervári-malomnak hívták. Lejjebb volt a kallómalom, ezt követte a Práff-malom, a vidék legtekintélyesebb malma, a század huszas éveiben még vízi hajtású. Még lejjebb a püspöki malom, amelyet dr. Samassa József bíboros érsek a tűzoltóknak ajándékozott. A strand területén volt egy kis darálómalom, a sertéshizlalda, a volt vágóhíd tájékán a városi malom, aztán a kis Adamcsek-malom, Kistálvához tartozott a Tóth- malom, Andornakon az okos nemzetiségi politikájáról híres Mocsáry. Lajos épített malmot, villannyal is az látta el a Mocsáry-kastélyt. Nagytályán Berki Antal ősei vették meg a Berki-malmot, azon alul működött a Szent- kereszti-malom, tovább a makiári felső és alsó, Füzesabonynál a Városrévi-, meg a Király-malom, a sort a mezőtárkányi, egerfarmosi és egerlövői malmok zárták le, ez összesen tizenkilenc, nem számítva a kis darálómalmot. Aztán a nagy mai. mok megették a kicsiket (a nagy gőzmalom a mai posta udvarán), a Mayer-, Tatay- malmok, a nagy malmokat meg államosították. íme a malmok története nagy vonalakban. AZ EGER-PATAK pedig csak folyik, folydogál. Hogy nyugdíjba került, elmondhatjuk róla, hogy derék, szorgalmas, dolgos magaviseletű patak volt. Jól meg. számítva, húsz malmot hajtott, nem mindig egy időben ugyan, de mindig csak az őszi esőzések idején. Dr. Kapor Elemér SZERKESZTŐ Chllkó Jánosné, Gyöngyös: Ügy véljük, ha még egyszer elolvassa a vitatott mondatot, nekünk már nem is kell külön meggyőzni annak értelméről. „ ... mintegy 1600 kilométeres úton bejártuk a nagy eseményék erdélyi színhelyeit, Gyulafehérvártól Gyulafehérvárig.” így hangzik a mondat, s úgy véljük — többekkel meg is konzultálva, — hogy értelmezni is csak úgy lehet, Gyulafehérvártól indulva és oda visszatérve az 1600 kilométeres út után. Más esetekben is használatos kifejezéssel, illetve fogalommal élt ez esetben a cikk írója. „Asszonyok” jeligére: Panaszuk annyira speciális és annyira csak hármunkra vonatkozik, hogy egyszerűen nem lehet elkerülni azt, hogy vezetőik ne szerezzenek tudomást a bejelentő nevéről. Ügy véljük, ha a panasz jogos és igaz, akkor nincs mitől tartani. Ugyanakkor az önök áthelyezését intézni anélkül, hogy nevük szóba kerüljön, egyszerűen lehetet, len. Ilyen megkötöttséggel egyszerűen nem tudunk segíteni. M. János, Adács: A levélben írottakkal teljes mértékben egyetértünk, s bizonyára lesz lehetőség panaszuk orvoslására. Az ügyben felkeressük a megyei tanács illetékeseit is. „Munkaügyi vita” v jeligére, Eger: Helyesen tájékoztatták, a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen benyújtandó fellebbezés határideje va. lóban módosult, a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül van joga keresetét a munkaügyi bírósághoz benyújtani. A fellebbezést a munkaügyi bíróságnak címezve, annál a döntőbizottságnál kell továbbításra benyújtani, amelyik a határozatot hozta. Van mód arra is, hogy a keresettel közvetlen a munkaügyi bírósághoz forduljanak, ez azonban azt jelentené, hogy a bíróságnak még külön kell felhívnia a döntőbizottságot az iratok át. küldésére, s ez indokolatlanul meghosszabbítja az’ időt. „Kismamák” jeligére: A rendelkezés, amely nem teszi lehetővé, hogy a gyer- mekgondozási segélyen levő anya gyermekeit felvegyék óvodába, bölcsődébe, elsősorban azzal indokolható, hogy kevés a férőhely. Az természetes, hogy azt a gyermeket nem veszik fel, aki után a gondozási segélyt kapja. Óvodába akkor vehető fel gyesen levő anya gyermeke, ha egyéb jelentkező hiányában van férőhely. Indokolt viszont a felvétel az iskola előtt álló óvodás gyermekeknél. Ezek értelmében ön is eldöntheti, milyen formában jogosult a gyesen levő anya gyermeke a bölcsődei, óvodai felvételre — kivéve azt a gyermeket, aki után a segélyt kapja. Ügy tudjuk egyébként, hogy községükben valóban túlzsúfolt az óvoda, s így érthető az elutasítás. Jánosnapi ünnepély Gutenbergre emlékezve Több mint egy évszázados hagyománya a nyomdászoknak, de több esztendeje már a papíripar és a sajtó dolgozóinak is a Gutenberg Jánosra emlékező János-napi ünnepély. A hajdan fehér asztalnál, sörkertben, kirándulásokon lezajlott ünnepség napjainkra széles körű szakmai találkozóvá alakult.'Az idei Já- nos-napot június 16-án, szombaton és július 1-én, vasárnap rendezi meg a szakszervezet. A gazdag programsorozatból két fővárosi esemény emelkedik ki: szombaton este a Kisstadionban „Több húron pendülünk” címmel rendezlek látványban, muzsikában, vidámságban bővelkedő, neves művészeket felvonultató szórakoztató, kulturális műsort. Vasárnap, július 1-én pedig több sportágban tömegsport- vetélkedő lesz. Keresztrejtvény Tavaszi hangok 53, Angol gyermekgondozónő, magyarul: nörsz. 56. Air ...légiposta. 58. ...End; London egyik negyede. 60. Növények szilárdító sejtje. 63. Tömegesen pusztít. 65. Félig József Attila egyik szép tavaszi verséből idézünk két sort. Vízszintes: 2. Az idézett verssor első része (zárt betűk: V, N, Ü). 13. Orvosi műtét.- 15 .Hirtelen fellépő, akut (betegség). 16. Török gépkocsik betűjele. 17. Nagy magyar szobrász (Miklós). 18. Csődör. 19. Hálót készít. 20. Kaszáló. 22 .Pára! 23. Ebből készítik a kumiszt. 25. Strázsa. 26. Élemedett korú. 28. Igefajta. 30. A FORTE- gyár telephelye. 32. Tyúkfélék hímje. 33. Rangjelző. 34. Vásár németül. 36. Gábor Sándor. 37. A versidézet harmadik része (zárt betű: S). 39. Az emberi szervezet egyik legfontosabb része. 41. Idegenforgalmú fővárosi tér. 42. Hőemelkedés. 44. Órányi. 45. H. C. 46. Kicsúszott a lába... talaj; biztonságában megingott. 47. Féltőn véd. 48. Vívófelszerelés. 51. Ultrarövid hullám. 52. Pormentes, éles hegyi levegő. 54. Igaz. 55. Emlékezni kezd! 57. A Pireneusi-félsziget legnagyobb vízterületű folyója. 59. Babilónia legrégibb városa volt. 61. Egy nő és egy férfi, ha jegyesek. 62. Frisskeletű. 64. Tanács németül. 65. Királyi szék. 67. Príma, kereskedelmi rövidítés. 68. Bátorság és erő fitogtatása. 70. Északamerikai folyó és állam. Függőleges: 1. A versidézet második része (zárt betűk: J, K, N). 2. Személyes névmás. 3. Becézett Aranka. 4. Virágtartó. 5. A 2683 ir. számú község lakója. 6. Dunántúli folyó. 7. A függ. 43. sor első fele. 8. Vasárnapi tévéműsorszám. 9. Ne kacagj! 10. Belül égve! 11. Angol helyeslőszó. 12. Egoista. 14. Zsákmány. 18. Ruhát tisztít. 21. Háztartási eszköz. 23. Vagyontárgyakat jegyzékbe vevő. 24. Nagyon szálkás pontyféle hal. 27. Ormok, bércek madara. 29. Afrikai főváros. 31. Csapodár. 34. A minőséget ellenőrző dolgozó. 35. Belül felás! 37. Román orvos, kiváló tudós (MOGA). 38. Olasz bérgyilkos a XVII—XVIII. században. 40. összekevert tag! 41. Kellemetlen betegség. 43. Komor. 45. Magához kéret. 49. Szignál. 50. A versidézet negyedik része (zárt betűk: N, O, S). 52. Hely németül. tiszta! 66. ...bárkája. 69. Magatok. 70. Mozdulni készül! 71. Buliban van! H. J. A június 8-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: „Aki mindenütt otthon van, Annak sehol nincs hazája”. A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Fáczán Pálné Zagyvaszántó, Tóth László Eger, Földi Sán. dorné Karácsond, Dési Jó- zsefné Gyöngyös, Orosz Ibolya Heves. A könyveket postán küldjük ed. T KOSSUTH 8.27 A halhatatlanság járművel. 8.37 Daljátékokból. 9.33 Szólj síp, szólj... 9.53 Lottósorsolás. 10.05 Képek és jelképek. 10.35 Puskin költeményei. 10.40 Operaáriák. 11.00 Gondolat. 11.45 Paganini-művek. 12.35 Hétvégi panoráma. 13.57 Népdalok. 14.17 A Budapesti Fúvósötös játszik. 14.44 Magyarán szólva... 15.10 Decsényi János dalaiból. 15.20 Sirius kapitány haragszik. 16.05 Katonaszív. 17.10 Régi magyar dalok és táncok. 17.35 Láttuk, hallottuk. 18.00 Könnyűzene. 18.15 Hol volt, hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.32 Tipegő. 19.52 Hallgassunk operát! 21.30 Ami a számok mögött van. 22.30 Schönberg: Három szatíra. 22.45 A gondolat hatalma. 23.00 Romantikus zenekari muzsika. PETŐFI 8.05 Nóták. 9.01 Örökzöld dallamok. 9.53 Lottósorsolás. 10.00 Zenedélelőtt. 11.45 Tánczenei koktél. 12.33 Édes anyanyelvűnk. 12.38 Nótamuzsika. 13.15 SÍÍS» sünk, süssünk valamit. 13.30 A zene titka. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Hapci! 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Válogatott felvételek. 19.31 Falusi esték. 20.00 Félóra népzene. 20.33 Szeget szeggel. 22.42 Clivia (operett). 23.15 Barátság slágerexp- ressz. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Be. mutatjuk Pribolyszky Mátyás citeraművészt. Riporter: Antal Magda — Képek községeinkből. Bogács. Szerkesztőriporter: G. Tóth Ferenc. 18,00 Észak-magyarországi krónika: Az országgyűlésről jelentjük — Szerződéskötés a Nehézipari Műszaki Egyetem és a Kohó- és Gépipari Minisztérium között — Utazás az Inturiszttal — Üzemi lapszemle, műsorelőzetes. .. Tea 16.25 Ausztrália, a legújabb földrész. 17.00 Postafiók 250. 17.15 Játék a betűkkel. 17.40 A város gyűrűjében. 18:15 öt perc meteorológia. 18.20 Az Országházból jelentjük. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Delta. 20.20 Mire megvénülünk (tévéfilmsorozat). 21.20 Monitor. 22.20 Férfi kosárlabda Európa- bajnokság. 2. MŰSOR 20.01 Hat nap Bengt Anderson életéből. 21.30 öt perc meteorológia. 21.35 Tv-hiradó 2. 21.55 Rátóti humorfesztivál. 1979. június 15., péntek f
