Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

VILÁG PROLETAfiJiU, EGYESÜLJETEK! N Néflüiiön AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 138. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. június 15., péntek lUapírenden hazánk 1978. eui Icöitsciigguetese Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelentek: Losonezi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Övári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Bélák Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságáról. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az országos választási elnökség jelentését az időközi képviselőválasztásról; Övári Miklós és dr. Végh György országgyűlési képvi­selőt igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát.Napirend: 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény­javaslat; ___ 2 . Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat; ' ~ ^ 3. Interpellációk. — Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Faluvégi Lajos expozéja ^ ~ 'Az 1978-as gazdasági esztendő az ötödik ötéves tervidőszaknak harmadik, mondhatjuk úgy is: kulcséve volt. Az éves népgazdasági terv és állami költségvetés az öt évre kitűzött gazdaság­politikai céloknak a változó körülményekhez igazodó megvalósítását szolgálta — állapította meg expozéjának bevezetőjében a miniszter, majd áttekintette, hogy az 1978-as esztendő gazdasági eredményei mennyire segí­tették kielégíteni a fejlődés, az egyensúly és a hatékony­ság együttes követelményeit. Megállapította, hogy gazda­sági növekedésünk üteme 1978-ban lassúbb volt a tervezettnél, a nemzeti jöve­delem csak 4 százalékkal nőtt. Ez a mérséklődés azonban nem járt együtt a hatékonyság javulásával és az elosztási arányok kívána­tos változásával. A behoza­tali többlet, a tervezett csök­kenés helyett megnövekedett. A felhalmozás nagyobb, mint , ahogy terveztük. 1978-ban összesen 197 milliárd forin­tot, 15 milliárddal többet költöttünk beruházásra, mint amennyivel az éves tervben számoltunk. Ez meghaladja mai gazdasági lehetőségein­ket. Aránytalanul megnőttek a készletek is. A vállalatok és a szövetkezetek ugyanis nagyobb termelésre készül­tek fel, mi.nt amilyent utólag az értékesítés lehetőségei — elsősorban az exportpiacok — igazoltak. A lakosság életkörülmé­nyei mérsékelten, de folya­matosan javultak. A tervidőszak három éve so­rán a lakosság fogyasztása mintegy 10 százalékkal, ebből 1978-ban kereken 3 százalék kai lett nagyobb. Ez némileg kisebb a tervezettnél. A bé­rek és a keresetek növeke­dése 1978-ban erőteljesebb volt mind az előző évinél, mind a(z előirányzottnál. A keresetek növekedésének legnagyobb hányada a válla­lati hatáskörben végrehaj­tott béremelésekből szárma­zott. ami — több, mint 250 gazdálkodó szervezetnél — talán túlzott mértékű is volt. Nyereségrészesedést már nem is tudtak fizetni. Központi bérpolitikai intéz­kedéseket is hoztunk: a műszakpótlék fölemelését 1978-ban terjesztettük ki az építőiparra, a mezőgazdaság­ra, az erdőgazdálkodásra és a szállításra, hírközlésre. Év közben emeltük bizonyos egészségügyi munkakörökben a béreket; az orvosokét, az egészségügyi szakdolgozókét, továbbá a területi bíróságok és ügyészségek dolgozóinak a bérét. A fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, így a munkások és az alkal­mazottak reálbére a múlt évben 3,1 százalékkal. a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben dolgozók re­álkeresete 2,7 százalékkal volt nagyobb a megelőző évinél, de a tervezettnél ■ ez valamivel kisebb. Faluvégi Lajos emlékez­tette a képviselőket, hogy gazdaságunk — a külkeres­kedelmi cserearányoknak hirtelen és nagyfokú romlása miatt — már az ötödik öt­éves terv kezdetén sem volt egyensúlyban. Ezért úgy ha­tároztunk, hogy ebben a tervidőszakban a nemzeti jövedelem hazai felhasználá­sa — a fogyasztás és a fel­halmozás együtt — lassúbb ütemben növekedjen, mint maga a nemzeti jövedelem. 1978-ban azonban ennek épp az ellenkezője következett be. A beruházás és különösen a készletfelhalmozás jóval meghaladta az előirányzottat, s emiatt — bár a fogyasztás a tervezett keretek között maradt — a belföldi felhasz­nálás végül is sokkal gyor­sabban nagyobbodott. mint a nemzeti jövedelem. Mivel a hazai felhasználás egy ré­szét a hazai termelés nem fedezte, azt behozatalból kel­lett pótolnunk. Egyensúlyi helyzetünk ja. vuiásához gyorsan növekvő kivitelre volna szükség, mégpedig úgy, hogy közben a behozatal növekedésének üteme erősen mérséklődjön, sőt átmenetileg a behozatal terjedelmének is csökkennie kellene. Ennek ellenére az ötödik ötéves terv első há­rom évében kisebb volt a kivitelünk, mint a behozata­lunk. Az export növelését a tőkés gazdaság dekonjunktú­rája és az ebből eredő el­adási nehézségek; sőt bizo­nyos esetekben az ellenünk érvényesített hátrányos meg­különböztetések is gátolták de nemritkán a magyar áruk versenyképessége is hiány­zott. Abban tehát, hogy a tőkés és fejlődő országokból szár­mazó behozatali többlet meghaladta a tervezettet, végső soron mind az export elmaradásának, mint az im­port töííépéséaek saewpe volt. A külkereskedelmi mér­leg hiánya így jóval felül­múlta az 1978-ra tervezettet. A hitelek és a visszafizetés­sel járó kötelezettségek mér­tékének a megfelelő szinten tartása szükségessé teszi, hogy gazdaságpolitikánkban az egyensúlyra való törekvés elsőrendű feladatként kezel­jük, gazdasági erőnkkel és exportképességünkkel ossz. hangban levő hitelpolitikát folytassunk. . Az állami költségvetés pénzforgalma — együtt az­zal, hogy a gazdasági növe­kedés üteme mérséklődött, — az egy évvel ezelőttinél lassabban nőtt: 382,9 milliárd forint .összes bevétele 6 szá­zalékkal, 386,4 milliárd fo­rint összes kiadása 5,9 szá­zalékkal haladta meg az 1977. évit! A költségvetés 3,5 milliárd forintos hiánya megegyezik az előző évivel, a költségvetést kiegészítő hi­telműveletre ezúttal is szük­ség volt. A társadalmi tiszta jöve­delemből az állami költség- vetés 2 százalékponttal na­gyobb arányban részesedett. De ezzel együtt nem növel­te részvételét a végső fel- használás pénzellátásában. Ezek a költségvetés kedvező változásáról tanúskodnak. Az 1978 elején életbe lépett ár- és szabályozómódosítá­sok, s az év közben hozott pénzügyi változások olyan intézkedéssorozatot indítot­tak el, amelyek a valóságot már jobban megközelítő gaz­dasági környezetet teremte­nek a vállalati gazdálkodás számára, következetesebben kifejezik a változó külső' és belső viszonyok. támasztotta követelményeket, s egyúttal tágabb — bár még mindig nem elég — teret adnak a jövedelmek — a hatékony­ság valóságos különbségein alapuló — alakulásának. Az állami költségvetés be­vételi és kiadási szerkezete az egy évvel ezelőttihez vi­szonyítva valamelyest módo­sult. A vállalatok és a szö­vetkezetek összes költségveté. si befizetése 1978-ban 304 milliárd forint volt, az egy évvel azelőtti 12 milliárddal haladta meg. A nekik külön­böző jogcímeken adott támo­gatás az előző évinél 5 mil­liárd forinttal volt több. A vállalatok és az ipari szö­vetkezetek költségvetési be­fizetéseik után az 1978. évi nyereségükből csaknem 9 milliárd a részesedési, 7 (Folytatás a 3. oldalon) , Biszku Béla és Kádár János az ülésteremben • * P" (Wépiít&lefoió— MTI fakó — Tóth f&tván) Elutazott Budapestről a svéd külügyminiszter Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Hans Martin Blix svéd külügymi­nisztert. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak csütörtökön fogadta a svéd külügyminisztert. A szívélyes légkörű esz­mecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Je­len volt Torsten Hylander, a Svéd Királyság magyaror­szági és Iván Tivadar, ha­zánk svédországi nagyköve­te. A délelőtt folyamán Hans Martin Blix a Hilton Szál­lóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselői­vel. Bányász Rezsőnek, a Kül­ügyminisztérium sajtófő­osztálya vezetőjének meg­nyitója után a svéd kül­ügyminiszter magyarországi tárgyalásainak tapasztalatait összegezte. — Látogatásom részét ké­pezi annak a beszélgetésso­rozatnak, amely legfelsőbb szinten országaink között zajlik — mondotta. — Ma­gyarország és Svédország külügyminisztériumának képviselői rendszeresen ta­lálkoznak egymással, s ugyanilyen folyamatos együttműködés alakult ki intézményeink között is. Egyetértünk magyar baráta­inkkal a tekintetben, hogy ezek a kapcsolatok igen hasznosak, s tovább kíván­juk együttműködésünket szélesíteni gazdasági és ke­reskedelmi téren is. A budapesti tárgyalások­ról szólva Hans Martin Blix hangsúlyozta: — Az euró­pai biztonsággal és együtt­működéssel összefüggő kér. déseken túlmenően más nemzetközi kérdéseket is megvitattunk Púja Frigyes külügyminiszterrel. Ügy tű­nik: álláspontunk nem azo­nos minden kérdésben, mé­gis hasznos volt a kétnapos eszmecsere. Egyetértettünk a tekintetben, hogy a SALT— II megállapodás igen nagy jelentőségű az-enyhülési po­litika jövője és a madridi találkozó előkészületei szem_ pontjából, s további ered­ményeket hoz a leszerelés területén. Hivatalos’ látogatását be­fejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről Hans Martin Blix. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes. Je­len volt Torsten Hylander és Iván Tivadar. Diákok is segítenek Visszaszámlálás Bél apátfal ván Államtitkári szemle a nagyberuházáson Csütörtökön délelőtt a kő­bánya lábánál épült létesít­mények megtekintésével kez­dődött az államtitkári szem­le a bélapátfalvi cementgyár nagyberuházásán. Az építke­zés történetében tizennyol­cadik alkalommal találkoztak az építő-szerelő vállalatok vezetői, a beruházók, hogy beszámoljanak az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium államtitkárának a be­ruházás helyzetéről, a gon­dokról, a határidőkről; a csütörtöki azonban több volt mint egy szokásos megbe­szélés. Elkezdődött a „visz- szaszámlálás”: terhelés nél­kül, de már forognak a gé­pek, végéhez közeledik a nagy munka. A befejezés feladatairól kért tájékozta­tásokat ezúttal dr. Szabó János államtitkár, aki Barta Alajosnak, a megyei pártbi­zottság titkárának és Né­meth Tibornak, az egri já­rási pártbizottság titkárának társaságában érkezett a szemlére. Minden készen áll, hogy elegendő mennyiségű alap­anyagot kapjon a gyár, ha megkezdődik a próbaterme­lés. A bánya felkészült, a zárt szállítópálya zavartala­nul működik, a tárolókban már 30 ezer tonnányi kő várja, hogy az őrlőbe kerül­jön. A technológia sorrendjé­ben járták végig a beruházás felelősei a gyárat; az agyag­tárolót, a nyersmalmot, a kemencéket, a központi ve­zérlőtermet. A megbeszélé­sekbe bekapcsolódtak az itt dolgozó NSZK-beli és szovjet szakemberek is; a pontos befejezéshez nagy szükség van az ő segítségük- — re. A határidőket ugyanis körültekintően és szigorúan szabták meg, nincs mód, hogy bárki is eltérjen a ki­tűzött időpontoktól. Riesz Lajos, a Cement, és Mész­művek vezérigazgató-helyet­tese jelentette az államtit­kárnak: június 25-e, amikor a nyersmalom az első anya­got fogadja, terheléssel is megkezdődik a próbaüzem. Július 15-e pedig a kitűzött határidő, amikor a klinker- égetés megkezdődik a ke­mencékben. Ezzel párhuza­mosan a régi, nagy múltú gyárban leáll a termelés, jú­nius utolsó napjaiban végleg átadja helyét az újnak. Az idei feladat a régi gyárban: 80 ezer tonna klinker és 85 ezer tonna cement termelése, ezt kell teljesítenie a leállá­sig. Tartaléknak megmarad a cementmalom s ugyancsak megmarad, sőt korszerűbb lesz a mészüzem. Az új kö­rülményekre már felkészítet, ték a dolgozókat, biztosítot­ták a szükséges létszámot a létesítményekre. A befejezés munkáihoz is — folytatva a jó hagyomá­nyokat — építőtábort szer­vezett a megyei KISZ-bizott. ság. A délelőtti tanácskozás ünnepélyes szerződéskötéssel zárult: Köpf Lászióné, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Szabó István, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője ír­ta alá a szerződést a válla­latok képviselőivel az idei építőtáborokról. Június 17- től, augusztus 12-ig több turnusban csaknem ötszáz középiskolás és szakmunkás- tanuló dolgozik majd a be­ruházáson. Á finn—magyar barátsági hét keretében Pori küldöttsége Egerbe érkezett A finn—magyar barátsági hét keretében tegnap finn delegáció érkezett Egerbe. A testvérváros. Pori csaknem 30 f^s küldöttségét a városi tanács épületében Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára, dr. Varga János, a városi tanács elnöke, dr. Varjú Vilmos vb-titkár és dr. Kerekes Lajos, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának elnöke fogadta és tájékoztatta Eger város poli­tikai, gazdasági és kulturális életéről, gondjairól, eredmé­nyeiről, A finn küldöttség — taefaet Segfe 3SoeM, Bori alpolgármestere és Marjaana Karjalainen, a Finn—Ma­gyar Baráti Társaság elnöke vezet — a fogadást követő­en megtekintette azt a fil­met. mely Egerről készült, majd a vendégek maguk is felkeresték a megyeszékhely több nevezetességét. A következő napokban a delegáció ipari és mezőgaz­dasági üzemeket látogat meg Egerben, de ellátogatnak Mezőkövesdre. Párádra is, Szilvásváradon pedig a Sza- lajka Múzeum megtekintése után lovasbemutatón veszne« részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom