Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-14 / 137. szám
Mai összeállításunkban folytatjuk a MTESZ megyei szer- 1 vezete által kezdeményezett, műszaki, tudományos, életünk j nagyjait bemutató sorozatunkat. Ezúttal Fleischmann Ru- I dolfról, a növénynemesítőröl emlékezünk meg. j II technika íéiéé f;*ás vakoknak — Az első postabélyeg— Sejtelmélet—A Pelton-kerék 150 évvel ezelőtt, 1829-ben szerkesztette meg Louis Braille a róla elnevezett vak. írást (brailletípia). A Braille, írást tapintással lehet kiolvasni, minden betű és szám a papíros felszínéből kiemelkedő pontokból áll. Alapja a két függőleges sorban elhelyezett, 3—3 pont, melynek váltakozó számából és elhelyezéséből alakulnak ki a betűk. Olvasásánál a jobb kéz mutatóujja balról jobb. ra haladva tapogatja ki a betűket. Az írás pedig úgy történik, hogy egy fémtábia 6 pontú nyílásain a ráhelyezett vastag papírba fémiron- nal nyomják bele a betűket. E rendszeren alapszik a vakok hangjegyírása, van vakírógép is. Több államban egész könyvtárak állanak a vakok rendelkezésére és a posta ingyen szállítja a vakírást. ★ Az első postabélyeget 140 éve, 1839. december 26-án Angliában adták (ki. Row- land Hill az angol parlamenttel elfogadtatta a Vik- tória-fejes bélyegeket, amelyek Chalmers könyvkiadó tervei alapján készültek. A postatarifa belföldre 1, külföldre 2 penny volt. ★ A sejtelmélet megteremtőjének í. E. Purkinje (1787 / —1869) cseh fiziológust tartjuk, aki 140 éve, 1839-ben elsőnek írta le a sejtet, felfedezte a madártojásban a csírahólyagot és jellemezte a csillószőrök. mozgását. Ugyanebben az évben T. H. Schwann (1810—1882) német fiziológus azt mutatta ki, hogy az állatok éppenúgy, mint a növények, mag tartalmú sejtekből épülnek fel. Uj takarmány A szovjet mezőgazdasági kutatók több mint 20 növényfajt választottak ki, amelyek új takarmánynövényként tekintetbe jöhetnek. Egyik ilyen növény például egy pohánkafaj. E növény hazája a Szahalin'sziget és a Ku- rili-szigetek. Néhány éve vezették be a Szovjetunió európai részének az északi területein. Azóta többek között Leningrád vidékén, Ukrajnában és Belorussziában is jól aklimatizálódott. -Ez a pohánkafaj sok levelű növény, amely évente kétszer aratható. Elegendő csapadék esetén minden vágáskor hektáronként 300—400 mázsa zöldtö- ' meget ad. Ugyanannyi fehérjét tartalmaz, mint a here, ezenfelül vízben oldódó szénhidrátokat, ásványi sókat, keményítőt és cellulózt. C-vitamlntartalma is igen nagy. Egy másik, takarmánynövénynek tekintetbe jövő növény a Silphium perfolatum (magyar neve nincs). Észak- Amerikában hasznos évelő faj. Igen magas termetű, néha el is vadul. Eddig csak dísznövényként használták. A mezőgazdaságba való bevezetésével kutatók egész csoportja foglalkozik. Szára 3 méter magasra nő. Levelei nagyok, lédúsak. Hozama hektáronként átlag 800—1000 mázsa zöldtömeg. Igen gazdag szénhidrátokban, karotin- ban, kalciumban, foszforban és egyéb elemekben. A kísérletek azt mutatták, hogy a belőle készült silótakarmány a tehenek teljesítményét növeli, és a tej minőségét javítja. Kis vízmennyiségek nagy esésénél a múlt században kifejlesztett vízturbinák közül még ma is használják a 95 évvel ezelőtt, 1844-ben először alkalmazott Pelton- kereket, ami egy vízszintes tengely körül forgó, kanál alakú kettős lapátokkal ellátott tárcsa, amely a folyadéksugár mozgási energiáját mechanikai munkává alakítja át. Hatásfoka igen magas, 90 százalék felett van. A legnagyobb vízturbinával hasznosított esési magasság a svájci Dixence mellett van, ahol 1740 méter magasból zuhan alá a víz. Kováts Andor Pelton-kerék (Fotó: „Leonardo da Vinci” Tudományos és Műszaki Nemzeti Múzeum, Milánó) Á vízhiány Sorozatos vizsgálatok feltárták, hogy a növények vízhasznosítását nagymértékben befolyásolja a legfontosabb vízfelvevő szervük, a gyökérzetük talajban való elhelyezkedése és kiterjedése. A fűgyökerek összfelüle- te a föld feletti részek felü- leténex akár százszorosát is meghaladhatja. A gyökér szívóereje esetenként az ötven atmoszférát is elérheti. A nagy fák gyökérzetének zöme — mint a termesztett növények többségénél — általában egy méternél nem vastagabb felső talajrétegben található. A gyökerek többsége tehát inkább szélességben terjed, s nem lefelé hatol. Ezért mindenekelőtt úgy javítható a növények vízhasznosítása, illetve szárazságtűrése, hogy serkentik a gyökerek minél mélyebb talajrétegbe hatolását. Valósággal utat nyithatnak a gyökereknek a mélyebb talajrétegek felé, ha a növények ültetése előtt és azt követően minden második vagy harmadik év őszén — mintegy másfél méteres térközökben — mélyen megmű. vélik, vagy akár egy méternél is mélyebbre hatoló szerszámmal felhasogatják a talajt. Előnyös hatású a talajfelszín takarása is. Különösen az istállótrágya bizonyult jó takaróanyagnak. Ma már azonban kevés az istállótrágya és pazarlás lenne tömegesen talajtakarásra használni. Helyette a zöldtrágya- növényekkel való talajtakarás alkalmazható. Ugyanis a helyszínen, a növények sorközében termelt és a sorokra kaszált zöldtrágya-növé- nyek takaró hatása nem sokban marad el az istállótrágyáétól. A sorközök így géppel művelhetők. A fák között — ahol géppel már nem lehet dolgozni — az évről évre vastagodó és közben lassan korhadó zöldtrágya takaróréteg — amit mulcsnak is neveznek — rendszeres talajművelés nélkül is fenntartja a talaj megfelelő szerkezetét, megóvja a kiszáradástól, valamint az erős elgyomosodás- tól. Kétségtelenül megnő ilyenkor a rágcsálók veszélye, mert befészkelik magukat a takarórétegbe. Szárazságban a tűzveszély is nagyobb. Az összhatás viszont közel negyven cm-es talajréteg előnyeinek felel meg. Az egyéb anyagokkal — fűrészporral, gyaluforgáccsal, szalmával, papírívekkel, stb. — végzett talajtakarás hatását is vizsgálták a vízháztartás szempontjából. A tíz cm vastag fűrészpor, gyalufor- gács vagy szalmaréteg, valamint a kétrétegű papírívek talajtakaróként! használata előnyösnek bizonyult. Még hasznosabbnak találták a műanyag fóliaívekkel való talajtakarást. Ez a vízháztartás és -hasznosítás javításán kívül azért is előnyös, mert védelmet nyújt a talajfelszínt koptató vízfolyás és szél ellen, valamint gátolja a gyomnövények kifejlődését, amelyek a legnagyobb pazarlói a talaj vízkészletének. A korommal feketére színezett fólia alatt a gyomok nem élnek meg, ugyanakkor a korom megnöveli a fólia élettartamát. Nagy figyelmet keltett, de még alig hasznosított felismerés, hogy egyes tápelemek fokozott adagolása elősegíti a növények vízfelvételét és vízhasznosítását. A vizsgálatok szerint a gondos műtrágyázás lehetővé teszi, hogy a növények kevesebb vízfelhasználással hozzanak létre azonos mennyiségű szárazanyagot, illetve termést. A nitrogén és a foszfor felvétele ugyanis száraz időben nehezebb. Ezért ha ilyenkor növelik a növények nitrogén- és foszforellátását, ellensúlyozható a talaj elégtelen nedvességtartalma miatt jelentkező viszonylagos hiányuk. A káliummal való jó ellátottság pedig még fontosabb, mert a kálium jelentősen növeli a sejtek vízmegtartóképességét. Erre lehet bizonyíték, hogy a száraz futóhomokon levő szőlőtőkék vesszőiben 50—100 százalékkal több kálium található, mint a kedvező vízellátottságú területeken nevelt szőlők vesszőiben. A csak kis mennyiségben szükséges mikroelemek közül a cinkről már kimutatták azt is, hogy hektáronként száz liter félezrelékes töménységű cinkszulfátos oldat permetezése javítja a növények vízgazdálkodását, késlelteti a lankadásukat, hervadásukat. Hasonló okokban lehet fokozott hatású ilyenkor a lombtrágyázás is Wuxál, Mikramid vagy Plántán levél trágya-szerekkel. Az eddigi eredmények alapján várható, hogy a jövőben a növekedésszabályozó anyagok megfelelő adagolásával is fokozható majd aszályos időszakban a növények szárazságtűrése. A kukoricával végzett kísérletek során például még akkor is virultak a növekedésszabályozó anyagokkal kezelt tövek, amikor talajuk víztartalma a hervadáspontnak megfelelő értékre csökkent és emiatt a kezeletlen tövek már el is pusztultak. A közelmúltban olyan vízvonzó — hidrofil — vegyszereket kísérleteztek ki, amelyek képesek megkötni a vizet és ezáltal megakadályozzák a talajból való elpárolgását, vagy a gyökérzóna alá süllyedését, amelyek fő okai a felesleges vízvesztésnek.' így a talaj szinte szivacsossá válik, mentesen a nagyfokú párologtatástól és belőle a növények könnyedén kivonhatják a szükséges vízmennyiséget. Ezek közül egyesek saját tömegük húszszorosát képesek megkötni a talajba jutott vízből. De a legutóbbi kikísérletezett hidrofil vegyületek fantasztikus módon, saját súlyuk 1500- szorosának megfelelő víz- mennyiséget tudnak megkötni, tehát találóan nevezik „szuperszomjas” vegyüle- teknek. Az eddigi sokat Ígérő tapasztalatok ezekkel kapcsolatban különösen a száraz vidékek szempontjából értékesek, de a használatuk módjára vonatkozóan további kutatómunka szükséges. Komiszár Lajos Száz éve született Fleiselimiann IVudoIf, ca nöuénynemesítő S záz esztendeje született Fleischmann Rudolf, a nemzetközi hírű növénynemesítő, a csehszlovákiai Cheb (történelmi nevén Éger) városában. Tanulmányait a kloster- neuburgi (Alsó-Ausztria) mezőgazdasági tanintézetben végezte. Működését Ruma (Szerém vm.) mezővároshoz tartozó gazdaságban kezdte 1909-ben, ahol kilenc évet töltött. Innen települt át Kompoltra, ahol a kísérleti állomás vezetőjeként dolgozott itt 1950-ben bekövetkezett haláláig. Az intézményt Székács Elemér, a kiváló búzaneme- sítö alapította 1918-ban. Székács ez időben a magyar Vetőmagnemesítő RT vezér- igazgatója volt, s elhatározta, hogy a gr. Károlyi György féle kompolt-dcbrö- parádi hitbizományi uradalomban növénynemesító telepet létesít. A növénynemesítő állomás Kompoltra helyezése utóbb szerencsés választásnak bizonyult. A település földrajzi helyzete, sajátos klímája és talajadottságai miatt, a magyar növénynemesítés szinte egyedül járható útját jelentette. Itt ugyanis kiváló lehetőségek nyílnak a szárazságtűrő, a talajműveléssel és a gyenge tápanyagellátottsággal szemben kevésbé érzékeny növényfajták előállítására. Az állomás létesítése Székács Elemér munkája, de ami ezen kívül 1918 és 1950 között, egy emberöltőn át itt történt, az Fleischmann Rudolf érdeme. Fleischmann 1918. június 30-án érkezett családjával együtt Kompoltra. ldeérkezése után rövid ideig szervező munkát végzett, de már 1918 őszén megkezdte, az előző munkahelyéről áthozott búza és rozs tenyészanyag nemesítését. Egy évvel később a kukorica. a zab és más vetésű növényekkel foglalkozott. A nemesítésre 30 holdas te- nyészlcertet használt — ei az intézmény központi telepe ma is —, ahol vizsgálatait extenziv körülmények között végezte. Ez azt jelentette, hogy a növények sem szerves, sem pedig műtrágyázásban nem részesültek. A talajerő pótlását kizárólag okszerűen előveteménnyel, növényápolással és szakszerű talajműveléssel végezte. Főleg szárazságtűrő fajták nemesítésével foglalkozott. 1922—23-ban már országosan is hozzáláttak a Fleischmann által nemesített aranysárga lófogú kukorica szaporításához és vetőmagja forgalomba is került. 1925- ben pedig gyakorlatilag kész volt az F—481-es őszi búzája (sziki búza), de ez később terjedt csak el hazánkban. Az F—rozsot 1924-ben ismerték el államilag, s ugyancsak ebben az időben minősítették az F—zabot is. Ez ma is az egyetlen államilag elismert fajtánk. Fleischmann munkájának egy másik területe az ipari és a takarmánynövények nemesítése volt. Előállította az F—kendert ez a mai kom- polti kender elődje és az F— lent, amely ma is felülmúlhatatlan minőségű. Nevéhez fűződik az F—baltacím, F— cimabiikköny előállítása is. Ezek még ma is köztermesztésben vannak. Az általa nemesített növényfajták 25—30 éven át — zömmel az 1960-as évek derekáig — köztermesztésben voltak hatalmas' területen. Ezek a fajták 1945 után, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésekor játszottak úttörő szerepet, s nagy gazdasági jelentőséggel bírtak. Kutatásai közül kiemelkednek az agrometeorológiai kutatások, melyekkel tisztázta a gabonák felfagyását, a harmat szerepét. Fleischmann több évtizedes munkásságát jól reprezentálja a mintegy 300 tudományos és gyakorlati közlemény, amit közreadott. Tudományos érdemeinek elismeréseként 1937-ben a bécsi egyetem díszdoktorává választották s 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia emlékéremmel tüntette ki. A II. világháború során 30 év szorgalmas munkájának eredményei, új növényfajtái, feljegyzései, könyvtára tűzben égtek el. Ezt követően hihetetlen akarattal rekonstruálta fajtáit. Tapasztalatait tanítványok sorának adta át. Munka közben, 71 évesen érte utói a halál. Kompolton a kísérleti intézet (Fleischmann u. 2.) parkjában áll a mellszobra. A központi épület tanácstermében állandó kiállítás mutatja be relikviáit, kísérleti eszközeit, a személyére vonatkozó becses dokumentumokat. Az intézet tenyész- kertjében. ahol valaha kísérleteit végezte, ma is virulnak az általa nemesített növényfajták. 1968-tól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozata alavján évente kiosztják a Fleischmann-em- lékérmet azoknak a hazai növénynemesítőknek, akik a legkiválóbb eredményeket érték el. C ziilgtésének 100. év- ** fordulóján, korszak- alkotó munkássága tiszteletére, emlékére tudományos ülésszakot rendeznek. Csiffáry Gergely történész-muzeológus RÍOIO KOSSUTH 8.27 Nóták. 9.18 Banchieri: Éljen a tavasz és a virágok — kantáta. 9.44 Brum- madzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Mozart kamarazenéjéből. 11.24 Az évad végén. 11.39 A sziget. 12.35 Ács Margit: Beavatás. 12.45 Zenemúzeum. 14.30 Mindenki könyvtára. 15.15 Szerpentin. 16.05 Glaukoma. 16.25 Kodály- kórusművek. 16.39 Az epres címer városa. 17.07 Schumann-művek. 17.35 Kortársunk, Lenin. 18.00 Operaáriák. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.30 Népzene. 19.45 A lovag meg a kegyese. 20.17 Boccaccio (operarészletek). 21.15 Dzsesszfesztivál. 22.15 Nemzetközi kerékpáros pályaverseny. 22.25 Kína 30 éve. 22.35 Malcolm Frager zongoraestje. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.18 Operettfelvételek. 9.40 ......a t itkár bácsi magával vitt...” 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.57 Kapcsolás a miskolci stúdióba. 13.27 Gyermekek könyvespolca. 13.32 Éneklő vendégeink. 14.00 Kettőtől fél ötig. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00 Nótacsokor. 23.15 Balassa P. Tamás szerzeményeiből. SZOLNOK 17.00-től 18,30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Asszonyok a hűtőházban. Szerkesztőriporter: Jakab Mária — Beatkedvelőknek — Folyamszabályozás a Tiszán. Riporter: Juhász Péter — 18.00 Észak-magyarországi krónika: Az ország- gyűlésről jelentjük — Anyagmozgatási konferencia a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Szeszesitalkorlátozás a NEB előtt — A helyiipari kiállításról — Lap- és műsorelőzetes... TE! 15.50 Ausztrália, a legújabb földrész (dok.-film). 16.40 Kisdobosok műsora. 17.05 Tévébörze. 17.15 Több húst, olcsóbb takarmányból (riportfilm). 17.45 Telesport. 18.10 Az Országházból jelentjük. .. 19.20 Tévétorna. 20.00 Történetek Thébából. 21.15 „Senki sem próféta...” 22.05 Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen. 22.20 Tv- hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 9-es stúdió. 20.45 Rajzfilmek. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Rátóti humorfesztivál. 21.40 Telesport. ÍMmiisöa, 1979. június 14., csütörtök ,*v
