Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

Magyar hajók a tengeren Beszélgetés Kovács Istvánnal, a MAHART vezérigazgatójával A 11 ezer tonna hordképességü Csokonai hajó, amely 1977-ben épült a lengyelországi Szczecinben — A MAHART — mint­egy hatezer dolgozójával — a magyar vízi közieke­déi meghatározó része,. az összteljesítmény 95 százé- kát adja. Erre az évre két­milliárd forintos forgal­mat és mintegy 250 millió forintos nyereséget tervez­nek. Mielőtt a magyar tengerhajózás helyzetére és fejlesztésének irányaira rátérnénk, arra kérem, röviden vázolja a MA­HART tevékenységét. — A vállalat fő feladata személyek és áruk szállítá­sa. öt szervezeti egységre oszthatjuk: három hajózó — folyamhajózási, tengerhajó­zási, balatoni hajózási — és két szolgáltató — kikötői és hajójavítói — üzemigazgató­ságra. A legrégebbi hagyo­mányokkal rendelkező és legnagyobb teljesítményű ágazat a folyami hajózás, a tengerhajózás tulajdonkép­pen az elmúlt tíz év során fejlődött olyan méretűvé, hogy az ma már a népgaz­daság szempontjából is szá­mottevő. Jelenleg 21 hajó­val és több mint 102 ezer tonna kapacitással rendelke­zünk, s ez már elegendő ah­hoz, hogy áruink jó részét magyar hajók szállítsák más kontinensek országaiba. — Tengerünk nincs, ám külkereskedelmünk a nem_ zeti jövedelemnek csak­nem felét realizálja. Mi a magyar tengerhajózás fel­adata ebben a helyzetben? — A magyar tengerhajó­zás feladata kettős: a közle­kedéspolitikai koncepcióban meghatározott célkitűzések szerint egyrészt devizakímé­lés — tehát magyar áruk szállítása — másrészt devi­zaszerzés, vagyis a népgaz­daság, szorosabban véve a közlekedés devizamérlegé­nek javítása. A magyar kül­kereskedelem évente 2,5—3 millió tonna tengerentúli árut szállíttat, s e forgalom mintegy tíz százalékát már magyar hajók szállítják. A tengerhajózásból származó tiszta devizahozamunk eléri az évi tizenötmillió dollárt. — Merre járnak a ma­gyar hajók? — A magyar tengerjárók hagyományos útvonala az 1930-ban megkezdett folyam­tengeri hajózás első irányai­nak figyelembevételével, a levantei térség—Libanon, Ciprus. Törökország, Szíria. A hajópark bővülésével le­hetőség nyílt arra, hogy nö­veljük forgalmunkat az észak-afrikai országokban, Franciaországban és Spa­nyolországban. Ugyancsak lehetővé vált, hogy a Szúezi- csatornán átkelve, a kelet­afrikai országokat is meglá­togassuk. A hetvenes évek elején tízezer tonnás, illetve ennél nagyobb hordképességü hajókat vásároltunk. Ezek a hajók már Európa és a Tá­vol-Kelet között közleked­nek. Európából rendszerint Amszterdamból. a lengyel kikötőkből vagy Hamburg­ból indulnak, míg a Távol- Keleten Bangkok, Szingapúr, újabban pedig a vietnami ki­kötők: Haiphong, Ho Si Minh város fogadják a magyar ha­jókat. A korábbi években erőtel­jes forgalmat bonyolítottunk a dél-amerikai országokkal. Ezek a szállítások azonban jelenleg szünetelnek, az otta­ni nem kielégítő politikai viszonyok miatt ugyanis olyan mértékben romlott a gazdasági helyzet, hogy ha­jóink ebbe a térségbe való járatása veszteségessé vált. — Milyen céllal hozták létre a közös libanoni— magyar hajózási vállalko­zást? — Az arab hajózási piac­ra való belépésünk érdeké­ben alapítottuk ezt a közös vállalatot, két libanoni tu­lajdonossal. A cég neve AMAL, s feladata a hajózá­si tevékenység kiszélesítése. Jelenleg a tengerhajózás te­rületén elég rossz a gazdasá­gi helyzet, nagy a hajótérkí- nálat, ezért ezt az együttmű­ködést a közéljövőben nem kívánjuk bővíteni. A gazda­sági és pénzügyi lehetőségek alakulásától tesszük függővé ennek a vegyes vállalatnak a további fejlesztését. — Miként fejlődik to­vább az elkövetkező évek­ben a magyar tengerhajó­zás? — A magyar hajópark fej­lesztését három tényező ha­tározza meg: egyrészt a szükséges fejlesztési alap, másrészt a rendelkezésre ál­ló gyártási kapacitás és — talán ez a legfontosabb va­lamennyi közül — a megfe­lelően képzett személyzet, (akiknek számát nem tudjuk egyik napról a másikra tet­szés szerint növelni). Minden hajónk magyar személyzet­tel utazik, tisztjeink magyar hajózási főiskolán szerzik meg a szükséges ismereteket. A következő ötéves terv­időszak során több selejte­zendő, kisebb hajót nagyobb kapacitásúval váltunk fel, de lényeges kapacitásbővítést nem tervezünk, mivel az eh­hez szükséges személyzettel 1982—83 előtt várhatóan nem fogunk rendelkezni. Jelenleg építés alatt áll a Szovjetunió­ban a 14 500 tonnás Vörös­marty nevű hajónk, amely a magyar tengeri hajópark leg­nagyobb hajója lesz. A biztonság és a környe­zet védelme érdekében kor­szerűsítjük hajóink rádióna­vigációs és egyéb navigációs műszerekkel való felszerelt­ségét. Az ENSZ keretén be­lül működő Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Tes­tület (IMCO) a második ten­gerészeti világnap — március 16 — alkalmával felhívással fordult a kormányokhoz, a tengerek tisztaságáért. Öröm­mel csatlakoztunk ehhez, mert az elmúlt időszakban a velünk egy tengeren mű­ködő hajók nekünk is ko­moly károkat okoztak. A tengerhajózás ma már oly mértékben kiszélesedett, hogy feltétlenül szükséges a legmesszebbmenő nemzetkö­zi együttműködés az egysé­ges jelzések, hajózási szabá­lyok kialakítása érdekében. Föld S. Péter Autósélet A forduldtszámmérő haszna Ahhoz, hogy egy belső­égésű motor erőt adjon le, növelni kell a fordula.tszá- mát, amit gáz adásával te­hetünk meg. A főtengelyen keletkező forgatónyomaték kezdetben az egyre emelke­dő fordulatszámmal együtt nőT majd egy bizonyos for- duiatszámnál eléri maximá­lis értékét. Ezután a fordu­latszám további növekedése ellenére a forgatónyomaték egyre inkább csökken. Ehhez magyarázatul csak annyit, hogy a forgatónyomaték az az erő, amely a gépkocsit mozgatja, a motorteljesít­mény pedig a forgatónyoma­ték és a hozzá tartozó (per­cenkénti)' fordulatszám függ­vénye. Egy gépkocsi gyorsulása — tehát sebességének időegy­ség alatti változása — a forgatónyomaték nagyságától és annak időbeli lefolyásától függ. Minthogy a menettel­jesítményt — a motortelje­sítménnyel összefüggésben — a forgatónyomaték határozza meg, vezetés i közben arra kelj törekedni, hogy mindig az adott sebességtől függően a megfelelő pillanatban váltsunk sebességet, és ne já­rassuk a motort az egyes sebességfokozatokban elérhe­tő maximális teljesítményt meghaladó fordulatszámok­kal (ilyenkor ugyanis már nem jut kellő mennyiségű robbanókeverék a hengerek­be, s a forgatónyomaték így előálló csökkenését már a magasabb fordulatszám sem tudja kiegyenlíteni, minek következtében a teljesítmény csökken). A régóta kormány mellett ülő, autójuk menettulajdon- ságaiit, motorhangjait jól is­merő vezetők már füllel is meg tudják állapítani, hogy gépkocsijuk motorja milyen fordulatszám-értékeknél „ér­zi” legjobban magát, mikor kel'l segességet váltani, gázt adni az optimális fordulat- szám elérése érdekében. A nem túl régen vezető autó­soknál, a kezdő vezetőknél e tapasztalatot csak a fordulat­számmérő műszer figyelése helyettesítheti. Ilyen műszert ma még csak az igényesebb kivitelű autókba építenek be, de persze pótlólag is be lehet szerelni fordulatszámmérőt a legtöbb autótípusba. Fordulatszámmérésre sok. féle, mind mechanikus, mind villamos, illetve elektronikus működésű műszert szerkesz­tettek már. Régebben a haj­lékony tengellyel hajtott mű­szerek voltak használatban, melyeket napjainkra jófor­mán teljesen kiszorítottak a kopásnak kitett alkatrészek nélküli, félvezetők felhaszná­lásával készült műszerek. A legújabb fordulatszámmérő- típusok a gyújtóberendezés­sel összekapcsolt műszerek, melyek néhány tranzisztort és diódát tartalmaznak. A benzinmotorok gyújtá­sáról tudjuk, hogy a kalapács a motor főtengelyéről hajt­va kényszermozgásban szag­gatja a gyújtás primer áram­körét. A megszakítások szá­ma a főitengely fordulatszá­mának változásával ponto­san együtt növekedik vagy csökken: Ezért a primer áramkörben fellépő feszült­séglökések alkalmasak arra, hogy egy tranzisztoros szer­kezetet vezéreljenek, amely szerkezet a szaggatás ütemé­nek megfelelően egy számla­pon a fordulatszámot mutat­ja. így maga a műszer tulaj­donképpen egy előtéttel el­látott, megfelelően kalibrált milliamoermérő. Egy ilyen elektronikus for- dulatszámmérő műszer utó­lagos beépítése fölöttébb egy­szerű, mert csak négy veze­ték csatlakoztatását kell el­végezni. Egy vezetéket a megszakítókalapács beveze­téséhez, egyet a világítási áramkörhöz, egyet az akku­mulátor pozitív vezetékéhez, és végül egyet a a gépkocsitesthez (az akku negatív sarkához) kell kötni. A műszer ott és úgy helyez­hető el az utastérben, ahogy a vezető a legmegfelelőbb­nek találja. B. I. A szennyvíz hasznosítása a mezőgazdaságban Az országban évente felhasz­nált 4.5—5 milliárd köbméter ivóvízből csaknem ugyanennyi szennyvíz keletkezik, amelynek elhelyezése mind nyomasztóbb népgazdasági gond. Jelenleg csak a szennyvíz 20—30 száza­léka kerül kellő tisztítás után a folyókba, tavakba. Ezeken a gondokon kíván enyhíteni az a tudományos és fejlesztési tár­saság, amely legfőbb céljául tűzte ki, hogy a mezőgazdaság mind szélesebb körben hasz­nosítsa — megfelelő kezelés után — a szennyvizet és a szennyvíziszapot. A Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Köz­pont, a szegedi és a gyulai víz­ügy i igazgatóságok, a Gyulai Vízmüvek, a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet, valamint a Békés és Komárom megyei KÖJÁL fogott össze a Renovaqua Tár­saságnak nevezett közösségben. A társaság igazgató tanácsa a közelmúltban tartott első ülésén fogadta el működési szabályza­tát és munkatervit. Eszerint a rendelkezésükre álló pénzforrá­sok összehangolásával újabb szennyvízelhelyezési kutatások elvégzésére koncentráliák erői­ket. Az Olvasó bizonyára már értesült róla, hogy Engelma- yer Elektra idén Ramónában járt. A rajongói által Elekt- romnak, vagy egyszerűen Kétszázhúsznak becézett, könnyűzenei berkekben és csontosokban oly jól ismert Elektra rövid interjút adott lapunknak. — Egy hétfői napon pity­mallatkor érkeztem Ramóná­ba. repülőn. Kellemes utunk, volt nem dobált a szél, gyor­san röpültünk, és a gépma­dár lágyan csicseregve lan­dolt. Á fesztivál résztvevői­nek szálláshelye egy kiszu- perált óceánjárón volt, han­gulatos kajütőkben, lányok­nak kupéban. Délután a vi­dék csodás faunájával és fló­rájával ismerkedtünk — utóbbival zongorakísérőm, a vén kujon. Igazán mondom, rengeteg állat volt a környé­ken. már a mi érkezésünk előtt is. Én például egyszer alig bírtam elmenekülni egy sötét folyosón a vasmacska elől. De volt ezenkívül fa­csiga, kacsacsőrű emlős, ka­csacsőrű emlőtlen — ez a hím —, kacsacsőrtelen nagy- mellű. antilop, lacilop. egy­általán: mindenki lopott, csak én nem. — Ügy tudjuk, a művész­nő ezúttal komponistaként tetszett szerepelni... — Igen, felkérésre alkot­tam meg kamrazenekari fő­művemet, az I. Üsd-vág nem apád szimfonettát zsebfésűk­re, egészségügyi papírra, és — sok hétköznapi gond után — egy rosszul hangolt zongo­rára, Köchel-jegyzékszám 1526. augusztus 29. Sajnos, menedzserem a kialkudott támogatás negyedét megvon­ta tőlem, így a művet az utolsó pillanatban kellett négynegyedesről háromne­gyedesre alakítanom, amivel sokat veszített eredeti, pate- tikus fényéből. — A művésznő ha néhány szót szólna gálaruhájáról, hisz tudjuk, hogy ezzel min­dig nagy sikert szók aratni.. — A műsor este hatkor kezdődött, én természetesen elkéstem, mert sehol se kap­tam szmokingét, pedig meg­mondták, hogy ez kötelező a pulóver alá. Végül vettem egy kockást, igaz, hogy nem szmok, de ingnek ing. Még mindig jobban jártam, mint a Lekváros együttes, mely­nek tagjai lajbiba, bő ga­tyába és Boeingbe öltöztek, melyet aztán eltérítettek a ramonai gerillák ... No. hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem. — Ah, a művésznő varrni is tud? — Szóval bementem a kot­tatárba, hogy magamra ölt­sem a ruhát, de valamelyik gaz riválisom bezárt, s nem tudtam kimenni az ajtón, mert nem találtam a violin- kulcsot. A basszuskulcs meg nem fért a zárba. — Milyen sikere volt a szimfonettának? — A második részt kizá­rólag föművem töltötte ki. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hatalmas siker volt, melyet csak tetéztek az újszerű harmóniák és a nem szokványos hangszer-összeállí­tás. A sikerben része volt a másodfésűs briliáns techni­kájának, de kitett magáért a koncertmester is, aki bontó­fésűn játszott. Akik figyel­ték, azt állítják, csak az első tétel alatt hat tekercs egész­ségügyi papírt használt el a forte részeknél. — Ugyebár ön nyerte a födíjat? — Ugyebár. Bevallom őszintén, számítottam is rá, hogy enyém lesz a fődíj, mégis meghatódtam. A zsűri elnökétől forró csókot kap­tam. a feleségétől meleg kéz­fogást, a lányuktól langyos mosolyt. így adták át a fő­díjat, amely Frankenstein fiának portréja volt. Sajnos nem tudom megmutatni, mert elajándékoztam. Igen, elajándékoztam, mivel mi­kor hazajöttem, anyukám összecsapta a kezét, és uj­jongva felsikoltott: na végre csinálhattál magadról egy jó fényképet! MAI MŰSOROK* RADIO KOSSUTH 8.27 Az iszlám világa. 8.57 Nótacsokor. 9.44 Zenés ké­peskönyv. 10.05 MR 10-14. 10.35 Romantikus kamara­zene. 11.43 Változatok sötét; húrra. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.11 Népi zene. 14.29 A győzelem napjára. 15.10 Bartók: Elmúlt időkből. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Tusa Erzsébet Geszler György müveiből zongorázik. 16.37 Énekszóval, muzsikával. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Népszerű régi film­dalok. 17.45 A Szabó csa­lád. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Beethoven: V. szimfónia. 19.49 Válságok és teóriák. 20.19 A Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság nemzeti ünnepén. 21.15 Hová lesznek szelle­mi értékeink? 21.45 Dzsesszfelvételek. 22.20 Vi­lágtörténelem dióhéjban. 22.30 Komlóssy Erzsébet és Melis György felvételeiből. 22.52 Meditáció. 23.02 Rá- di ószínház. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákoktól. 13.25 Bélyeggyűjtőknek. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni ne­héz. 18.45 Barangolás régi hanglemezek között. 19.05 Nóták. 19.20 Ürdivat 1979. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.08 Népdalok. 21.39 A bé­ke első dala. 22.30 Mimiből mama lesz. 23.15 Dzsessz- felvételekből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — A szabadság májusában jött... A kassai rádió ajándék­műsora. — Szerkesztő: Jo- zef Martincsek és Franti- sek Gomulcsák — Fiatalok zenés találkozója. Szerkesz­ti: Varsányi Zsuzsa — Egészségünk védelmében. Dr. Pénzes Géza főorvos előadása — Viharos szen­vedélyünk. 18.00 Észak­magyarországi krónika — Lap- és ’ műsorelőzetes... TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 9.25 Óvodások filmmüsora. 13.35 Iskolaté­vé. 16.35 Galambok (rajz­film). 16.45 „A Vöröskereszt enyhíti a szenvedést...”. 17.25 Mindenki iskolája. 18.35 Staféta. 18.45 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pén. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az Onedin család (angol filmsorozat). 20.50 Zene, zene, zene. 21.50 Mi lesz a gyilkosokkal. 22J35 Tv-híradó. 2 MOSÓ* 20.01 Sakk-matt. 20.20 Utazás a koponyán belül (angol ismeretterjesztő- film). 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Tiltott lépcső (ame­rikai film). JlißMM® * 1979. május 8„ kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom