Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
Társadalmi háttér SOKSZOR ELMONDTUK, leírtuk már, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során megnő a gazdasági építőmunka és a szubjektív tényező szerepe. Az utóbbi — a társadalmi tudatosság — a gazdasági fejlődésnek is egyik hajtóerője, ösztönzője. A mennyiségi feladatokat felváltó minőségi követelmények eleve nagyobb fokú hozzáértést, megértést, azonosulást feltételeznek. A kívülálló „bérmunkás” tudata kevésbé zavaró, ha a gazdasági társadalmi előrehaladást, a termékek tömegének, a munkahelyek, a dolgozók számának növekedésével mérik, mint az intenzív fejlesztés szüntelenül újító, útkereső időszakában. Hol és milyen további tartalékok tárhatók még fel akkor, amikor a belső intenzív fejlesztés egyébként is nehéz követelményei külső világ- gazdasági korszakváltással párosulnak? A magyar népgazdaság ennek nyomán bekövetkező külgazdasági veszteségeit csak hatékonyabb munkával, a versenyképesség fokozásával lehet lefékezni és ellensúlyozni. A szubjektív tényezők — a szakmai hozzáértés, a magas fokú elkötelezettség, az önfegyelem, az akaraterő — rugalmasabbak, mint az anyagi lehetőségek. De nemcsak a társadalom összteljesítménye, hanem tűrő-, teherviselőképessége is az emberi tényezők révén növelhető leginkább. A társadalom teljesítő- és teherviselőkészségének fokozása nem gazdasága reszortfeladat. A növekvő követelmények igénye valamennyi dolgozóra — így a pedagógusokra és az orvosokra; a népművelőkre és a bolti eladókra, a tanácsi ügyintézőkre és az autóbuszsofőrökre is — vonatkozik. A nem anyagi termelésben dolgozók színvonalasabb munkája ugyanis jelentősen hozzájárulhat a társadalmi közérzet javításához, a tűrőképesség fokozásához. A teherviselőkészséget próbára tevő konfliktusok részben helyi jellegűek, a rossz ' hatékonyságú üzemeket sújtják, s a szerkezeti változásokat tervező üzemek tudatosan vállalják. A feszültségek azonban az egész társadalmat érintik, az árintézkedések például a fogyasztók belátását igénylik. Mégsem lehet egyenlőség- jelet tenni a termelő és a nem termelő területek, az értékalkotó vállalatok és az egyéb intézmények közé. A termelő és szolgáltató vállalkozások szerepe, jelentősége vitathatatlanul nagyobb, meghatározóbb a társadalmigazdasági előrehaladásban. A GAZDASÁGI FELADATOK végrehajtásához szükséges társadalmi-politikai feltételek megteremtése mindenekelőtt őszinte, nyílt, higgadt hangvételt igényel. A társadalmi aktivitás erősítéséhez a kiegyensúlyozott, nyugodt politikai légkör fenntartásához szintén erre van szükség. Ügy kell szólnunk, hogy a dolgozók széles rétegei megértésék: mit tehetnek ők, mi a szerepük előrehaladásunkban, hogy felismerjék: személyes boldogulásuk és a társadalom előrehaladása hosszabb távon egymástól elválaszthatatlanok. A konkrétság, a hatékony tudatformáló munka a másik nélkülözhetetlen feltétel. Napjainkban pedig különösen az, mivel ugyanazon célt, a hatékonyabb munkát, ellentétes mozgások — fejlesztések és visszafejlesztések — egyaránt szolgálhatják. A tennivalók mindenkor konkrétek, következésképpen a különböző helyeken mások és mások. Az országos feladatokból levezethetők ugyan a helyi tennivalók, de mivel a végrehajtás feltételei különbözőek, a kettő különválasztása elkerülhetetlen. A valóság sokszínű. E sokszínű valósághoz közelebb kerülve kell érvelni, a felvetődő kérdésekre válaszolni. Az egyik legjelentősebb feladat a beidegződésekkel való szakítás. a megszokással szembeni küzdelem. Az agitáció és a propaganda a legátfogóbb szemléletbeli torzulásra, a mennyiséghajhászás- ra irányítsa mindenekelőtt az össztüzet. S a fejlődés olyan összetevőire helyeződjék a hangsúly, mint amilyen a minőség, a korszerűség, a hatékonyság, a nemzetközi versenyképesség. El kell érni, hogy a közvélemény is a fejlődés, a gazdasági előrehaladás megnyilvánulásának tartsa a korszerűtlen és ráfizetéses termelés csökkentését, megszüntetését, a minőség javítását, a korszerűsítést. Elsősorban a versenyvállalásokból kell száműzni a mennyiségi törekvést. Olyan fogalmak értelmezése is megváltozik, amilyen a stabilitás, a biztonság vagy törzsgárdatagság. A létbiztonság például nem jelenthet életfogytiglan kötődést egyazon munkahelyhez. A munkához való jog érvényesülése nem meghatározott, konkrét beosztást, hanem helyileg változó társadalmilag hasznos tevékenységet szavatol. A törzsgárdatagság pedig csak akkor hasznos, ha gazdasági céljainkat, az ésszerűbb, hatékonyabb munkát szolgálja. Kifejezetten káros, ameny- nyiben a gazdaságtalan termelést konzerválja. A GAZDASÁGPOLITIKAI feladatok sikeres végrehajtása feltételezi a pártszervezetek gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységének fejlesztését. Fontos, hogy a fő figyelmet ne a helyzet magyarázására, hanem a feladatok megértésére, elfogadtatására, a sikeres végrehajtásra összpontosítsák. Az ön- tevékenység nélkülözhetetlen. Hiszen a tennivalók merőben mások, ha a termelés visszafejlesztése, vagy éppen dinamikus növelése van napirenden. Ahol pl. a munkaerő csökkentése, átcsoportosítása nincs napirenden, ott ez ne legyen agitációs téma, a fantomokkal ne ijesztgessék az embereket. Ahol meg kell szüntetni bizonyos termékek gyártását és újakat bevezetni, ott viszont erre összpontosítsák a figyelmet. A politikai felvilágosító munka hatékonyságának fontos fokmérője a társadalmi aktivitás, a szocialista munkaverseny, a gazdaságos termelés, a korszerű műszakigazdasági munka. Következésképp a meggyőzés, á felvilágosítás, a mozgósítás sem lehet csupán társadalmi tennivaló, hanem döntően a műszaki, a gazdasági a hivatali feladat. A műszaki-gazdasági vezetés nem csupán megszabja, hanem közérthető nyelvezetre le is fordítja a soron levő tennivalókat. A helyi jellegű konfliktusok mellett várhatóan előtérbe kerülnek a társadalmi méretű gondok, problémák, mindenekelőtt az árak, a bérek, az életszínvonal alakulásával kapcsolatos kérdések. Politikai érdek, hogy a lappangó konfliktusok mindenütt felszínre kerüljenek, s az aggályokra, a tisztázatlan kérdésekre megnyugtató módon válaszoljanak. A felmerülő, társadalmi méretű kérdések megválaszolásában, a konfliktusok feloldásában a döntő szerep a pártszervezetekre hárul. Mint ahogyan politikai törekvéseink ismertetése, népgazdaságunk helyzetének és lehetőségeinek feltárása, a politikai stabilitás erősítése alapvetően szintén a párt- és a társadalmi szervezetek feladatkörébe tartozik. Kovács József ki űrrepülés emberi tényezői III. Pszichológiai vizsgálatok Az űrhajósjelölt pszichológiai kiválogatása két részből áll: a személyiség és a pszichofiziológiai teljesítő- képesség vizsgálatából. Célja a magatartásmódok, a képességek és készségek feltárása, a munkavégzőképesség alapján képező pszichofiziológiai tartalékok becslése. A személyiség vizsgálata az életvezetés elemzésével, különböző speciális tesztekkel és a közvetlen beszélgetés módszerével történik. A személyiség fontos részét képezi az intellektus. Az űrhajósjelöltekkel szembeni elvárás, hogy az ún. „alkotó”, praktikus intellektus legyen magas. A klasszikus személyiségtipológiai felosztást figyelembe véve legjobban a ßzangvinikus temperamentum felel meg az űrrepülés követelményeinek, ezen gyors reagálókészséget, aktív kezdeményezőkészséget, jól szabályozott érzelmi életet értünk. Az űrhajóstevékenység magas fokú hivatástudatot, nagy erkölcsi felelősség- érzetet, jó kapcsolatkészséget és társasviszonyulást követéi. A pszichológiai teljesítő- képességen belül fontos a külvilágból érkező információk gyors és hibátlan feldolgozásának a képessége. Fontos vizsgálat az űrhajósjelölt várható pszichofiziológiai reakciómódjának feltárása a szellemi teljesítőképességet meghaladó ún. „stressz”-helyzetekben. Ilyen helyzetek létrehozásával megfigyelhető a jelölt magatartás-változása, az egyes élettani mutatók (vérnyomás, pulzusszám, légzésszám stb.) dinamikus alakulásából pedig a stressztűrőképesség mérhető. A gyors és pontos mozgáskivitelezés az űrhajós sikeres munkájának elengedhetetlen feltétele. Ennek alapját az akaratlan és akaratlagos mozgások jó szervezése teszi lehetővé. Ehhez az érzékszervek, ideg-, izomrendszer jól koordinált összhangjára van szükség. Az akaratlan mozgások megítélésére ún. tremometriás méréseket használunk, ami a felső végtag mozgási frekvenciájának és amplitúdójának a regisztálását jelenti. Az akaratlagos mozgásszervezés mérése módszere a stabilomé tria. Lényege: a műszer segítségével megbontjuk az állás stabilitását és mérjük az annak visszaállítására tett kísérletek számát és a kivitelezésükre fordított időt A kiválogatás során alkalmazott vizsgálatok között sajátos helyet foglalnak el az autogén-gyakorlatok. E vizsgálat lényege az eddig akaratunktól függetlennek hitt élettani funkciók (pulzusszám, testhőmérséklet, agyi bioelektromos tevékenység) összeszabályozóképes- ségének lemérése. A vizsgálatot a MEDICOR által e célra szerkesztett műszerrel végezzük. A mérés lényege, hogy egy kiválasztott élettani mutatót, pl. a pulzust állandóan őriztetjük melynek átlagértékét a műszer jelzi és ezt egy meghatározott színezetű hanggal társítjuk. Ezután felszólítjuk a vizsgáltat, hogy próbáljon ellazulni, relaxálni. A relaxált, pihenő állapotot az egyidejűleg adott hang kellemessé válása kíséri, a vizsgáló pedig a műszer kijelző részén megjelenő pulzusszámváltozás abszolút, illetve százalékos értékéből megítélheti az önszabályozóképesség hatékonyságát. A felsorolt nagyszámú pszichofiziológiai vizsgálat adatainak összegzett elemzése alapján került sor az űrhajósjelöltek alkalmasságának eldöntésére. Klinikai vizsgálatok A repülőgépvezetőket minNem kampány, nem rajtaütés Az ellenőrzés a bizalomra épüljön NEM ŰJ KELETŰ a megállapítás, de ma is érvényes: hiába a legszebb terv, hiába a legjobb elképzelés, ha nem valósul meg, mit sem ér. S ahhoz, hogy a tervek, elképzelések valóra váljanak, az egyik legfontosabb teendő a munkafolyamatok figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A hevesi járási pártbizottság — éppen a téma fontosságára való tekintettel — a közelmúltban azt tűzte napirendjére, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszakban miként alakult a járás területén az alapszervezetek, a felsőbb pártszervek, testületek ellenőrző tevékenysége, javult-e a munka színvonala, és természetesen azt js vizsgálták, hogy az ellenőrző tevékenység következtében javult-e a pártmunka hatékonysága. Mind a párt- bizottság elé került jelentés, mind pedig a vitában elhangzottak azt bizonyították, hogy az ellenőrzés szerepével, jelentőségével a kommunisták tisztában vannak, tudják és értik, hogy a különböző szintű párthatározatok megvalósulásának egyik feltétele a folyamatos és állandó ellenőrző munka. Az is megfogalmazódott, hogy az ellenőrzés szerves része a párt irányító tevékenységének. A pártbizottság megállapította, hogy az eltelt időszakban az ellenőrző munka színvonala javult,' egészében véve megfelel az elvárásoknak. Általános tapasztalat, hogy az alapszervezetek és a felsőbb pártszervek, testületek már a tervező munka stádiumában elkezdik ellenőrző tevékenységüket. Nem véletlenül, hiszen már a munkatervek, programok készítésénél js figyelni kell arra, hogy a párttagság elé a legfontosabb kérdések kerüljenek. Éppen ez a módszer biztosította, hogy a járásban a tervező munka minden szinten javult, átgondoltabb lett é$ a reális helyzetet, reális igényeket veszi figyelembe. Szélesedett az ellenőrzés társadalmi bázisa is, a pártalapszer- vezetek , a páriszervek az ellenőrző tevékenységbe bevonják a társadalmi szerveket, a szocialista brigádokat. Gyarapodott a testületek mellett működő munkabizottságok száma is, és a testületek tagjain kívül külső segítők, szakemberek is részt vesznek a munkában. A PÁRTBIZOTTSÁG megállapította, hogy az ellenőrző tevékenység a legfontosabb területekre irányul, segít a gazdasági, a tudományos, a kulturális munka feltételeinek javításában, a tartalékok feltárásában. Az eltelt időszakban a pártalap- szervezetek a legnagyobb figyelmet a gazdasági kérdésekre fordították, azt vizsgálták, hogy miként valósultak meg a különböző szintű határozatok. Ez a munka hozzájárult ahhoz, hogy például a járás mezőgazdasági üzemeiben lényegesen javult a káderhelyzet, növekedett a szakemberek száma, mindenütt emelkedett a munka- és üzemszervezés színvonala. Az ipari üzemek, szövetkezetek többsége eredményesen tudta teljesíteni feladatait. Tehát az ellenőrzések hatékonysága a valóságban is mérhető. Megfogalmazódott a párt- bizottság ülésén, hogy az ellenőrzések leggyakoribb formája a testületi üléseken való beszámoltatás. A pánt- szervek és -szervezetek rendszeresen számon kérik a gazdasági, vagy társadalmi vezetőktől, hogy miként áll egy-egy határozat végrehajtása. De nem csupán azt várják el, hogy az illető vezető képet adjon egy-egy terület helyzetéről, hanem azt is megfogalmazzák, hogy milyenek az elvárások, mik a jövőbeni követelmények. Az eltelt időszakban a beszámolók színvonala javult, a beszámolásra felkért vezetők igyekeznek minél alaposabb, minél jobb anyagot készíteni. AZ ELLENŐRZÉSNEK természetesen nem csupán e formáját alkalmazzák a járás területén, a járási pántbizottság, a községi és üzemi pártbizottságok bizonyos témakörökben a vizsgáMűszercs pszichológiai vizsgálat den évben igen alapos klinikai vizsgálatoknak vetjük alá. Az űrhajósjelölteknél ezenket a vizsgálatokat jelentősen kibővítettük. A kibővített vizsgálatok célja a jelöltek olyan rejtett egészségkárosodásainak felderítése, amelyek az űrrepülés kedvezőtlen hatásainak elviselését rontanák. A széles körű röntgenvizsgálatok módot adnak a csont-, a gyomor-bél, a vizeié tkiválasztó rendszer rejtett károsodásainak feltárására. Csaik egy példa: a vizelet-kiválasztórendszer fejlődési rendellenességei a repülésben nem, az űrrepülésben viszont a só- és víz- háztartás felbomlása következtében fellépő fokozott kőképződési hajlam miatt abszolút alkalmatlanságot jelentenek. A szemészeti vizsgálatoknál a könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata jelenti a bővítést. Különös szerepük van az ideggyógyászati vizsgálatok keretében elvégzett terheléses EEG- vizsgálatoknak. E terheléses vizsgálatok segítségével lehet kiszűrni a fokozott görcskészséggel rendelkezőket és az eszméletvesztésre hajla- lamosokat. Az így elvégzett igen alapos vizsgálatok alapján választottuk ki azokat az űrhajósjelöltjeinket, akik •napjainkban készülnek felelősségteljes feladatuk végrehajtására. Dr- Hideg János orvosezredes — Vége — latot, a felmérést tartják cél.- szerűbbnek. A vizsgálatokat, felméréseket, általában . a hosszú távú határozatok végrehajtásának ellenőrzésekor alkalmazzák. így került sor annak felmérésére — járási szinten —, hogy miként valósultak meg a párt belső életére vonatkozó kongresz- szusi határozatok, vagy például a tárnáméra; Lénán Termelőszövetkezetben a kertészeti főágazat munkájának értékelésére. De kellő mértékben alkalmazzák a megfigyelés, a személyes beszélgetés lehetőségeit, és figyelmet fordítanak a dokumentumok tanulmányozására. A vezetői megbeszéléseken, értekezleteken mindig részt vesznek a pártalapszer. vezet képviselői — tehát így is érvényesül a párt ellenőrző tevékenysége. Érthetően igen sok szó esett az ellenőrző munka módszereiről is. A pártbizottság nem kendőzte el, hogy e téren nincs még minden rendben. A munka során nem terjedt még el az a gyakorlat, hogy az ellenőrzendő szervezetet, szervet, vagy személyt felkészítsék az ellenőrzésre, általában az úgynevezett rajtaütésszerű ellenőrzést tartják hatékonynak. Ez az ellenőrzési forrna magában foglalja a bizalmatlanságot, holott az ellenőrzésnek a kölcsönös bizalomra kell épülnie. Még mindig előfordul az is, hogy sokan az ellenőrzést nem segítségadásnak, a helyzet reális értékeléséhez nyújtott segítségnek tartják, hanem hibakeresésnek, lebuktatási akciónak. Ennek ellenére az ellenőrző tevékenységben egyre inkább érvényesül a nyíltság, az őszinteség. Szóba kerültek azok a téves nézetek is, amelyek gyengítik az ellenőrzés hatékonyságát Vannak, akik csak a pártellenőrzést tartják egyedül üdvözítőnek, és lebecsülik az állami, társadalmi ellenőrzés különböző formáit. Az is előfordul viszont, hogy az állami, gazdasági vezetők egy része alkalmatlannak tartja az alap. szervezeti vezetőséget, a párttagságot szakmai kérdések, gazdasági feladatok megvitatására. Gyakori, hogy a pártszervek, alapszervezetek túl sok határozat alapján ténykednek, és a sok határozatot, illetve azok megvalósulását nem tudják figyelemmel kísérni. Néhány helyen nem a kellő időben használják fel az ellenőrzés tapasztalatait, de az is előfordul, hogy a hozott döntések túl részletesek. És ami még mindig gond —, hogy sok esetben elmarad a felelősségre vonás. A JÓ ÉS KEDVEZŐTLEN tapasztalatokat mérlegre téve megállapítható, hogy az ellenőrző munka színvonala javult az eltelt időszakban. Az alapszervezetek, pártszervek a lényeges területekre koncentrálnak. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a munkában nincs már javítani való. A pártbizottsági ülés felhívta a figyelmet a munka stílusának, módszereinek még további tökéletesítésére, hiszen csak így lehet még jobb eredményeket elérni. Kaposi Levente 1979. május 13., vasárnap ]
